Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

12 SZÍNES BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006, JANUÁR 17., KEDD Vajon meddig apad még Brazíliában az Amazonas? felmelegedés Súlyos vízhiány fenyeget A brazíliai tévéhíradók megdöbbentő felvételek­kel tudatják a világgal, hogy Dél-Amerika óriás­folyama, az Amazonas vi­zének jórésze eltűnt a medréből. A globális felmelegedés egyes tényeit, s várható következmé­nyeit illetően még nem teljes a tudósok egyetértése, az időjá­rási szélsőségeket és az álta­luk okozott károkat azonban mindannyian átéljük. Ha pél­dául az Amazonas vizének erős apadása tartós marad, az egész Dél-Amerikában veszé­lyes helyzetet, például súlyos vízhiányt teremthet. Az Ama- zonasnál széles mellékágak helyett kanyargó patakok, a homokzátonyokon fennakadt, majd egészen szárazon ma­radt emeletes utasszállító-ha­jók figyelmeztetnek: vízhiány­katasztrófa fenyeget! Földünk második leghosz- szabb folyama, a 6430 kilo­méter hosszú Amazonas har- mincötször akkora területről gyűjti be a vizeket, mint a Du­na, s befogadja a 7000 méter magas Andok keleti oldalán kialakult gleccserek vizeit is. Átlagos vízhozama is világel­ső, másodpercenként 220 millió litert szállít (a Duna 6,4 milliót). Félő, hogy a vízhozam radi­kális csökkenése miatt a par­tokon súlyos károk érik a nö­vény- és állatvilágot, de az em­bereket is. A part menti tele­pülésekről - például a kétmil­liós Manausból is - a folyóba engedett szennyvíz megmér­gezheti a folyóvizet. A vízhi­ány már a folyó középső sza­kaszán is jelentkezik, de a leg­tragikusabb a torkolat hatal­mas, sokezer ágra szakadó, Közép-Európa nagyságú delta­vidékén. A fenyegető katasztrófáért a szakértők elsősorban a globá­lis felmelegedés gerjesztette meteorológiai változásokat okolják. Ugyanakkor hangsú­lyozzák, hogy a kíméletlen, te­rületnövelő erdőirtások, a pán-amerikai autópálya építé­se és a mellé települő kiszol­gáló cégek, majd lakótelepek is közrejátszanak a víz drasz­tikus fogyásában, s vele a Föl­dünk egyik klímaberendezé­seként szolgáló esőerdők pusztulásában. A magzati kottán keressük az immunbetegségek okait mérgek Kis mértékben is veszélyesek A különféle immunbeteg­ségek, így az asztma, az allergia és más hasonló bajok okait a magzati korban kell keresni - ál­lítja Rod Dietert, az ame­rikai Cornell Egyetem immunológusa. A kutató szerint ezeknek a betegségeknek az az oka, hogy a magzat szervezetébe — még a születés előtt, a ter­hesség utolsó harmadában — különböző toxinok, azaz mér­gek jutnak be. Általában na­gyon kicsi mennyiségben, de a gyenge, még épphogy csak kialakuló szervezetnek ez is igen káros. S ez a fertőzés okoz olyan, a napjainkban ro­hamosan terjedő népbetegsé­geket, mint az allergiát és az asztmát. Dietert teóriája alátámasztá­sára patkányokkal végzett kí­sérleteket. Azt tapasztalta, hogy a különböző mérgező anyagok, mint például az ólom vagy a higany megkárosítják a magzat immunrendszerének működését, még akkor is, ha csak olyan kis mennyiségben kerülnek be a szervezetbe, amely a felnőtt egyedeknél semmi problémát nem okoz­na. Az egyensúlyából így kibil­lentett immunrendszer azután később sem talál magára, nem tudja visszanyerni rendes mű­ködését. Popókímélő kerékpározás fejlesztés Hogy a biciklizés után otthon is kényelmesen ülhessünk Reneszánszát éli nálunk is a kerékpározás, ám a kétkerekű tekerésének fáj­dalmas velejárója is van. Aki kátyús utakon, járdaszegé­lyekkel tarkított gyalogjárón, netán terepen kerékpározik, a huzamosabb kerekezés után nem a lábát, hanem a fenekét fájlalja. A nyergek és a rugózás fejlesztése nem tart lépést a vá­zéval és a meghajtáséval. Egy- egy huppanónál előfordul, hogy leugrik a lánc, elgörbül a villa, vagy a poggyászkosárból kirepül az üdítősüveg. A bal­longumik, a nyereg alatti ru­gók enyhítik ugyan a zökke­nők okozta megrázkódtatást, de azért a kerekezők csak fel­szisszennek, amikor vigyázat­lanul áthajtottak egy-egy zök­kenőn. Ezen kíván segíteni a német Horst Leitner, csuklós segédka­rokkal és rugókkal ellátott ke­rékpár-szabadalmával. A Horst Link-nek (kapcsolódás) elneve­zett rugózás lényege, hogy a hátsó villa felül nem mereven, hanem egy kettőscsuklós köz­darabbal csatlakozik az ülés alatti vázcsőhöz, a közdarab pe­dig egy rövid rugóval a váz fel­ső, az ülés alatti vízszintes csö­véhez. A hátsó villa alsó szárai is csuklósán kapcsolódnak a hátsó fogaskereket befogadó, valamint az üléstől lefelé tartó vázcső alsó végéhez. Ezáltal a hátsó villa is hatékonyan, ru­gózva tompítja a zökkenőn át­haladás következményeit. Más gyártók is felismerték már a lehetőséget Más gyártók is felismerték a kerékpározást kellemesebbé te­vő műszaki lehetőségeket. A Riese and Müller cég „Birdy" összecsukható kerékpárjának az első villája feletti rövid váz­csövet teleszkópszerűen alakí­tották ki, s abban egy tekercs­rugó veszi fel, tompítja a buk­kanókon áthaladás ütéseinek erejét. A német Answer cég pe­dig a Force Kilo típusú kétkere­kűje első villáját alakította a Horst Linkéhez hasonló, csuk­lós közdarabos rugózására. A hátsó kerék feletti csomagtartót pedig nem merev rúddal, ha­nem ugyancsak rugózott csővel támasztják a váz nyereg alatti részéhez. Ma még igencsak fájlaljuk a fenekünket huzamosabb kerekezés után. Nem kell Pakisztánból behozni a nedűt üzem Egy dubai cégnek köszönhetően újraindul a kólagyártás az afgán fővárosban A tálibok másfél évtizede lezaj­lott hatalomátvétele előtt Afga­nisztánban a Coca-Colának volt már gyártóüzeme, hogy az ott előállított kólával, Sprite-tal és Fantával csillapíthassák szomjukat a mohamedánok. Ám az uralomra kerültek nem­csak a más vallások műemlé­keit, de a Coca-Colát is a ki­pusztítandó ellenséges emlé­kek közé sorolták. Az amerikai fellépés sem hozta meg a teljes békét, to­vábbra is csatározások zajla­nak Afganisztánban, olykor még a fővárosban, Kabulban is. Ugyanakkor a tőke bízik a hely­zet normalizálódásában, hiszen a múlt hónapban megnyílt Ka­bul külvárosában egy új Coca- Cola-gyártó üzem. Igaz, igen diszkrét külsejű, jellegtelen gyárépületben, aminek valódi feladatát csak a ki-behajtó, Co- la-emblémás teherautók sejte­tik. Egyelőre 600 munkás dol­gozik az üzemben, amelynek saját kis vízműve, elektro- generátor-részlege és hatalmas üzemanyag-tartályai is vannak a Pakisztánból importált, az ön­ellátó áramfejlesztőt hajtó tüze­lőolaj számára. A bizakodó beruházó a dubai Habib Gulzar International cég, a Coca-Cola egyik franchise­Egy üveg hat afgani Előzetes hírek szerint egy üveg kóláért 6 afganit (mintegy 90 forintot) kell majd fizetni, har­madannyit, mint amennyibe ma kerül Afganisztánban a most még Pakisztánból impor­tált világhírű nedű. vállalata. Ali-Usz-Szajjad Khan, az arab világban üdítőket gyár­tó-forgalmazó cég kabuli veze­tője szerint a decemberben megindult termelés felfutása után a 60 ezer négyzetméter alapterületű üzemben ezen a nyáron már naponta 20 ezer karton üdítőt állítanak majd elő és mintegy 8 ezer alkalmazot­tat foglalkoztat az ágazat a gyárban, a csomagolóanyag­üzemben, a palack- és kupak­gyártó, valamint a logisztikai hálózatában s a saját szénsav­gyártó üzemében. Egy négy-öt méteres pitonpár már külön szobát „bérel” lakásunkban Divattá vált a veszélyes, többnyire trópusi vidékről származó állatok lakás­ban tartása. Manapság sikk veszélyes állatot tartani. Sokan státusszimbólum­nak tekintik a különleges élő­lény birtoklását, hiszen így lehet „villogni” a szomszédok előtt. Milyen élőlények tartoznak ebbe a kategóriába? Részint az eleve veszélyes állatok, például a vadállatok, mérgeskígyók, vipe­rák, de az eredendően szelídnek tartott háziállatok egyedei közül is azok, amelyeket veszélyessé nyilvánítottak, mert azzá váltak, például a harapós kutyák. Sokan nem tudják, hogy az ilyen állatok tartása szigorú en­gedélyhez kötött. Nem tarthatja őket bárki, hiszen nem biztos, hogy pszichésen, vagy fizikai­lag alkalmas rá, másrészt kellő szakmai tapasztalat, tudás, va­lamint nagy odafigyelés, elővi­gyázatosság, óvatosság és több­nyire sok pénz is kell az ilyen állatok szakszerű és baleset- mentes tartásához. Minden ap­ró figyelmetlenség súlyos kö­vetkezményekkel, esetleg ha­lállal is végződhet! A veszélyes állatok tartásához és gondozásához az önkormány­zati jegyző, a rendőrség, s az állat-egészségügyi, illetve védett állatok esetében a természetvé­delmi hatóság engedélye is szük­séges. Minden példány tartásá­hoz CITES-engedély (tenyésztői bizonylat, vagy honosított CITESengedély) kell, a bejelen­tési kötelezettség azonban csak a tenyészetekre vonatkozik. To­vábbi feltétel, hogy veszélyes ál­latot csak az a természetes sze­mély tarthat, aki nagykorú, bün- teüen előéletű, legalább középfo­kú szakirányú ismeretekkel és szakmai gyakorlattal rendelke­zik, vagy aki ilyen személyt al­kalmaz. Ehhez azonban még a szomszédok, lehetőleg írásbeli beleegyezését is ki kell kérni. Az ilyen állatokat jól zárható és szökésbiztos ketrecben, vit­rinben, terráriumbán szabad csak tartani, s élőhelyén jól ol­vashatóan és jól láthatóan fi­gyelmeztető táblát kell elhelyez­ni: „Veszélyes állat!” Takarítás közben legalább még egy sze­mélynek jelen kell lennie, hogy ha sérülés történne, akkor a másik személy haladéktalanul tudjon intézkedni (az állatot be­zárni, mentőket értesíteni). A kezdő kígyótartók hajla­mosak megfeledkezni arról, hogy a kezdetben ceruzavas­tagságú, bájos kis újszülöttek néhány év alatt brutális méretű óriásokká nőnek. Egy kifejlett, 4-5 méteres pitonpár számára már nem is terrárium, hanem külön helyiség szükséges. Óvatosan hátráljunk Ha esetleg veszélyes, vagy ve­szélyesnek látszó állattal ta­lálkozunk, sohase próbáljuk meg magunk ártalmatlanná tenni! Ez még szakembernek is komoly feladat. Próbáljunk nyugodtan viselkedni, ne kapkodjunk, mert ez az álla­tot támadásra késztetheti, óvatosan hátráljunk, ha há­tat fordítunk, nem látjuk, ha esetleg támadni készül, majd távolodjunk el a közeléből. Ha lehetőség van rá, próbál­juk meg az állatot adott he­lyen, például szobában bezár­va tartani, hogy onnan el ne szökhessen, másban kárt ne tehessen, majd értesítsük a szakhatóságot. Az óriáskígyó-simogatás mindig sok érdeklődőt, főleg gyerekeket vonz. *

Next

/
Thumbnails
Contents