Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-24 / 301. szám

SPORT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT Félt elengedni a szert torna A sportág viszont nem „félt elengedni” Kiss Renáta és mesterei, Unyatinszkiné Karakas Júlia és Unyatinszki Mihály Az utóbbi esztendők egyik legsikeresebb ma­gyar tornásza intett vég­leg búcsút szeretett sport­ágának. Gajdács Pál Kiss Renáta tizenkét év után, öt világversennyel a háta mögött, szinte megszámlálhatatlan or­szágos bajnoki győzelem után tett pontot pályafutása végére. A decemberi Hungarotel Kupán Unyatinszkiné Karakas Júlia megható szavai hallatán né­hány alig látható könnycsepp is kicsordult a tizenkilenc eszten­dős orosházi lány szeméből. — Feldolgoztad már magad­ban, hogy aktív versenyzőként soha nem pöröghetsz a korlá­ton, szaltózhatsz a talajon?- Mivel már az első félév vé­gén felhagytam a tornával, s az­óta legfőképpen a tanulásra koncentrálok, korábban lezár­tam magamban azt a szép hosz- szú fejezetet. A Hungarotel Ku­pa végén rendezett kis ünnep­séggel tettünk véglegesen pon­tot a pályafutásomra. — Ugorjunk vissza néhány évet az időben. Hogyan kerül­tél kapcsolatba a tornával?- Az orosházi Eötvös Téri Ál­talános Iskolában tanultam, el­ső osztályban Héwizi Andrea úgy látta, alkalmas lennék erre a sportágra. A második osztályt kollégistaként már az akkori békéscsabai 9. Számú Általá­nos Iskolában kezdtem meg. — Kicsi gyerekként hogyan vi­selted a váltást?- Eleinte sokat sírtam, na­gyon hiányzott az anyukám, de szépen lassan belerázódtam a kollégiumi életbe. Új barátokra leltem, megszoktam a környe­zetet. — Ismert Péntek Tündével va­ló remek kapcsolatod. Vele már ekkor összebarátkoztál?- Ő egy évvel később csatla­kozott a tornászokhoz. Volt azonban egy másik orosházi lány is, aki hetedik osztályos koráig tornázott. Vele jó barát­ságban voltam.- Rögtön az Unyatinszki há­zaspár csoportjába kerültél?- Julika néniék odakerülé- semkor az Egyesült Államok­ban dolgoztak, velem először a Munkácsi István, Andó Éva edzőpáros kezdett el foglalkoz­ni. — Kedvenc szereddel, a fele­más korláttal mikor kerültél közelebbi „barátságba”?- Az később kezdődött. Egyébként furcsa, mert akadt néhány „dilim”, ami pályafutá­som végéig megmaradt, beug­rásnál sokszor nem tudtam el­engedni a szert, volt, hogy for­dultam még néhányat. Később ez a félelem elmúlt, majd visz- szatért.. — Példaképeid között a spanyol Elena Gomezt említetted. Mi ragadt meg gyakorlataiban?- Gomez? Lehet, hogy egy időben tetszettek a gyakorlatai, de én mindig is a békéscsabai olimpiai bajnok, Ónodi Henriet­tát tartottam a mintának, főleg hatalmas kitartása miatt.- junior Európa-bajnokság, Párizs 2000-ben, felnőtt Eb, Patrasz, 2002-ben, szerenkén- ti felnőtt világbajnokság, Deb­recen ugyanebben az évben, kvalifikációs felnőtt világbaj­nokság, Anaheim, 2003-ban, s legvégül felnőtt Európa-baj­nokság, Amszterdam, 2004- ben. Melyikre emlékszel visz- sza a legszívesebben?- A debreceni Európa-bajnok- ságra, hiszen telt ház előtt hatal­mas buzdítás közepette sok ma­gyar láthatta a gyakorlataimat. Az eredmények is jöttek: korlá­ton tizenharmadik, talajon ti­zenhatodik lettem. Akkor vol­tam a legjobb formában, s nem mellékesen imádtam tornázni. — Azután már nem annyira? — Dehogynem, ráadásul kor­láton még azután fejlődtem so­kat, de jöttek a sérülések, fájt a derekam. Az anaheimi világbaj­nokság előtt edzőtábor helyett itthon töltöttem el hosszú hete­ket, két és fél hónapom maradt csak a felkészülésre. Itt érzek törést a pályafutásomban, ké­sőbb picit el is híztam, majd már a tanulás, az érettségi ke­rült előtérbe. Peking túl távoli­nak tűnt és nem éreztem már magamban annyi erőt, hogy a 2008-as olimpiára felkészüljek. — Van hiányérzeted a pályafu­tásodat illetően? — Remek érzés lett volna egy olimpián részt venni. Sajnos ez nem adatott meg nekem. Ennek ellenére azt hiszem, nem lehe­tek elégedetlen, sok mindent megkaptam a tornától. — Sokat jelentett számodra a kiváló szülői háttér. — Nélkülük nem juthattam volna el idáig, hoztak-vittek, mindig azt figyelték, hogy mi a legjobb nekem, mit szeretnék. Mellettük azonban a nagyszü­lőknek és Karsai Bélának, az OMV-Karsai Rt. tulajdonosának is rengeteget köszönhetek. — Edzés híján talán a karácso­nyi előkészületekre is több időd jutott. — Mivel a nyíregyházi tanár­képző főiskolán testnevelés sza­kon vagyok első éves, bőven van elfoglaltságom. Tanulmányaim miatt elmaradásban voltam, de az utolsó pillanatokban nekilen­dültem és így minden szeretteim­nek ajándékot helyezek a fa alá. — Hogyan ünneplitek a szere­tet ünnepét? — Szülők, a testvérem, nagy­szülők és unokatestvérek mind összejövünk szenteste, meg­ajándékozzuk egymást, megva­csorázunk és beszélgetünk. Ki­csit kizárjuk a mindennapokat, az iskolát és a tornát is. Harmincéves szakosztály kajak-kenu Janics Natasa is Békés vendége volt Pontosan harminc esztendeje annak, hogy Békésen pár lel­kes sportember megalapította a Békési Kajak-kenu Klubot. A szép jubileumot a közelmúlt­ban kellőképpen megünnepel­ték a nagy öregek és a fiatalok. A Békési Eötvös József Általá­nos Iskolában tartott vacsorára meghívták Schmidt Gábort, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkárát, Marik Lászlónét, a Békés Megyei Sportszövetsé­gek Érdekszövetségi Egyesüle­tének alelnökét. A régi békési kajakosok közül Váradi Attila a ma már csak szép emlékű If­júsági Barátság Verseny egy­kori győztese, Kovács Gábor, a ma Gyomaend- rődön tényke­dő edző, a ke­nusoktól dr. Papp István és Dómján Csaba tűnt fel. A mai­aknak a legnagyobb örömöt a kétszeres olimpiai, ötszörös vi­lágbajnok janics Natasa jelen­léte okozta, a Démász-Szeged ikonjával tartott az MTK-s négyszeres világbajnok Paksy Tímea is. Izsó Gábor tiszteletbeli el­nök megnyitója, Schmidt Gá­bor főtitkár beszéde, és Marik Lászlóné békési klubtörténeti áttekintése után a világbajnok Pankotai Gábor és a Békési Ka­jak-kenu Club egykori edzője, Nagy Károly Békés Megyei Kajak-Kenu Sportjáért emlék­plakettet vehetett át. Jutalmaz­ták az utánpótlás tagjait is, nem kevesebb, mint huszonki­lenc gyerek kapott elismerést idei teljesítményéért. A szak­osztály jelenlegi legismertebb aktív versenyzője, a síkvízi if­júsági világbajnokságon né­gyesben bronzérmes Bak Ádám kimaradt az ünneplés­ből, ő az eseménnyel egyidőben Sári Nándor edző­vel és válogatott társaival Szlo­vákiában edzőtáborozott. ■ G.P. Karácsonyi tornagyőzelem Aradon A Békéscsabai Utánpótlás-ne­velő Futball Club hat évfolya­mával vett részt az Atletico Arad által szervezett nemzet­közi Karácsonyi Tornán, amelyre több mint szát csa­pat jelentkezett. A békéscsa­baiak hat csapatából négy a döntőbe került, végül Miklya Zoltán 1997-es csapata meg­nyerte a tornát, míg Marik László ’91-esei, Kiss János ’92-esei és Szabó Zoltán ’98- asai ezüstérmet szereztek. A Békéscsaba UFC különdíja­sai. ’97-es gólkirály: Hegedűs Ádám 12 góllal. ’97-es a torna játékosa: Zsilák Martin, ’92- es gólkirály: Ugrai Roland 12 góllal. Mezőhegyesiek nyerték Szomszédvár Kupát Hagyományteremtő szándék­kal írták ki a Szomszédvár Kupa teremlabdarúgó-tornát. Végeredmény: 1. Mezőhe­gyes SE L, 2. Csanádpalota, 3. Ambrózfalva, 4. Mezőhe­gyes! SE II. Különdíjasok. Legjobb kapus: Juhász Nor­bert Gábor (Csanádpalota). Gólkirály: Szabó Árpád (Me­zőhegyes SE I.) 4 találattal. Támogatók: Mezőhegyesi SE, József Attila Általános Műve­lődési Központ, Éden Büfé, Mezőhegyes. Békés megye ca se > S-J CÖ NI OO m eo NI 'CÖ-a o 3-t o vO CÖ NI 'CÖ-ra CA o 'CÖ > o-*! 50 NI O m ■MSZP ogy. képviselő- jelöltjeink: Veress József 4. OtJ NI o orq {US"* 5» Földesi Zoltán 5. Varga Zoltán 3. Fetser János 6. Dr. Karsai József 7. Molnár László 1. sa bátorság, biztonság, igazságosság e közös értékeink jegyében kívánunk # es téka (mkmtjiúmtfukt, éddty, afttadU áímtmé! HETES KFT. Békéscsaba, findrássy út 24. (ll-alakú). Tel.: (66) 441-126. Békéscsaba, Munkácsy u. 11. Tel.: (66) 324-256.1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents