Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

2005. OKTÓBER 28., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP gggg£jgggföj$ MEGYEI KÖRKÉP 5 4 Tanuljunk meg „kukául"! jövőkép A szelektív hulladékgyűjtéssel menthető meg életterünk Döglött malactól a külön­böző háztartási hulladé­kig sok mindent elhe­lyeznek manapság az em­berek a Körös-sárréti kis­térség településein talál­ható szelektív hulladék- gyűjtő edényekbe. Magyari Barna Novák Imre dévaványai önkor­mányzati képviselő elhatároz­ta, megpróbálja rászoktatni a térségben élőket a szelektív hulladékgyűjtők rendeltetés- szerű használatára.- Az Európai Unió előírta, hogy 2005 végére a felére kell csökkenteni a hazai hulladék- mennyiséget. Ez az elvárás csak­is szelektív hulladékgyűjtéssel érhető el. Szelektív gyűjtéskor ugyanis az újrahasznosítható anyagokat külön kell kezelni a kommunális hulladéktól. Saj­nos, ezt az elkülönítést szinte se­hol sem tartják be. Az emberek nem veszik figyelembe, hogy az edénybe milyen hulladék he­lyezhető: az állati hulláktól a sö­rös dobozokig mindent beledob­nak - mondta Novák Imre, aki nemcsak dévaványai önkor­mányzati képviselő, hanem a Fi­desz - MPSZ megyei alelnöke is. A rengeteg hulladékkal saját és a jövő generációjának élette­rét csökkentjük. Ezért is fontos, hogy csak a használhatatlan szemét kerüljön veszendőbe, a hasznosítható pedig ismét fel­dolgozásra! Egyetlen újrahasz­A szelektív gyűjtőedényekbe válogatás nélkül mindent beledobnak az emberek — mutatta Novák Imre. nősítő cég sem hajlandó azon­ban olyan szelektív hulladék- gyűjtő edények tartalmát át­■ A térség szinte valamennyi településén siralmas a sze­lektív hulladékgyűjtő edé­nyek használata. venni, amelyeket nem rendelte­tésszerűen hasznosított a la­kosság. Az iskolák általában nagy gondot fordítanak a sze­lektív hulladékkezelésre. Elég, ha csak a papír- és yasgyűjté- sekre gondolunk. A felnőtt la­kosság viszont jócskán „kép­zésre" szorul ezen a téren.- Eltökélt célom, hogy min­den települést végigjárok. Kör­nyezetgazdálkodással foglalko­zó jeles szakemberekkel elő­adást tartunk a lakosságnak. Megpróbáljuk megértetni az emberekkel, hogy a szelektív hulladékgyűjtés értük történik. Együtt gondolkodásra és cse­lekvésre szólítok fel mindenkit, hogy közös összefogással te­gyük lehetővé az utókor számá­ra az életfeltétel lehetőségét! - fogalmazott Novák Imre. Ösztönző ajándékok Novák Imre elhatározta, nem­csak előadásokat szervez a szelektív hulladékgyűjtés fon­tosságáról, hanem vetélkedő­ket is. A települések önkor­mányzatait megpróbálja meg­nyerni, hogy a vetélkedők leg­jobbjainak műanyagflakon- zsugorítókat s egyéb, a szelek­tív hulladékgyűjtést segítő tár­gyakat vásároljanak. Ha eze­ket sikerül népszerűsíteni, a kukák is betölthetik szerepü­ket a Körös-Sárréten is. Parlamenti megszavazás előtt áll az új adótörvény Mszp Adómentes szántóbérbeadás Nemcsak a testi, a lelki egészséget is szűrni kell betegek A felnőtt nők többségben Az MSZP tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatójának aktualitá­sát az adta, hogy a parlament a közeljövőben szavazni fog az adótörvényekről. Ennek apropó­ján Karsai József képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja és Molnár László képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizott­ság tagja ismertették felvetései­ket. Leglényegesebb elképzelé­sük az volt, hogy adómentessé tegyék a szántóföldek bérbeadá­sát. Hangsúlyozták, Békés me­gyének, mint az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági te­rületének nagyon hasznos lehet az intézkedés elfogadása. Azt re­mélik, hogy az új törvény életbe lépése beindítja majd a magán­kézbe történő földeladásokat és a birtokösszevonásokat. A kép­viselők jövőbeni tervei között szerepel a közúti járművek mű­szaki megvizsgálásáról szóló rendelet egyes - a gazdákra nézve kedvezőtlen - pontjainak megváltoztatása is. ■ M. P. M. Ismét dr. Vincze Gábort választot­ták a Magyar