Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-12 / 10. szám
IV A BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 2006. január 12., csütörtök ri, a. Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Fakultás Mezőtúr 2006/07-eí? tanévre meghirdetett képzései: Főiskolai alapképzési (BSc) szakok ^mtüzakyneitéÓzaei 'Sgazdrflagi és vidéktéjlöá^ési agiámiéiiiölc -, '^tógazdasági ménáik Leveleződig! f\mezőgazdasági és |leinÚ3zengan gépészmérnök \ ‘ ■ tébb mint 10 szakirány’ Jgépipar mérnökasszisztens <*gMteeslíedelini m«ie<ta|jjpsttÉaeds /mezSpzthíaígtífliMiÉSa^sziszteiis Nyílt napok: 2006. január 20., 21., február 3., 10., (9 óra). 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. In fővonal: (56) 551-013. ST/HL A világon az eisá Motoros fűrészek motoros kaszt ágvágók vezető lemezek és egyéb tartozékok. Használtgép-beszámítás. Hitelem a cetelem KARTYA PÁKA-DUPLEX BT. STIHL- Szakkereskedés és Szerviz, ® Békéscsaba, Pöltenberg u. 17. TeL; (66) 443-040, (20) 945-5763, (20) 982-4739. E-mail: poka@gbbonet.hu r >|||| hód VETŐMAG- U&mó. ki A«CI0! HÓÖMAG r\ Jim\ I ■ íf'Y J "1 J -7 .-IjrA _iUj-1 UjjM-Ej i MEGKEZDTE TAVASZI VETŐMAGJAIN- hibrid kukorica, napraforgó, borsó, tavaszi árpa, zab SZEZON ELŐTTI ÉRTÉKESÍTÉSÉT. Az Advanta, Limagrain, KWS, Martonvásárl, Pioneer, Monsanto, Syngenta fajtatulajdonosok vetőmagjainak széles választékával állunk a termelők rendelkezésére, egyes fajtáknál jelentős előszezoni árkedvezménnyel! Fizetés: készpénzzel, takarmánykukorica-cserével, illetve a 2006. évre szóló termeltetési szerződés keretében előfinanszírozást biztosítunk. Hód-Mezőgazda Rt. Vetőmagüzem - Kútvölgy Tel.: (62) 535-076, (30) 9382-927. és Serháztér utca 2. sz. Hód-Mg. Rt. központ portája (62) 530-650. Termeltetési szerződés kötése: (30) 521-7392. Ismét van új szövetkezeti törvény Az év végi törvényalkotási véghajrában szinte észrevétlenül, szégyenlősen megszületett a szövetkezetekről szóló törvény (a múlt héten a köztársasági elnök aláírta.). A szégyenlősség indokolt! A magyar parlament a rendszerváltás óta több jogi erőszakot is elkövetett a szövetkezetek ellen - miközben minden párt politikusai a szövetkezés fontosságáról papoltak - amelynek „eredménye” a korábbi, nemzetközi példa-értékű szövetkezeti rendszer szétverése, az alibi és álszövetkezetek megjelenése vöd. Néhány szót a történetről: 1991-ben alapos előkészítéssel az érdekképviseletek véleményét is figyelembe véve elkészült a szövetkezeti törvény tervezete (1992. I. tv.), amelyet 1992 elején a politikusok alkuja alapján született átmenetet szabályozó törvénnyel (Amt. 1992.11. tv.) „párosítva” együtt fogadott el a parlament. Ez utóbbi célja a meglévő (azon belül főleg a mezőgazdasági) szövetkezetek szétverése volt, a teljes vagyon üzletrészekre osztásával a vagypnkivitel lehetőségével. A szövetkezetek és tagjaik nem a kormányzati szándék irányába léptek, hanem eleget téve az Aminek is, az új, elviselhető kereteket biztosító szövetkezeti törvényhez igazodva átalakultak. A szabályozás bizonytalanságát jelzi, hogy az Amt-t már születése után pár hónappal módosították, a szövetkezeti törvényt pedig 1994-ben és 1996- ban is. Torgyán József 1998-ban új törvényt ígért, amelyet 2000 decemberében meg is valósított. Az „Új szövetkezetekről" szóló törvény (U.sz.t) 2001. január 1-jén lépett hatályba és öt év alatt minden korábbi szövetkezetnek ennek előírásai szerint kellett volna átalakulnia. Ez igazából a meglévő szövetkezetek megszűnését jelentette volAz eredmények jónak ígérkeznek, remény van a földalapú támogatások jóval hamarabb történő kifizetésére na. Hogy miért, erre néhány példa a törvényből: Esetenként kulturális, oktatási szociális szükségletek kielégítése.a 21.