Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-28 / 253. szám
2005. OKTÓBER 28., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP gggg£jgggföj$ MEGYEI KÖRKÉP 5 4 Tanuljunk meg „kukául"! jövőkép A szelektív hulladékgyűjtéssel menthető meg életterünk Döglött malactól a különböző háztartási hulladékig sok mindent elhelyeznek manapság az emberek a Körös-sárréti kistérség településein található szelektív hulladék- gyűjtő edényekbe. Magyari Barna Novák Imre dévaványai önkormányzati képviselő elhatározta, megpróbálja rászoktatni a térségben élőket a szelektív hulladékgyűjtők rendeltetés- szerű használatára.- Az Európai Unió előírta, hogy 2005 végére a felére kell csökkenteni a hazai hulladék- mennyiséget. Ez az elvárás csakis szelektív hulladékgyűjtéssel érhető el. Szelektív gyűjtéskor ugyanis az újrahasznosítható anyagokat külön kell kezelni a kommunális hulladéktól. Sajnos, ezt az elkülönítést szinte sehol sem tartják be. Az emberek nem veszik figyelembe, hogy az edénybe milyen hulladék helyezhető: az állati hulláktól a sörös dobozokig mindent beledobnak - mondta Novák Imre, aki nemcsak dévaványai önkormányzati képviselő, hanem a Fidesz - MPSZ megyei alelnöke is. A rengeteg hulladékkal saját és a jövő generációjának életterét csökkentjük. Ezért is fontos, hogy csak a használhatatlan szemét kerüljön veszendőbe, a hasznosítható pedig ismét feldolgozásra! Egyetlen újrahaszA szelektív gyűjtőedényekbe válogatás nélkül mindent beledobnak az emberek — mutatta Novák Imre. nősítő cég sem hajlandó azonban olyan szelektív hulladék- gyűjtő edények tartalmát át■ A térség szinte valamennyi településén siralmas a szelektív hulladékgyűjtő edények használata. venni, amelyeket nem rendeltetésszerűen hasznosított a lakosság. Az iskolák általában nagy gondot fordítanak a szelektív hulladékkezelésre. Elég, ha csak a papír- és yasgyűjté- sekre gondolunk. A felnőtt lakosság viszont jócskán „képzésre" szorul ezen a téren.- Eltökélt célom, hogy minden települést végigjárok. Környezetgazdálkodással foglalkozó jeles szakemberekkel előadást tartunk a lakosságnak. Megpróbáljuk megértetni az emberekkel, hogy a szelektív hulladékgyűjtés értük történik. Együtt gondolkodásra és cselekvésre szólítok fel mindenkit, hogy közös összefogással tegyük lehetővé az utókor számára az életfeltétel lehetőségét! - fogalmazott Novák Imre. Ösztönző ajándékok Novák Imre elhatározta, nemcsak előadásokat szervez a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, hanem vetélkedőket is. A települések önkormányzatait megpróbálja megnyerni, hogy a vetélkedők legjobbjainak műanyagflakon- zsugorítókat s egyéb, a szelektív hulladékgyűjtést segítő tárgyakat vásároljanak. Ha ezeket sikerül népszerűsíteni, a kukák is betölthetik szerepüket a Körös-Sárréten is. Parlamenti megszavazás előtt áll az új adótörvény Mszp Adómentes szántóbérbeadás Nemcsak a testi, a lelki egészséget is szűrni kell betegek A felnőtt nők többségben Az MSZP tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatójának aktualitását az adta, hogy a parlament a közeljövőben szavazni fog az adótörvényekről. Ennek apropóján Karsai József képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja és Molnár László képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizottság tagja ismertették felvetéseiket. Leglényegesebb elképzelésük az volt, hogy adómentessé tegyék a szántóföldek bérbeadását. Hangsúlyozták, Békés megyének, mint az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági területének nagyon hasznos lehet az intézkedés elfogadása. Azt remélik, hogy az új törvény életbe lépése beindítja majd a magánkézbe történő földeladásokat és a birtokösszevonásokat. A képviselők jövőbeni tervei között szerepel a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet egyes - a gazdákra nézve kedvezőtlen - pontjainak megváltoztatása is. ■ M. P. M. Ismét dr. Vincze Gábort választották a Magyar Pszichiátriai Társaság Délkelet-magyarországi Tagozata elnökévé - tájékoztatta lapunkat Szabóné dr. Kállai Klára, aki elmondta, a lelki betegséget ugyanúgy szűrni kellene, ahogyan a testit is. A szakember rámutatott: a békéscsabai pszichológiai tanácsadóban az elmúlt 11 hónapban közel hatszázan fordultak meg, közülük kétszáz 18 éven aluli. A fiataloknál egyenlő arányban oszlanak el a nők és a férfiak, később azonban többségbe kerülnek a nők. A forgalmat növeli, hogy az intézményben már gyerekeket és fiatalokat is fogadnak, beutaló nélkül. A pszichológiai tanácsadó önkéntes segítők alkalmasság- vizsgálatával és képzésével is foglalkozik. Folyamatosan várják a segítőket, akik a (66) 447-347-es telefonszámon jelentkezhetnek, vagy személyesen ma 14 órakor a megyeszékhelyen, a Wlassics sétány 4. szám alatt. ■ F. G. K. msmm A húszéves tervek életképesek Az ország egyik legidősebb városvédő- és városszépítő egyesülete a békéscsabai, amelynek elmúlt húsz évéről simon Mihály elnökkel beszélgettünk.- Ma tartják a huszadik évforduló alkalmából rendezett ünnepet. Ha visszaemlékszik, mire a legbüszkébb az elmúlt két évtized történéseiből?- Talán arra gondolok legszívesebben, hogy mára bebizonyosodott, életképes célokat fogalmaztunk meg 1985-ben. A terveink, vágyaink a rendszerváltás zavaros időszakát is átvészelték. Ha figyelmesen járunk-kelünk a városban, láthatjuk, harminc különböző emléktáblát helyeztünk el. — Van-e olyan célkitűzésük, ami eddig nem valósult meg?- Természetesen akad, ebben kicsit az önkormányzat is ludas. Nem tudunk elég közel kerülni a tűzhöz, a városfejlesztést érintő kérdésekben nem nyom eleget latba a szavunk. Pedig száz tagunk van, ezen túl húsz jogi személy is támogatja az egyesületet az élet minden területéről. Vannak jó elképzeléseink.- A meghívójukban csak annyi szerepel, ma emléktáblát avatnak. Pontosan hol?- Az önkormányzattal együtt a Hotel Fiume falán. Aradra menet egykor itt szállt meg Munkácsy Mihály a családjával. Örülök, hogy az épületet újra műemlékké nyilvánították. Egyszer már az volt, senki nem tudja hogyan, miért került le a műemlékvédelmi lajstromról. Valószínűleg véletlenül. ■ (fgk) OLVASÓINK ÍRJAK Miért ennyi a nyugdíjuk? Minap megjelent lapjukban a Nyugdíjból nem lehet megélni című cikk. Az írásban megszólaló, általunk anno oly nagyon szidott Bokros Lajos reálisan látja a helyzetet A cikkben idézett három nyugdíjas véleményétől azonban kinyílt a bicska a zsebemben Lássuk csak sorban. Elsőként a trendi szerelésben feszítő Takács János szabómester sírja el, hogy havi 53 ezer forint nyugdíját a szabóműhelyéből kell kiegészítenie. Persze arról már nem beszél, hogy a csillagokat letagadta az égről, mikor jövedelembevallást, járulékot kellett anno fizetnie és ezért ekkora a nyugdíja. A battonyai potyakaján hemzsegő és nyilatkozó asz- szonyságról már nem is beszélve! Bevallja, nincs nyugdíjjogalapja, csak özvegyit kap, de bezzeg azt elvárná, hogy az 100 000 forint legyen. A minimálbért mindenki sokallja, a gazdaság kerékkötőjének tartják. Én az irreális, nem alanyi jogon járó nyugdíjakat tartom annak. ■ Fabó Pál, Szarvas Ötleteket várnak a fürdőkeresztelőre Füzesgyarmaton pályázatot írt ki a város vezetése a helyi strandfürdő elnevezésére. Akik nevet szeretnének adni a települési fürdőnek, elképzeléseiket zárt borítékban, Fürdőkeresztelő megjelöléssel kell eljuttatniuk Várkonyi Imre polgármesterhez október 31-éig. (i) Orvosok nyugdíjasháza létesülhet Gyulán? A Békés Megyei Orvosi Kamara meghívására a gyulai Pándy kórházban fórumot tartott dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és dr. Gyenes Géza főtitkár. Részt vett dr. Perjési Klára polgár- mester is. Felvetődött egy Gyulán létesülő orvosok nyugdíjasházának elképzelése is. (ö) Október második felétől hozzátartozókkal telnek meg a temetők. A virágokkal és gyertyákkal ékesített sírok a