Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-29 / 304. szám
\ 2005. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZÍNES 13 Jelesek, nevesek, hírhedtek szilveszterek Pápáktól a magyar merénylőig és Rambo alakítójáig Ergyógyító csokoládéból nem árt napi néhány kocka kutatás Megelőzi a zöldteát Tudományos Közéletünk jeles Szilvesztere, dr. Vizi E. Szilveszter a ránk köszöntő új esztendőben lesz hetvenéves.- Miért nevezik az év utolsó napját éppen Szilveszternek? Kik e keresztnév legismertebb viselői? Juhani Nagy János Amikor Európa nagy részében — a katolikus egyház szorgalmazására — december 31. kerekedett fölül az esztendő utolsó napjaként, I. Szilveszter pápáról (az ő pápasága idején lett a kereszténység a Római Birodalomban államvallás) szilveszternek nevezték el. Három római pápának is Szil- 1 veszter (Sylvester) volt a neve. I. % Szent Szilveszter, akit 314. ja- 1 nuár 31-én választották meg a f keresztény egyház vezetőjének, £ és egészen 335. december 31- éig töltötte be ezt a hivatalt, a 33. pápa volt a történelemben. A történetírók szerint kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a ke- resztséget. A hagyomány Constantinus megkeresztelését is Szilveszternek tulajdonítja, ez azonban történelmileg vitatott tény. Annál bizonyosabb, hogy ez volt a nyolcadik nap Krisztus születése után, amikor a fiúgyermeket régi szokás szerint körülmetélték, így ezt a szent alkalmat lehetett magasztalni. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 922.-től 1003-ig_vűlt pápa. Korának talán legműveltebb embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d’Aurillac néven született, 945 körül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Ottó császár tanítómestere volt. A pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek! Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát. Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sabina a száznegyvennyolcadik egyházfőként lépett a pápai trónra ül. Szilveszter néven. A hazai kultúra és tudomány történetében halhatatlan hely illeti meg az 1504 körül született és 1551 után elhunyt Sylvester Jánost. Az erdélyi Szinyérváralja szülötte alighanem Erdősi János néven látta meg a napvilágot, csak aztán vette fel - a kor szokását követve latin nevét — a Johannes Sylvestert. Ő írta 1538-ban az első magyar nyelvű ábécéskönyvet. A volt krakkói és wittenbergi egyetemi hallgató, később a sárvár-új szigeti nyomda kezdeményezője, aki a reneszánsz műveltség terjedésében - szamosháti í-ző nyelvjárását a héber nyelv bécsi professzoraként is megőrizve - fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni. Sylvester latin-magyar nyelvtankönyvét, amely 1539-ben jelent meg Grammatica Hunga- ro-Latina címmel, még a XIX. század elején is lelkesen másolták tudós honfitársaink. Valójában talán sohasem létezett, mégis híressé vált Bonnard Sylvester, aki a XIX. század vége felé dolgozószobájában, könyvei közt gyönyörködött a tudományok nyújtotta kutatnivalókban. Egyszer ráeszmélt, hogy szorgos munkálkodása közepette elfeledkezett valamiről: az életről. Nagy tudását céltalannak érezte, s lázasan küzdeni kezdett az elherdálni vélt élet értelméért Megnyugvást keresett, boldogságot, a szépségek örömét Amikor azután - szinte váratlanul - találkozott a szerelemmel, felismerte, hogy semmiről se késett el. Ismerős történet? Hát persze! Magántudósunk regényhős, annak az Anatole France-nak (1844-1924) a tollából, akit kortársai közt G. B. Shaw, Thomas Mann és Gorkij a kor legnagyobb írójának és gondolkodójának vallott. France 1881- ben, 37 éves korában ért el kirobbanó sikert a Bonnard Sylvester vétke című regényével. A nagyon szép stílusú, egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató olvasmány tanulsága nem több és nem kevesebb, mint hogy minden lehetséges, de semmi se biztos. Annál bizonyosabb viszont, hogy egy Szilveszterünk, az őrült Matuska, sohasem kaphat helyet a jeles Szilveszterek panteonjában. Az eszement bécsi kereskedő és gyáros 1931. szeptember 12-éről 13-ára virradóra, éjfél után 20 perccel felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A merénylő e hídrobban- tásával - amelyről Viadukt címmel film is készült - hírhedtté vált, nem pedig híressé, mint druszája, a Rambo-filmek véres pusztításokban ugyancsak jeleskedő sztárja, Sylvester Stallone, az olasz származású amerikai filmszínész. íróink között jeleskedik az 1948-ban született Ördögh Szilveszter, A csikó, a Koponyák hegye, a Titkos értelmű rózsa és több más emlékezetes próza szerzője, műfordító, József Atti- la-díjas (1974). A ránk köszöntő új esztendőben lesz hetvenéves tudományos közéletünk jeles Szilvesztere, az 1936-ban született kutatóorvos és egyetemi tanár, dr. Vizi E. Szilveszter professzor. Az Akadémiai és Széchenyi-díj- jal kitüntetett tudós fő kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága. A nemzetközileg elismert agykutató 2002 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Őt megelőzően dr. Szentágothai János volt orvos az akadémiai elnökök sorában. ■ Erdő mellett lakó férfi A latin Silvester személynév jelentése: erdei, erdő mellett lakó (férfi). Alighanem ilyen lehetett a vidubecki kolostor vezetője, Szilveszter apát is. Ő azzal írta be a nevét a történelembe, hogy - szó szerint - történelmet írt A legrégebbi orosz évkönyv, a „Poveszty vremennih let” (Régmúlt idők krónikája, a szakirodalomban előfordul még Nyesztor krónika vagy Őskrónika néven is) eredeti, 1113-ban elkészült változatának a vége ugyanis nem maradt fenn, az akkori idők mind zavarosabbá váló politikai viszonyai miatt. Ezért Vlagyimir Monomah, az utolsó kiemelkedő kijevi uralkodó 1116-ban Szilveszter apáttal íratott új befejezést Nem baj, ha túl sok volt a csokoládé a karácsonyfa alatt. Az elfogyasztott édesség, ha jófajta kakaóból készítette gyártója, erősíti és rugalmasabbá teszi az érfalakat. A testsúlygyarapodást pedig egészséges érrendszerrel könnyebb ledolgozni. Ha valaki nap mint nap megeszik néhány kockányi valódi csokoládét, azzal jót tesz érrendszerének - közölte nemrégiben a Le Soir című belga lap, egy svájci kutatócsoport eredményeire hivatkozva. Bár Svájc híres a csokoládéjáról, s ez, valamint az ünnepi bevásárlási láz kihasználható helyzete egyesekben talán fenntartásokat ébreszt a bejelentés tudományos megalapozottságát illetően, a kísérleti eredmények egy tekintélyes folyóiratban, a Heart című orvosi szaklapban jelentek meg, s így nincs ok a kétkedésre. A svájci kutatók - a zürichi egyetemi kórház professzorának, Roberto Cortinak a vezetésével - naponta 40 gramm fekete csokit majszoltattak el a kísérleti alanyok egy részével, A túl sok hamburger asztmát is okozhat - figyelmeztetnek a kutatók, akik 1300, tíz-tizenhárom év közötti gyermek étkezési szokásait vetették össze egészségi állapotukkal. Az Allergy című tudományos szaklapban nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy a gyorséttermi ételek, s mindenekelőtt a hamburgerek imádóit a többieknél jobban fenyegeti az asztma. Azoknál, akik minden héten legalább egyszer a többiek pedig fehér csokit kaptak ugyanilyen mennyiségben. (A kettő között az a különbség, hogy a fekete csoki legalább 74 százaléknyi kakaót tartalmazott, míg a fehér csak 4 százalékot.) A kutatók azt tapasztalták, hogy a fekete csoki esetében az elfogyasztást követő nyolc órában megnőtt a vérben az antioxidánsok aránya, s a vérerek is a szokásosnál rugalmasabbá váltak. A fehér csokinál viszont - mint a Le Soir írja - semmilyen kedvező hatás nem mutatkozott. A tudományos felfedezéshez mindenesetre két kiegészítést fűztek a kutatók: egyrészt, nem szabad elfelejteni, hogy a csokievés is ártalmas, ha túlzásba viszik, mert növeli a szervezetben lévő zsír- és cukorszintet, s elhízást okoz. Másrészt viszont, úgy tűnik - legalábbis a