Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

VRUIÍY TELVÉTÉI 4 BÉ KÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT MAGAZIN Egészségüirizmust tanítanak Gyulán, a Tessedik Sámu­el Főiskola Egészségügyi Intézetében a jövő év szeptemberében új szak indul, az egészségügyi szervező és új szakirány, az egészségturizmus- szervező — tájékoztatott DR. KÖTELES LAJOS intézet­igazgató.- Régi terv az országban egyedülálló képzés indítása?- Négy éve harcolunk érte. Végül az oktatási kormányzat szakmailag megalapozottnak, nagy gyakorlati hasznúnak ta­lálta. Egészségügyi alapozású turizmus szak nincs Magyar- országon, sőt Európában is új­donság. Egyetlen képzési programba minden új ismere­tet igyekeztünk összegyűjteni. — Mit tanulhatnak majd a nappali és a levelező tagoza­tos hallgatók?- Nagyfokú, általános hu­mán műveltsé­get adunk, mi­É ÜML vei egy euró- pai piacon 'tiMIH megfelelő kul­turális ismeretekkel kell ren­delkezni. A modern gyógyítás európai ismeretein túl tanít­juk a hagyományos gyógyí­tást, amely turisztikai értéket jelent. Tanítunk piaci és uniós ismereteket, hiszen a szak új­donsága többek között, hogy nem magyarországi, hanem európai turisztikai verseny­ben gondolkodik. A szervezés az oktatás kiemelkedően fon­tos része lesz. Új, minőségbiz­tosítással garantált szolgálta­tási rendszereket kell szervez­ni. Egy turisztikai termékkel ma már nem lehet sikeresen megjelenni a piacon. Óriási az érdeklődés az akkreditált szak iránt, amely államilag fi­nanszírozott. ■ Sz. M. HÍRESSÉGEK, sztorik Sí Martint 13 éve növeszti a haját St. Martin 13 éve még vállig érő hajat viselt. A fodrásza miatt azonban megnövesztet­te a „koronáját”. No, nem azért, mert & kedves hölgy azt kérte volna.- Egy aranyos fodrász, akihez jártam, átment egy másik helyre. Miután sikerült meg­találnom és lenyírta a haja­mat, bejelentette, hogy hathe­tes szabadságot vesz kirAzóta csak igen hosszas győzködés után engedem közelembe az ollót. Akkor is csak úgy, ha a saját termékeimet vihetem az üzletbe. Természetes anyago­kat használok, ricinusolajból és tojásból készült pakolást - vallotta lapunknak a szaxofo­nos. SL Martin arra is kitért, nagy örömmel lép fel decem­ber 18-án Békéscsabán, a Jó­kai színházban. Mint mondta, gyerekkorának legalább a fe­lét Csongrád megyében töltöt­te, onnan pedig gyakran ug­rott át Békésbe. Békéscsabára most tehát nemcsak azért jön, hogy pánsípon és szaxo­fonon fújja csapatával, hanem azért is, hogy a barátaival, osztálytársaival találkozzon néhány órára, (fgk) Kovács Lajost a pszichiátrián kezelték Kovács Lajos kimondta, vége a házasságának Cseh Anna­máriával. A gyulai kötődésű színész korábban azt állítot­ta, tüdőgyulladással kezelték Gyulán, majd kiderült, a pszichiátrián feküdt. Számos találgatás látott napvilágot, miért roppant össze a Tüske­vár Matula bácsija. Szóba ke­rült, hogy a színész második felesége, a népszerű topmo­dell verte Kovács Lajost. A művész erről azonban senki­nek nem nyilatkozik. Csak annyit mond: iszonyú álla­potban volt, sokszor azon meditált, hogy elmeháboro- dott-e. Most már csak az fog­lalkoztatja, hogyan eshetne minél gyorsabban túl a válá­son. Cseh Annamáriával hét hónapja házasodott össze, és a történtek ellenére még mindig nagyon szereti a nála 33 évvel fiatalabb nőt. (y) A betyárrejtegető húsfüstölő barangolások A rögtönítélő bíróságát nevezték talponállónak A téli üdülést tervezők­nek nem mindig kell a földgömböt forgatni. A helyszín kiválasztásához olykor megteszi Magyar- ország térképe is, hiszen ki állíthatja: ismeri már hazánk minden, látoga­tásra érdemes táját? A Bakony téli tájait például a be­tyárromantika még élő emlékei­ért is érdemes fölkeresni. Savany- kás, sűrű, komoly, téli étel a bako­nyi betyárleves. Majdnem olyan, mint amilyen a bakonyi betyárok élete volt: savanyú, sűrű és nehéz. Belekóstolni mindkettőbe a Ma- gas-Bakony tizenhét településén lehet Ezt a vidéket, amely valami­kor a betyárok paradicsoma volt, ma több turista keresi fel, mint amennyien lakják. Hazánk egyik legszebb ki­rándulóvidéke kétszáz évvel ezelőtt nem turistákat csaloga­tott természeti szépségeivel, hanem a törvény, vagy önkény elől menekülőket vonzotta az apróbb tavakkal-mocsarakkal szabdalt sötét, dús lombú er­dőrengeteg áthatolhatatlan sű­rűjével. A bakonyi betyárság az 1800-as években élte virágko­rát. A hegység sűrűje jó mene­déket adott a törvényen kívüli szegénylegénynek. Ingüket, felsőruhának is hasznájt rojtos vászongatyájukat titokban fel­keresett szeretőik varrták-hí- mezték, cifraszűrüket, fényes Betyárok és pandúrok küzdelme egy 19. századi metszeten, a Nemzeti Múzeum történelmi arcképcsarnokából. csizmájukat a környék legjobb mesterei készítették. A betyá­rok - rabolt vagy sarcolt pén­zükkel - mindig gavallérosan fizettek a csárdákban. Cseré­ben bőséges ellátást és védel­met kaptak. A régi betyárcsár­dák mindegyikében megtalál­ható a betyárrejtegetésre szol­gáló húsfüstölő kiöblösödő ké­ménye és a szöktetésre szolgá­ló alagút. Helybéli öregekkel borozgat- va, bárki hallhat ilyet valame­lyik „betérőben”. Nem talpon­álló ez, hiszen errefelé a betyá­rok rögtönítélő „bíróságát” ne­vezték talponállónak. Hogy mi célt szolgáltak? A máig emle­getett betyárbecsület védelmét. Savanyú Józsi bandavezér egy­Az öröklődő hagyomány A gyászoló szerelmes története megható, balladába kívánkozó. Hanem a bakonyi mesélő, hála az általunk kikért második po­hár bornak, kacsintva folytatja: „A halott betyár szeretője is as­szony lett egyszer. Élete nagy tit­kát a halálos ágyán adta to­vább a lányának és meghagy­ta, hogy ezentúl ő vigyen virá­got a sírra ”. így öröklődött a hagyomány anyáról leányra. szer, amikor árulástól tartott, Káplár Józsi nevű fiatal betyár­jának megtiltotta, hogy talál­kozzék szép szeretőjével. De a legény nem a vezérre, hanem a szívére hallgatott. Erre a betyá­rok „talponálló” bírósága el­ítélte: egyik éjjel kihozatták Bakonybélből a bekötött szemű papot, aki ellátta túlvilági útra- valóval a halálra ítéltet, a be­tyárok pedig agyonlőtték és el­temették. Később hatalmas tölgyfa keresztet állítottak sírja fölé. A gyászoló szerelmes oda- hordta a könnyeitől harmatozó erdei-mezei virágokat élete vé­géig. ■ Gubis Mihály székei igazat hazudnak A héten mutatták be Gubis Mihály új köny­vét, mely A szék Vasfaszobrok, avagy me­lankolikus ábrándozások címet viseli. Novotny Tihamér művészeti író elmon­dása szerint sok képzőművész ragad pen­nát, de Gubis mindezt nagyon lírai és ben­sőséges módon teszi. A Munkácsy Mihály Emlékház vörös sza­lonjában megtartott premieren Mohay Or­solya művészettörténész mély tartalommal bíró székeknek nevezte a csabai születésű, a szép számú közönség előtt kissé nehezen megnyíló alkotó munkáit.- Ezek a székek mély és sokrétű tarta­lommal bírnak, olyan összetett világot hoz­nak létre, mint amilyen a meséké. Gubisnak áll már széke Magyarorszá­Gubls Mihály székei itthon, Székelyföldön és Kazahsztánban már képviselik az „egynyel- venbeszélést". gon, a Székelyföldön, sőt Kazahsztánban is. A művész tervei között szerepel további­ak felállítása szerte a világban, többek kö­zött Afrikában, Ausztráliában, illetve a déli és az északi sarkon. — Egy közép-európai művész számára az álmok maradnak, mert nem tudja megvaló­sítani őket. Gubis küszködik, próbálkozik. Közben boldogul is, meg nem is - jegyezte meg Novotny Tihamér, aki szerint ez a kiad­vány tipográfiailag és grafikailag egyaránt jobban sikerült az elsőnél. „Beszélni fognak ezek a székek. És mit mondanak majd? Igazat Na jó, ha nem is mindig, akkor sem hazugságot. Az én széke­im igazat hazudnak” - áll Gubis Mihály ma- nifesztumában. ■ Csiszér Áron Igazi fáklya volt, aki másokat lángra gyújtott Felvételünk Supka Mag­dolna Széche- nyi-díjas mű­vészettörté­nész 2002 ja­nuárjában tartott könyv- bemutatóján készült. Dr. Supka Magdolna Szé- chenyi-díjas művészettör­ténész, a Magyar Művé­szeti Akadémia tagja, a T- Art mentora 91 éves ko­rában lelkét visszaadta a Teremtőnek, s mint a gyászjelentés tudatja, bé­kés szívvel távozott e vi­lágból. Búcsúztatása-temetése decem­ber 2-án 9 órakor volt Budapes­ten, a kelenföldi Szent Gellért- templomban és urnatemető­ben, 4-500 gyászoló jelenlét­ében, unitárius gyászszertar­tásnak megfelelően. Mindenki ott volt, akiket éle­te során istápolt, bátorított, kri­tizált, tartotta bennük a lelket, hogy higgyenek a művészet megtisztító erejében, s mint Gyurkovics Tibor író mondta búcsúztatójában, „olyan fáklya volt, aki saját magát égetve má­sokat képes volt lángra gyújta­ni”. Sajnos csak az utóbbi húsz évben ismertem meg személye­sen, olyan helyen laktam, ahol hamis, rosszindulatú, igaztalan híreket terjesztettek róla (nagy tanúság, nem szabad vakon hinni). Nagy humanista embert ismertem meg személyében, eredeti gondolkodásmóddal, nyílt, tiszta beszéddel, őszinte­séggel, aki úgy tudott szólni tel­jesen hétköznapi nyelven mű­vekről, hogy mindenkiben ké­pes volt felkelteni a művészet iránti szeretetet. Örökre emlékezetes marad számomra a Budapest-Salz­burg között a 90-es évek elején együtt megtett út, amikor mun­káimat vittük kiállítani. A tár­latot ő rendezte és nyitotta meg. A kis ARO teherautó nem ment gyorsabban, mint 70 km/óra, és Manna néni az egész utat vé­gig beszélte. Élő művészettörté­net volt, történetek kollégákról, ma már nem élő nagy meste­rekről, kiállításokról, hétköz­napokról, csalafinta kultúrpoli- tikusokról, uralkodni vágyó hi­vatalnokokról, a műkereskede­lem visszásságairól, művekről, stílusokról és sok-sok minden másról. Végezetül még egy számom­ra megható emlék, amikor jó tíz éve Koszta Rozália gyulai festőt búcsúztatta ezekkel a szavak­kal: „Ugye, Rozóka, mesélted nekem, mikor kicsik voltatok, a Körös-parton álló nagy fűzfák ágaiba kapaszkodva átlebben- tetek egyik partról a másikra. Most te távozol másik partra, az örökkévalóságba”. Most, amikor napjainkban az értékrendek annyira felborul­tak , az értéktelen, a hamis oly agresszívan jelenik meg, szinte rombolva még egészséges gon­dolkodásunkat, Manna néni tá­vozása nagy veszteség. De re­mélem és kérem, azért figyel­jen ránk onnan a távoli túlsó partról, mint ahogyan mi sem feledjük sohasem örökérvényű intelmeit. ■ Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas festőművész I í t

Next

/
Thumbnails
Contents