temetőknek, mint emlékparkoknak is megadják a szívből fakadó pompát. Diákkoromban az újságokban olvastam, hogy Mindszenty József, Magyarország akkori prímása, esztergomi érsek, gyakran kijárt a plébániákra ellenőrzést, úgynevezett kanonika vizi- tációt tartani. Ilyenkor nem csupán a templomot, a plébánia épületét, az irodát tekintette meg, s az anyagi állapotokat mérte fel, hanem kiment - több helyen körmenetben a néppel - az egyház temetőjébe is. Ott az egyház ősi imáit mondták el vele az elhunytakért. A kivonulás vagy kimenetel nem volt kötelessége, inkább egy szenthez illő magatartást bizonyít. Emlék is, de hála istennek a Temetők, tisztelendők, rabbik kegyelet Temetőtörténeti mozaikok, emléktöredékek, gondolatok jelen is. Kis- és nagyiskolások a nevelőik vezetésével helységük egykori nagyjainak sírjait rendbe hozzák. Azokét, akiknek már nem lakik ott leszármazottja, életművük és munkájuk hatása azonban él az utódokban. A kegyelet gyakorlása a tanulóknak léleknevelő, a felnőtteknek pedig lélekemelő. Adassék külön tisztelet azon pedagógusoknak, akik e nevelő munkában részt vállalnak. Külön kell szólnunk az izraelita vallásúak - akár ortodox, akár neológ ágiak - temetőtiszteletéről. Híveik zömét kiirtotta a holokauszt, a megmaradtak nagy részét pedig hazavitte az őshaza, Izrael. Itt maradtak a temetőik, amelyek gyakorlatilag védettek lettek. Azokat el nem vették, de nem is gondozták. Az izraelita temetők nem lehettek köztemetők. A hozzátartozókon kívül más vallásúakat nem szabadott oda temetni. A '80-as évek elején megjelent Budapesten a New York-i főrabbi, és követelte a magyar államtól a temetőik megújítását. Az akkori Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) külön hivatali részleget állított fel az izraelita temetők ügyeinek rendezésére. Ennek élére magas rangú állami — dialógusképes — tisztviselőt neveztek ki, s a magyar állam az izraelita temetők megújítására óriási összegeket utalt ki. Ebből a helyzetből a keresztény temetők is hasznot húztak. A „létező szocializmus” korszakában, a plébánosok és lelkészek tudomására hozták, hogy tervbe vették az egyházi temetők államosítását, ezért beruházásokat ne végezzenek, de biztosítsák azok működését. Ez volt az oka annak, hogy durva sajtótámadások nem jelenhettek meg az egyházi temetők ellen. A temetők államosítása végül nagyon kevés helyen történt meg. A temetők mintegy 60 százaléka ma is egyházi tulajdonban van. Ennek oka, hogy az állam és a helységek egyháztól átvett temetőinek nagy része ráfizetéssel működött. Az „állambácsi” nem bírta a terheket. A New York-i főrabbinak tett - szerintem jogos - óriási engedmények az akkori kormányt arra ösztönözték, hogy bízva a keresztény egyházközségek anyagi, de főként erkölcsi erejében, a keresztény temetők fenntartási költségeihez 40-50 százalékban az állam betonutak építésével hozzájárult. A '80-as évek közepén az ÁEH megyei vezetői jelezték a központnak, hogy az egyházak elszegényedtek. Ennek ellenére tudták, hogy a papok a templomba járó híveiket még képesek anyagi áldozatvállalásra mozgósítani. Jól számítottak! A papság a hívektől nagy összegeket „koldult" össze, a hívek adakoztak a lelkipásztor által vezetett temető-megújítási tervekre. És még valami! Az egyházakban mindig természetes volt a hívek körében az egyházért végzett társadalmi munka. Amit „vatikáni valutában" - Isten fizesse meg alapon -, imákkal viszonoztak. Gyulán, a Józsefvárosi temetőben 1980-ban a dzsungelt a gondnok vezetésével kiirtották. A szintén gyulai Szentháromság temetőben a '80-as évek második felében a Kaczvinszky kápolna előtti bozótos területet két délelőtt az idős hívők megtisztították. Ezzel megtakarították a vállalkozó által kért 40 ezer forintot, s az így maradt összeget új járda építésére lehetett fordítani. Isten áldja meg azokat, akik temetőikért bármi áldozatosat tettek és tesznek! ■ Bielek Gábor plébános A I
