Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

12 2006. JANUÁR 9., HÉTFŐ - BÉKFF MFfíYEI HÍRLAP KÖRKÉP Védelem magzati korban: vírusellenes oltás időben Azonos gépkocsik, különböző köntösben autópiac Gazdag választék a másfél milliós járművektől a kétszázmilliósokig kísérlet Kevesebb komplikáció A kutatók szeretnék a módszer hatékonyságát véglegesen igazolni, hogy a legtöbb gyermek komplikációk nélkül szülessenek meg. (Ké­pünk illusztráció.) A csecsemőket már mag­zati korban károsító CMV-vírus elleni védőol­tás létrehozására folytat­nak reményteli kísérlete­ket olasz kutatók. A terhesség időszakában ko­moly veszélyt jelent a cyto- megalo-vírus (CMV): a magza­tok egy százalékát megfertőzi, s különféle károsodásokat, pél­dául süketséget okozhat. A római Sapienza Egyetem kutatóinak azonban úgy tűnik, sikerült ellenszert találniuk er­re a betegségre. Harmincegy olyan nőnek, akiknek a magza­ta már megfertőződött a CMV- vel, injekciót adtak, speciális antitestekkel, amelyek akadá­lyozták a vírus szaporodását. A megfertőzött magzatoknak csak 3 százaléka született komplikációkkal - közli az eredményt a Science et Vie cí­mű francia tudományos havilap. A kontrollcsoportban viszont - 14 olyan anyánál, ahol a magzatok szintén fertő­zöttek voltak, de náluk nem al­kalmazták az injekciót - ez az arány 50 százalékos lett. A kutatók arra is kísérletet tettek, hogy továbbfejleszthető- e a módszer védőoltássá, ami­vel eleve megakadályozható lenne a betegség kialakulása. A szert jó előre beadták 37 másik várandós anyának, akiknél va­lószínűsítették, hogy a CMV megtámadhatja magzatukat. Közülük csupán hatnak lett komplikációkat mutató csecse­mője - szemben a nagyobb lét­számú kontrollcsoport 40 szá­zalékos arányával. Azt azonban maguk a kuta­tók is elismerik, hogy még to­vábbi, szélesebb körű vizsgála­tokra lesz szükség a módszer hatékonyságának végleges iga­zolásához. ■ S. T. L. Belázasodik a bolygónk? föld Kifordult sarkából az időjárás Amikor testhőmérsékle­tünk 38 fok felé közelít a szokásos 36,6 helyett, azt mondjuk: belázasodtunk. Ugyanilyen, másfél két fo­kos hőmérséklet-emelke­dés elegendő ahhoz, hogy Földünk klímája váljék abnormálisán meleggé. Ez a melegedés éppúgy veszé­lyes az emberiségre, mint a test lázas állapota. Az még nem biztos, hogy a Föld hőmérséklete drasztiku­san növekszik, de az már igen, hogy átalakulóban van. Bizo­nyítja ezt a mind szélsősége­sebbé váló időjárás, ami tavaly rekordszámú hurrikánhoz ve­zetett. Az egyik „ellenirány­ban” haladva már a Kanári-szi­getekre csapott le, a tavaly de­cember eleji ciklonok is Dél-, valamint Nyugat-Európát súj­tották viharokkal, áradásokkal. Az USA-ban Kerri Emanuel, a MIT (Massachusets-i műegye­tem) klímakutatója szerint az el­múlt 35 év alatt az Atlanti-óceán vize fél Celsius-fokkal melege­dett fel. Az Atlanti-óceánon vé- gigszáguldó Vilma hurrikánban például a tengerszinten eddig még soha nem tapasztalt mély­re, 882-re csökkent az 1013 mil- libaros, normál értékű légnyo­más. Szibériában az utóbbi har­minc év alatt 125 sekély vizű tó száradt ki. Világszerte állat- és növényfajok kihalása és új válto­zatok feltűnése jelzi: kifordult sarkából az időjárás. A hamburgi Max Planck Inté­zet meteorológusai szerint 2100- ig a levegő talajközeli hőmérsék­lete 2,4 fokkal emelkedik, ám ha a káros emissziók kibocsátása a mai mértékben folytatódik, akár 4 fokkal is melegebb lehet az át­laghőmérséklet, ami már ka­tasztrofális változásokat idézhet elő az életünkben. ■ Szűcs Pusztító túlmelegedés A szkeptikusok azzal hűtik le az ijedősebbeket, hogy 20 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszakban az északi-sarki jégpáncél az El­ba vonaláig nyúlt le, egy alpesi gleccser pedig a Garda-tóban végződött. Azt a klímát is túlél­te az emberiség. Igaz, nagy árat fizetett érte. Amint a jelen­legi, technikától függő kultú­ránkat (például fűt& és vízellá­tó rendszereinket) a jégkorsza­ki lehűlésnél jóval nagyobb mértékben sújtaná, akár el is pusztíthatná egy túlmelegedés. Más márka más típusnevével olykor ugyanolyan autót kínálnak a gyártók. Hihetetlenül nagy a sze­mélyautó-márkák és típu­sok választéka. Az elneve­zések változatossága azon­ban nem mindig jelent mi­nősíthető eltéréseket a ko­csik szerkezetében és egyéb tulajdonságaiban. Világszerte csökken az új au­tók kereskedelmi forgalma: ná­lunk is kevesebb kocsit vásárol­tak tavaly, mint egy évvel az­előtt. A globális gyártóipar vi­szont szeretné a termelését di­namikusan fokozni. Ennek ér­dekében a választék a másfél milliós kiskocsiktól a kétszáz- milliós csodákig döbbenetesen gazdag. Magyarországon példá­ul jelenleg 3200-féle típusválto­zatban kapható gyári új sze­mélykocsi! Az adat azonban csalóka, mert olykor szinte pontosan ugyanolyan autót kínálnak más márka más típusnevével. Ennek az egyik oka, hogy a fel­vásárlások, egyesítések révén változnak a tulajdonos márkák, amire csak a bennfentesek fi­gyelnek. Kis hazai példa, hogy újabban ismét kapható nálunk „amerikai” személykocsi. A másik, hogy a több márkát is egyesítő, de azok neveit megha­gyó, olykor globális konszer­nek a gazdaságos gyártás érde­kében csak lényegtelen nüan­szokban különböző autót árul­nak. Esetenként az azonosság ellenére is eltérő áron. így érik el, hogy az egy-egy márkához ragaszkodók is megkapják a kedvelt kocsit, s a gondos kis­pénzűek olcsóbban vehessék meg autójukat. A világcégek olykor csak kö­zös fődarabokat építenek be. Egy nálunk is kedvelt, zárt szekrényes kis szállítókocsit há­rom földrész hat országában szerelik össze, 22-féle különbö­ző gyártó alkatrészeiből. A szakértők megmosolyogják azt, aki büszkén kijelenti, hogy - például — ő csak minőségi angol autón jár. „Nyisd ki a motorhá­zat és jól nézd meg, mi honnan származik!” - hűtik le lelkese­dését a szakértők. ■ Sz. J. Elégedett munkavállalók közvélemény A Fidesz még mindig vezet, a munkaerőpiac stabil A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás tanszéke és az AS M Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felriőtt magyar lakosság körében. A minta nem repre- zentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, * hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetése­ket vonjunk le. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok Nem Nem menne összesen döntött el szavazni Nőtt a különbség a Fidesz és az MSZP tá­mogatottsága között decemberben. A Fideszé 31%-rót 32,2%-ra növekedett, az MSZP szavazótábora pedig 28,6%-ról 27,7%-ra csökkent novem­berről decemberre. így a különbség 4,5 százalékpontra nőtt. Az MDF eseté­ben nem történt jelentős elmozdulás, tá­mogatottsága továbbra is 3% körüli. Az SZDSZ hónapok óta először 5% feletti szavazatot ért el. A bizonytalan választók aránya nem változott. 