Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-28 / 278. szám
8 GAZDASÁGI TÜKÖR BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 28., HÉTFŐ ■MMMHMMnMmnMMHHMMMHHMMi Feloldják atúligényléseket? TÁMOGATÁS Tegnap lejárt a területalapú támogatási igények adategyeztetésének határideje. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eredetileg november 21-re tervezte a zárást, ám a határidőt végül 4 nappal meghosszabbította. Az adategyeztetésre azoknál a gazdálkodói csoportoknál volt szükség, ahol az úgynevezett „fizikai blokkban”, vagyis a légifelvételek által behatárolt területegységben valaki többet igényelt a járandóságánál, s ezzel akadályozta, hogy vétlen gazdatársai időben megkaphassák a támogatásukat. Országosan a 208 ezer támogatási igényből 29 ezer gazdánál állt fenn ilyen veszély. Az ő esetükben az adategyeztetés sikerétől függ, hogy még az idén meg- kapják-e a pénzüket. A cukorreform hátrányai és előnyei élelmiszeripar Ellentmondásosan ítélik meg a cukoripar szereplői azt a tényt, hogy az agrárminiszterek európai uniós tanácsa a cukorreform keretében három év alatt 36 százalékkal csökkenti a termelőknek fizetett árat. Gráf József magyar földművelésügyi miniszter tegnap nyilvánosságra került nyilatkozatában nem osztotta azt a vélekedést, miszerint megszűnhet a magyar cukortermelés. Mint mondotta: a cukorreform hátrányos ugyan, de nem feltétlenül jár munkahelyek megszűnésével. Ha át is kell alakítani egy cukorgyárat, a váltásként rendelkezésre álló bioetanol-gyártás Magyarország szempontjából igen fontos. Budapestre költözhet a regionális hivatal FAO Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a napokban Rómában tartott konferenciáján felvetődött a szervezet decentralizációja. Szóba került a jelenleg a római központtal egy épületben működő FAO Európai Regionális Hivatal elköltöz- tetése is. Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára a magyar kormány nevében erre a célra felajánlotta a jelenlegi FAO Alregionális Hivatal kibővített és felújított Benczúr utcai épületét, amit dr. Jacques Diouf, a FAO újjáválasztott főigazgatója nagylelkű kezdeményezésnek minősített. A felajánlást a delegációk is pozitívan fogadták. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Mezőgazdasági termékek felvásárlásának alakulása (%) 2005. január-szeptember 100%= az előző év azonos időszakához Hisztériakeltés folyik a madárinfluenza körül A madárinfluenza körül elsősorban zavarkeltés, szenzációhajhászás és egyes érdekcsoportok lobbitevékenysége figyelhető meg. Agrárkamara Ezt a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának baromfi-munkacsoportja állapította meg legutóbi ülésén. A szakemberek szerint régóta ismert állatbetegségről van szó. Pillanatnyilag a megtett állategészségügyi óvintézkedések elégségesek, különösen úgy, hogy az országban a nagy számban elvégzett vizsgálatok egyetlen esetben sem mutattak fertőzöttséget. Mindezt megerősítette az ülésen részt vevő dr. Süth Miklós országos főállatorvos. Elmondta: az állategészségügyi hatóságnak 11 ezer - 9 ezer háziszárnyasra és 2 ezer vadmadárra vonatkozó - vizsgálatot kell az év végéig elvégeznie, s az eddig bevizsgált minták közül mindegyik negatív volt. A borgazdaság betegségei eredetvédelem Az elvesztett hitelesség visszaszerzése a cél A magyar borgazdaság nem versenyképes, aminek több oka is van - jelentette ki Gál Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egri Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetének igazgatója. Kühne Gábor A kijelentés azon a konferencián hangzott el, amelyet a közelmúltban az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT) szervezett, s amelyen a négy észak-magyarországi borvidék - így az egri, a mátrai, a bükk- aljai és a tokaj-hegyaljai - képviselői vettek részt, kiegészülve agrárjogi, valamint a szőlő-, borágazatban érintett szakemberekkel, illetve az FVM élén álló Gráf József miniszterrel. A tanácskozáson főként a bortörvény módosításával kapcsolatos aggályokról, s hangsúlyosan az eredetvédett borok borvidéken belül történő palackozásának kérdéséről esett szó. A fórumon házigazdaként és előadóként is felszólaló Gál lajos szerint az ágazat versenyképtelenségének egyik oka közigazgatási kérdésekre vezethető vissza, hiszen a hazai termelő többféle adónemben több adót fizet, s kevesebb támogatást kap, mint uniós, illetve újvilági versenytársai. Az okok közt kell megemlíteni azt is, hogy hazánkban nem minden esetben az öko-potenciálnak megfelelő a fajtahasználat és az alkalmazott technológia, de ide tartozik az is, hogy az ültetvények jó része elöregedett. Harmadrészt pedig a jogi-szabályozási és az intézményi háttér sem kedvez a versenyképességnek.- Az a baj - mutatott rá a szakember -, hogy a tömegborokat, azaz az asztali és a tájborokat túlszabályozzuk. Ez uniós probléma, hiszen az EU-n belüli termelők keze sok esetben meg van kötve: az újvilági gazdákhoz képest nem alkalmazhatnak olyan technológiai elemeket, amelyek az ottani borok minőségét javítják és olcsóbbá is teszik azok előállítását. Másrészt viszont - s ez már kifejezetten magyarországi probléma - nem védjük kellőképpen a meghatározott termőhelyeinket. Gál emlékeztetett: a védett eredetű borok fogalma 2000-ben került be a bortörvénybe, majd 2004-ben pontosították azt, ám a megfelelő intézményi háttér, az ültetvény-, a pince- és a termékkataszter ellenőrzési rendszere nincs megfelelően kidolgozva, így - mutatott rá az igazgató - nem biztos, hogy visz- sza tudjuk szerezni boraink elvesztett hitelességét. Az eredet- védelmi konferencián a legnagyobb vitát a védett eredetű borok borvidéken belül történő palackozásának ügye váltotta ki. Átváltozás álmacsós December 4. (vasárnap) 20=00 óra Naná! ■ L. Z.
