Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

D-FÖTÓ: KISS ZOLTÁN 20 06. JANUAR 9„ HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Esélyt adni a romáknak munka A békési apa szerint fia helyzete kilátástalan A Miénk itt a tér! elnevezésű, a Békés Megyei Munkaügyi Központ által rendszeresen szervezett állásbörze célja, hogy a fiatalokat segítse a munkaerőpiacon. (Képünk Illusztráció.) Balogh Ernő szerint fiá­nak — mivel roma szárma­zású — szinte semmi esé­lye sincs arra, hogy elhe­lyezkedjen. Hiába jelent­kezett több álláshirdetésre is, sehol sem vették fel. Papp Gábor Balogh Ernő úgy vélekedett, a roma fiatalok mind a megyében, mind az ország többi területén nagyon nehezen vagy egyálta­lán nem tudnak érvényesülni.- Hiába megfelelő a végzett­ségük, rendelkeznek érettségi­vel, akár diplomával, mégsincs esélyük. Hiába indulnak el munkát keresni, bőrszínük mi­att elutasítják őket - fogalma­zott a békési férfi. Biztonsági őr képesítéssel rendelkező fia többször is jelentkezett már egy-egy állásra. Kifejtette: az előzetes telefonos egyeztetésen a munkaadók nagyon nyitottak voltak, úgy tűnt, felveszik; ám amikor személyesen találkoz­tak és meglátták, hogy a fiatal­ember roma, visszakoztak és közölték, hogy a néhány órával korábban még üres állás betelt. — Máskor nem számított, hogy a fiamnak magasabb szin­tű a képesítése, mint a többi pá­lyázónak, mégsem kellett - so­rolta tapasztalatait Balogh Ernő. Elmondta, hogy úgy tudja, Béké­sen akad olyan vállalkozó, aki kerek-perec kijelentette: nem al­kalmaz romát az élelmiszerbolt­jában, mert a vevők nem szíve­sen vásárolnak egy cigánytól. Balogh Ernő végezetül csak any- nyit kért a munkaadóktól, hogy adjanak esélyt a roma fiatalok­nak, és ne utasítsák el őket rög­tön a bőrük színe miatt. Az általunk megkeresett béké­si vállalkozók többsége jelezte, nem zárkóznak el attól, hogy ro­mákat alkalmazzanak. Mint meg­fogalmazták, mindenkit a mun­kája és a hozzáállása, nem pedig bőrszíne alapján minősítenek. Surman László, a helyi kis­térségi roma integrációs iroda vezetője úgy vélekedett, hogy egy roppant bonyolult és össze­tett kérdésről van szó. Nyoma­tékosította^ cigányság tagjai dolgozni akarnak, miközben a problémából többen roma kér­dést akarnak csinálni.- Sok olyan ember akad, aki nem cigány, mégsem akar dol­gozni —jelentette ki. A vállalko­zók nem egyformán állnak a kérdéshez. Van, akinél nem számít a bőrszín, van, akinél kizáró ok - hangsúlyozta. Hoz­záfűzte, a munkahelyi diszkri­mináció létezik, de ha esélyt adnak a romáknak, általában tudnak is élni a lehetőséggel. Pesszimista előrejelzés Czinanó Tihamér, a Békési Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke elmondta: pesszimista a munkaválla­lás kérdésében. Hozzátette, egyre erőteljesebb problé­ma, hogy fokozatosan csök­ken a cigány nők foglalkoz­tatottsága is. A vezető ugyancsak arra kérte a munkaadókat, adjanak egy lehetőséget a romáknak ar­ra, hogy bebizonyíthassák, alkalmasak az egyes fel­adatok ellátására. Grigore Lese Koncert a világ peremén című előadása a gyulai Szent Miklós katedrálisban kuriózumnak számított Máramarosi dalok a katedrálisban A Magyarországi Románok Kul­turális Szövetségének kezdemé­nyezésére, a