Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-14 / 292. szám

BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2005. DECEMBER 14., SZERDA Viharos évszázadok után harmonikus együttélés őrzik A szokások ápolása ma is fontos A fennmaradt oklevelek ta­núsága szerint Ketheghaz néven már Luxemburgi Zsigmond idején, a XV. szá­zadban is létezett a telepü­lés. A török hódoltság hosszú évtizedei nem váltak az itt élő emberek javára, a XVII. század végére ugyanis telje­sen lerombolták a falut. Az 1700-as évek elején kisebb számban már költöztek ide román családok, majd az 1724-ben Gyulaváriból áttele­pült jobbágyok megérkezése tette akkor döntően román aj­kúvá a települést. A kétegyházi román közösség tagjai máig őrzik szokásai­kat, anyanyelvűket. A nagy­községben ma is működik a kétszázéves román általános iskola, híresek a helyi nép­táncosok, és a falu apraja- nagyja részt vesz a különbö­ző néphagyományok ápolásá­ban. Egyedülálló emléke ez a helyi románságnak megbecsülik Mindenki értéke a ház Elmúlt korok szemtanúja kétegyháza A román tájház falai ma is hűen mesélnek a múltról Nyolc oszlop tagolja az oldalsó tornácot a kontyolt tetőt cserép borítja. Az épületet már többször felújították, ám javítanivaló folyamatosan akad benne. ­BUHA GYÖRGYNÉ, A HELYI RO­MÁN KULTURÁLIS EGYESÜLET EL­NÖKE:- Nagyon sok rendezvényt tartottunk a tájházban, a ven­dégeinket mindig elvisszük oda, hogy eldicsekedjünk, mi­lyen értékek vannak itt. TÓTH GYÖRGY, ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ: — Én magam magyar va­gyok, de hegyven éve élek itt testvéri egyetértésben a ro­mánsággal. A két nemzetiség között mindig jó volt a kapcso­lat, harmonikus viszonyban, egymást megbecsülve élünk. A tájház rendbehozatalánál az én fiam is segédkezett. TRUTZ ISTVÁN, HELYI LAKOS:- Az itteni románság hajda­ni életének egyedülálló emlé­ke ez a ház. Annak idején ti­zenegy testvéremmel mi ma­gunk is ilyen épületben lak­tunk. Előfordult, hogy négyen aludtunk egy ágyban, mégis szép időszaknak tartom. Egyedi módon mutatja be a helyi románság életét S jövő At az országos önkormányzathoz? A kétegyházi tájház sok olyan, csak a helyi románság szoká­saira, életvitelére jellemző tár­gyat mutat be, ami már pár fa­luval arrébb sem volt jellemző az Ottani románokra.- Számomra talán a leg­érdekesebb a kemence föl­fűtésének problematikája, illetve a szabad kéménnyel való kombinálása — értékelt Gulyás György polgármes­ter, aki egyben a Magyaror­szági Románok Országos Önkormányzatának az alel- nöke.- A fölszálló füst kiválóan alkalmas volt például a húsfé­lék tartósítására. És hogy mit hozhat a jövő a tájháznak? Gulyás György sze­rint hosszú távon sok szem­pontból célszerű volna, ha az országos román önkormány­zat hatáskörébe kerülne az in­tézmény. Az oldalt szerkesztette Csiszár Áron. Fotó: Kiss Zoltán. Kétegyháza (Chitighaz) nagyközség egyik euró­pai uniós hozományának az ország egyetlen román tájházát nevezte meg, mely a honi román ha­gyományok reprezentatív őrzőjének bizonyult. A házat eredetileg egy Ávrám Péter nevű helybéli román gaz­dálkodó építette, valószínűleg még az 1800-as évek közepe tá­ján. Maga az épület az Alföldön tipikus népi lakóházakkal mutat rokonvonásokat, a letelepülő ro­mán ajkú lakosság ugyanis át­vette az itt meghonosodott tí­pust. A múlt század huszas évei­ben az új tulajdonos, a Nikula család az új idők igényeinek megfelelően jelentős bővítéseket hajtott végre, így a nyári konyha, a kamra és az istálló már az ő szorgalmuk dicséretét hirdeti. Az épület XIX. századi voltának tanúja napjainkban is a hatsze­mes, zsalugáteres ablak az utca fe­lőli oldalon, a később rekonstruált szabadkéményes tüzelőberende­zés, valamint a kémlelőablak, mely a lakók szinte észrevétlen ki­tekintését biztosította az utcára. A régi házban az élet központ­ja a kéményalját is magába foga­dó konyha volt. A jobbra nyíló szoba hasonló szerepet töltött be, itt aludt és ha kellett, dolgozott a család. A konyhától balra lévő he­lyiség volt a tisztaszoba, melyben a család az ünnepeket töltötte, de itt szállásolták el a megbecsült vendéget is. Ebben a szobában született, és innen vitték utolsó útjára a ház nem egy lakóját. A szobák padlóját, sőt a ke­mence padkáját is rongysző­nyegek ékesítik, melyek szövé­se a helyi asszonyok egyik fon­tos tevékenysége volt, máig élő bizonyítékát tárva az arra járó elé a helyiek szépre való igé­nyének, törekvésének. Benne a szívük-lelkük A táj ház 1984-ben nyílt meg, és döntően az 1920-as évek román középparaszti lakás- kultúráját mutatja be. Az itt látható berendezési tárgya­kat, eszközöket nagyrészt a segíteni akaró kétegyháziak adományozták, de sokat vá­sárolt is hozzá a nagyköz­ség. A csillár, a sublót, a szekrény, az ágyak és a szé­kek, de még a gabona táro­lására szolgáló hombár, vagy a véka is híven tükrözi a letűnt, de általuk így máig élővé alakított időket. A kemence, a családi élet egyik központja fűtés Nem csak melegedésre használták A kemence rakása nem­hogy mesterségnek, ha­nem komoly tudomány­nak számított valamikor. Először vesszőből készítet­ték el a vázat, majd utána tapasztották hozzá a sarat.- A kemence volt a család életé­nek, de legalábbis a nőknek és a gyerekeknek télidőben az élet központja. Ide jártunk meleged­ni, itt készültek a finomságok, a kolbász, a hur­ka, a töltött ká­poszta, a lángo­ló - idézi föl a régi emlékeket MUNTYÁN PÉTER- NÉ. Esténként a kemence köré gyűlt a teljes família, mert eljött a mesemondás ideje. A hat hónap híján száz évet élt Simonka Tiva­dar bácsi volt a falu legnagyobb mesemondója. Nem halványuló emlékét tábla őrzi a tájház falán. A TISZTASZOBA. Jómódot tükröznek a tisztaszoba gazdagon díszített falai, a színes ágynemű, a hímzett lepedők. A falakat tovább ékesítik a szentképek, a tányérok és a tulajdonosokat ábrázoló képek. n ■ OTP INGATLAN RT. AZ OJP BANKCSOPORT TAGJA IH «0 9001:2000 VÉDJEGYÜNK: Űrt«* fii rt.4M.H4iy TttMÍMlMMI« MINŐSÉG ÉS TW ÁMMMf MEGBÍZHATÓSÁG. t50J««á9«5 •m F1ABC1 Frix d'V.xctllmac 2002 S'trmsythőzi IngtUlanftjltizSési NivóáiJ gyAztemr Az OTI* Ingatlan Rt. beruházása bar» Gyula, Béke sgt.- Bodoky utca sarkán felépült társasházban még kulcsrakész lakások vásárolhatók kedvező hitelfeltételekkel, Ingyenes ügyintézéssel. a bruttó eladási árból 4% kedvezmény, amennyiben december 22-élg a vételár kifizetésre kerül. MAR CSAK 5 LAKAS! Lakások bemutatása, tervrajzok, árak és műszaki tartalmi Jegyzék Debreczeni László ingatlanirodájában. Gyula, Béke sgt. 4. Tel.: (66) 362-636. INGYENES HITELÜGYINTÉZÉS. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE BondueUe A Bonduelle Nagykőrös Kft békéscsabai telephelyére keres KÖZGAZDÁSZT határozott Időtartamra (min. I év) Elvárások; • felsőfokú közgazdász végzettség • felhasználói szintű excel, world • önálló, precíz munkavégzés. Feladat: • szállítói számlák könyvelése • költséganalitikák ellenőrzése • kimenő számlázások koordinációja • kapcsolattartás a telephelyek között. Előny az angol nyelvtudás és hasonló területen szerzett I -2 éves tapasztalat. Bérezés megegyezés szerint. Önéletrajzokat a hirdetés megjelené­sétől számítva 10 napon belül várjuk: Bonduelle Nagykőrös Kft/HR, 5600 Békéscsaba, Békési út 54. S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT efonról) a nap 24 (66) 441-300 További elérhetőségünk: E-mail: sos.lelkisegely@axelero.hu A telefonszolgálat önkéntes segítőket keres: várjuk azok jelentkezését, akik 23. életévüket betöltötték és szívesen segítenek másoknak. Jelentkezni munkanapokon 8—12 óráig a 447-334-es telefonszámon lehet. Ajánlattételi felhívás A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a növényvéde­lemről szóló 2(XX). évi XXXV. törvény 7. § (3) bekezdésében fog­lalt rendelkezésre figyelemmel várja azon vállalkozók (egyéni vál­lalkozók, őstermelők, családi gazdálkodók, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek) jelentkezését, akik vállalkozási szerződés alap­ján el tudnák látni a szolgálat által 2006. évben, a parlagfű vonatko­zásában elrendelt közérdekű védekezési feladatokat (kézi, gépi ka­szálás és szárzúzás). Több vállalkozó együttesen is tehet ajánlatot. Az ajánlat tartalmazza: 1. a védekezés során használni kívánt gépek felsorolását, főbb műszaki adatait, 2. az érvényesíteni kívánt vállalkozói díjat Ft/m!-re meghatározva (a vál­lalkozói díj együttesen tartalmazza a védekezés és a helyszíni kiszál­lás díját), 3. a vállalkozó nyilatkozatát arra nézve, hogy székhelyétől számítva mekkora az a legnagyobb távolság, ahol a feladat elvégzését vállalja (km), részt vesz-e a helyszíni ellenőrzéseken, képes-e a közérdekű vé­dekezés elrendelését követően 3 napon belül a védekezést megkezde­ni és folyamatosan végezni. Jelentkezési határidó': 2006. január 10. Bővebb felvilágosítás: dr. Mike Zsolt igazgató, 06 (20) 466-1278, Mol­nár Ferenc igazgatóhelyettes, 06 (20) 434-7536. Jelen ajánlattételi felhívás előzetes felmérésnek minősül, a beérkező aján­latok alapján eredményhirdetésre és vállalkozói szerződés megkötésére | nem kerül sor! __________________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents