Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-22 / 248. szám
2005. OKTÓBER 22., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ü§j|&8M!$H8MíjiS$$89$8S^US|SU&$jti OKTOBER 2 3 ■v ^«>vss * ,x-w ' > w& 88 " Király Béla nemzetféltő missziója hazafiság Az emigrációban élő magyarok politikailag 1961-ben nem tehettek többet Hosszú emigrációja után, először Nagy Imre temetésére érkezett haza az Egyesült Államokból Király Béla, aki a Hősök terén megtartott gyászszertartáson beszédet is mondott. Fábián István „Odakint” sem tétlenkedett azonban a nyugalmazott vezér- ezredes. Egyik misszióját nemrégiben, az egykori, Orsó utcai Nagy Imre Emlékházban osztotta meg velünk. Amikor hazatért, 1990-től országgyűlési képviselő lett, a függetlenek padsoraiban vett részt egy cikluson át a parlament munkájában. Ekkor már több történelmi tanulmánykötet szerzőiéként tartották számon. Ezek egyike A forradalomtól a forradalomig.- Kétszer volt az életemben az 1956- os forradalmat és szabadságharcot felidéző ünnepségsorozat különösen emlékezetes. Az 1989-es mellett a másik 1961-re esik, amikor a Szovjetunió egy átfogó kampányt indított Ázsiában. Tárházából nem hiányzott a fenyegetés, ígérgetés és a vesztegetés, amit csak el lehet képzelni egy számunkra nagyon fontos ügyben. Mármint ■ „Nem akartam kellemetlenséget okozni a kül- ügyminiszte- ri posztot be- töltő Nehru- nak, ezért elutaztam Újdelhiből.” hogy a mi forradalmunk igaz ügyet szolgált. Ezzel szemben Moszkva azt akarta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete végre szavazza le a magyar ügynek nevezett témát New Yorkban. Mindent meg is tett a napirend levételéért - kezdte visszaemlékezését a hazatérése után vezérezredesi rangot kapott Király Béla, aki akkoriban három hónapot töltött Ázsiában.- Ennek az időszaknak éppen a közepére esett június 16-a, Nagy Imre kivégzésének harmadik évfordulója. Én akkor felhívást bocsátottam ki a mártír miniszterelnök emlékezetére. Ennek lényege tartalmazta, ahogyan elbántak Nagy Imrével. Akkor húzták fel a berlini falat. Ezzel a két ténynyel is igyekeztem aláhúzni, hogy a szovjeteknek mindez nem erősségére, hanem éppen gyengeségére utal. Öt országban jártam, kérve támogatásukat. Támogattak is! Japán, Tajvan, Thaiföld, India és Malajzia szavazata sokat számított, azt is mondhatnám, hogy döntőnek bizonyult. Csak érdekességként teszem hozzá, hogy eredeti elképzelésem szerint Koreában kezdődött volna a kampányom, de akkor kezdték „elbontani" a kormányt. India is megér egy A 93 éves éves Király Béla (balról), az újkori magyar történelem egyik jelentős alakja az Orsó utcai Nagy Imre Emlékházban a mártír miniszterelnök unokájával, Ifj. Jánosi Ferenccel találkozott külön mondatot. Szerencsétlenségemre az érkezésem előtt két nappal látogatott oda Münnich Ferenc, a magyar kormány akkori miniszterelnöke, akiről tudvalevő, hogy a forradalom elbukásában - Kádár János oldalán - döntő szerepet játszott a magyar vezetők közül. Nos az indiaiak finoman az értésemre adták, hogy én aznap nem lehetek Újdelhiben. Felajánlották, hogy elvisznek tigrisvadászatra, elefánt hátára ültetnek, szóval, amit csak akarok... de ne tartózkodjak a városban. Viszont engem az ellenzék hívott Tábornok és történész Király Béla 1912-ben(!) született Kaposváron. Katonai pályát választott, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alapító parancsnoka. 1945-ben átállt a szovjetekhez, hadifogságba került, de megszökött. 1951-ben államellenes cselekvés hamis vádjával halálra ítélték, amit életfogytiglanra változtattak. ’56-ban kiszabadult és Nagy Imre hívására a Nemzetőrség parancsnoka lett. Aztán Ausztriába menekült, majd az Egyesült Államokban telepedett le. meg, amely ragaszkodott hozzá, hogy igenis menjünk be a parlamentbe, egyszóval ők kiálltak mellettem. Ezt viszont én nem vállalhattam Nehruval szemben, aki mellesleg a külügyminiszter is volt egyben. Még aznap elutaztam onnan. Mindenesetre a történet vége, a szóban forgó öt szavazat döntötte el, hogy a világszervezet nem vette le napirendjéről a magyar kérdést, elítélve ezért Moszkvát. Ezek után adott Nyikita Hruscsov parancsot Kádárnak, hogy vezesse le úgy a mi ügyünket, hogy kössön kiegyezést a Nyugattal. A megállapodásba pedig az is bekerült, hogy idehaza amnesztiát kapnak a politikai foglyok. Ekkor jöhetett ki a börtönből Göncz Árpád, Mécs Imre és sokan mások. Ezzel teljesült az emigrációban élő magyarság egyik fontos célja. Úgy összegezhetem a mi missziónkat, hogy többet politikai vonalon nehéz lett volna kieszközölni. Ezek után a politikai irodalmat választottam - mint eszközt - annak érdekében, hogy Magyarország mielőbb visszanyerje igazi függetlenségét. Erre ugyan még sokáig várni kellett, de huszonnyolc év után mégis sikerült. Szilárd demokráciában élünk, ha akadnak is hangok, amelyek ennek elnyomásáról beszélnek... Számomra nagyon bátorító és szívmelengető, hogy a magyar nép akar er lékezni Nagy Imrére. Tollas Tibor Túlélők Legyen csendes az álmuk, mert nem haltak hiába.- Letarolt erdő fái - úgy fekszenek vigyázba. Földtömte szájuk némán kiált időtlen esküt Elvetett mag a rögben a csontmeztelen testük. Feldúlt sírjukon mécses, október tűzvirága, a holtak jogán kérdez választ már mit se várva. Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat. Ők élik túl,—a holtak, a győztes forradalmat (München, 1986. október) Felkelők becsülete Betört kirakatok üvegcserepein lépkedünk. A kirakatok nagyobb része üveg nélkül is éppúgy áll, mintha a vevőket várná. A felkelők nem nyúltak az értékekhez. Van néhány kirakat, üzlet, amelyet a felkelés vámszedői, éretlen suhancok, vagy megrögzött Jó hangulatú, szabad korszak vette kezdetét forradalom A nélkülözés és az önmagát istenítő rendszer vezetett az ötvenhatos eseményekhez Egyéves börtönbüntetésre ítélték 1957-ben a békési Szatmári Imrét. A férfi bűne nem volt más, minthogy segédkezett helyi röplapok elkészítésében a forradalom idején. A férfi az előzményekről elmondta, hogy Rákosi Mátyás előtérbe kerülésével az országban fokozatosan súlyosbodott a helyzet Szatmári Imre egy olyan sajóbá- bonyi üzemben dolgozott, ahol az ötezer munkásból háromezer azért került oda, mert feketevágást végzett, vagy nem lépett be a téeszbe. Katonaévei után a békési kosárfonóban helyezkedett el, kitanulta a szakmát. A munkahelyén meg kellett tapsolniuk, hogy a darabbérük egy komoly hányadát elvették. A sok nélkülözés, valamint az önmagát istenítő rendszer vezetett el az ötvenhatos eseményekhez. A forradalmi események október 23-án szinte a fővárosi történésekkel párhuzamosan folytak Békésen. Szatmári Imre, barátját, Márton Lászlót röpcéA „lyukas zászló” napjainkig 1956 emlékét felidéző Jelkép. dulák előállításában segítette, mint a fonó munkástanácsának elnökhelyettese. Majd este a Szatmári István vezette helyi Nemzeti Bizottság tagja lett. Ekkor egy jó hangulatú szabad korszak vette kezdetét, megkezdődött a földek visszaigénylése, egészen a szovjet tankok bejöveteléig. A megtorlás során egy év börtönbüntetést kapott, majd hosszú ideig nem jutott munkához, míg újból a kosárfonóban helyezkedett el. ■ Papp Gábor Átmeneti hűségeskü Október 23-án este Szatmári István, a Nemzeti Bizottság elnöke nyugtatta meg Békésen a megelőző időszak sérelmei miatt felheccett tömeget. Ekkor a rendőrség is hűséget fogadott a Nemzeti Bizottságnak, hogy később, a szovjet