Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP hmm mmmmm * mmm ummmmmmmmmmm immmmmmmmmmMMmmmmmmmmmmmmmm BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 4., KEDD llillMilBßillfflfflll MM v wmmmmmm mmMUM VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14-16 óra között munkatársunk várja a hívásokat A közalkalmazottak szabadsága pihenés Olvasónk azt sze­retné tudni, hány nap szabadság jár a közal­kalmazottaknak a tíz besorolás szerint. A közalkalmazottaknál a sza­badság alap- és pótszabadság­ból áll - írja a www.magyar- orszag.hu oldal. Az alapsza­badság az „A”, "B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, J” fizetési osztályban és felsőoktatási oktatói mun­kakör esetén évi huszonegy munkanap. Pótszabadságként a fizetési fokozattal egyenlő számú munkanap jár, kivéve az 1. fizetési fokozatot. A ma­gasabb vezető állású közalkal­mazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munka­nap pótszabadság illeti meg. Speciális szabály, hogy a bölcsődékben, a csecsemőott­honokban, az óvodákban, to­vábbá az alsó-, közép- és felső­fokú oktatás keretében, az egészségügyi ágazatban az oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi hu­szonöt nap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 napot oktatással, neveléssel összefüggő munkára fordít­hatnak. Tudományos munkatárs Évenként öt munkanap pót- szabadság jár a tudományos munkatársnak és a tudomá­nyos közalkalmazottnak. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta leg alább három órát töltő alkal­mazottnak öt év után tíz nap jár. A HÍRLAP UTÁNAJÁRT SMS számunk: (30) 4060-110 Nem jár vissza a nyelvvizsga ára Sikeres nyelvvizsgát tettem. Hová fordulhatok, hogy visszafizes­sék az árát? — Két évvel ezelőtt lépett élet­be az a lehetőség, hogy az ál­lamilag elismert egy- vagy kétnyelvű, legalább középfo­kú, C típusú nyelvvizsga árát visszamenőleg is megtérítik az érettségizőknek. Az összeg legfeljebb 9500 forintot lehe­tett. Ettől a tanévtől viszont nem kérhető vissza a nyelv­vizsga összege - tudtuk meg az Oktatási Minisztériumban. Hosszú várakozás a fil-omgégén Eszméletlen, mi van a csabai kórház fél-orr-gége szakrendelőjé­ben. Három órát vártam egy papírra, miközben a később érke­zett sógor, koma, jó barát két perc alatt elintézett mindent.- Igaza van az sms írójának. Kevés az orvos, hosszú a vá­rakozás. Javaslom, hogy azo­kat a szakembereket, akik ka­landvágyból még itthon gyó­gyítanak, becsüljük meg. Amit helyi szinten meg tu­dunk javítani, azt megpróbál­juk, erre ígéretet teszek ­mondta dr. Szabó Terézia, a Réthy Pál kórház igazgató-fő­orvosa. Időközben érkezett egy má­sik sms, íme: „Csabai kórház, orr-fülgége. Le a kalappal az ápolónők, orvosok előtt. Ked­vesek, lelkiismeretesek. Köszö­nettel: 237/3. M. A.". Tízen élnek egy fedél alatt cigányok Szeretik a gyerekeket, tisztelik az öregeket gyón megijedtek ők, meg a gye­rekek is. Ezért döntöttek úgy, hogy elmennek innen.- Egyébként nagyon jó kör­nyék ez, megvagyunk a szom­szédokkal is. A gyerekeink együtt játszanak a magyar gye­rekekkel, soha nem éreztette velünk senki, hogy lenéznének bennünket azért, mert cigá­nyok vagyunk. Gyakran hoz­nak a gyerekeinknek kinőtt ru­hákat, adnak egy-egy almát vagy más gyümölcsöt a kicsik­nek - mondja Erika, majd hoz­záteszi: legnagyobb gondjuk az, hogy ő nem kap munkát. Jánost ugyanis néhány évvel ezelőtt motorbaleset érte, leszá­zalékolták, de rokkantnyugdí­jat nem kap, mert nem volt meg az ehhez szükséges mun­kaviszonya. Korábban alkalmi munkákból élt, kőművesek mellett dolgozott. Ő most gye­sen van, Erika pedig munkavál­lalással próbálkozik:- Még Robika (legkisebb, háromhónapos gyermekük) születése előtt bejelentkeztem a munkaügyi központban, de azóta sem ajánlottak semmit A polgármesteri hivatalban is sokszor kértem már, hogy adja­nak valamilyen közmunkát. Kapok ugyan 17 ezer 400 forint Kálózdi János és felesége, Erika Gyomaendrőd egyik szélső utcájában, szerény körülmények kö­zött él. A hatvannégy négyzetméteres, maguk építette házban nyolc gyermeket nevelnek. Lipták Judit Erika éppen a kerékpárját tolja ki az udvarról, ami­kor megállók a ház előtt. Elsős kisfiáért indul az is­kolába. Aztán mégis sza­kít egy kis időt a beszélge­tésre és beljebb tessékel a lakásba. Az édesapa ölében a legkisebb gyer­mek, kezében cumisüveg. A szobában tízévesforma kislány alszik az ágyon, egy másik füzeteket né­zeget. Göndör hajú kisfiú kifelé indul játék traktor­jával, egyik húga ott lép­ked a nyomában. A sok gyermek láttán már a beszélgetés elején óha­tatlanul arra terelődik a szó, va­jon a cigány családok miért vál­lalnak általában jóval több gyermeket, mint a magyarok.- Sokan talán tudatlanságból, mert nem ismerik a védekezési módokat - mondja némi megle­petésemre Erika. Aztán gyorsan hozzáteszi, hogy ők mindig is nagy családot szerettek volna, így tervezték. Az abortuszt pe­dig a cigányok körében minden­ki mélyen elítéli, senki nem vál­lalná - fűzi hozzá. Kálózdi János és Jónás Erika tizennégy esztendeje él együtt, ezalatt öt leányuk és három fi­uk született. János valaha szü­lész szeretett volna lenni, de édesapja korai halála miatt ab­ba kellett hagynia a tanulást, hogy testvéreit eltartsa. A há­zat, amelyben most élnek, már eladták, költözés előtt állnak.- Nem jobb, inkább rosszabb az a régi parasztház, amelyikbe költözünk, de arra laknak a fe­leségem testvérei is. Féltem a gyerekeimet, ott nagyobb biz­tonságban lesznek, mint itt - mondja a családfő. Csodálkozásomat látva elme­séli, hogy néhány évvel ezelőtt világos nappal szkinhedek egy csoportja támadt rájuk. Berúg­ták az ajtót, ablakokat, s na­A képen a Kálózdi család népes gyermekcsapatának csupán egy része látható, a többiek Iskolában, óvodában voltak a fotózáskor. Én fodrász leszek! Kálózdiék ötö­dik osztályos lánya, Erika fodrásznak készül. Édés- anyja szerint minden reggel legalább fél órát igazgatja a frizuráját, különféle módokon copfba fogja, vagy fonja a ha­ját, mielőtt iskolába indul. Délutánonként pedig kedvenc szórakozása, hogy testvérei hajátfésülgeti, fonogatja. A mosolygós kislány elárulja, hogy nagyon szeret színezni, gyöngyöt fűzni és virágokat fonni. Nem romák, cigányok! Amikor a beszélgetés elején megkérdem, a roma vagy a ci­gány szót használjam inkább, Erika és János is elneveti ma­gát: „Minek ez a romázás, mi cigányok vagyunk és kész!” Aztán hozzáteszik, hogy emi­att soha, semmiféle hátrány vagy megkülönböztetés nem érte őket. Előfordul ugyan, hogy gyermekeiket csúfolják, de ez csak gyerekcsíny. Úgy ér­zik, a magyarok és a cigányok Gyomaendrődön jól megfér­nek egymással. Bizonyítja ezt, hogy a cigányrendezvényeken mindig szép számmal ott van­nak a magyarok is. segélyt az önkormányzattól, de én dolgozni szeretnék. A férjem mindent meg tud csinálni a gyerekek körül, főz is, így nyu­godtan mehetnék, s több pén­zünk lehetne. A több pénzre pedig nagy szükség lenne, bár, mint mond­ják, meg tudnak élni az önkor­mányzati segélyből, a 70 ezer forintnyi családi pótlékból, meg a 21 ezer forintos gyesből. Ez elég nekik az élelemre, megél­hetésre, de ha Erika munkát kaphatna, akkor nem kellene annyira megnézni minden fo­rintot, s tavasszal talán némi renoválásba is belefoghatná­nak abban a házban, amelybe hamarosan beköltöznek.- A cigányok nagyon szere­tik a gyerekeket és megbecsü­lik, tisztelik az öregeket - mondja búcsúzáskor Erika. Az­tán kicsit szomorúan teszi hoz­zá: az összetartás ma már a ci­gányok között sem olyan erős, mint valaha, az irigység gyak­ran szétrombolja a korábbi jó kapcsolatokat is. Esztek, finnek érkeztek a Socrates-programban Vörösmarty Az iskolanap hagyomány Egyre kevesebb a sáros utcák száma Zsadányban útépítés Fedezet három forrásból Komlósi térségi találkozón a szlovák nemzetiségek program Fergeteges produkcióval Az orosházi Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola 2003 óta ren­dezi meg isko­lanapját Mi- hály-nap táján. Részleteket az intézmény igazgatójától, orosz Lászlótól tudtunk meg.- A nap nyitányaként meg­koszorúztuk Vörösmarty Mi­hálynak az épület falán elhe­lyezett emléktábláját. A zu­hogó eső miatt a népi mester­ségek bemutatóját és a kira­kodóvásárt is az épületben rendeztük be. Remek színi előadáson szórakoztak fiatal­jaink, az alsósok játszóház­ban alkothattak, a felső tago­zatosok csapatversenyekre neveztek - összegzett az igazgató. Megtudtuk az intézményve­zetőtől, hogy az idén felvették a kapcsolatot más települések Vörösmarty nevű iskoláival, ezúttal azok delegációit is Orosházán köszöntötték. A Tempus Közalapítvány által tá­mogatott Socrates-program ke­retében a múlt héten látogat­ták meg az intézményt a finn és észt testvériskolák küldött­ségei. ■ Cs. I. A Békés Megyei Területfejlesz­tési Tanács csak részben támo­gatta a Petőfi és a Lengyel Fe­renc utca aszfaltozását Zsadányban - tájékoztatott Du­dás Árpád polgármester. A tanács a bruttó 43 millió forintos beruházáshoz az igé­nyelt 20 millió támogatás he­lyett 9,6 millió forint pályázati támogatást ítélt meg. Zsadány önkormányzata az Útgazdál­kodási és Koordinációs Igazga­tóságtól 20 millió forintot nyert, így 13 millió forint saját erőt kellett előteremteni. A la­kosság útépítési hozzájárulás címén egymillió forintot bizto­sított, a hiányzó 12 millió fo­rintot az önkormányzat a meg­lévő infrastruktúra-alapból fe­dezte. A munkálatok kivitelezési jogát a Strabag Rt. nyerte el. Az építés során a Békés Me­gyei Vízművek Rt. anyagi ál­dozatvállalásának köszönhe­tően 3,2 millió forintból, mintegy 400 méteres szaka­szon cserélték ki az ivóvíz- vezetéket. A Petőfi utcában 350 méter hosszúságú sza­kaszon a vízelvezető árok is eltűnt, helyette korszerű víz­elnyelőket épített be a kivite­lező. ■ B. I. Tótkomlósnak, illetőleg a he­lyi szlovák önkormányzat­nak jutott az a feladat, hogy az idei megyei és regionális szlovák napot megszervezze az elmúlt hétvégére. Laukó Zsuzsanna, a vendéglátó szervezet elnöke és Riba Etelka, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökhelyet­tese nyitotta meg a szombati programot, majd Milán Reszutyik, a Budapesti Szlo­vák Kulturális Intézet igaz­gatója köszöntötte a program résztvevőit. Anna Piláriková, Tótkomlós testvérvárosa, Galánta képvi­selője is elfogadta a meghí­vást, ahogy a Békés és Csong- rád megyei művészeti csopor­tok tagjai is. Ők szórakoztatták a népes közönséget. A házigazdák a Szlovák Regionális Kulturális Központban kiállítást rendez­tek „Tótkomlós régen és most” címmel. A szlovákiai Cserni Balog te­lepülés folklóregyüttesének fergeteges produkciója zárta a napot, ahol minden szlovákok lakta Békés és Csongrád me­gyei település képviseltette magát. ■ Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents