Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

12 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 28., PÉNTEK ÉRDEKESSÉGEK A híres-neves építőmester te érdekes dombormű monumentális alkotásai történetekre emlékeztet Hild János építőmester Bécs- ben folytatott tanulmányok után Itáliában járt, majd az 1790-es években jött Magyar- országra. Pesten több híres épület tervezésében is részt vett. A Szépítő Bizottság veze­tőjeként korszerű szempontok szerint megtervezte a megle­vő városrészek — főképp Li­pótváros - kiépítésének me­netét, módját. Mezőhegyesen Jung József távozása után a budai helytartótanács bízta meg az építkezések folytatásá­val. Neki köszönhetően az em­pire építészeti stílus legtöbb és legmonumentálisabb alko­tásai mind a mai napig itt ma­radtak fenn. Hild 1796-tól 1811-ig (haláláig) alkotott Me­zőhegyesen. A fedeles lovarda nyugati falán a ZALA GYÖRGY ALKOTTA DOM­BORMŰ látható. Kozma Ferenc miniszteri tanácsosnak állít emléket, aki a kiegyezés után átvette a magyar lótenyésztés irányítását az osztrák katonai vezetéstől. A domborművön Kozma Ferenc a 20-as majori ménest mutatja be I. Ferenc Jó­zsef királynak. A történet sze­rint a császár többször minisz­teri tanácsosnak titulálta Koz­ma Ferencet, és amikor kísére­téből udvariasan figyelmeztet­ték, hogy ő csak miniszteri tit­kár, akkor így szólt: „Tábornok úr, Kozma úr a mai naptól már miniszteri tanácsos”. Majd a kí­séretéhez fordulva folytatta: „Urak, a császár nem tévedhet”, így született meg az előléptetés. MÉNESPARANCSNOKSÁG. A reprezentatív központ főépülete, ma a Ménesbirtok Rt. központi irodájának bejárata. Jung József terve szerint, 1790 körül épült A kőoszlopokon álló veranda csukott volt melyet 1900 körül svájci típusú, arabeszkes nyitott faverandával cseréltek feL Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Egyedülálló szép épületek híres Fedeles lovarda Mezőhegyes reprezentatív központjában A különleges fedeles lovarda Hild János empire stílust követő terve alapján készült. Ez volt az ország első ilyen létesítménye, mely ma is működik, és eredeti szépségében várja a lovassport iránt érdeklődő vendégeket Mezőhegyes uniós hozo­mányai közül ezúttal a Ménesbirtok reprezentatív központjának újabb há­rom épületét mutatjuk be. Júliusi hozományoldalunkon a lovarda, a Hangai vendégfoga­dó és az északi kaszárnya épü­leteiről készítettünk összeállí­tást.­- A fogadó és a kaszárnya Jung József építőmester késői copfstílusú alkotásai. Nevéhez fűződik még két jelentős épü­let, mégpedig a ménesparancs­noki épület és a déli kaszárnya, azaz a volt törzsosztálylak- tanya, amely 1790-ben épült - fogalmazott Hollós László, a Jó­zsef Attila Általános Művelődé­si Központ igazgatóhelyettese, aki helytörténeti gyűjtőmunká­val is foglalkozik.- Jung József távozása után egy másik neves építőmester került Mezőhegyesre, akinek a neve jól ismert az országban, hiszen a Hild-érmes települé­seknek adott kitüntetést róla nevezték el. Pesten dolgozott és a pesti Szépítő Bizottságnak volt elnöke. Többek között Pest rendezési terveinek készítésé­ben is részt vett. Mezőhegyesi alkotásai közé tartozik a repre­zentatív központban a fedeles lovarda, mely 1809-ben épült. Mai arculatát 1885-ben nyerte el a település 100 éves évfor­dulója alkalmából. Ekkor ad­ták át a fagerendavázas Hotel Centrál épületét is. Hild János munkájához tartoznak az északi és déli kapuk, diadal­ívek. A túravezetéskor szok­tam is humorosan mondani: Párizsban egy van, Mezőhe­gyesen három. Az építőmes­tert dicséri még az 1807-ben épült törzsménistálló és a vá­ros több épülete. Ilyen a fő­magtár, a régi igazgatósági épület és sok híres istálló - so­rolta