Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-10 / 289. szám
VRUIÍY TELVÉTÉI 4 BÉ KÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT MAGAZIN Egészségüirizmust tanítanak Gyulán, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetében a jövő év szeptemberében új szak indul, az egészségügyi szervező és új szakirány, az egészségturizmus- szervező — tájékoztatott DR. KÖTELES LAJOS intézetigazgató.- Régi terv az országban egyedülálló képzés indítása?- Négy éve harcolunk érte. Végül az oktatási kormányzat szakmailag megalapozottnak, nagy gyakorlati hasznúnak találta. Egészségügyi alapozású turizmus szak nincs Magyar- országon, sőt Európában is újdonság. Egyetlen képzési programba minden új ismeretet igyekeztünk összegyűjteni. — Mit tanulhatnak majd a nappali és a levelező tagozatos hallgatók?- Nagyfokú, általános humán műveltséget adunk, miÉ ÜML vei egy euró- pai piacon 'tiMIH megfelelő kulturális ismeretekkel kell rendelkezni. A modern gyógyítás európai ismeretein túl tanítjuk a hagyományos gyógyítást, amely turisztikai értéket jelent. Tanítunk piaci és uniós ismereteket, hiszen a szak újdonsága többek között, hogy nem magyarországi, hanem európai turisztikai versenyben gondolkodik. A szervezés az oktatás kiemelkedően fontos része lesz. Új, minőségbiztosítással garantált szolgáltatási rendszereket kell szervezni. Egy turisztikai termékkel ma már nem lehet sikeresen megjelenni a piacon. Óriási az érdeklődés az akkreditált szak iránt, amely államilag finanszírozott. ■ Sz. M. HÍRESSÉGEK, sztorik Sí Martint 13 éve növeszti a haját St. Martin 13 éve még vállig érő hajat viselt. A fodrásza miatt azonban megnövesztette a „koronáját”. No, nem azért, mert & kedves hölgy azt kérte volna.- Egy aranyos fodrász, akihez jártam, átment egy másik helyre. Miután sikerült megtalálnom és lenyírta a hajamat, bejelentette, hogy hathetes szabadságot vesz kirAzóta csak igen hosszas győzködés után engedem közelembe az ollót. Akkor is csak úgy, ha a saját termékeimet vihetem az üzletbe. Természetes anyagokat használok, ricinusolajból és tojásból készült pakolást - vallotta lapunknak a szaxofonos. SL Martin arra is kitért, nagy örömmel lép fel december 18-án Békéscsabán, a Jókai színházban. Mint mondta, gyerekkorának legalább a felét Csongrád megyében töltötte, onnan pedig gyakran ugrott át Békésbe. Békéscsabára most tehát nemcsak azért jön, hogy pánsípon és szaxofonon fújja csapatával, hanem azért is, hogy a barátaival, osztálytársaival találkozzon néhány órára, (fgk) Kovács Lajost a pszichiátrián kezelték Kovács Lajos kimondta, vége a házasságának Cseh Annamáriával. A gyulai kötődésű színész korábban azt állította, tüdőgyulladással kezelték Gyulán, majd kiderült, a pszichiátrián feküdt. Számos találgatás látott napvilágot, miért roppant össze a Tüskevár Matula bácsija. Szóba került, hogy a színész második felesége, a népszerű topmodell verte Kovács Lajost. A művész erről azonban senkinek nem nyilatkozik. Csak annyit mond: iszonyú állapotban volt, sokszor azon meditált, hogy elmeháboro- dott-e. Most már csak az foglalkoztatja, hogyan eshetne minél gyorsabban túl a váláson. Cseh Annamáriával hét hónapja házasodott össze, és a történtek ellenére még mindig nagyon szereti a nála 33 évvel fiatalabb nőt. (y) A betyárrejtegető húsfüstölő barangolások A rögtönítélő bíróságát nevezték talponállónak A téli üdülést tervezőknek nem mindig kell a földgömböt forgatni. A helyszín kiválasztásához olykor megteszi Magyar- ország térképe is, hiszen ki állíthatja: ismeri már hazánk minden, látogatásra érdemes táját? A Bakony téli tájait például a betyárromantika még élő emlékeiért is érdemes fölkeresni. Savany- kás, sűrű, komoly, téli étel a bakonyi betyárleves. Majdnem olyan, mint amilyen a bakonyi betyárok élete volt: savanyú, sűrű és nehéz. Belekóstolni mindkettőbe a Ma- gas-Bakony tizenhét településén lehet Ezt a vidéket, amely valamikor a betyárok paradicsoma volt, ma több turista keresi fel, mint amennyien lakják. Hazánk egyik legszebb kirándulóvidéke kétszáz évvel ezelőtt nem turistákat csalogatott természeti szépségeivel, hanem a törvény, vagy önkény elől menekülőket vonzotta az apróbb tavakkal-mocsarakkal szabdalt sötét, dús lombú erdőrengeteg áthatolhatatlan sűrűjével. A bakonyi betyárság az 1800-as években élte virágkorát. A hegység sűrűje jó menedéket adott a törvényen kívüli szegénylegénynek. Ingüket, felsőruhának is hasznájt rojtos vászongatyájukat titokban felkeresett szeretőik varrták-hí- mezték, cifraszűrüket, fényes Betyárok és pandúrok küzdelme egy 19. századi metszeten, a Nemzeti Múzeum történelmi arcképcsarnokából. csizmájukat a környék legjobb mesterei készítették. A betyárok - rabolt vagy sarcolt pénzükkel - mindig gavallérosan fizettek a csárdákban. Cserében bőséges ellátást és védelmet kaptak. A régi betyárcsárdák mindegyikében megtalálható a betyárrejtegetésre szolgáló húsfüstölő kiöblösödő kéménye és a szöktetésre szolgáló alagút. Helybéli öregekkel borozgat- va, bárki hallhat ilyet valamelyik „betérőben”. Nem talponálló ez, hiszen errefelé a betyárok rögtönítélő „bíróságát” nevezték talponállónak. Hogy mi célt szolgáltak? A máig emlegetett betyárbecsület védelmét. Savanyú Józsi bandavezér egyAz öröklődő hagyomány A gyászoló szerelmes története megható, balladába kívánkozó. Hanem a bakonyi mesélő, hála az általunk kikért második pohár bornak, kacsintva folytatja: „A halott betyár szeretője is asszony lett egyszer. Élete nagy titkát a halálos ágyán adta tovább a lányának és meghagyta, hogy ezentúl ő vigyen virágot a sírra ”. így öröklődött a hagyomány anyáról leányra. szer, amikor árulástól tartott, Káplár Józsi nevű fiatal betyárjának megtiltotta, hogy találkozzék szép szeretőjével. De a legény nem a vezérre, hanem a szívére hallgatott. Erre a betyárok „talponálló” bírósága elítélte: egyik éjjel kihozatták Bakonybélből a bekötött szemű papot, aki ellátta túlvilági útra- valóval a halálra ítéltet, a betyárok pedig agyonlőtték és eltemették. Később hatalmas tölgyfa keresztet állítottak sírja fölé. A gyászoló szerelmes oda- hordta a könnyeitől harmatozó erdei-mezei virágokat élete végéig. ■ Gubis Mihály székei igazat hazudnak A héten mutatták be Gubis Mihály új könyvét, mely A szék Vasfaszobrok, avagy melankolikus ábrándozások címet viseli. Novotny Tihamér művészeti író elmondása szerint sok képzőművész ragad pennát, de Gubis mindezt nagyon lírai és bensőséges módon teszi. A Munkácsy Mihály Emlékház vörös szalonjában megtartott premieren Mohay Orsolya művészettörténész mély tartalommal bíró székeknek nevezte a csabai születésű, a szép számú közönség előtt kissé nehezen megnyíló alkotó munkáit.- Ezek a székek mély és sokrétű tartalommal bírnak, olyan összetett világot hoznak létre, mint amilyen a meséké. Gubisnak áll már széke MagyarorszáGubls Mihály székei itthon, Székelyföldön és Kazahsztánban már képviselik az „egynyel- venbeszélést". gon, a Székelyföldön, sőt Kazahsztánban is. A művész tervei között szerepel továbbiak felállítása szerte a világban, többek között Afrikában, Ausztráliában, illetve a déli és az északi sarkon. — Egy közép-európai művész számára az álmok maradnak, mert nem tudja megvalósítani őket. Gubis küszködik, próbálkozik. Közben boldogul is, meg nem is - jegyezte meg Novotny Tihamér, aki szerint ez a kiadvány tipográfiailag és grafikailag egyaránt jobban sikerült az elsőnél. „Beszélni fognak ezek a székek. És mit mondanak majd? Igazat Na jó, ha nem is mindig, akkor sem hazugságot. Az én székeim igazat hazudnak” - áll Gubis Mihály ma- nifesztumában. ■ Csiszér Áron Igazi fáklya volt, aki másokat lángra gyújtott Felvételünk Supka Magdolna Széche- nyi-díjas művészettörténész 2002 januárjában tartott könyv- bemutatóján készült. Dr. Supka Magdolna Szé- chenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a T- Art mentora 91 éves korában lelkét visszaadta a Teremtőnek, s mint a gyászjelentés tudatja, békés szívvel távozott e világból. Búcsúztatása-temetése december 2-án 9 órakor volt Budapesten, a kelenföldi Szent Gellért- templomban és urnatemetőben, 4-500 gyászoló jelenlétében, unitárius gyászszertartásnak megfelelően. Mindenki ott volt, akiket élete során istápolt, bátorított, kritizált, tartotta bennük a lelket, hogy higgyenek a művészet megtisztító erejében, s mint Gyurkovics Tibor író mondta búcsúztatójában, „olyan fáklya volt, aki saját magát égetve másokat képes volt lángra gyújtani”. Sajnos csak az utóbbi húsz évben ismertem meg személyesen, olyan helyen laktam, ahol hamis, rosszindulatú, igaztalan híreket terjesztettek róla (nagy tanúság, nem szabad vakon hinni). Nagy humanista embert ismertem meg személyében, eredeti gondolkodásmóddal, nyílt, tiszta beszéddel, őszinteséggel, aki úgy tudott szólni teljesen hétköznapi nyelven művekről, hogy mindenkiben képes volt felkelteni a művészet iránti szeretetet. Örökre emlékezetes marad számomra a Budapest-Salzburg között a 90-es évek elején együtt megtett út, amikor munkáimat vittük kiállítani. A tárlatot ő rendezte és nyitotta meg. A kis ARO teherautó nem ment gyorsabban, mint 70 km/óra, és Manna néni az egész utat végig beszélte. Élő művészettörténet volt, történetek kollégákról, ma már nem élő nagy mesterekről, kiállításokról, hétköznapokról, csalafinta kultúrpoli- tikusokról, uralkodni vágyó hivatalnokokról, a műkereskedelem visszásságairól, művekről, stílusokról és sok-sok minden másról. Végezetül még egy számomra megható emlék, amikor jó tíz éve Koszta Rozália gyulai festőt búcsúztatta ezekkel a szavakkal: „Ugye, Rozóka, mesélted nekem, mikor kicsik voltatok, a Körös-parton álló nagy fűzfák ágaiba kapaszkodva átlebben- tetek egyik partról a másikra. Most te távozol másik partra, az örökkévalóságba”. Most, amikor napjainkban az értékrendek annyira felborultak , az értéktelen, a hamis oly agresszívan jelenik meg, szinte rombolva még egészséges gondolkodásunkat, Manna néni távozása nagy veszteség. De remélem és kérem, azért figyeljen ránk onnan a távoli túlsó partról, mint ahogyan mi sem feledjük sohasem örökérvényű intelmeit. ■ Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas festőművész I í t