Pszichiátriai Társa­ság Délkelet-magyarországi Tago­zata elnökévé - tájékoztatta la­punkat Szabóné dr. Kállai Klára, aki elmondta, a lelki betegséget ugyanúgy szűrni kellene, aho­gyan a testit is. A szakember rá­mutatott: a békéscsabai pszicho­lógiai tanácsadóban az elmúlt 11 hónapban közel hatszázan for­dultak meg, közülük kétszáz 18 éven aluli. A fiataloknál egyenlő arányban oszlanak el a nők és a férfiak, később azonban többség­be kerülnek a nők. A forgalmat növeli, hogy az intézményben már gyerekeket és fiatalokat is fo­gadnak, beutaló nélkül. A pszichológiai tanácsadó ön­kéntes segítők alkalmasság- vizsgálatával és képzésével is fog­lalkozik. Folyamatosan várják a segítőket, akik a (66) 447-347-es telefonszámon jelentkezhetnek, vagy személyesen ma 14 órakor a megyeszékhelyen, a Wlassics sé­tány 4. szám alatt. ■ F. G. K. msmm A húszéves tervek életképesek Az ország egyik legidő­sebb városvédő- és város­szépítő egyesülete a békés­csabai, amelynek elmúlt húsz évéről simon Mihály el­nökkel beszélgettünk.- Ma tartják a huszadik év­forduló alkal­mából rende­zett ünnepet. Ha visszaem­lékszik, mire a legbüszkébb az elmúlt két évtized történéseiből?- Talán arra gondolok leg­szívesebben, hogy mára bebi­zonyosodott, életképes célokat fogalmaztunk meg 1985-ben. A terveink, vágyaink a rend­szerváltás zavaros időszakát is átvészelték. Ha figyelmesen járunk-kelünk a városban, lát­hatjuk, harminc különböző emléktáblát helyeztünk el. — Van-e olyan célkitűzésük, ami eddig nem valósult meg?- Természetesen akad, eb­ben kicsit az önkormányzat is ludas. Nem tudunk elég közel kerülni a tűzhöz, a városfej­lesztést érintő kérdésekben nem nyom eleget latba a sza­vunk. Pedig száz tagunk van, ezen túl húsz jogi személy is támogatja az egyesületet az élet minden területéről. Van­nak jó elképzeléseink.- A meghívójukban csak annyi szerepel, ma emléktáb­lát avatnak. Pontosan hol?- Az önkormányzattal együtt a Hotel Fiume falán. Aradra me­net egykor itt szállt meg Mun­kácsy Mihály a családjával. Örülök, hogy az épületet újra műemlékké nyilvánították. Egyszer már az volt, senki nem tudja hogyan, miért került le a műemlékvédelmi lajstromról. Valószínűleg véletlenül. ■ (fgk) OLVASÓINK ÍRJAK Miért ennyi a nyugdíjuk? Minap megjelent lapjukban a Nyugdíjból nem lehet megélni cí­mű cikk. Az írásban megszólaló, általunk anno oly nagyon szidott Bokros Lajos reálisan látja a hely­zetet A cikkben idézett három nyugdíjas véleményétől azonban kinyílt a bicska a zsebemben Lássuk csak sorban. Elsőként a trendi szerelésben feszítő Ta­kács János szabómester sírja el, hogy havi 53 ezer forint nyugdí­ját a szabóműhelyéből kell ki­egészítenie. Persze arról már nem beszél, hogy a csillagokat letagadta az égről, mikor jöve­delembevallást, járulékot kellett anno fizetnie és ezért ekkora a nyugdíja. A battonyai potyaka­ján hemzsegő és nyilatkozó asz- szonyságról már nem is beszél­ve! Bevallja, nincs nyugdíjjog­alapja, csak özvegyit kap, de bezzeg azt elvárná, hogy az 100 000 forint legyen. A minimál­bért mindenki sokallja, a gaz­daság kerékkötőjének tartják. Én az irreális, nem alanyi jogon járó nyugdíjakat tartom annak. ■ Fabó Pál, Szarvas Ötleteket várnak a fürdőkeresztelőre Füzesgyarmaton pályázatot írt ki a város vezetése a he­lyi strandfürdő elnevezésé­re. Akik nevet szeretnének adni a települési fürdőnek, elképzeléseiket zárt boríték­ban, Fürdőkeresztelő megje­löléssel kell eljuttatniuk Várkonyi Imre polgármester­hez október 31-éig. (i) Orvosok nyugdíjasháza létesülhet Gyulán? A Békés Megyei Orvosi Kama­ra meghívására a gyulai Pándy kórházban fórumot tar­tott dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és dr. Gyenes Géza főtitkár. Részt vett dr. Perjési Klára polgár- mester is. Felvetődött egy Gyu­lán létesülő orvosok nyugdí­jasházának elképzelése is. (ö) Október második felétől hozzá­tartozókkal telnek meg a teme­tők. A virágokkal és gyertyák­kal ékesített sírok a temetők­nek, mint