Magyarországi Ro­mán Ortodox Egyház Püspöksé­gének meghívására Gyulán adott koncertet Grigore Lese mára­marosi népdalénekes. Az Európa több országában elismert énekes koncertjét a püspökség székhe­lyén lévő Szent Miklós-templom- ban, a román ortodox katedrális­ban mutatta be. A kulturális szö­vetség a jövőben is szeretne sok település közönségét vonzó, nagyszabású előadásokat szer­vezni. Grigore Lese itteni fellépé­sét támogatta a román kulturális minisztérium és az Arad Megyei Kulturális Főigazgatóság. ■ (ö) Könyvtár a jövőben is lesz Újabb öt évre kapott bi­zalmat a közelmúltban Ambrus zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazga­tója, akit a jelenről és a jövőről kérdeztünk.- Hogyan ha­tározná meg a könyvtár sze­repét?- Ez a könyvtár kü- W4p: lönleges hely­zetben van, az értelmiségi lét egyik fontos kelléke ebben a térségben. A megyében ugyan­is nincs olyan igazán komoly gyűjtemény, mint egy egyete­mi könyvtár, ráadásul nagyon sok máshol tanuló fiatal nem jön vissza Békésbe. Ezért is fontos, hogy folyamatosan ké­pesek legyünk a megújulásra.- Ennek jegyében mik a ter­vek a következő öt évre?- Mindent szem előtt tartva, nagyon fontosnak ítélem a fiatal kollégák bevonását a különböző projektekbe, melyek alkalmas­sá teszik a gárdát arra, hogy a szükséges, pótlólagos forráso­kat meg tudjuk szerezni a kü­lönböző pályázatokon. Mind­emellett a húszéves épületben, bár kisebb lépéseket már tet­tünk, jelentős átszervezésre és korszerűsítésre lesz szükség. A dolog nagyságrendjét és átfutá­si idejét tekintve ezen már most el kell gondolkodni.- A távolabbi jövőbe tekint­ve mi vár a könyvtárakra?- A világban uralkodó trend szerint ezek az intézmények mindenhol reneszánszukat élik, és ezt furcsa mód épp an­nak a digitalizációnak köszön­hetik, amelytől a leginkább tartottak. Tehát könyvtár ed­dig is volt, és ezután is lesz. OLVASÓINK ÍRJAK Szentegyházi Gyermekkórus és zenekar járt Újkígyóson kará­csony előtt. Az erre született ol­vasói levél (Példát adtak ma­gyarságból) sok magyar fiatal elkötelezettségét kérdőjelezi meg hazája iránt határainkon belüli Korniss Péter fotómű­vész erdélyi képei gondolkod­tattak el tavaly az ősi, érintet­len magyar népművészet, népi hagyományok fennmaradá­sán Erdélyben. Ezeket a népi hagyományokat valóban a szé­kelyek, a csángók és más ma­gyarok őrizték meg az egyete­mes magyar kultúra számára. Mindannyian jól tudjuk azon­ban, hogy e népeket milyen „karanténban” tartották évti­zedeken keresztül, s mennyire el voltak zárva a fejlődéstől. Természetes, hogy ilyen évtize­dek után a romániai magyar gyerekek hazafisága sem gyö­kereiben, sem hőfokában nem hasonlítható itteni társaiké­hoz, akik számára a hazafi- ság örökölt, természetes álla­pot. A fiataljaink pedig olya­nok, mint a társadalom egé­sze. Tőlünk rosszabbak bizto­san nem lesznek, inkább job­bak, okosabbak. m Dr. Perjési Klára Gyula Város Polgármestere Lakásfenntartásra hat és fél millió A tavalyi év októberének vé­géig Szabadkígyóson száz- huszonkilencen részesültek lakásfenntartási támogatás­ban. A számukra kiutalt pénzösszeg 6 millió 583 ezer 900 forintot tett ki. (a) Nem csatlakoznak a programhoz A sarkadi képviselők az álla­mi szerepvállalás, a csökke­nő kormányzati támogatott­ság miatt úgy határoztak, hogy a város az idén az első félévben sem csatlakozik az iskolatejprogramhoz. (b) EMBERKÖZELBEN Kécskei Imre szívesen foglalkozik barkácsolással KÉCSKEI IMRE szarvasi, váro­si energetikus szívesen tölti idejét barká­csolással, el­sősorban fa­ipari munkákkal. Saját maga készítette otthoni és munka­helyi irodájába az íróasztalt, illetve a számítógépasztalt. Egyedi tervezésű és kinézetű polcokat állított össze, sőt még a konyhabútor egy részét is ő készítette. Nemcsak a fa­munkákban jártas, hanem mindenféle kisebb szerelést, javítást is elvégez otthoná­ban. 0) Gubucz József vaddisznót lőtt a legutóbbi vadászaton GUBUCZ JÓ­ZSEF, a gyoma- endrődi Beth­len Gábor Szakképző Is­kola és Kollégi­um igazgatója szeret vadászni, számára ez a legjobb kikapcsolódás. Leg­utóbb, decemberben a Dunán­túlon vett részt apró- és nagy­vadászaton, ahol sikerült egy vaddisznót puskavégre kapnia. Az igazgató egyik kedvenc éte­le éppen a vaddisznópörkölt, bár igazi csemegének a dánszarvaspörköltet tartja. Ő maga is szívesen főz vadétele­ket, például fácánlevest, (j) Mucsi András könyvet ír a politikai katolicizmusról MUCSI ANDRÁS, a Magyar Ke­resztényde­mokrata Szö­vetség békési elnöke negyed­éves a Szegedi Tudományegyetem német-tör­ténelem szakán. Leendő szak­mája a hobbija is. A huszonhá­rom éves fiatalember jelenleg a Politikai katolicizmus a francia forradalom után címmel készít egy nagyívű művet, amely a 18. századtól napjainkig kíséri vé­gig a különböző korszakokat. Emellett már több, különböző történelmi témában is jelentek meg cikkei, (h) Tusjak Lászlóné citromlevet is öntött a finom kocsonyára ; TUSJAK LÁSZLÓ­jv NÉ, a szarvasi I könyvtár igaz- f gatója nem- ! csak húsvét- * kor, hanem ka­rácsonykor is tett kocsonyát az ünnepi asz­talra. A saját recept szerint, jó­fajta belevalókból készített ko­csonyára tálaláskor citromle­vet öntött, s tormát is adott hoz­zá. Természetesen az év végi ünnepek táján a kocsonya mel­lett rengeteg más finomság, például töltött káposzta, rán­tott hús és az elmaradhatatlan bejgli is a család asztalára ke­rült. 0) Megújult a Tüköry Lajost bemutató ladányi kiállítás helytörténet Folyamatos gyarapodás A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemény tevékenységéről, az ottani szakmai munkáról Mező Zsigmond alpolgármes­ter és Kazinczy István hely- történeti kutató számolt be a helyi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. A 2003-ban felavatott intéz­mény kiállítási anyaga folya­matosan bővül. Tavaly volt Tüköry Lajos születésének 175. évfordulója. A jubileum alkalmából teljesen megújult és újabb anyagokkal gazdago­dott a Tüköry-kiállítás. A Wenckheim-kastély 200 éves történetét bemutató rész pedig új tárlatként jelent meg tavaly. A helytörténeti gyűjte­ményben jelenleg két szak­ember dolgozik, az egyik főál­lású, a másik vállalkozási szerződésű szellemi szabad­foglalkozású. A belső és külső környezet tisztán tartását egy közhasznú munkás végzi. A képviselők elégedettek a helytörténeti gyűjtemény tevé­kenységével, munkájával. így a beszámolót egyhangúlag fo­gadta el a testület. ■ M. B. k I I I1, ■ I ■ ' m

Next

/
Thumbnails
Contents