bevonulás után az egyik vezető már az új rendszer kiszolgálójaként tetszelegve vegyen részt a forradalmárok elfogásában. bűnözők kifosztottak - de a szabadság és függetlenség bajnokainak nevén ez nem ejthet csorbát. Az egyik porcelánüzlet kirakatában - noha egy negyed centi méternyi üveg sincs benne - minden kirakott tárgy hiánytalanul a helyén áll. A vázák, edények, dísztárgyak között egy gúnyos hangú felirat emlékeztet a felkelés első napjára, amikor Gerőék emberei még fosztogatóknak, banditáknak bélyegezték meg a jogos elkeseredésükben fegyvert fogó hazafiakat: „így rabol a magyar”... (A Néphadsereg című lap 1956. október 29-ei számából.) Mi maradt az utókornak a ledöntött Sztálin-szoborból? rombolás Először buldózerekkel ripityára törték a talapzatot, később darabonként illesztették volna össze A Sztálin-szobor a kommunista hatalom memen- tójaként magasodott a fővárosban. Az 1956. októberi forradalom első estéjén beteljesedett rajta a népítélet: ledöntötték és szétdarabolták az óriás bronzfigurát. Mi lett a maradványok sorsa? Sztálinnak, az egykori Szovjetunió teljhatalmú pártfőtitkárának a szobrát a magyarországi személyi kultusz korszakának tetőpontján, 1951-ben avatták fel a fővárosi Dózsa György úton, a Felvonulási tér központi helyén. Mindössze fél évtizedet ért ott meg, mert 1956. október 23-án este, a forradalmi események első napján ledöntötte az összegyűlt tömeg (csak a csizmapár maradt a talapzaton), és a Városligettől a Nagy- körútig, a főváros centrumát jelentő Emke-sarokig, majd a patinás étterem mögötti Akácfa utcába vonszolta. Ott sok százan láttak a földarabolásához. Nem kevésbé kalandosan alakult a szobor talapzatának sorsa, amelyet úgy terveztek és kiviteleztek, hogy a párt és a kormány akkori vezetői számára dísztribünként is szolgált. A hetvenes évek végén telefonutasításra a többszáz négyzet- méteres relieffalat a Fővárosi 2. Számú Építőipari Vállalat dolgozói lebontották. Külön útmutatás híján buldózerekkel mentek neki a mészkő domborműveknek, amelyek ripityára törtek. Ebből aztán óriási botrány kerekedett, mivel Mikus Sándor, a szobor alkotója a legfelső párt- és állami fórumokig elment sértettségében és felhá- borodottságában. Hogy kiköszörüljék a csorbát, újabb felső utasítás arra kötelezte az illetékeseket, hogy a reliefsor minden egyes elemét megkeressék és sziszifuszi munkával utólagosan összerakják. Miután kiderült, hogy a romhalmazt már nem lehet.res- taurálni, azt találták ki, hogy A felvétel a Sztálin-szobor ledöntésének előkészületeit örökítette meg. Mikus személyes irányításával darabonként újra kell faragni a reliefsort egy csepeli park dekorálására. Lassan el is készült tucatnyinál több részlet, de aztán a munkálatokat ismét leállították, feltehetőleg a mester 1982- ben bekövetkezett halála után-. A tizenkilenc részletből álló, összesen 27x1 méteres reliefsort először a Kiscelli Múzeumban tárolták, 2002 óta pedig a Terror Háza őrzi. Egyelőre itt tart a népharag által 1956 októberében szétrombolt Sztálin- szobor és talapzatának sok évtizedes odüsszeája, tizenöt esztendővel a rendszerváltás és csaknem fél évszázaddal a forradalom kitörése után. Kézfeje múzeumi tárgy Többen őriznek még egy-egy darabkát a gyűlölt szoborból. Sztálin bronz mutatóujját, a legenda szerint, Pécsi Sándor színművész szerezte meg. Pár éve a Csinibaba című magyar filmben bukkant fel újra ez a bronz Sztálin-testrész — meglehetősen ironikus epizódban amint az egyik mellékszereplő irattáskájából kínálja fel egy hölgynek, de az először meg sértődik, mivel pomótárgynak véli! A diktátor jobb kézfejét viszont a Nemzeti Múzeumban láthatja a mai közönség, néhány korabeli relikviával egy tárlóban. k
