Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-29 / 254. szám

2005. OKTOBER 29., SZOMBAT •- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Halottainkra emlékezünk mécses A tűzgyújtás a holtak lelkének tetsző áldozat jelképe A temetkezési szokás, a végső búcsú szertartás­rendje kultúrkörönként változik. Ismerünk népe­ket, amelyek nem csak a földbe, de tűzbe, vízbe, sőt égbe is temetkeznek. Kultúrkörünkben ősidők óta uralkodó szokás az elfóldelés, bár ismertek a temetkezés más módjai is, a balzsamozás és a hamvasztás. Egyik néprajzi ké­zikönyvünkben olvasható, hogy a magyar parasztság a ha­lottakat a földbe helyezi örök nyugalomra. Más népek nem csak földbe, de tűzbe, vízbe, sőt égbe is te­metkeznek. Vízbe például az Orinoco-deltában élő warao in­diánok, akiknek nincs szilárd talaj a lábuk alatt. De nem is kell olyan messzire tekintenünk: a sárréti pákászok körében saját csónakjuk helyettesítette a ko­porsót, de a Bodrogközben, a Szigetközben, s a Tisza árterébe települt falvak szegényeinél is megőrizte némely adat a csó­nakba temetkezés emlékét. A tűzbe temetés szokására emlékeztetnek a temetőben gyújtott tüzek; a halott lelkének tetsző áldozat jelképpé szelí­dült emléke a temetői mécse­sek meggyújtása, a halottak na­pi gyertyaégetés. A törökök az égbe repítik a halottak lelkét. Tibetben az el­hunyt testét is az égbe emelik: a holttestet felviszik a hegytető­nek egy kijelölt részére és egy lapos kőre fektetik. Az öt-hét­ezer méteres csúcsok országá­ban nem egyszerű elföldelni az elhunytat a köves, kopár he­gyek között. A gyász színe is kultúrkörön­ként különbözik. Idehaza feke­tébe öltözünk, de a világ nem egy népe fehér ruhában gyá­szolja halottait. Csököly község­ben és a Dél-Dunántúl néhány más falvában nálunk is fehér volt a gyász színe egészen a 19. század közepéig, a szomszédos települések némelyikében meg sárga. A palócok lakta vidéke­ken a közeli hozzátartozók fe­kete gyászba, a távoli rokonok kék-zöld félgyászba öltöztek. A zöld az iszlám szent színe, de egyben a gyász színe is. Ma is a muzulmán temetés kelléke a zöld koporsólepel. Van olyan ország, ahol az isz­lám temetésen csak férfiak vesznek részt, az asszonyok ott­hon búcsúznak el a halottól. A nők az iszlám vallás szerint nem tudják visszatartani köny- nyeiket, ezzel megnehezítik a távozni készülő lélek útját. A végső búcsú szertartás­rendjében az etnikai különbsé­gek mellett vallási eltérések is megfigyelhetők. Minden vallás a maga módján néz szembe az ember halandóságával. A ha­gyományőrző protestáns vidéke­ken éjfélnél tovább nem marad­nak, míg a katolikusoknál haj­nalig vannak együtt a virrasz­tók. A túlvilági életbe vetett hitet jól érzékeltetik a sírmellékletek. Néhol néhány használati tár­gyat és egy tálban ételt is az el­hunyt mellé temetnek. Katoliku­soknál a halott karjait - ha ke­resztszülő - mellükön kereszt­be teszik. Általában olvasóval kötik körül kezét, melybe vagy szentelt gyertyát állítanak, vagy az illető imádságoskönyvét. A A temető csöndes magányában feltolulnak az emlékek. reformátusok a harangnak csu­pán igen rövid meghúzásával jelzik a lélek távozását, mivel a reformáció szabálya a hosszas harangozást tiltja. A zsidó temetkezési szoká­sok igen szigorú előírásokat kö­vetnek: a halottat minél előbb el kell temetni. A rituális mos- datás után ráadják a hagyomá­Ady Endre Halottak napján Halottja van mindannyiunknak, Hisz' percről percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk!- Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek Undorít meg e sárgolyón... Hulló levélt hányszor feledtet A megváltó, a gyilkos ón!... Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk ­- Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk!... 1899. november 1. Fontos a jó temetés! & A magyaror­szági kínai te­metések több­sége szórópar­cellás temetés. A kínai koló­nia becsült népességéhez képest a sírhelyek elenyészően csekély számát az magyarázza, hogy a nálunk élő kínaiak többsége fia­tal, s mint egy képviselőjük el­mondta, aki közülük úgy érzi, megöregedett, az hazautazik meghalni. Nálunk is közismert mára kínai természetgyógy­ászok szókimondása: amikor az altest nagyobb, mint a mellkas, ideje készülni a temetésre. Köz­mondásuk szerint pedig az élet legfontosabb dolga a jó temetés. nyos fehér ruhát, a kittit. Nagy jócselekedetnek számít a halottmosdatás (tahara), a vir­rasztás a halott mellett, és a szükséges imák elmondása. A zsidó temetők hagyományosan dísztelenek, de a neológ irány­zat fellépésével ott is megjelen­tek a szobrok, a díszes kripták és egyéb keresztény sírkertek­ben is fellelhető motívumok. A hagyományokhoz ragaszkodó temetőlátogatók virágok he­lyett kavicsokat helyeznek a sírra, az emlékezés köveit. A kavicsok mellé gyakran imád­ságokat, üzeneteket tartalmazó papírszeletek kerülnek. Ez a szokás a kínaiaknál is megfi­gyelhető. A török időkből való moha­medán temetkezés egyik sajá­tossága, hogy kiváló személyi­ségeik sírjai fölé kis mauzóleu­mokat emeltek. Ezek közül má­ra csak Gül Baba türbéje ma­radt fenn. Ma is temetnek — fő­leg a magyarországi mohame­dán közösség vezetőit - a fővá­rosban az Új köztemetőben lé­vő kicsiny mohamedán parcel­lába, amely egyidős magával a temetővel, és meglepő módon kínai sír is található benne. II9 £* XT V* *W* el JE* vr I £* Uj 1 A fiatalok mindenekelőtt ^ boldogságra vágynak ÁRPÁSI ZOLTÁN van reményi Egy kelet-európai felmérés szerint a mai fiatalok ér­téksorrendje: szerelem (boldogság), igaz barátság, őszinteség, csa­ládi élet, biztonság. A hatalom iránti vágy az utolsó helyre szorult egy népszerű havilap, a Reader's Digest négy országban - Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Romá­niában - végzett felmérésében jutott a fenti következtetésre. Arra voltak kíváncsiak, milyen értékeket választ a jövő nemze­déke. A szerelmet (boldogságot) jelölték meg a legtöbben, száz fokú értékskálán 95 pontot kapott. A további sorrend: igaz ba­rátság (93 pont), őszinteség (93), családi élet (90), biztonság (90), békés világ (89), tolerancia (86), ápolt, szép külső (86), szabadság, autonómia (82), sikeresség (75), a tradíciók tisztele­te (70), gazdagság (60), vallásos hit (45), hatalom (40). A felmérés eredményének két olvasata van. Kezdjük a kedve­zőbbel! A fiatalok egészen egyszerűen mindennél fontosabb­nak tartják a boldogságot, az őszinteséget, a családi élet har­móniáját és a biztonságot. Nem számít a pénz, a hatalom, többre becsülik az idilli életet, Rousseau Ermenonville-i kör­nyezetéhez mérhető csendes magányt, ahol csak maguknak és családjuknak élhetnek. A másik olvasat elgondolkodtató. Azért vágynak ennyire a boldogságra, az őszinteségre, a kiegyensúlyozott, meleg családi fészekre, mert mindez hiányzik az életükből. Elérhetetlennek, messzinek tűnik pénzhajhász, értékvesztett, hazug világunk­ban. A fiatalok azt üzenik: a hatalom sem tesz az értékek meg­őrzéséért semmit, miért vágynának hát ők is a hatalomra? Lát­ható, baj van a hagyományok tiszteletével és a vallásossággal is abban a korosztályban, amely már csak mesékből tudja, mi volt itt tizenöt évvel ezelőtt. Ebbe a második olvasatba belegon­dolva, valamit nagyon elrontottunk. Higgyünk abban, hogy az okok boncolgatása nélküli első megközelítés a helyes. mindenesetre reménykeltőbb. A nagy mesemondó cd A Zeneker Kft. verses, mondókás, me­sés albumok so­rával örvendez­tette már meg az óvodás és kisiskolás kor­osztályt. Ezúttal Szabó Gyula gyermekeknek készült első szólóalbumát ajánlják a csálá- di CD-tárba. A Kossuth-díjas, érdemes művész hatvan per­cig mesél, mondókázik, éne­kel. A szórakoztató és igényes válogatásba olyan népmesék kerültek be, mint A három selyp leány, A rátóti csikótojás és A kiskakas gyémánt félkrajcárja. A lemezen ott az Öreg néne őzikéje, József Atti­la Altatója, valamint mondó- kák, gyermekdalok és Kodály- gyűjtésű népdalok. A nagy mesemondó című CD és mű­soros kazetta a héten került a boltokba, (r) Legyőzni a mellrákot könyv Minden nő rémálma, hogy kiderül, emlőrákban szenved. A fé­lelem jogos: nyolc asszonyból egynek mellrákja lesz élete során. Ez a leggyakoribb rosszindulatú daganatos elváltozás a gyen­gébbik nem testében. A má­sodik helyezett a méhnyak­rák, Magyarországon évente 500—55(Een halnak meg a kórban. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a szűrő- vizsgálatok fontosságát, a ko­rán felismert emlőrákosok 95 százaléka újból egészsé­ges lesz a diagnózis felállítá­sa és a terápia elvégzése után. A mammográfiám lele­te: pozitív című könyv az em­lőrákkal kapcsolatos kérdé­sekre ad választ. A kötet szer­zője Richard A. Zmuda. (y) Hatvan év távolába is elhallatszik az ünnepi harangszó kései sirató Most már az életemet adnám érte, ha ezüstös fejemmel ráhajolhatnék édesanyám áldott kezére Azon a vasárnapon egyedül én képviseltem a családot az unitá­rius templomban. Szívesen tet­tem, mert az iskolaudvaron kel­lett gyülekeznünk, és az első ha­rangszótól a harmadikig majd­nem egy órát játszhattunk. A lá­nyok körbe álltak és énekeltek, a fiúk pigéztek és lovaslabdáztak. Édesanyám már kikészítette a vasárnapi öltözékemet. Ebből lett a baj, egy kisebbfajta zen­dülés a gyerekszobában. Hogy­isne, mikor a megszokott rövid­nadrág helyett egy fényes-sely­mes kék bugyogót találtam a fe­hér ing és harisnya társaságá­ban, ráadásul gumifix bokával.- Mi ez?! - kérdeztem elke­seredetten a konyhába rontva.- Az új ruhád, kisfiam. Ugye tetszik? - kérdezte édesanyám.- Még hogy ez?! Hisz' pont olyan, mint Szelim bugyogója!- Kinek a bugyogója? Rohantam az Egri csillagokért, hogy megmutassam Szelim ké­pét a híres várostrom idejéből, amint a portyán szerzett ládából kibukott a török kisfiú, s éppen szepegve állt a kótyavetyét rög­tönző egri vitézek és asszonyok ellenséges gyűrűjében. Ugyan­olyan hosszú és bő bugyogója volt, mint most nekem, papucsá­nak orra meg fölfelé kunkorodott- Én bizony nem leszek Szé­lien! - kiáltottam az egri hősök elszántságával. - Mindenki ki fog csúfolni az iskolában.- Ki az a mindenki? - sóhaj­tott édesanyám, és már láttam, hogy jóságos szemében halvá­nyodik az örömszerzés hulló­csillaga.- Hát... Ferenczi Laji, Léta Laji, Barta Laji meg Darkó Laji, és egész biztos, hogy Fazekas Laji is - tettem a névsorhoz a bíró fiát, csakis a nyomaték kedvéért.- Na, gyere - fogta meg a ke­zemet édesanyám -, keressük meg a nadrágodat. Ennyi Lajinak nem lehet ellenállni, pedig Szelim nélkül nem tudták volna visszacserélni Jancsikát. Szótlanul csatoltam be a szandált, aztán nyakamba vet­tem a főutcát, mert nem akar­tam lemaradni a csapatok el­osztásáról. Először a pilinckázók közé kerültem, a külső sereghez. A lovaslabdához lerúgtam a szan­dált és a harisnyát, mert mezít­láb jobban lehetett futni, cikáz­ni, elugrani és hasra vágódni, hogy a körben maradó „lovak” közül a dobó ne találjon kupán vagy hátba, esetleg más helyen. Találat esetén ló lett a lovasból: így múlik el a világ dicsősége. A játék ideje is elmúlt, a har­madikat húzta már a harango­zó. A kerekes kútnál úgy-ahogy rendbe szedtük magunkat, az­tán kipirultan, izzadtan álltunk a lányok mögé, vitatkozva még egyik-másik szabálytalansá­gon. Úgy néztünk ki, készen Is­ten dicséretére, mint Báthory István székely vitézei a kenyér­mezei csata vége felé, mikor az utolsó pillanatban mégiscsak megérkezett Kinizsi Pál. Sok volt köztünk a szegény szülők gyereke. Legtöbbjük háziszőt­tes gúnyában indult templom­ba, akadt mezítlábas is. Nem néztük le őket, hiszen Petőfi Sándor szerint a szentegyház­ba belépni bocskorban, sőt me­zítláb is szabad. Igaz, a költé­szetre mondta, hogy szentegy­ház; de abban is biztosak vol­tunk, hogy Jézus csak a kufáro- kat korbácsolta ki az Úr házá­ból, a gyermekeket viszont ma­gához ölelte minden időkben. ...Halottak napján jutott eszembe ez a régi történet. Hét és fél éves voltam akkor; több mint hatvan év és hatszáz kilo­méter, no meg egy mesterséges határvonal tolakodott azóta Geszt és Nagyajta közé. Úgy hallom most belülről az ünnepi harangzúgást, mint Péter apos­tol a kakasszót a rettentő éjsza­kán, mikor háromszor is meg­tagadta a Mestert. Késő bánat és kései sirató, hogy most már az életemet adnám érte, ha ezüstös fejemmel ráhajolhat­nék arra az áldott kézre, ame­lyik még az első harangszó előtt kikészítette számomra a vasárnapi ruhámat. ■ Szász András i 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents