Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-05 / 259. szám

2005. NOVEMBER 5., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 A táj alakította emberré vallomás Lóránt János festőművész hűséges maradt hazájához Lóránt János Demeter fes­tőművészről köztudott, hogy nem a szavak embe­re. Annál nagyobb él­mény a találkozás, ha mégis sikerül szóra bírni. Ilyenkor képeivel és si­mogató, szeretetteljes mosolyával együtt mesél. Niedzielsky Katalin- Az utóbbi tíz évben nem mindig sikerül Magyarorszá­gon elérni, hol itthon, hol Hol­landiában él és dolgozik. Úgy tűnik, a békési táj mégis min­dig hazahozza.- A táj, ahol korábban éltem, felnőttem, emberré alakított. Ha olyan ember tudsz maradni, amilyenné a táj alakított, akkor a táj alakította ember szemével szemléled a világot. Akkor nyu­godtan utazhatsz körbe a világ­ban. Nem erkölcsi, nem etikai kérdés ez, hanem vállalási kér­dés. Minden embernek van vala­mire érzékenysége, kinek erre, kinek arra. Az én érzékenysé­gem is változott az életem, az út­jaim során, új dolgokkal szembe­sültem, amikre valamilyen vá­laszt kellett adnom. De az itteni táj, az itteni emberek, akikkel ta­lálkozom, akik felém fordulnak, mindig a biztonságot adják ne­kem. Ha látom ugyanazt az em­bert, akkor tudom, itt már baj nem lehet, itthon vagyok. — Hűség a szülőföldhöz, a táj­hoz, a természethez, az emben ri és művészi hitvalláshoz; mindig is ezek az értékek ha­tározták meg az életét és a munkásságát. Manapság azonban olyan időket élünk, amikor néha nem árt ma­gunkba szállni, a magányt vá­lasztani, jó kikapcsolni a té­vét, kizárni külvilágot.- Különböző szakaszok van­nak az életünkben. Van, amikor jobban szeretünk emberek között forgolódni, híreket hallani. Más­kor meg az ember úgy érzi, elég; ez csak a felszín, nem az igazi, máshol kell keresni a mélysége­ket. Előfordul, hogy valakivel be­szélgetek, aki másképp gondolko­dik, mégis olyan igazi mélysége­ket tud adni nekem. Nem feltétle­nül hagyományt vagy arckifeje­zést, hanem mindennapi életünk olyan eseményeit, amik mégis nagyon tartalmasak. Egy találko­zás sok mindent tud felszínre hozni, javítani a világon. — Javítani, jobbítani a világon. A művész, aki fest és „farig­csál”, mit tud hozzátenni vagy javítani a világon? S ez a vi­lág, amelyben él, igényli-e a művészetét? Tüd-e hatni a művész arra, hogy a világ kö­rülötte hogyan alakul? Van-e rá hatalma, befolyása?- A festészetet sajnos nem so­kan igénylik ma már, s egyre keve­sebb szava marad. Egyéb média, film, televízió, fényképezőgép dömpingje árasztja el a világot Az embereknek nem marad idejük másra, könnyebb is az egyszerűbb dolgokat befogadni. S főleg más ér­téket közvetítenek. Az elmúlt évti­zedben vagy még régebbről min­den nagyon fellazult, felborult az egész értékrend. Amiket létrehoz­tunk valamikor, értékes munká­kat, lehet, hogy pár év múlva ki­dobják, nem érdekelnek senkit Ezért is nagyon sokra tartom, hogy Békésszentandráson megal­kottuk az András-keresztet és az emlékhelyet: ez hagyományőrzés, hagyománytisztelet, másrészt in­formáció az odalátogatóknak, s a jövőnek is a máról. Ha mi ezeket most nem hozzuk létre, a követke­ző generáció már lehet, hogy nem törődik vele egyáltalán. Az Eszkimó című olajfestmény meglehetősen ironikus. A Körösvidék volt a kisfiú egyik első szava Lóránt János Demeter 1938-ban született Békésszentandráson. 1956-ban érettségizett Szarva­son, 1959-ben kapta meg tanári diplomáját a szegedi főiskolán, ahol mestere Vinkler László volt A Munkácsy-díjas, Érdemes mű­vész munkáit országszerte és számos külföldi kiállításon lát­hatták, illetve gyűjteményekben láthatják az érdeklődők. „A nagy vizek földjén, Békés­szentandráson születtem. Ez az a vidék, ahol akarva, nem akarva együtt él az ember a víz­zel, a földdel. Néhány gyermek­kori kép még ma is tisztán él bennem: a koratavaszi vetemé­nyesek, a föld színe és tapintá­sa, a kis rögök, amelyek tetejét már szárazra fúrta a szél. Pon­tosan emlékszem az élénkzöld fűben előbukkanó piros földiep­rekre” - mondja Lóránt János. Azt is elárulja, hogy édesanyja mesélte: a Körösvidék volt legel­ső szavai egyike, amit kisfiú­ként ki tudott mondani... A békési táj és az itt élő embe­rek, a hozzájuk kötődő érzések, gondolatok határozták meg és táplálják ma is festészetét. JEGYZET Hamarosan pakkot kapunk, mint Móricz Nyilas Misije mtfto ÁRPÁSI ZOLTÁN ne örüljenek! Elkészült a jövő évi költségvetés tervezete, ám mo­solyra semmi ok. Bár a vita még folyik róla, jelentős változásra aligha számíthatunk. Igazából egy normális országban tök­mindegy, hogy az állami költségvetés miről szól, hiszen szintén normális körülmények között életünkre vajmi kevés hatással van. Csakhogy szeretett hazánk az átlagtól kissé