emlékparkoknak is megadják a szívből fakadó pompát. Diákkoromban az újságokban olvastam, hogy Mindszenty Jó­zsef, Magyarország akkori prí­mása, esztergomi érsek, gyak­ran kijárt a plébániákra ellenőr­zést, úgynevezett kanonika vizi- tációt tartani. Ilyenkor nem csu­pán a templomot, a plébánia épületét, az irodát tekintette meg, s az anyagi állapotokat mérte fel, hanem kiment - több helyen körmenetben a néppel - az egyház temetőjébe is. Ott az egyház ősi imáit mondták el ve­le az elhunytakért. A kivonulás vagy kimenetel nem volt köte­lessége, inkább egy szenthez il­lő magatartást bizonyít. Emlék is, de hála istennek a Temetők, tisztelendők, rabbik kegyelet Temetőtörténeti mozaikok, emléktöredékek, gondolatok jelen is. Kis- és nagyiskolások a nevelőik vezetésével helységük egykori nagyjainak sírjait rendbe hozzák. Azokét, akik­nek már nem lakik ott leszár­mazottja, életművük és munká­juk hatása azonban él az utó­dokban. A kegyelet gyakorlása a tanulóknak léleknevelő, a fel­nőtteknek pedig lélekemelő. Adassék külön tisztelet azon pedagógusoknak, akik e nevelő munkában részt vállalnak. Külön kell szólnunk az izraeli­ta vallásúak - akár ortodox, akár neológ ágiak - temetőtiszteleté­ről. Híveik zömét kiirtotta a holokauszt, a megmaradtak nagy részét pedig hazavitte az őshaza, Izrael. Itt maradtak a te­metőik, amelyek gyakorlatilag védettek lettek. Azokat el nem vették, de nem is gondozták. Az izraelita temetők nem lehettek köztemetők. A hozzátartozókon kívül más vallásúakat nem sza­badott oda temetni. A '80-as évek elején megjelent Budapesten a New York-i főrabbi, és követelte a magyar államtól a temetőik meg­újítását. Az akkori Állami Egy­házügyi Hivatal (ÁEH) külön hi­vatali részleget állított fel az izra­elita temetők ügyeinek rendezé­sére. Ennek élére magas rangú állami — dialógusképes — tisztvi­selőt neveztek ki, s a magyar ál­lam az izraelita temetők megújí­tására óriási összegeket utalt ki. Ebből a helyzetből a keresz­tény temetők is hasznot húztak. A „létező szocializmus” korsza­kában, a plébánosok és lelké­szek tudomására hozták, hogy tervbe vették az egyházi teme­tők államosítását, ezért beruhá­zásokat ne végezzenek, de bizto­sítsák azok működését. Ez volt az oka annak, hogy durva sajtó­támadások nem jelenhettek meg az egyházi temetők ellen. A temetők államosítása végül nagyon kevés helyen történt meg. A temetők mintegy 60 szá­zaléka ma is egyházi tulajdon­ban van. Ennek oka, hogy az ál­lam és a helységek egyháztól át­vett temetőinek nagy része ráfi­zetéssel működött. Az „állam­bácsi” nem bírta a terheket. A New York-i főrabbinak tett - szerintem jogos - óriási en­gedmények az akkori kor­mányt arra ösztönözték, hogy bízva a keresztény egyházköz­ségek anyagi, de főként erköl­csi erejében, a keresztény te­metők fenntartási költségeihez 40-50 százalékban az állam betonutak építésével hozzájá­rult. A '80-as évek közepén az ÁEH megyei vezetői jelezték a központnak, hogy az egyházak elszegényedtek. Ennek ellené­re tudták, hogy a papok a templomba járó híveiket még képesek anyagi áldozatválla­lásra mozgósítani. Jól számítot­tak! A papság a hívektől nagy összegeket „koldult" össze, a hívek adakoztak a lelkipásztor által vezetett temető-megújítási tervekre. És még valami! Az egyházak­ban mindig természetes volt a hívek körében az egyházért végzett társadalmi munka. Amit „vatikáni valutában" - Is­ten fizesse meg alapon -, imák­kal viszonoztak. Gyulán, a Jó­zsefvárosi temetőben 1980-ban a dzsungelt a gondnok vezeté­sével kiirtották. A szintén gyu­lai Szentháromság temetőben a '80-as évek második felében a Kaczvinszky kápolna előtti bo­zótos területet két délelőtt az idős hívők megtisztították. Ez­zel megtakarították a vállalko­zó által kért 40 ezer forintot, s az így maradt összeget új járda építésére lehetett fordítani. Isten áldja meg azokat, akik temetőikért bármi áldozatosat tettek és tesznek! ■ Bielek Gábor plébános A I

Next

/
Thumbnails
Contents