belga lap ezt írja - , hogy a csoki antioxidáns képessége jóval nagyobb, mint a hasonló adottságairól ismert többi élelmiszeré, például a zöldteáé, a vörösboré, vagy a káposztáé. ■ hamburgert esznek, kétszer gyakoribb ez a betegség, mint azoknál, akik soha nem vesznek a szájukba ilyen eledelt. Egyelőre nehéz megindokolni, hogy vajon a hamburger miért okozhat asztmát Talán a benne lévő alapanyagok, mindenekelőtt a túl sok só miatt. Mindenesetre további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a hamburgerevés és az asztma közötti kapcsolatot igazolhassák, vagy elvethessék. ■ A hamburger asztmát okoz? Az örökké fáradhatatlan komika, Schubert Éva ünnepe beszélgetés Ha nincs elég feladata a színházban, gyakran fordít darabokat németből, franciából, angolból Schubert éva, a sokoldalú, nagyszerű színésznő ma is ereje teljében játszik és készül az új feladatokra, miközben családja és tisztelői hamarosan a 75. születésnapján köszöntik. Ézsiás Erzsébet Estéről estére óriási sikere van a Karinthy Színpadon, ahol a Butaságom történetében Gizi nénit, a vidéki komikát játssza. Kiss Manyi hajdani szerepében Schubert Éva remekel, amit a közönség vastapssal ismer el. A művésznőt arról kérdeztük, hogyan készül az esztendő utolsó napjaira.- Az év végi ünnepek sok munkát adtak. Ez nemcsak a mézeskalács figurák sütését és a töltött káposzta elkészítését jelentette, hanem az állandó próbát is a színházban. Egy percig sem tudok nyugton ülni. Most éppen a Macskajátékban próbálok az IBS színházban, Budán. Orbánná szerepét korábban eljátszottam németül és magyarul is, de most Pásztor Erzsi alakítja. Én Giza vagyok, a testvére, Paula pedig Földi Teri. Januárban lesz a bemutató. Az IBS-ben még műsoron van a Margarida aszszony című monodráma, amelyet már öt éve játszok. Az év utolsó napjaiban több helyen is fellépek. A Karinthy Színházban Gyárfás Miklós Butaságom története című vígjátékában játszom. A Tháliában december 29-én lesz egy est Emlékezés Horváth Jenőre címmel, ahol a dalait elevenítjük fel. Én az Egy pikoló világos című filmből énekelek egy számot, a Belzebub lányát. Ez a film ötödéves főiskolás koromban készült, akkor sokat hívtak filmezni. Nagyon szerettem a Csodacsatárt, a Vőlegény nyolckor érkezik-et, a Don Juan legutolsó kalandját is.- Legutóbb a televízióban láthattuk A Nagy Könyv versenyen, ahol Szabó Magda Abigél című regényét mutatta be a nézőknek.- Sok közös vonás van a regénybeli történet és az én gyerekkorom között. Magam is a zugligeti angolkisasszonyokhoz jártam négy évig, bár ez nem volt olyan szigorú zárda, mint a reformátusoké, amelyet ő megír, de ugyanúgy a háborúra esett a gyerekkorom, mint a könyvbeli lányoké. Emlékszem, 1944. december 13-án még operába mentünk anyámmal, a Faustot láttuk, egy hét múlva pedig már bezárult az ostromgyűrű, és a pincében kuksoltunk. A karácsonyt is ott ünnepeltük.- Januárban tölti be a 75. életévét.- Bizony, pedig szinte tegnap volt számomra, amikor a lányomtól egy igazi bábszínházát kaptam nézőtérrel, színpaddal, bábokkal egyetemben a hetvenedik születésnapomra. Nyilván most is készülnek valami meglepetéssel, de erről nem szabad tudnom. Nem érzem az évek múlását. Ha nincs elég feladatom a színházban, darabokat fordítok németből, franciából, angolból. Most éppen Noel Coward utolsó darabját. A világ legszebb sugárútján, Szentpétervárott — Szellemileg mindig elfoglalom magam, bár utazni is nagyon szeretek. Jártam Kínában, Mexikóban, a nyáron pedig Szentpétervárott, utóbbi helyen életemben először. Végigmentem a Nyevszkij proszpekten, amiről Gogol azt írta, hogy a világ leg szebb sugárútja, és valóban így van! Láttam az Ermitázst, voltam operában, a Borisz Godunovot láthattam, és jártam Carszkoje Szelóban, a cári kastélyban, amelyet gyönyörűen helyreállítottak. Felejthetetlen élmény volt! - emlékezett vissza Schubert Éva. k Fehér helyett a fekete csokoládé ajánlott.
