Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
12 A refluxbetegségek (visszafogás, visszaáramlás) 24 órás monitorizálása A gasztrooeso- phagealis ref|L Al luxbetegség a „savval” ' kap- csolatos beteg- ségek leggya- Jé koribb megjelenési formája. A felmérések tanulsága szerint a reflux- betegek száma messze meghaladja a fekélybetegek számát. Míg a Helicobacter pylori által okozott megbetegedések száma a nyugati civilizációban jelentősen csökkent, addig a GERD előfordulási gyakorisága folyamatosan nő. A GERD klinikai jelentőségét rendkívüli elterjedése az életminőséget jelentősen rontó nyelőcső és nyelőcsövön kívüli klinikai tünetei, valamint szövődményei adják. A GERD a felnőtt lakosság 40%-át is elérheti, ezért rendkívül fontos ennek a betegségnek a felismerése. Lehetnek típusos tünetek, és ilyenkor a betegség felismerése nem okoz gondot, de az atípusos tünetek képében jelentkező GERD sokszor csak hosszú idő múlva, vagy egyáltalán nem kerül felismerésre. A betegekkel az orvosi szakma számos területe kerül kapcsolatba (családorvos, belgyógyász, gasztroenterológus, sebész, kardiológus, tüdőgyógyász, pszichiáter, fül-orr-gé- gész...). A GERD definícióját illetően mindenki egyetért abban, hogy a felső tápcsatorna komplex motilitási zavarán alapuló kórkép, amelynek következtében a gyomorbennék (savas vagy lúgos refluxátum) a nyelőcsőbe, illetve a légutak- ba kerülve klinikai tüneteket okozhat. A GERD típusos tünetei: gyomorégés, savas regurgacio , míg az atípusos tünet a mellkasi fájdalom, a rekedtség, krónikus köhögés, a torokban gombócérzés, az alvászavar. Felmérések szerint a refluxbetegségek 60%-a tartozik a NERD, 35%-a az ÉRD és csupán 5%-a a szövődményes ÉRD csoportba. Maga a refluxtörténés fiziológiás jelenség, ami főleg étkezés után rendszeresen bekövetkezik. A felsorolt formák idővel egymásba átmehetnek (spektrum-koncepció). Az extra-oesophagealis GERD eseteiben gyakran nem találunk oesophagitist (nyelőcsőgyulladást), sőt igen sokszor a nyelőcsőtünetek is hiányozhatnak. A GERD diagnosztikájában az endoszkópja széles körben elérhető és gyakran használt módszer szenzitivitás korlátái ellenére. Viszont lehetővé teszi az ép vagy kóros nyálkahártya- lézió (sérülés) direkt észlelését, a rekeszsérv esetleges meglétét (méretét), szükség esetén biopsziás mintavétel lehetőségét is. A PPI-teszt a refluxbetegség erozív (kimaródott) formában 90%-os érzékenységgel bír, addig a NERD-ben csupán 30- 50%-ban ad pozitív eredményt. A nyelőcső 24 órás pH-metriás vizsgálata igen érzékeny módszer, mely a nyelőcsövet érintő savas reflux mértékének meghatározására szolgál. Az adatokat 24 órán át hordozható holter jellegű készülék rögzíti. A nyelőcsőhámot a sósavon kívül az epesavak is károsíthatják. Ennek mérésére a 24 órás Bililec-vizsgálat ad információt. Fontos kiegészítő adatokat adhat a NERD-re a nyelőcső röntgenvizsgálata, amikor is éhgyomor mellett nézik, hogy van-e a betegnek reflux- betegsége. Valamint az izotópos GOR- vizsgálat, amikor is teli - feszülő gyomor - mellett vizsgáljuk, hogy van-e gyomortartalom- visszacsorgás a nyelőcső irányába. DR. SZALAI LÁSZLÓ ADJUNKTUS / Érzékeny vizsgálati módszer Ezen vizsgálatokkal a nyelőcső anatómiai helyzete mellett az esetleges rekeszizomsérv jellegére, elhelyezkedésére is kaphatunk információt. A nyelőcső- manometria a különböző primer és szekunder nyelőcső-motilitási zavarok diagnosztikájának legérzékenyebb vizsgálati módszere. Hátránya, hogy számít a beteg jó kooperációs készsége a megbízható eredmények nyerésénél. GYÓGYÍTÁS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK Újabb diagnosztika, kezelés gyomor-bél Lehetőségek a III. belgyógyászati osztály profiljában A nyelőcső Ph-értékének mérése vizsgálat közben. Az elmúlt öt év során a gaszt- roenterológia (gyomor-bélrendszer betegségeivel foglalkozó tudományág) továbbra is intenzív fejlődést mutat. Osztályunkon ez a fejlődés szintén nyomon követhető. Az elmúlt ötéves periódusban több szempontból újabb diagnosztikus és terápiás lehetőségeket vezettünk be. Klinikofarmakológiai (a farmakológia gyógyszertant jelent) vizsgáló kialakítása. Refluxbetegségek 24 órás monitorizálása. Tápcsatornái vérző betegek intenzív jellegű osztályos monitorizálása. Dietetika, avagy a gyógyító étkezés jelentősége és lehetőségei. Az említett periódusban több mint tíz klinikai gyógyszerkipróbálást végeztünk osztályunkon. Ezen vizsgálatok protokollárisán igen szigorú kauté- lák (elővigyázat) mellett végezhetők az európai és a magyar klinikai gyógyszerkipróbálások szabályai szerint. Ezen vizsgálatok eredményei több szempontból fontosak. Elsődlegesen a betegek szempontjából tekintve, hogy igen szoros és szigorú orvosi ellenőrzéseken kell hogy részt vegyenek. Másodlagosan a vizsgálatokban részt vevő munkatársainknak nagyon kiemelkedő európai szintű orvosi és szakdolgozói szemléletet biztosít. Harmadla- gosan az osztály hírnevét európai szintűre emelheti. A kialakított klinikofarmakológiai vizsgálóban csak hitelesített diagnosztikus eszközökkel vizsgálhatjuk a studykba (tanulmányokba) bekapcsolódó betegeinket. Speciális képzést kapnak orvosaink és szakdolgozóink minden egyes klinikai vizsgálat elvégzéséhez. A vizsgálatokat csak az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet), valamint a helyi etikai bizottság engedélyével kezdhetjük el, és a Nemzetközi Harmonizációs Tanács Good Clinical Practice (IHC-GCP) elvei alapján végezhetjük el. A klinikofarmakológiai vizsgálatok mellett farmakokinetikát is végzünk, az ehhez szükséges speciális hűtőt és centrifugát 2004-ben sikerült beszereznünk. jelenleg több külföldi cég keresi osztályunkat ilyen jellegű vizsgálatok elvégzésére, tekintve, hogy a korábbi klinikofarmakológiai vizsgálataink jó eredménnyel zárultak. DR. NOVAK JÁNOS PHD OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Tápcsatornái vérzések intenzív ellátása A gyomor-bélrendszer eredetű vérzések okozta közvetett vagy közvetlen halálozás nemzetközi adatok alapján ma is 8-18% között mozog, azaz eléri, illetve meg is haladja a lakosság által jobban köztudatban lévő szívizominfarktus halálozását. A magyarországi adatok a gasztrointesztinális (a gyomor-bélcsatornához tartozó) centrumokban hasonlóak az előbbi, világviszonylatban élen járó vizsgálók adataival. Néhány éve több, országosan is elismert magyarországi gasztrointes- tinalis profilú központ eredményeit dolgoztuk fel (köztük a Pándy Kálmán kórház DL belgyógyászati osztályét is). Arra a lesújtó következtetésre jutottunk, hogy bár a gyomor- és nyombélfekélyek száma jelentősen csökkent, azonban a korszerű savcsökkentő terápia ellenére a felső tápcsatornái vérzések száma alig mutatott javulást. Köztudott, hogy hazánkban igen magas az antireumatikus gyulladáscsökkentők kontrollált vagy ellenőrizetlen szedése, mely egyébként vérzést okozhat. Ugyancsak sajnálatos — hogy finoman fogalmazzunk — az idült alkoholfogyasztás magyarországi helyzete is. A hazai gyógyszer- és alkoholfogyasztási szokásokat nehezen tudjuk befolyásolni. A kardiovasz- kuláris (szív- és érrendszeri) halálozás visszaszorításában magunk is érdekeltek vagyunk. Ezért megfogalmazódott az igény, hogy a várható vérzéses szövődményeket magas szinten tudjuk ellátni. A ma gasztro- enterológusának ezért felkészültnek, jártasnak és kreatívnak kell lennie a különböző vérzéscsillapító eljárások gyomorvagy béltükrözés során való alkalmazásában. A potenciálisan súlyos-életveszélyesnek számító gyomor-bél- vérző betegeket ezért kórházunkba érkezés után két órán belül megtükrözzük, ennek érdekében 24 órás endoszkópos orvosi és asszisztensi ügyeleti rendszert vezettünk be. A vizsgálat során történik a vérzéscsillapítás is. Országos viszonylatban is szerencsésnek mondhatjuk magunkat a műszerezettség