Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-11 / 9. szám

SZÍNES BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 11., SZERDA ■> <y 'v-,, -A V W. aaaagassaaaaaaeast Tény, hogy minden ismeretet, tudást nem lehet csupán hangi-képi úton közzétenni. Az írott szöveg mindmáig pótolhatatlan. (Képünk illusztráció.) Olvasás: miért nem értik? oktatás A sokáig uralkodó poroszos szemlélet után jött a média Róma: bezárták a Néró-palotát Az év végi ünnepekre Rómá­ba utazó turistákat kellemet­lenül érintette, hogy nem te­kinthették meg Néró egyko­ri palotájának kiásott és re­konstruált maradványait. Néró császár hajdani palo­táját, a római Oppiusz-dom- bon épült Domus Aureát (arany ház, palota) 1970-ben kezdték megszabadítani a rárakódott romoktól, akkor kezdődtek az épület nagy ré­szének rekonstrukciós mun­kálatai is. 1999-ben nagy ün­nepség keretében nyitották meg az elkészült építészeti remeket. Az idei tél beálltával Buttiglione olasz kultuszmi­niszter szomorúan jelentette be, hogy a Néró-palotát be kell zárni, mivel kikezdte a nedvesség. Az elengedhetet­len megóvási műveletek mi­nimálisan 5 milliót igényel­nének, a megnyitáshoz szük­séges teljes helyreállítás hoz­závetőlegesen 130 millió euróba kerülne. Ennek egy­előre nincsenek forrásai. ■ A hullámokból nyerik az áramot Portugál energetikusok sze­rint a csaknem állandó hul­lámzás biztonságosabb ener­giatermelő, mint a szelek befogása. Az Atlanti-óceán partjaitól öt kilométernyire kísérleti hullámerőművet építettek. A generátorai négy, egyenként 35 méter hosszú és négy méter átmé­rőjű, zárt műanyag csőből állnak, amelyeket csuklós közszerkezettel kapcsolnak egymás mögé. A kereken 150 méter hosszú „tengeri kígyót” a partokon horgo­nyozzák le, ahol már megle­hetősen magasra buknak a hullámok. A hullámokon vo- nagló kígyóelemek darabjai­ba szerelt csuklók mozgása működteti a beépített kis áramfejlesztőket. Az így generált áramot szi­getelt kábeleken vezetik a par­ti centráléhoz, erős hullám­zásban már 2,25 megawattnyi teljesítmény nyerhető; annyi, amennyivel egy 1500 lakásos part menti települést elláthat­nak árammal. ■ A diákok jó része nem tölthette zavartalan pihe­néssel a téli ünnepeket, hiszen dolgozatokra ké­szült vagy a vizsgaidőszak stresszét élte át. Tanulás­sal telt tehát a szabad idő, s egyáltalán nem mind­egy: hogyan, milyen mó­don rögzülnek azok az is­meretek, amelyeket majd számon kérnek tőlük. Baj van a magyar kisdiákok szövegértésével - figyelmeztet immár tanulmányok sokasága. Az oktatás irányítói és szak­emberei arról is vitáznak, ho­gyan tanuljon meg adott szöve­get a gyerek: biflázza be me­moriter gyanánt, vagy előbb próbálja értelmezni a monda­tokat, hiszen a magolásnak is ez lenne a célja. A szövegértés alapfokon ki­alakult hiányosságai a felnőtt lakosságot is széleskörűen hát­ráltatják mindennapi életében. Szép számmal vannak, akik képtelenek egy hivatalos levél lényegének megértésére, bár olyanok is, akik viszont úgy fo­galmaznak meg egy dokumen­tumot, hogy abból alig lehet ki­hámozni a lényeget. Ezek az emberek nem írástudatlanok, hiszen írni, olvasni megtanul­tak, csak a szövegértelmezési képességük nem fejlődött az alapkészségekkel egyidejűleg. Ezt egyfajta fél analfabétizmus­nak lehet tekinteni. Az nem vitás: a szövegértés hiányáért, gyengeségéért az is­kolai oktatás az első számú fe­lelős, A magyar iskolákban több mint száz éven át tartotta magát az úgynevezett poro­szos oktatási szemlélet és gya­korlat. Ez többek között a me­moriter felfogásnak kedvezett. A szövegértelmezés helyett a hangsúly a tananyag szó sze­rinti betanulására tevődött. A magolás, a biflázás szolgálta azt az iskolai igényt, hogy a ta­nuló „fújja a leckét”, adja visz- sza szó szerint, automatiku­san a tankönyvben leírtakat, vagy éppen a tanár szavait. Ez Bizonyos ismereteknél a szó szerinti tanulásra is változatla­nul szükség van. Verseket nem mondhatunk el saját szavaink­kal; nyelveket, szabályokat szintén kívülről kell tudni! Az említetteket csakúgy, mint az évszámokat, adatokat, neveket ismétléssel, gyakorlással vés­hetjük a tudatunkba. az automatizmus köszön visz- sza sokszor közszereplőknél, az elektronikus médiában, s olykor a hivatalokban is. Az értelmezést nem igénylő biflázás mellett azonban a szö­vegértés hiányosságainak az is oka, hogy korunk embere ke­vésbé olvas. Hiszen rendelkezé­sére áll a rádió mellett a televí­zió, videó, ami az információt, szórakoztatást, ismeretszerzést szóban, képekben, látványok­ban adja számára. Valójában mindent készen kap, kevesebb szellemi energiával jut mind­ahhoz, amit az olvasás révén, nagyobb erőfeszítéssel érhetne el. Ám látni kell, hogy minden ismeretet, tudást, a tudomány, a gondolkodás felhalmozott em­beri értékeit nem lehet csupán hangi-képi úton közzétenni. Az írott szöveg mindmáig pótolha­Tehát minden tanuláshoz szük­séges a szöveg értelmezése, ami nem zárja ki, hogy bizo­nyos szövegrészeket, illetve is­mereteket ismétléssel, szó sze­rint véssünk az emlékezetünk­be. Az értelmezés nagyobb sze­repet kap, ám a szó szerinti ta­nulásra, a „magolásra" is cél­szerű támaszkodni. tatlan. Az olvasás nélkülözhe­tetlen, a feltétele pedig az, hogy értsük a leírt szöveget. A modern oktatási törekvé­sekben, módszerekben kifeje­zésre jut a szövegértés, az értel­mes tanulás. lói tükrözi ezt ná­lunk is a 2005. évben beveze­tett új érettségi vizsgák követel­ményrendszere. Jellemzésül: most a magyar nyelv és iroda­lom írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatokat is tar­talmaz. Az írásbeli dolgozatban a szövegalkotás, a műelemezés, a nyelvhelyességi kérdések mellett szerepel a szövegértés. A szövegértés másfajta tanu­lási metódust igényel, mint ami sokaknál rögzült. A tankönyvet tollal, ceruzával kell kézbe ven­ni, azért, hogy az olvasott ré­szek lényegét aláhúzással le­hessen kiemelni. Célszerű az elolvasott anyagrészből rövid jegyzetet, vázlatot készíteni, szerepeljenek benne a számok, nevek, szakkifejezések. Ahhoz, hogy ezek rögzüljenek, az em­lékezetbe kell vésni. A tanulás­nak ezek az elemei a memori­ter fogalomkörébe esnek. A tananyag visszaadása, a szóbeli felelés során az összefüggése­ket a tanuló a saját szavaival mondja el, de az említetteket szó szerint tudnia kell. Beteket menthet a Gatesdapítvány Életmentő termék gyártási engedélyének megvásárlá­sát és a terápia elterjesztését segíti a WHO-val együtt a Bill Gates házaspár alapítvá­nya Bangladesben. Délkelet- Ázsiában, ahol sok a mocsár, és emiatt az ivóvíz gyakran fertőzött, a gyermekhalandó­ság egyhatodát a járványos hasmenés, illetve az abból következő kiszáradás okoz­za. A világ más tájain jól be­vált, cinket tartalmazó gyógyszerekből nem tudnak eleget importálni, ezért az ottani Diaré Fertőzést Kutató Intézet előrehaladott tárgya­lásokat folytat a cinktartal­mú gyógyszerek helyben gyártására. Az új gyógyszer hatásos­sága már az import anyagok­kal való kísérletezés stádiu­mában is bebizonyosodott, a vele kezelt kicsik halálozási aránya erősen lecsökkent. Ezért a WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) is támogatja a programot. A cinkterápiák hatását a kis­gyermekek járványos tüdő- gyulladásának a kezelésé­ben is vizsgálják. ■ Lehet kábelekkel békét kötni? A Balkán-félsziget mindig parázsló, olykor vad harcok­tól feldúlt vidéknek számí­tott. Ma is nemzetközi rend- fenntartó csapatok tevékeny­kednek ott a viszonylagos béke megőrzéséért. Az Euró­pai Unió most kereskedelmi béklyót kíván rakni a fegy­veremelésre kész kezekre. Megfékezésük remélt eszköze ezúttal a közös gaz­dasági érdek kiterjesztése, a nagyon veszélyes, határo­kon is átnyúló energia-, fő­ként elektromos áram ke­reskedelmi-szállítási rend­szer kiépítése révén. A Ke­let-európai Energia Bizott­sága által javasolt elképze­lés szerint e rendszerbe az Adriai- és a Fekete-tenger közötti zónában lévő álla­mokat is bevonnák. A brüsszeli stabilitási egyez­ményben részt vevő álla­mok erre a célra 13 milliárd eurót szánnának. ■ A verseket és az évszámokat „magolni" kell Egy közlekedési balesetben elhunyt kisfiú emlékére Hónapok múlásával se tudom elfelejteni azt a tízéves kisfiút, aki 2005. szeptember 15-én közlekedési baleset áldozata lett. Egy iskolásokat szállító kisbusz összeütközött egy munkásokkal teli mikrobusz- szal. Egy kisfiú meghalt, a kur­ta híradás óta nem olvastam nekrológot, nem hallottam visszhangot. Az élet megy to­vább, majd az idő begyógyít­ja^) a sebeket. Csak őt feledném, azt a kisfi­út; mint Pilinszky János azt a franciát, aki úgy falta a nyers marharépát, hogy a láger fo­golytársai ne lássák az állati éhség nyüszítő életösztönét. Űzött vadak módjára rohangá- szunk összevissza, és megállni sincs időnk egy kisfiú sírhal­mánál. Miért kellett elpusztul­nia, feltettük magunknak a kér­dést?! A 2003/2004-es tanévben hat nógrádi kistelepülés: Kuta­só, Garáb, Alsótold, Felsőtold, Bokor és Cserhátszentiván tár­sulásra kényszerült, mert csök­kent a tanulólétszám, vele a normatíva, a miniszteriális fej­kvóta, amely korántsem volt elegendő az alapvető intézmé­nyek működtetésére. Aztán Bo­kor kilépésével minden remény illúzió lett: Alsótoldon lakatot tettek a Toldi Miklós Körzeti Ál­talános Iskola kapujára. Akkor még nem tudhatták, hogy két héttel az új tanév indítása után kitűzik a fekete gyászlobogót is egy tanuló halálára. Azóta a hat kistelepülés a Zagyva-parti Pásztora utaztatja iskolaköteles növendékeit minden tanítási napon, kora reggeltől estébe hajló késó délutánig, ki hogyan tudja megoldani nemszeretem feladatát, miszerint alig látja ál­mos gyermekeit. ■ Sok mindent nem tudok a kisfiúról, akit megsi­rattak, eltemettek, vi­rággal betakartak. Felsőtoldi vagy garábi volt, mivelhogy ebből a két faluból fuvarozta a gyerekeket az a bé­relt kisbusz. Hogy hívták a fi­út? Élnek-e testvérei? Negyedik vagy ötödik osztályos volt? Hol ült a buszban, hogy egyedül ő lett az áldozat? A szülőket mi­kor értesítették a megváltoztat­hatatlan Hiób-hírről? Morzsol- gatom az ok-okozati összefüg­géseket, mint szerzetes az olva­sóját a kolostori kerengőben. Mért szenvednek hátrányt a kistelepülések, miért zárják be a kisiskolákat? Az állam miért nem gondoskodik arról, hogy egyetlen óvodásnak, 6-10 éves kisgyereknek se kelljen elsza­kadnia falujától, a szülői háztól, az anyaiskolától, a családi fé­szektől? Később már pótolhatat­lan az otthon melege, az áldo­zatkész és feltétel nélküli szere­tet, az összetartozás aranyköte­léke, a betlehemi jászol sugárzó menedékhelye, amely megvédi a kisdedet a külvilág ridegségé­től, majd a korán kierőszakolt ingázó életmód lélektorzító ár­talmaitól. Ugye tudjuk, hogy az emberi társadalom fundamen­tuma a családi közösség? Most lélekcserélő időket élünk, ám hamis utakon járunk. Természetellenes, ha a szülő temeti el gyermekét. Az élet tör­vénye nem így íródott Mit érez­het az édesanya, aki most azzal vádolja a világot, hogy ma is él­ne a kisfia, ha nem kellett volna felszállnia az iskolabuszra. Az anyai szíven ejtett seb gyógyít­hatatlan: mindhalálig vérzik. Hogy is feledhetné Mikulás nap­ján, hogy nem kell kitenni a kis­csizmát az ablakba, karácsony szentestéjén pedig egy ajándék- csomaggal kevesebb kerül a csillagszórós fenyő alá? Üresen múlik a névnap, elmarad a ti­zenegyedik születésnap. Ki érezheti az édesanya elviselhe­tetlen fájdalmát ki tudja vigasz­talni, ki szárítja fel könynye hul­lását? S ki hallja éjszaka a pár­nába fojtott zokogást? Nincs a te­remtésben vesztes, csak ő, mió­ta az a Pásztóról induló iskola­busz nem ért haza időben, mert tragikus körülmények miatt nem tartotta be a menetrendet. Csak őt feledném, azt a kisfi­út, aki tán éppen nevetgélt, ami­kor elszakadt rövidre mért éle­tének vékonyka fonala. Ki mondhatja meg, hogy mivé nőtt volna ez az ismételhetetlen, bimbózó kis élet, amelyikből csak egyetlenegy volt ezen a vesztébe rohanó, megszomorí- tott világon? Kölcsönözve a köl­tő gondolatát, csak egy maradt számunkra: törékeny játékunk, a remény. ■ Szász András

Next

/
Thumbnails
Contents