eltér, és a kö­rülmények sem nevezhetők egészen normálisnak. Egyetlen pél­dát említek: az egészségügy, az oktatás és az államigazgatás im­már másfél évtizede átalakításra vár. Némi túlzással kijelenthet­jük, szocialista kövületek kapitalista környezetben: gyenge haté­konysággal működnek és nyelik a pénzt. Ami nem jelenti azt, hogy az itt dolgozók ne végeznének hősies munkát, de más az egyéni igyekezet, és más a szervezeti-gazdasági háttér. ITT ÁLLUNK A 2006-OS KÖLTSÉGVETÉSI TERVVEL, iszonyatosan nagy államadóssággal a hátunk mögött, s azt látjuk, jövőre is dől a pénz az államkasszából az ilyen-olyan szociális jutta­tásokra. Ha már a kormánypártokhoz közel álló közgazdász is azt mondja a királyi televízió hírműsorában, hogy válasz­tási a költségvetés, akkor a kijelentésben lehet valami. Ne csodálkozzunk ezen, nincs kormánypárt, amelyik a szavazás előtt fél évvel harakirit.követne el. ebből viszont logikusan következik, hogy a jövő évi győzelmi mámor elmúltával - kerüljön bármelyik párt kormányra - hozzá kell kezdem a nagy pénznyelő rendszerek átalakításához. Meg kell állítani az eladósodási folyamatot, s megteremteni az euró 2010-es bevezetésének feltételeit Ha valaki azt gondolja, mindezt megússzuk megszorítások nélkül, az téved. Igazából még azok sem örülhetnek, akik a jövő évi költségvetés kedvezményezettjei, mert hamarosan az ő nadrágszíjukat is meghúzzák. van még hat boldog(?) hónapunk. Utána pakkot kapunk. Mint Nyilas Misi. Amolyan Bokros-féle pakkot. A többit meglátjuk. ARPASIZ@AXELS.HU AJÁNLÓ Mária Magdolna tényleg prostituált lehetett? könyv Sharan" Newman köny­ve nem véde­kezés vagy tá­madás, nem is a Da Vinci-kód ellenvélemé­nye. A középkorkutató fel­tárja a történelmi igazságo­kat és mítoszokat, választ adva többek között a követ­kező kérdésekre: prostituált volt Mária Magdolna? Vagy apostol? Esetleg Jézus fele­sége? Évszázadokon át ös­szeesküvés folyt Jézus em­beri, szexualitástól sem mentes oldalának az eltitko­lására? Mi a Szent Grál - lé- tezik-e. egyáltalán ez a le­gendás kincs? Kik voltak a templomos lovagok, miért üldözték őket olyan brutáli­san, és fennmaradt-e mind­máig a rendjük? (y) Az Irigy Hónaljmirigy legjobbjai DVD-n DVD Fennállá­sának történe­tében először jelentet meg DVD-t az Irigy hónaljmirigy. A lemezt, amelyre a közelmúlt két leg­sikeresebb tv-műsorát, a Retro Klubot és a Mintamó­kust rögzítették, november közepétől kapható. Az albu­mon a következő dalok lát­hatók: Intro (Vissza a jövő­be), Ne majmold... (Ne gon­dold óh, ne, hogy tied a vi­lág), Na mennyé má’ a... (Petróleum lámpa? Már nem olyan szép a lángja), A fod­rászé nem leszek (Valahol egy lány, Fodrászhoz nem járt), A Pici, az Agy (Az Arthur és az Indián), Mond­tam Irénnek (Tamás nagyon Csehül érzi magát), (y) Játékosan tanulni a fizikát mezőhegyes Vendégük volt a Csodák 2005 a fizika éve. Ennek jegyében a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központ álta­lános iskolája tavasszal és ősszel olyan programo­kat igyekezett szervezni, melyek közelebb hozzák ezt a nem túl könynyen tanulható tantárgyat és a tudományt a tanulókhoz. Halasi Mária A mezőhegyesi általános iskola természettudományos hónapja programsorozatának részeként a Csodák Palotája kis csapata tartott rendhagyó foglalkozást a napokban a József Attila Álta­lános Művelődési Központban. Az esemény lebonyolításának költségeihez a Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány pá­lyázatán 139 ezer forintot nyert az intézmény. Mintegy ezer gyermek fordult meg a nap során a színházterem­ben berendezett interaktív „já­tékparkban”, amely csupán ízelí­tője volt a fővárosban található Csodák Palotája varázslatos vilá­gának. A helyi óvodások és isko­lások mellett Battonyáról, Apát- falváról, Végegyházáról, Almás- kamarásról, Mezőkovácsházáról is érkeztek gyerekek busszal és vonattal. A bemutatott 19 játék közül a legnagyobb sikere a sajt­Palotája és titkai labirintusnak, a különböző ref­lexjátékoknak volt A fiatal munkatársak nagy türelemmel irányították, ma­gyarázták a rohamozó diákok­nak a játékosan ötletes, mind­emellett tudományos és érde­kes eszközöket, amelyeket min­denki kipróbálhatott. A vidéken élő gyerekek nagy részének ritkán adatik meg, hogy elutazhasson az ország valamelyik nagyvárosába, illet­ve Budapestre múzeumokat, kiállításokat megnézni. Ezért is jelentett nagy élményt a he­lyükbe hozott bemutató, mely sok érdekességgel, tanulsággal szolgált az eddig szerzett isme­reteik kiegészítéséhez. A gyerekek körében különösen nagy érdeklődés mutatkozott a logikai játékok iránt, ezek asztalánál is min­dig zsúfoltság mutatkozott. A Bibliai táj a szamárháton menekülő családdal jellegzetesen szürrealista festmény.

Next

/
Thumbnails
Contents