Hollós László. Az épületek közül talán a legnevezetesebb a fedeles lo­varda, mely az ország legré­gebbi, működő lovardája. Ivpillérsoros oldalhomlokzata eredeti, a tetőnek az 1885-ös átépítés előtt a nyugati végén órás oromzata és kis huszár­tornya volt. A 60-szor 20 méte­res fesztávú, mérnöki lele­ménnyel épített fedélszéke le­nyűgöző látvány. Mérete a sza­bályos díjlovagló négyszögnek megfelelő méretű és kialakítá­sú. Benne egyszerre 20 lovas tud gyakorolni. Altalaja félmé­teres, sózott fűrészpor. A lovarda belülről A lovarda belső falán hatal­mas tükrök találhatók, hogy a lovas ellenőrizni tudja a test­tartását. A nagyméretű fémcsil­lárok a mezőhegyesi iparosok művészi érzékét dicsérik. Az ol­dalfalon körbe 150 centiméter magas deszkaborítás van, mely a talaj felé lejt. Ezáltal a fiatal ló nem tud áfáihoz nyo­mulni, hogy a még szokatlan terhét (lovasát) „ledörzsölje” magáról. A törzsosztálylaktanyát ma már a dolgozók lakják kaszárnya Huszárokat neveltek itt A Ménesbirtok reprezentatív köz­pontjának középső udvarán dél felé haladva, a Nonius hotelhez hasonló, s azzal teljesen azonos méretű, kétszintes épület látható. A késő copfstílusú, jellegzetes tor- nácos épületet Jung József tervez­te 1790ben. A korabeli huszár­laktanya, vagy déli kaszárnya emeletén egykor katonák laktak. A földszinten különféle raktárak voltak. Hollós László elmondása szerint itt kaptak elszállásolást a mezőhegyesi kiskatonák is. Ez egy érdekes fogalom, mert a két világháború között 7—10 éves ár­va gyerekeket fogadtak be, akiket itt neveltek, mondhatni majdnem spártai módszerrel. Kiszabták a mindennapos feladatukat, és ka­tonai rendben nevelték őket a ló­ápolásra, lószeretetre. A szabad­idős és a munkaruhájuk is kato­nai volt, amit rendben kellett tar­tani. Gyakorlatilag belőlük lettek a kishuszárok, majd a nagyhu­szárok, akik közül sokan marad­tak később is Mezőhegyesen. A kaszárnyában egykor a huszárokat szállásolták el, Itt nevelték őket a ló szeretetére. Közülük sokan maradtak később Mezőhegyesen. Legyen egy jó lapod! Általános iskolás diákoknak hirdet médiavetélkedőt a Békés Me­gyei Hírlap. Hetedikes és nyolcadikos osztályok jelentkezését vár­juk, azokét, akik kedvet éreznek olyan játékos erőpróbára, ahol nélkülözhetetlen a felkészültség, a leleményesség és a kreativitás. A program elnevezése: LADIK, azaz Lapot a diákoknak! A vetélkedő elsődleges célja a média világának jobb megismerte­tése a diákokkal. A játék többfordulós elméleti és gyakorlati feladatokkal teletűzdelt vetélkedősorozat, amelynek témája a Békés Megyei Hírlap és a megye múltja, jelene. A feladatok között tesztek és totók éppúgy lesznek, mint interjúkészítés érdekes személyekkel, vagy cím- és képaláírás készítése. A három forduló alatt kiderül, mely osztá­lyok 5 fős csapatai kerülnek a megyei döntőbe. A legjobbak a bu­dapesti országos döntőbe jutnak. A legjobb csapatok tagjait, osztá­lyait és az iskoláit is értékes nyeremények várják. Az első fordulót november 22. és december 5. között rendezzük meg. A vetélkedő­sorozatot legalább ló osztály jelentkezése esetén indítjuk. Nevezni a mellékelt nevezési lapon lehet 2005. november 10-éig. A kitöltött lapot a csapat felkészítő tanárának, és az iskola igazga­tójának aláírásával, valamint az intézmény pecsétjével ellátva kell a jelzett címre eljuttatni. MMUM ^ £>LaDot a diákoknak! j NEVEZÉSI LAP — Beküldési határidő: 2005. november 10. A Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A borítékra kérjük ráírni: LADIK - MÉDIAVETÉLKEDŐ. Iskola neve, címe: Osztály: j Felkészítő tanár neve: Telefonszám: Felkészítő tanár aláírása: Iskolaigazgató aláírása: P.H.

Next

/
Thumbnails
Contents