Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-23 / 300. szám
5 2005. DECEMBER 23., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Nyomás a kamarán érdekképviselet Igazmondó juhászként szólalnak meg A globalizáció, az EU-s integráció fokozta verseny és a túlterjeszkedő állami, önkormányzati bürokrácia egyaránt befolyásolja a vállalkozások sikerességét, sikertelenségét — nyilatkozta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyemcsok László- Telt ház előtt tartott a megyénkben vállalkozóknak fórumot Békéscsabán. A jó szervezésnek vagy az ön személyes varázsának köszönhető ez?- Bármerre járok az országban, ugyanilyen felfokozott az érdeklődés. A vállalkozók nyomást gyakorolnak a kamarára, hogy álljon ki gazdasági érdekeik mellett. Tagjaink azt látják: egyrészről ott a kormány sikerpropagandája, miszerint szárnyal a gazdaság. Másrészt főként a kis- és középvállalkozók talpon maradása, fejlődése egyre nehezebb.- Melyik oldalnak van igaza?- Igaz az az állítás, hogy négy százalék körüli a gazdasági növekedés. Csak azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy negyven nagy multi cég adja az export hetven százalékát. A kis- és középvállalkozókat sújtja a globalizáció, vagyis hogy gyorsan és korlát nélkül telepedhettek le nálunk a multik. Egy-egy bevásárlóközpont, hipermarket pár hónap alatt kiirthatja a környékről a kisebbeket. Az is igaz, hogy az állam ezt megakadályozni nem tudja, de szabályozhatná, befolyásolhatná.- A Békés megyei vállalkozók többsége szerint őket az európai integráció miatt inkább hátrányok, mint előnyök érték. Ön egyetért ezzel?- Uniós csatlakozásunkkal kinyílt a piac, élesedik és szélesedik a verseny. Elég, ha csak az élelmiszer-feldolgozást nézzük. A szabályozó rendszerben is drámai változások következtek be. Ami még irritálja a vállalkozásokat, az az állami, ön- kormányzati túlterjeszkedő bürokrácia. Minden hivatal, hatóság a maga szükségességét, fontosságát akarja bizonyítani, ezzel viszont többletterheket rónak a vállalkozókra.- Milyen eszközei vannak a kamarának, hogy megfelelően képviseljék taw jaik érdekeit?- A legfontosabb, hogy igazmondó juhászként meg szólaljunk, és feltárjuk az összefüggéseket. A- mikor három éve leszögeztem, hogy 30 százalékkal le kell építeni az államigazgatást, sokan felkapták ezen a fejüket. Ma már mindez a közgondolkodás részévé vált. A kereskedelmi és iparkamara példát is mutatott, miként lehet egy 45 ezer taggal bíró szervezetet olcsóbbá és ha tékonyabbá tenni. Dr. Parragh László: Sokkal nagyobb a súlyunk, mint öt éve volt, és számos fontos kérdésben megkerül- hetetlenek vagyunk. A Széchenyi-kártyát igénylik a vállalkozók Parragh László elmondta: a Széchenyirkártya sikertörténet, az ügyfélforgalom háromnegyede a kereskedelmi és iparkamarához köthető. A tanulószerződési hálózat működtetésében egyre sikeresebbek, és jövő januártól 16 szakma gyakorlati felügyelete kerül át a kamarához A szakmai és a vizsgakövetelményeket is e szervezet határozza meg. Békés megyét illetően az elnök meglepődve hallotta, hogy az utóbbi időben kilenc százalékkal csökkent itt a gazdasági teljesítmény. Ami Békésben is nagy problémát jelent, az a körbetartozás. Sokszor éppen azok nem tartják be a szabályokat, akik hozzák. Akadozik az áfa-visszatérítés, a pályázati pénzek nem érkeznek meg időben, az állami és az ön- kormányzati megrendelő seknél csúszik a kifizetés. Roma kulturális központ létesülhet tanácsülés Sikeresnek ítélték az ösztöndíjrendszert — Dolgozat az asztalon Fontos lépés volt a roma tanulóknak kiírt ösztöndíj, mely összesen csaknem száz fiatalhoz jutott el - jelentette ki Varga Zoltán megyei közgyűlési elnök, a tanácsadó testületéként működő Békés Megyei Romaügyi Tanács december 22-ei ülésén. László Erzsébet- Nem kérdéses - szögezte le az elnök -, hogy a programot folytatni kell, melyre garanciát nyújt, hogy a megyei önkormányzat jövő évi költségvetéséről szóló koncepcióban ezt a testületi tagok többsége már megerősítette. Dógi lános, a Békés Megyei Romaügyi Tanács elnöke az idei év legfontosabb történéseként az ösztöndíjrendszer kiírását és sikeres lebonyolítását nevezte, amellyel nagyon sok hátrányos helyzetű roma fiatalnak tudtak segíteni. Az ülésen szó esett egy majdan kialakítandó megyei roma kulturális központ kialakításáról. Dógi lános az ülésen úgy fogalmazott, hogy a Békés Megyei Romaügyi Tanács működése az ország más megyéi számára is utat mutathat az együttműködésben. Surman Zoltán, a romaügyi tanács tagja az ülésen a hátrányos, főleg roma gyerekeket segítő oktatási, nevelő pálya- orientációs program alapjait tartalmazó dolgozatot tett le az asztalra. Az uniós pályázatokért Varga Zoltán szólt arról, hogy a romaügyi tanácsnak, valamint a Békés megyei romaszervezeteknek a jövő esztendőt többek között arra kell felhasználni, hogy minél jobban felkészüljenek olyan programok és projektek kidolgozására, amelyekkel pályázatiforrásokat nyerhetnek el az Európai Unió új, 2007 és 2013 közötti költség- vetéséből. INTERJÚ Varga András: képek szavakkal A Nemzeti Színház drámapályázatán bemutatóra, publikálásra alkalmas művel jelentkezett varga andrás sarkadi író. A Cudar história egy Dosztojevszkij-adaptáció. A fiatal író a közelmúltban Clairvoyance címmel jelentette meg immáron harmadik kötetét.- Maradjunk a Cudar históriánál... — Nagy elismerés, hogy Upor László dramaturg, Bánffy György Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Jászai-, Kazinczy-és a Magyar Örökség díj tulajdonosa, Gyurkovics Zsuzsa, s Kulka János, a Nemzeti Színház tagja e pályamunkám alapján egybehangzóan javasolta az Örkény István Drámaírói Ösztöndíj megítélését számomra. Évtizedek óta írok, prózát, verset, drámát, de a szívem csücske a dráma marad. Örülök, hogy magyarul írhat^téJe' ^szavaikkal - vallott Varga András.- Megváltás, kereszt vagy eleve elrendelés az, hogy írhat?- Mindhárom egyvelege. A katarzis természetesen a mű megszületése. Az a teremtő érzés megismételhetetlen.- Ihletett látó, különleges kitaláló?- Igen, azt hiszem minden íróember rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Túlajdonkép- pen ezen megfontolástól vezérelve adtam a Clairvoyance címet legutóbbi kötetemnek, ami magánkiadás, s kizárólag a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtárban szerezhető be. ■ B. I. OLVASÓINK ÍRJAK H Várjuk a kisded születését Mintha fényesebb volna ott egy csillag, talán látják már azok, hárman. Karácsonykor mi is várjuk az útmutató csillagot, a megszülető fényt, pont akkor, amikor leghosszabb az este, legsötétebb az éj. De vajon meg halljuk-e a kisded felsírását a vásári zsivajban? A bevásárló- központokban tombol a tömeg, ömlik a pénz, csomagolópapíron lépkednek az emberek. Otthon vajon beengednéke ugyanezek az emberek a kopogtatókat, Máriát, vagy újra a jászolban szüljön? Most gonosz világ ban élünk, Heródesek uralkodnak, elhitetik velünk lendületes hazugságaikat, de jólétben csak ők élnek, és büszkék is erre. Kapkodjuk a fejünket, kinek higgyünk? A kis jézus felsírása elnyomja-e ilyenkor a pénz csörgését? Én hiszem a szeretetét, a szeretete erejét. Lassan már csak ennyi maradt nekünk. Ám most ez az Ő ideje! Kézen fog minket, vezet, mert Ő lesz az út, az igazság, az élet, és velünk tart majd az idők végezetéig. Talán most újra megszületik a kisded és vele együtt a hitünk. m Mácsai Attila, Békéscsaba Megtelt az újkígyósi templom Az 1982-ben alakult Szentegyházi Gyermekfilharmónia idei karácsonyi turnéjának utolsó helyszíne volt hétfőn este az újkígyósi templom. A 140 fellépő gyermek közül egyik sem zeneiskolás, mindannyian a helyi zenekörben, Haáz Sándor vezetésével sajátították el a hangszerkezelés tudományát. A műsorban a számos karácsonyi és hazafias dal mellett olyan különlegességeket is bevetettek hangszerként, mint az üllő és a kalapács. ■ (a) Kinyitották a csabai katolikus halottak anyakönyvét Évszámok, számadatok, látszólag száraz tények, és mégis egy közösség életkezdésének, megtelepedésének és megerősödésének bizonyítékai, az élet „másik” végéről - tömören így ösz- szegezhető Bielek Gábor és Liszkai Tamás most megjelent könyvének tartalma. A kötet címe: Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján (1750— 1895). Az a XVIII-XIX. század, és az a Békéscsaba, ami ebből az írásból a rövidsége, tömörsége ellenére is felszínre jön, szinte nem áll másból, mint születésből és halálból, keresztelésből és temetésből, reményekből és reménytelenségekből. Micsoda hit vagy kényszerítő erő kellett ahhoz, hogy valakik a távoli Hont, vagy Nógrád megyékből elinduljanak egy kietlen, elnéptelenedett síkság felé az élet reményében, és micsoda hit vagy kényszerűség kellett ahhoz, hogy a nem mindig testvéri fogadtatás ellenére itt is maradjanak. A többséget alkotó szlovák evangélikusság, mely szabadabb élet reményében, de ki tudja milyen beidegződésekkel érkezett a XVIII. század elején Csabára, nem fogadta lelkesen katolikus néptársait, akikből hitük miatt így kisebbség lett, de abból erőt kovácsoló, máig összetartó és megtartó erő. „Megannyi népbetegség” gyengítette, erőtlenítette ezt a közösséget, miközben talán az Bielek Gábor - Liszkai lámás Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján » (1750-1895) « azonos sors, az azonos cél egybe is sodorta a csabaiságot. Amikor pedig tenni kellett a faluért, akkor már nem az döntött, hogy vasárnap melyik templom papja buzdított a cselekvésre, hanem, hogy tették azt. Kiváló, művelt vezetők, korszakuk tudását, szemléletét ötvözték a csabai nép szolgálatának elhivatottságával, ami reményt adott a sorscsapások évtizedeiben is. Gorliczki Simon, Budinszky György, vagy Bitskoss János plébánosok nem (csak) az egyház, hanem elsősorban a közösség szolgálatában álltak. Olvasás közben gondoljon az olvasó arra, hogy milyen lehetett itt az élet az 1750-es, 60-as években: árvizek, belvizek, járványok, fertőzések, nem kevés hűbéri kötelezettség, és közben a település elemi közösségi intézményeit is ki kellett építeni, a belső életet is meg kellett szervezni. Igen, létre kellett hozni a temetőket és a temetés helyi szokásait is, összeegyeztetve a Felvidékről hozott, különböző szokásokat, a hely adta lehetőségekkel. Mert sajnos, temetésre bőven volt alkalom! Ezalatt a másfélszáz év alatt alig növekszik az elhaltak átlagéletkora, a születettek fele sem éli meg a 15. életévét. Nagy volt az egyház felelőssége azért is, mert nem voltak sem kórházak, sem orvosok, a nép egyébként is bizalmatlan volt minden egészség- ügyi, higiéniai előírással, intézkedéssel szemben, szokásaikban túlzott szerepet játszott a babona és a megszokás. A kolera, a himlő, vagy a vérhas, mint a talán legtöbb gyermekéletet követelő járvány, pedig döntően leküzdhető lett volna a kor eszközeivel is, ha a mindennapok higiéniai szintjén változtatni tudnak. Számomra, gondolom sokunk számára, példaértékű az a hitvallásszerű szolgálat, amit a csabai szlovák katolikus közösség múltjának feltárása érdekében Bielek Gábor apátplébános végez. Külön érdem, hogy ezt a munkáját fiatalabb paptársával, Liszkai Tamással közösen adja közre. Advent, a várakozás és a remény idején, mit is kívánhatnék egyebet, mint sok hasonló alkotó embert és sok hasonló könyvet! ■ Ambrus Zoltán megyei könyvtárigazgató « á 1 4 i k
