Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-29 / 254. szám
2005. OKTOBER 29., SZOMBAT •- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Halottainkra emlékezünk mécses A tűzgyújtás a holtak lelkének tetsző áldozat jelképe A temetkezési szokás, a végső búcsú szertartásrendje kultúrkörönként változik. Ismerünk népeket, amelyek nem csak a földbe, de tűzbe, vízbe, sőt égbe is temetkeznek. Kultúrkörünkben ősidők óta uralkodó szokás az elfóldelés, bár ismertek a temetkezés más módjai is, a balzsamozás és a hamvasztás. Egyik néprajzi kézikönyvünkben olvasható, hogy a magyar parasztság a halottakat a földbe helyezi örök nyugalomra. Más népek nem csak földbe, de tűzbe, vízbe, sőt égbe is temetkeznek. Vízbe például az Orinoco-deltában élő warao indiánok, akiknek nincs szilárd talaj a lábuk alatt. De nem is kell olyan messzire tekintenünk: a sárréti pákászok körében saját csónakjuk helyettesítette a koporsót, de a Bodrogközben, a Szigetközben, s a Tisza árterébe települt falvak szegényeinél is megőrizte némely adat a csónakba temetkezés emlékét. A tűzbe temetés szokására emlékeztetnek a temetőben gyújtott tüzek; a halott lelkének tetsző áldozat jelképpé szelídült emléke a temetői mécsesek meggyújtása, a halottak napi gyertyaégetés. A törökök az égbe repítik a halottak lelkét. Tibetben az elhunyt testét is az égbe emelik: a holttestet felviszik a hegytetőnek egy kijelölt részére és egy lapos kőre fektetik. Az öt-hétezer méteres csúcsok országában nem egyszerű elföldelni az elhunytat a köves, kopár hegyek között. A gyász színe is kultúrkörönként különbözik. Idehaza feketébe öltözünk, de a világ nem egy népe fehér ruhában gyászolja halottait. Csököly községben és a Dél-Dunántúl néhány más falvában nálunk is fehér volt a gyász színe egészen a 19. század közepéig, a szomszédos települések némelyikében meg sárga. A palócok lakta vidékeken a közeli hozzátartozók fekete gyászba, a távoli rokonok kék-zöld félgyászba öltöztek. A zöld az iszlám szent színe, de egyben a gyász színe is. Ma is a muzulmán temetés kelléke a zöld koporsólepel. Van olyan ország, ahol az iszlám temetésen csak férfiak vesznek részt, az asszonyok otthon búcsúznak el a halottól. A nők az iszlám vallás szerint nem tudják visszatartani köny- nyeiket, ezzel megnehezítik a távozni készülő lélek útját. A végső búcsú szertartásrendjében az etnikai különbségek mellett vallási eltérések is megfigyelhetők. Minden vallás a maga módján néz szembe az ember halandóságával. A hagyományőrző protestáns vidékeken éjfélnél tovább nem maradnak, míg a katolikusoknál hajnalig vannak együtt a virrasztók. A túlvilági életbe vetett hitet jól érzékeltetik a sírmellékletek. Néhol néhány használati tárgyat és egy tálban ételt is az elhunyt mellé temetnek. Katolikusoknál a halott karjait - ha keresztszülő - mellükön keresztbe teszik. Általában olvasóval kötik körül kezét, melybe vagy szentelt gyertyát állítanak, vagy az illető imádságoskönyvét. A A temető csöndes magányában feltolulnak az emlékek. reformátusok a harangnak csupán igen rövid meghúzásával jelzik a lélek távozását, mivel a reformáció szabálya a hosszas harangozást tiltja. A zsidó temetkezési szokások igen szigorú előírásokat követnek: a halottat minél előbb el kell temetni. A rituális mos- datás után ráadják a hagyomáAdy Endre Halottak napján Halottja van mindannyiunknak, Hisz' percről percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk!- Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek Undorít meg e sárgolyón... Hulló levélt hányszor feledtet A megváltó, a gyilkos ón!... Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk - Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk!... 1899. november 1. Fontos a jó temetés! & A magyarországi kínai temetések többsége szóróparcellás temetés. A kínai kolónia becsült népességéhez képest a sírhelyek elenyészően csekély számát az magyarázza, hogy a nálunk élő kínaiak többsége fiatal, s mint egy képviselőjük elmondta, aki közülük úgy érzi, megöregedett, az hazautazik meghalni. Nálunk is közismert mára kínai természetgyógyászok szókimondása: amikor az altest nagyobb, mint a mellkas, ideje készülni a temetésre. Közmondásuk szerint pedig az élet legfontosabb dolga a jó temetés. nyos fehér ruhát, a kittit. Nagy jócselekedetnek számít a halottmosdatás (tahara), a virrasztás a halott mellett, és a szükséges imák elmondása. A zsidó temetők hagyományosan dísztelenek, de a neológ irányzat fellépésével ott is megjelentek a szobrok, a díszes kripták és egyéb keresztény sírkertekben is fellelhető motívumok. A hagyományokhoz ragaszkodó temetőlátogatók virágok helyett kavicsokat helyeznek a sírra, az emlékezés köveit. A kavicsok mellé gyakran imádságokat, üzeneteket tartalmazó papírszeletek kerülnek. Ez a szokás a kínaiaknál is megfigyelhető. A török időkből való mohamedán temetkezés egyik sajátossága, hogy kiváló személyiségeik sírjai fölé kis mauzóleumokat emeltek. Ezek közül mára csak Gül Baba türbéje maradt fenn. Ma is temetnek — főleg a magyarországi mohamedán közösség vezetőit - a fővárosban az Új köztemetőben lévő kicsiny mohamedán parcellába, amely egyidős magával a temetővel, és meglepő módon kínai sír is található benne. II9 £* XT V* *W* el JE* vr I £* Uj 1 A fiatalok mindenekelőtt ^ boldogságra vágynak ÁRPÁSI ZOLTÁN van reményi Egy kelet-európai felmérés szerint a mai fiatalok értéksorrendje: szerelem (boldogság), igaz barátság, őszinteség, családi élet, biztonság. A hatalom iránti vágy az utolsó helyre szorult egy népszerű havilap, a Reader's Digest négy országban - Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában - végzett felmérésében jutott a fenti következtetésre. Arra voltak kíváncsiak, milyen értékeket választ a jövő nemzedéke. A szerelmet (boldogságot) jelölték meg a legtöbben, száz fokú értékskálán 95 pontot kapott. A további sorrend: igaz barátság (93 pont), őszinteség (93), családi élet (90), biztonság (90), békés világ (89), tolerancia (86), ápolt, szép külső (86), szabadság, autonómia (82), sikeresség (75), a tradíciók tisztelete (70), gazdagság (60), vallásos hit (45), hatalom (40). A felmérés eredményének két olvasata van. Kezdjük a kedvezőbbel! A fiatalok egészen egyszerűen mindennél fontosabbnak tartják a boldogságot, az őszinteséget, a családi élet harmóniáját és a biztonságot. Nem számít a pénz, a hatalom, többre becsülik az idilli életet, Rousseau Ermenonville-i környezetéhez mérhető csendes magányt, ahol csak maguknak és családjuknak élhetnek. A másik olvasat elgondolkodtató. Azért vágynak ennyire a boldogságra, az őszinteségre, a kiegyensúlyozott, meleg családi fészekre, mert mindez hiányzik az életükből. Elérhetetlennek, messzinek tűnik pénzhajhász, értékvesztett, hazug világunkban. A fiatalok azt üzenik: a hatalom sem tesz az értékek megőrzéséért semmit, miért vágynának hát ők is a hatalomra? Látható, baj van a hagyományok tiszteletével és a vallásossággal is abban a korosztályban, amely már csak mesékből tudja, mi volt itt tizenöt évvel ezelőtt. Ebbe a második olvasatba belegondolva, valamit nagyon elrontottunk. Higgyünk abban, hogy az okok boncolgatása nélküli első megközelítés a helyes. mindenesetre reménykeltőbb. A nagy mesemondó cd A Zeneker Kft. verses, mondókás, mesés albumok sorával örvendeztette már meg az óvodás és kisiskolás korosztályt. Ezúttal Szabó Gyula gyermekeknek készült első szólóalbumát ajánlják a csálá- di CD-tárba. A Kossuth-díjas, érdemes művész hatvan percig mesél, mondókázik, énekel. A szórakoztató és igényes válogatásba olyan népmesék kerültek be, mint A három selyp leány, A rátóti csikótojás és A kiskakas gyémánt félkrajcárja. A lemezen ott az Öreg néne őzikéje, József Attila Altatója, valamint mondó- kák, gyermekdalok és Kodály- gyűjtésű népdalok. A nagy mesemondó című CD és műsoros kazetta a héten került a boltokba, (r) Legyőzni a mellrákot könyv Minden nő rémálma, hogy kiderül, emlőrákban szenved. A félelem jogos: nyolc asszonyból egynek mellrákja lesz élete során. Ez a leggyakoribb rosszindulatú daganatos elváltozás a gyengébbik nem testében. A második helyezett a méhnyakrák, Magyarországon évente 500—55(Een halnak meg a kórban. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a szűrő- vizsgálatok fontosságát, a korán felismert emlőrákosok 95 százaléka újból egészséges lesz a diagnózis felállítása és a terápia elvégzése után. A mammográfiám lelete: pozitív című könyv az emlőrákkal kapcsolatos kérdésekre ad választ. A kötet szerzője Richard A. Zmuda. (y) Hatvan év távolába is elhallatszik az ünnepi harangszó kései sirató Most már az életemet adnám érte, ha ezüstös fejemmel ráhajolhatnék édesanyám áldott kezére Azon a vasárnapon egyedül én képviseltem a családot az unitárius templomban. Szívesen tettem, mert az iskolaudvaron kellett gyülekeznünk, és az első harangszótól a harmadikig majdnem egy órát játszhattunk. A lányok körbe álltak és énekeltek, a fiúk pigéztek és lovaslabdáztak. Édesanyám már kikészítette a vasárnapi öltözékemet. Ebből lett a baj, egy kisebbfajta zendülés a gyerekszobában. Hogyisne, mikor a megszokott rövidnadrág helyett egy fényes-selymes kék bugyogót találtam a fehér ing és harisnya társaságában, ráadásul gumifix bokával.- Mi ez?! - kérdeztem elkeseredetten a konyhába rontva.- Az új ruhád, kisfiam. Ugye tetszik? - kérdezte édesanyám.- Még hogy ez?! Hisz' pont olyan, mint Szelim bugyogója!- Kinek a bugyogója? Rohantam az Egri csillagokért, hogy megmutassam Szelim képét a híres várostrom idejéből, amint a portyán szerzett ládából kibukott a török kisfiú, s éppen szepegve állt a kótyavetyét rögtönző egri vitézek és asszonyok ellenséges gyűrűjében. Ugyanolyan hosszú és bő bugyogója volt, mint most nekem, papucsának orra meg fölfelé kunkorodott- Én bizony nem leszek Szélien! - kiáltottam az egri hősök elszántságával. - Mindenki ki fog csúfolni az iskolában.- Ki az a mindenki? - sóhajtott édesanyám, és már láttam, hogy jóságos szemében halványodik az örömszerzés hullócsillaga.- Hát... Ferenczi Laji, Léta Laji, Barta Laji meg Darkó Laji, és egész biztos, hogy Fazekas Laji is - tettem a névsorhoz a bíró fiát, csakis a nyomaték kedvéért.- Na, gyere - fogta meg a kezemet édesanyám -, keressük meg a nadrágodat. Ennyi Lajinak nem lehet ellenállni, pedig Szelim nélkül nem tudták volna visszacserélni Jancsikát. Szótlanul csatoltam be a szandált, aztán nyakamba vettem a főutcát, mert nem akartam lemaradni a csapatok elosztásáról. Először a pilinckázók közé kerültem, a külső sereghez. A lovaslabdához lerúgtam a szandált és a harisnyát, mert mezítláb jobban lehetett futni, cikázni, elugrani és hasra vágódni, hogy a körben maradó „lovak” közül a dobó ne találjon kupán vagy hátba, esetleg más helyen. Találat esetén ló lett a lovasból: így múlik el a világ dicsősége. A játék ideje is elmúlt, a harmadikat húzta már a harangozó. A kerekes kútnál úgy-ahogy rendbe szedtük magunkat, aztán kipirultan, izzadtan álltunk a lányok mögé, vitatkozva még egyik-másik szabálytalanságon. Úgy néztünk ki, készen Isten dicséretére, mint Báthory István székely vitézei a kenyérmezei csata vége felé, mikor az utolsó pillanatban mégiscsak megérkezett Kinizsi Pál. Sok volt köztünk a szegény szülők gyereke. Legtöbbjük háziszőttes gúnyában indult templomba, akadt mezítlábas is. Nem néztük le őket, hiszen Petőfi Sándor szerint a szentegyházba belépni bocskorban, sőt mezítláb is szabad. Igaz, a költészetre mondta, hogy szentegyház; de abban is biztosak voltunk, hogy Jézus csak a kufáro- kat korbácsolta ki az Úr házából, a gyermekeket viszont magához ölelte minden időkben. ...Halottak napján jutott eszembe ez a régi történet. Hét és fél éves voltam akkor; több mint hatvan év és hatszáz kilométer, no meg egy mesterséges határvonal tolakodott azóta Geszt és Nagyajta közé. Úgy hallom most belülről az ünnepi harangzúgást, mint Péter apostol a kakasszót a rettentő éjszakán, mikor háromszor is megtagadta a Mestert. Késő bánat és kései sirató, hogy most már az életemet adnám érte, ha ezüstös fejemmel ráhajolhatnék arra az áldott kézre, amelyik még az első harangszó előtt kikészítette számomra a vasárnapi ruhámat. ■ Szász András i 4 i