tekintetében. Ma már az alapvető injekciós technika mellett gumigyűrűvel, apró fémből készült ércsíptetővel,, elektromos égetéssel, és egy éve lézerrel is lehetőségünk van a vérzéscsillapításra. Természetesen ezek a betegek a továbbiakban is nagy odafigyelést igényelnek, ezért osztályunkon három évvel ezelőtt vérző=szubintenzrvjellegű kórtermet alakítottunk ki, ahol lehetőség van minden egyes betegnél az élettani paraméterek monitorizálására. A kórteremben dolgozó nővérek is intenzív szakápolói képesítéssel rendelkeznek vagy fognak rendelkezni, és a szükséges 5—10 éves rutint is osztályunkon szerezték meg. A betegségek jellege miatt szükség lehet az endoszkópos vizsgálat ismétlésére, akár a vérzéscsillapító eljárásokkal kombinálva is. Elmondhatjuk, hogy a magasabb szintű ellátás bevezetése óta kedvező tapaszatalataink vannak. Csökkent a halálozás, az ápolási idő, a vérigény, és a sebészetre átadott betegek száma is. DR. ILYÉS SÁNDOR SZAKORVOS Dietetika, avagy a gyógyító étkezés jelentősége életminőség A táplálkozástudomány fejlődésével változott a korábban szigorúan megszorított diéta A dietetika ma már önálló tudományág, melyet a főiskolák mellett például a Pécsi Orvostudományi Egyetemen önálló tanszéken oktatnak. A Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak is van önálló dietetikai szekciója. Bár kórházunkban a dietetikusok és az általuk működtetett dietetikai szolgálat nem tartozik szorosan a III. belgyógyászati- gasztroenterológiai osztály kötelékébe, de még dr. Libor János osztályvezető főorvos munkásságától számítva jó a kapcsolat közöttünk. Jómagam úgy kerülök a képbe, hogy 1995-ben kaptam a kinevezést, mely szerint a kórházban én vagyok a diétás főorvos. Ez annyit jelent, hogy minden héten aláírom és véleményezem a betegek és a dolgozók tervezett étlapjait. Bár tisztában vagyok a kórház anyagi nehézségeivel, mégis évek óta csodálattal nézem, hogy abból az alig változó minimális nyersanyagnormából a dietetikusok milyen változatos és jó étrendet állítanak össze, melyet aztán a konyhai dolgozók valóban ízletesen készítenek el. Az étrendben igyekeznek elsőbbséget adni a gyümölcsből és zöldségből készült ételeknek. Ezáltal is népszerűsítik az egészségesebb t ket és a dolgo- hogy az egysze- étrend is lehet egészséges. A dietetikusok másik nagy feladata intézetünkben a betegeknek nyújtott diétás tanácsadás. Azokhoz a betegekhez, akik az osztályokon fekszenek, kérésre helybe jön a dietetikus. Nem csak a betegnek, hanem hozzátartozóiknak is elmondja a diétás irányelveket, melyhez írásos tanácsadást, recepteket is mellékel. A járó betegeket több mint tíz éve fogadják minden munkanapon délelőtt a cukorgondozóban a dietetikusok. Ide háziorvosok is küldhetnek betegeket. Bár a legtöbb diétás tanácsot kérő cukorbeteg, de a tápcsatorna megbetegedéseit igénylő speciális diétás kéréssel is jó néhányan fordulnak hozzájuk. Például lisztérzékenység, tejcukor-érzékenység, fekélybetegségek, gyulladásos bélbetegségek, epe-hasnyálmirigy betegségek esetén. A koleszterinszegény diéta is egyre nagyobb teret hódít megyénkben, igen sokan kérik ezért a dietetikusok segítségét. Az elhízott, fogyni szándékozó betegek száma is egyre nagyobb, nekik is szívesen adnak diétás tanácsokat. A táplálkozástudomány fejlődésével változott a korábban szigorúan megszorított diétás tanácsok alkalmazása. Bizonyos ételeket más konyhatechnikai módszereket alkalmazva már megehetnek a betegek (pl. főtt karfiolt az epebetegek). A senyvesztő, daganatos betegségben szenvedők számára a roboráló étrend mellett több új jóízű, jól felszívódó tápszer is rendelkezésre áll, melyet a gasztroenterológus szakorvos is javasolhat; háziorvosa ez alapján kedvezményesen felírhatja, így az ára is elfogadható, és hatásos étrendi kiegészítőként alkalmazhatják. DR. FAZEKAS ILONA FŐORVOS Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu * I
