Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-04 / 258. szám
88888^8888888888 GYÓGYÍTÁS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 4., PÉNTEK Dr. Deli László tanár úr a gyulai osztály alapítója konferencia XI. Gyulai Kardiológiai Nap Osztályunk 2005. november 17-én kardiológiai napot rendez. A már hagyományosan kétévente sorra kerülő' rendezvényen a szegedi, budapesti és debreceni orvostudományi egyetem professzorai tartanak szakmai előadásokat. A rendezvénnyel köszöntjük dr. Deli László tanár urat 75. születésnapja alkalmából, aki a gyulai kardiológiai osztály megalapítója és osztályunk első vezetője volt közel 30 éven keresztül. Rizikófaktor, homocisztein, ellene B-vitamin és folsav mérhető A laborvizsgálat sokba kerül Rizikótényező a vér magas homocisztein- tartalma. Kórházunk központi laboratóriumában 2003. májusa óta nyüt lehetőség éhgyomri vérből való meghatározására. A vizsgálat magas költsége miatt azonban annak mindennapos bevezetése egyelőre nem javasolható. A vér magas homocisztein szintje önálló rizikótényező is, de főleg abban jelentkezik a veszélyessége, hogy a meglévő, jól ismert rizikótényezőkkel együtt többszörösére emelheti az érrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságát Összefüggést mutattak ki emelkedett vér- szint és az Alzheimer-kór között, szerepe lehet a vastagbélrák kialakulásában mindkét nemben. Nőkben a méhnyak-, az emlő- és a petefészek-, férfiakban a tüdő- és hasnyálmirigy-daganat kialakulásában lehet szerepe. A gyermekvárás időszaka alatt a méhlepény ereit is károsíthatja, ami korai lepényleválásban, a születendő magzat alacsony testtömegében, spontán vetélésben, fejlődési rendellenességek kialakulásában nyüvánulhat meg. Sokféle gyomor- és bélrendszeri megbetegedés, a krónikus veseelégtelenség, a cukor- betegség szerepet játszhat magas vérszint létrejöttében, mert rontják a B-vitaminok felszívódását. Ebből következik az is, hogy a magas homocisztein-szint csökkentését mindenekelőtt a B-vitaminban dús táplálkozással érhetjük el. B12-vitamin táplálékaink közül a húsban, májban található számottevő mennyiségben, B2-vitamint a tej, máj, vese, zöldfőzelékek és a gyümölcsök bőven tartalmazzák. A Bő-vitamint az élesztő, búza, olajos magvak, kukorica, míg Bl-vitamint a húsfélék, a búzacsíra, korpa, rizshéj tartalmazza legnagyobb mennyiségben. Folsavhoz a húsfélék és zöldnövények fogyasztásával juthatunk hozzá. Táplálékunkat kiegészíthetjük multivitamin-tabletták szedésével. 1992-óta népegészségügyi megelőzési programban bevezetésre került a B-vitamin- nal dúsított úgynevezett „Táltos” kenyér forgalmazása. Ma valószínűleg még kevesen hallottak a magas homocisztein-szint káros hatásáról. ■ Hanyeczné Blidár Tünde egyetemi okleveles ápoló Kialakulásának oka Többféle oka lehet: életmódbeli sajátosságok, geneükai eltérések, vitaminhiány, különböző betegségek. Az erős dohányzás, a nagy mennyiségű és rendszeres alkoholfogyasztás, a túlzott kávéfogyasztás (napi 9 csésze), a szigorú vegetáriánus étrend és a stressz emeli a homocisztein szintet. Törődjünk egészségünkkel halálok A népesség több mint fele szív- és érrendszeri beteg (I.) Ebben az épületben dolgoznak a kardiológusok, számos ember életét mentették már meg itt. A legismertebb rizikótényezők Az napjainkban már mindenki előtt ismert, hogy a népesség több mint fele szív- és érrendszeri megbetegedésben hal meg. A kedvezőtlen statisztikai adatokat okozó betegségek jelentős része összefüggésben van a verőerek degeneratív megbetegedésével, közismert nevén az érelmeszesedéssel. Születésünk- jgr"mti kor még ép az » T ®r óelső rétemS g6( amj ejvá_ — lasztja az éren belül keringő vért az erek falának mélyebb rétegeitől. Emellett olyan anyagokat termel, melyekkel a pillanatnyi szükségletnek megfelelően szabályozza az erek tágasságát (ezzel a vérnyomást), gátolja az éren belül kialakuló vérrögképződést.Ha az ér belső rétegét sérülés éri, véralvadási folyamat indul el. A fogantatás pillanatában kialakult genetikai determináltság egyelőre megváltoztathatatlan rizikótényező (nem, életkor, családi betegséghalmozódás). A rizikótényezők tartós fennállása miatt sérül az érfal belső rétege és a vérből olyan anyagok (pl. a koleszterin) és vérsejtek kerülnek ki az ér- belhártyán túlra, melyek beindítják az érelmeszesedés hosszú, de évtizedek alatt folyamatosan előrehaladó folyamatát. A folyamat végső következménye végül az érfal körülírt megvastagodása, úgynevezett plakk képződése, mely szűkíti az ér keresztmetszetét. Még veszélyesebb, amikor megreped a plakk felszíne és az éren belül létrejött „seb” miatt helyileg gyors véralvadási folyamat alakul ki. A létrejövő vérrög miatt az ér elzáródik és heveny érkatasztrófa tünetei jelentkeznek (heA számtalan ismert rizikótényező közül kiemelendő a dohányzás,a kedvezőtlen vérzsír-összetétel (ma már tudjuk, hogy nemcsak a magas koleszterinszint veszélyes), a cukoranyagcsere akár már kezdeti zavara, a magasvér- nyomás-betegség, az elsősorban hasra-derékra lokalizálódó elhízás, a mozgásszegény életmód. vény szívizominfarktus, agyi infarktus, alsóvégtagi érelzáródás, egyebek). A folyamat bármelyik szervünket ellátó verőeret érintheti (agyi. erek, a szívizmot ellátó koszorúerek, veseartéria, alsóvégtagi artéria, fő verőér). Gyakran kiterjed az érrendszer egészére. Az érbetegség Magyarországon is nagyon gyakori. Évente közel Gyula város lakosságszámának megfelelő ember kap szívizominfarktust. A betegség kórházi halálozása a korszerűsödő gyógykezelési módszerek hatására egyre alacsonyabb. (Terveink szerint pár éven belül megvalósul kórházunkban egy olyan szívkatéteres laboratórium, melynek terápiás tevékenysége esélyegyenlőséget jelenthet a megye heveny szívizominfarktusos betegei számára.) Nem szabad azonban elfelejteni azt a szomorú tényt, hogy a szívroham kapcsán az első percekben meghal minden második beteg, még mielőtt kapcsolatba kerülhetett volna az egészségügyi ellátó rendszerrel. Általában kevesebb szó kerül az agyi érbetegségekről, pedig a miattuk kialakult munkaképtelenség, rokkantság talán még a koszorúér betegségénél is nagyobb egyéni és társadalmi problémát jelent. Agyi érbetegségek miatt egy év alatt a lakosság 1,5%-a kerül kórházi gyógykezelésre. Az elmúlt 5-8 év alatt a kórházban ápolt esetek száma 100 ezerről 150 ezerre nőtt. Az agyi érbetegek (stroke) 17%-a a középkorú, 50-60 éves emberek közül kerül ki. Az agyi érbetegségek zöme az érelmeszesedéssel szintén összefüggésbe hozható (agytrombózis, agylágyulás, agyi infarktus). Folytatása november 17-én következik. ■ Dr. Katona András osztályvezető főorvos A koszorú- és agyi érbetegségekre figyeljünk! Idősebbeken és férfiakon gyakrabban fordul elő az alsóvégtagi artériás elváltozás Magyarországon a kar- diovaszkuláris megbetegedések száma az európai átlagnál magasabb. Az alsóvégtagi érszűkületben szenvedő betegek halálozása négyszeres az átlagos lakosságéhoz viszonyítva. A betegség a fizikai teljesítőképesség csökkenéséhez, a végtag egyre súlyosbodó vérellátási zavarához, végső esetben a végtagcsonkoláshoz, amputációhoz vezethet. Hazánkban 100.000 lakos közül 720 ember hal meg évente, közel egynegyedük a perifériás erek betegségével összefüggésben. Évente 1%-kal nő az érbetegek száma. Alsóvégtagi artériás érbetegségek előfordulása a társadalomban 7-29% között változik. Az érelmeszesedés többtényezős folyamat mely nem egyszerűsíthető le pusztán az érfalba történő koleszterin lerakódásra. A betegség előrehaladása nem folyamatos, sokszor évekig változatlan marad, máskor hirtelen rosszabbodás következik be. Epidemiológiai vizsgálatok szerint 60 éves életkorú vagy idősebb férfiak 5% a nők 2,5%- ának van típusos, terhelésre jelentkező alsóvégtagi érszűküle- tes tünetcsoportja, melyet „átmeneti sántí- tásnak”. A jelentősebb betegség- • * •• fokozat megelőzése 3-szor ha- ttm1 tékonyabb akkor, ha az érszűkület kórisméjének felállítása még tünetmentes betegben történik. Fontos, hogy fennállásakor számítani kell más szervek érbetegségével is. Perifériás érbetegeink legtöbbje heveny szívizom infarktusban hal meg. Az érbetegség a legrosszabb kórjóslatú cukorbetegekben és dohányzó emberek között jelentkezik. A prognózis tehát függ a koszorúés agyi erek érintettségétől is. Megdöbbentő, hogy 10 évvel a betegség kialakulása után a betegek fele már nem él! Időben fel kell figyelni a figyelmeztető jelekre, melyek alapján gondolhatunk a perifériás alsóvégtagi érbetegség jelenlétére. Amennyiben felvetődik perifériás artériás érbetegség gyanúja érdemes szakorvost (érsebész, angiológus belgyógyász) felkeresni. Egyszerű vizsgálati eszközzel következtetni lehet a érbetegség jelenlétére, súlyosságára. Az eredmények meghatározzák a további teendőket, egyéb diagnosztikus módszerek szükségességét. Még fontosabb azonban a betegség kialakulásának megelőzése, a folyamat lassítása, mely a rizikótényezők elhárításával lehetséges. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a magasvérnyomás betegség megfelelő kezelése, cukor- betegség irányú időszakos szűrés, a vércukor és vérzsír eltérések kontrollja, sószegény diéta betartása. Ismert, de még tüneteket nem mutató perifériás érbetegség esetén is naponta, egyenletes ütemben járásgyakorlatok végzése. A megfelelő gyógyszeres kezelést pedig időben el kell kezdeni. ■ Dr. Hajdara Ildikó Figyelmeztető jelek Egyre rövidebb távolság megtétele után a lábszárban járáskor fellépő fájdalom, mely pihenésre megszűnik. A végtag színének megváltozása (fehéredés, esetleges lilás-vö- röses elszíneződés). A két végtag körfogatbeli különbsége alakulhat ki. Ha a nyomásnak kitett helyeken, a rossz járástechnika következtében bőrkeményedések, hólyagok alakulnak ki és azok nehezen gyógyulnak, esetleg üszkösödnek. A végtag lógatásakor kialakuló sötétvörös elszíneződés, hűvös tapintani végtag mellett. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület \ Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. / Internet: www.pandy.hu; E mail: hospital@pandy.hu