§ szerint a szövetkezet gazdasági tevékenységet csak tagjai tevékenységének előmozdítása érdekében végezhet, a 57. § szerint a tagokkal folytatott kapcsolatban nyereség nem képződhet (non-profit). A fentiek alapján csak értékesítő- beszerzőfeldolgozó szövetkezeteknek lett volna jövőjük, de ide az akkor működő szövetkezetek többsége el sem jutott volna, az üzletrészek kényszerű kifizetésének, átalakításának terhei miatt. Ezt a folyamatot akarta a politika felgyorsítani (egy évre) az új szövetkezeti törvényhez „púrosított" mezőgazdasá- gi szövetkezetek üzletrészéről szóló törvénnyel (a külső tulajdonosok üzletrészének azonnali kifizetése). Szerencsére ez utóbbit az Alkotmánybíróság még a tényleges végrehajtás előtt (2001. április) teljes egészében megsemmisítette, helyette indult az állami üzletrész vásárlási akció és maradt az 5 éven belüli átalakulás kötelezettsége. Előállt az a csodálatos jogi helyzet, hogy Magyarországon két - jelentősen eltérő - törvény szabályozza a szövetkezetek működését (alapítás idejétől függően), amelyek között csupán az átalakulási kötelezettség előírása teremtett kapcsolatot. Ezt a kötelezettséget a parlament 2003. decemberi törvénymódosítása megszüntette. A felemás helyzetet fel kellett oldani, ezért a 2005. decemberében elfogadott szövetkezeti törvényt hibáival együtt üdvözölni kell Az eddigi „párosított" törvényalkotás (1992, 2000) csak látszólag tört meg, hiszen tartalmában most is két teljesen eltérő - bár összefüggő - téma együttes szabályozásáról van szó: a szövetkezeti szabályozásról és az üzletrészek sorsának (beleértve az állami tulajdonú üzletrészeket is) szabályozásáról. A végső törvényhozási döntéshez nagyon éles vitákon, érdek- képviseleti akciókon, majd módosító javaslatokon keresztül jutott el a parlament. A 2004. végén kormányhatározatban megfogalmazott szövetkezeti irányelvekhez és az állami tulajdonú üzletrészekkel kapcsolatos kormányhatározatokhoz képest jelentős pozitív változás történt. A törvény lehetőséget ad a „régi” (2001. előtti) szövetkezetek további, szövetkezetként való működésére, az üzletrész probléma lezárására (ha nem is igazságosan). Más kérdés, hogy a 15 éves bizonytalanság az elemi és politikai csapások erősen megritkították a szövetkezetek sorait. Egy részük felszámolásra került, nagy részük pedig társasággá alakult (Rt, Kft). A megmaradt szövetkezetek előtt továbbra is ott a kérdés: szövetkezeti formában folytassák-e működésüket, támaszkodva az államtól visszakapott üzletrészekre és az egyelőre ígéretek szintjén lévő állami kedvezményekre, vagy inkább anyagi áldozatot is vállalva a könnyebbé tett társasággá való alakulás útját válasszák. A kérdésre minden szövetkezetnek magának kell megkeresnie a választ. Azok az üzletrész-tulajdonosok, akik nem érdekeltek a velük kapcsolatban álló szövetkezet működésében, és számítottak a gáláns állami üzletrészvásárlás folytatására, joggal lesznek csalódottak, és emlegetnek igazságtalanságot. Persze a 15 éves történetre visszatekintve mindenki számára világos lehet, hogy az nem az igazságosságról szólt. Jó lenne, ha a továbbiakban a politika nyugton hagyná a szövetkezeteket, illetve a tulajdonosi csoportok közötti békéltetésbe segítene bele, és nem a feszültség keltésébe. Ideje lenne annak, hogy mindenki belássa: az agrártermelés fő kérdései az EU szintjén dőlnek el ahol az olyan magyar sajátosságoknak mint: üzletrész, tsz, őstermelő, sőt családi gazdaság semmi jelentősége nincs, vagyis ideje lenne a lényegre a magyar mezőgazdaság érdekeire koncentrálni. Györfi Károly ADÓSAROK ....1............ Tá mogatások elszámolása Az elmúlt évben már többször szóltam a mezőgazdaságot érintő támogatások személyi jövedelemadóban való elszámolásáról, mivel azonban folyamatosan nagy számban érdeklődnek ez iránt, ezért ösz- szefoglaltan ismét írnék erről a témáról. Nagyon sok mezőgazdasági termelő a 2004-es évre járó támogatását a 2005-ös évben kapta meg. Abban az esetben, ha ezt a támogatást megkapta még augusztus 22-e előtt, akkor a kapott támogatást nem kellett bevételnek tekinteni, feltéve, hogy a költségeket (az esetleges értékcsökkenési leírást is) csökkentette a támogatás összegével. Ha azonban a költségeket nem csökkentette, akkor a kapott támogatást bevételnek kell tekinteni. Megjegyezném, hogy a 2004- re folyósított támogatás vonatkozásában a 2004-es év költségeit kellett csökkenteni. Mivel azonban a 2004-rol szóló adóbevallások ugye legkésőbb 2005. május 20-ig elkészültek, így eldőlt az is, hogy a 2004-re 2005- ben folyósított támogatást bevételnek kell tekinteni, vagy sem. Ez miatt önellenőrzést végezni nem lehet. Augusztus 22-e előtt folyósított, de 2005-re járó támogatás vonatkozásában ugyanez a helyzet. Az augusztus 22-e után folyósított, de költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított támogatásra ugyancsak ezt a szabályt lehet alkalmazni. Ha azonban 2005. augusztus 22-e után nem költségek fedezetére és nem fejlesztési célra folyósítanak támogatást (ettől az időponttól a jogszabály nevesíti is ilyennek a „területalapú támogatást”), akkor azt bevételnek kell tekinteni. A 2005-ös évben, de augusztus 22-e után folyósított területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben veheti figyelembe bevételként. Megosztásnak számít az is, ha a teljes összeget akár a 2005-ös, akár a 2006-os adóévben veszi figyelembe bevételként. Ahol az SZJA törvény rendelkezéseit a tevékenységből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni (600 ezer, 4 millió, 7 millió), ott ezeket az értékhatárokat a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján (a területalapú támogatás is) folyósított, bevételnek számított összegével ez a bevételi határ megemelkedik. Ezen rendelkezéseket visz- szamenőleg, a 2005. január 1- jétől döntése szerint alkalmazhatja, augusztus 22-e után viszont kötelező alkalmazni. Ha a magánszemély átalányadózást választott, akkor a kapott támogatást önálló tevékenység bevételeként kell figyelembe venni. Kopján-Kiss Károly Szaktanácsadás Békésen Bényei Gábor neve nem ismeretlen a biogazdálkodást kedvelők és művelők körében, ugyanis a sokoldalú békési vállalkozó az ökológiai termelés olyan mintafarmját hozta létre Békésen, a Diós-tanyán, amely az ültetvénytől az állattartáson át a kecsketej-feldolgozásig komplex egységben mutatja be az egymásra épülő tevékenységeket. Emellett a Biokultúra Egyesületek Szövetsége, mint szaktanácsadói ernyőszervezet segítségével közhasznú, nonprofit NVT szaktanácsadást végez Békésen, a városi művelődési központban (Jantyik Mátyás u. 23— 25.) Agrár-környezetgazdálkodás és kedvezőtlen adottságú ben. Tanácsadói munkája során az Újkígyósi Gazdakör (Újkíterületek támogatása témakör- kihelyezett félfogadásokat tart gyós, Kossuth u. 28. és a békési Bényei Gébor a művelődési központ klubszobájában várja ügyfeleit Számítógépes háttér, internetkapcsolat Diós-tanya Bemutató Gazdaság 2000) irodájában. Az elmúlt hónapban mintegy 70 tanácsadás történt, amelyen visszatérő ügyfelek is részt vettek. Jelenleg az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokhoz tartozó gazdálkodási naplók kitöltésében fordulnak hozzá legtöbben, de igény szerint az ökogazdálkodás kérdéseiben csoportos tanácsadást is tart a Diós-tanyán, ahol szálláshellyel is várja az érdeklődőket. Az NVT-AKG tevékenységét az Európai Unió és a Magyar Köztársaság kormánya által finanszírozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásával végzi. Információ: akgbekes@be- kesnethu A