14,6% nem dön­tötte még el, hogy kire szavazott volna, ha most vasárnap lettek volna a válasz­tások, azok aránya pedig, akik nem men­nének el szavazni, 12,7 százalék volt. Nőtt a különbség a két nagy párt támogatottsága között decemberben 40 30 20 10 0 Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok összesen A biztos szavazó napilapvásárlók köré­ben decemberben a Fidesz 44,3%-os, az MSZP 38,2%-os támogatottságot ért el. Míg novemberben 3,3 százalékpont volt a Fidesz előnye az MSZP-vel szem­ben, decemberre ez a különbség 6%-os- ra nőtt, így az erőviszonyok az ellenzék javára tolódtak el az év utolsó hónapjá­ban. Az SZDSZ támogatóinak aránya 6,1-ről 7%-ra nőtt, az MDF azonban 0,8 százalékponttal elmaradt a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöbtől. A parlamenten kívüli pártok biztos sza­vazóbázisa nem változott az előző hónap adataihoz képest. Orbán Viktor népszerűsége ismét megelőzte Gyurcsány Ferencét Decemberben a napilapvásárlók 29,5%-a Orbán Viktorra, 28,2%-a pedig Gyurcsány Ferencre szavazott volna, ha köz­vetlenül lehetne miniszterelnököt választani. Ezzel a mérleg nyelve ismét Orbán Viktor javára mozdult el. Novemberben a jelenlegi kormányfő támogatottsága volt magasabb. Tervez-e a közeljövőben munkahelyet változtatni? Nem, mert elé- Sajnos nincs munkahelyem Nem tudom gedett vagyok a mostanival nagyon nehéz újat találni Igen, néhány hónapon beiül A válaszadók közel 13%-a tervez váltani. 32,7% azért marad a jelenlegi munkahelyén, mert fél attól, hogy nem találna másikat, 37% azért, mert elégedett a jelenlegi mun­káltatójával. 16%-uk nem áll foglalkoztatásban, ide sorol­hatók a még tanuló 18 év felettiek és a nyugdíjasok is. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON IL DIT ÉS DR. HOFMEISTER TÓTH ÁGNES FORRÁS; BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK EUROPRESS-GRAFIKA A KSH ADATAI SZERINT 2005 augusztus-októberi időszaká­ban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt hazánkban, amely 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A 15-24 éves kor­osztályi jellemző ráta 19,5 szá­zalék volt, szemben az előző évi 17 százalékkal. A munkanél­küliek 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, az átlagos időtartam 16,2 hónap. A munkanélküli­ség csökkentése érdekében az ez év november 30-ig létre­hozott új munkahelyre pályá­zat útján 800 ezer forintos tá­mogatás nyerhető el a Munka­erőpiaci Alapból. A hátrá­nyos helyzetű térségekből pályázók, a regisztrált munka- nélkülieket vagy romákat fog­lalkoztatók további támogatást is kaphatnak. legutóbbi közvélemény-kuta­tásunkban azt kérdeztük a napilapvásárlóktól, tervez­nek-e a közeljövőben munka­helyet változtatni. Az eredmé­nyekből az derül ki, hogy a vá­laszadók közel 13 százaléka tervez váltani, közülük 3 száza­lék rövidebb, 10 százalék pedig hosszabb távon. 32,7 százalék azért marad a jelenlegi munkahelyén, mert fél attól, hogy nem találna helyette másikat. A megkérdezettek 37 százaléka azért nem tervez változást, mert elégedett jelenlegi munkáltatójával. 16 százalékuk nem áll foglal­koztatásban, ide sorolhatók a még tanuló 18 év felettiek és a nyugdíjasok is. LEGTÖBBEN Dél-Dunántúlon (16 százalék) keresnek új állást a közeljövőben, és az északkele­ti régióban a legmagasabb azok aránya (8 százalék), akik néhány héten belül tervezik a váltást. A budapesti válasz­adók közül elégedettek a legtöb­ben jelenlegi munkahelyükkel, mintegy 45 százalék, amíg ez az arány az északkeleti régió­ban mindössze 23 százalék. Az egyes korosztályok állás­pontját összehasonlítva el­mondható, hogy a 30-44 éve­sek a legelégedettebbek a mun­kahelyükkel, és a náluk egy korosztállyal fiatalabb, 18-29 évesek közül terveznek a leg­többen váltani. r i 4 h á Hétfőnként új eredmények lapunkban

Next

/
Thumbnails
Contents