Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-27 / 226. szám

6 •• •• HAZAI TŰKOR 2005. SZEPTEMBER 27., KEDD Hamarosan tízmillió alá fogy az ország népessége amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a hazai népesség fogyása, akkor há­rom és fél év múlva 10 mil­lió fő alá csökken Magyar- ország lakossága. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal legújabb kimutatása szerint ugyanis az év első hét hó­napjában emelkedett a szü­letések száma, de a halálo­zások aránya is tovább nőtt. A kimutatások szerint je­lenleg 10 millió 84 ezer em­ber él Magyarországon. Fej fej mellett halad Gyurcsány és Orbán A teljes népesség körében a Fidesz támogatottsága 31, míg áz MSZP-é 27 százalé­kon állt a Tárki szeptember közepi adatfelvétele szerint. A Szonda Ipsos közvéle­mény-kutatása szerint ugyanakkor Gyurcsány Fe­renc utolérte Orbán Viktort, mindkettejük népszerűségi indexe 50-50 százalékos. Saját táborukban mindket­ten erősek: a Fidesz elnöke saját szavazói között 85, míg a kormányfő a szocia­lista szimpatizánsok köré­ben 84 százalékot ért el. Pártok népszerűsége Fidesz MSZP SZDSZ MDF FORRÁS: TÁRKI Gyurcsány cége bepereli a Magyar Nemzetet a miniszterelnök és család­ja házának hasznosítására évekkel korábban szerző­dést kötő Fittelina Kft. jog­utódja, az Altus Rt. szemé­lyiségi jogi pert kíván indí­tani a Magyar Nemzet ki­adója ellen - jelentette be tegnap Batiz András kor­mányszóvivő. A lap cikkso­rozatában azt a gyanút fo­galmazta meg, mely szerint a miniszterelnök és felesé­ge által alapított Fittelina Kft. csak azért kötött a kor­mányfő és családja által la­kott Szemlőhegy utcai villa bérbeadására feljogosító szerződést, hogy ezen az alapon költségeket számol­hasson el, adókat takarít­hasson meg, illetve igényel­hessen vissza. Szijjártó Péter (Fidesz) vasárnap azt mondta, alapos a gyanú az adócsalásra. Ellenzéki jelölt nyerte az időközi választást bóna Zoltán, a Fidesz jelölt­je nyerte a hétvégi időközi választást Dunavarsányban - közölte Ancsin László, a Pest megyei település jegy­zője. A választási részvételi arány 42 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy 2163 arra jogosult járult az ur­nákhoz. Függetlenként in­dult riválisára 580-an vok­soltak, míg az eddigi pol­gármester, az MSZP-SZDSZ támogatta jelölt 522 szava­zatot gyűjtött be. Kökény Mihály népegészségügyi kormánybiztos a magyar fejlesztésű vakcinával: a fejlesztés költségeiről nem beszélnek Államtitok az oltás költsége madárinfluenza A egészségügyi miniszteren kezdték a kísérletet Tegnap egészségügyi ve­zetőkön próbálták ki a madárinfluenza elleni ha­zai fejlesztésű oltóanya­got. Az állatkísérletek ed­dig sikeresek voltak, az ár azonban - államtitok. Bánky Bea „Nem volt keretösszeg a madár­influenza elleni felkészülésre. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök annyit mondott: pénzhiány nem gátolhatja a felkészülést. Nem is gátolja” - mondta Bujdo­só László országos tisztifőorvos a madárinfluenza elleni oltó­anyag első itthoni, emberi kipró­bálása után. Az azt firtató kérdé­sekre, mennyibe került az eljá­rás, csak annyit válaszolt: „sok­ba”. Kijelentette: a pontos összeg államtitok. Hogy miért, arra nincs válasz, csak annyit lehet tudni, hogy a tisztiorvosi szolgá­lat büdzséjéből és a központi költségvetésből is csoportosítot­tak át összegeket erre a célra. Hogy honnan mennyit? „Min­denhonnan sokat" - mondta Bujdosó. „A Johann Béla Orszá­gos Epidemiológiai Központ (OEK) és egy oltóanyaggyártó cég, az Omninvest Kft. közösen dolgozta ki a vakcinát - tette hozzá lapunk kérdésére az or­szágos tísztifőorvos. A kutatás inkább az OEK-é, míg az oltó­anyag előállítását az Omninvest Kft. végezte. Lapunk egyébként úgy tudja, egy-egy oltóanyag ki- fejlesztése minimálisan több százmillió forintos nagyságren­dű kiadást jelent. „A fülem sem nőtt meg, a kör­meim is rendben vannak” - vizsgálgatta magát Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnap délelőtt azután, hogy beinjek­ciózták szervezetébe a madárinf­luenza elleni oltóanyagot. A kí­sérleti nyúl szerepét a miniszter mellett Bujdosó László országos tisztifőorvos és Kökény Mihály népegészségügyi kormánybiz­tos vállalta magára. „Nagyjából három hét múlva derül ki, hogy milyen immunválaszt vált ki az EGYES SZAKÉRTŐK szerint akár fél évbe, az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) csütörtöki vészforgatókönyve alapján né­hány hónapba telhet, amíg át­terjedhet Európába az Indoné­ziában már bejelentett járvány. A madárinfluenza számlájára eddig 116 megbetegedés, fél­száz haláleset és 15 millió jár­ványban elpusztult szárnyas ír­ható. A madárinfluenza jelen­leg ismert variánsa egyelőre ál­latról állatra vagy emberre ter­oltóanyag a szervezetünkben” - tette hozzá Bujdosó László. A tengerimalacokon és egere­ken végzett kísérletek már au­gusztus elején befejeződtek, a rágcsálók szervezete termelni kezdte a vírus elleni anyagot, az­az az eljárás sikeresnek bizo­nyult. Az engedélyek beszerzése és az OEK-ben lezajlott hivatalos oltóanyag-ellenőrzési vizsgála­tok után megkezdődhettek a hu­mán kísérletek. A vakcinákat majdnem száz önkéntes kapja meg a következő hetekben - a tervek szerint elsősorban azok, akik laboratóriumban vagy oltó­anyag-előállító üzemben talál­kozhatnak a vírussal. „Arra számítunk, hogy az elölt vírusokból és adalékanyagokból jed, Bujdosó László szerint ne­héz megmondani, az oltóanyag hatásos lesz-e abban az eset­ben, ha kialakul a vírus ember­ről emberre terjedő változata. „Az, hogy mekkora az esélye ennek, nem tudjuk. Az azon­ban biztos, hogy az emberi A-ví- rusok, illetve a H5Nl-es madár- influenza-vírus rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, melyek világméretű járványt okozhatnak” - mondta az országos tisztifőorvos. álló oltóanyag hatékony lesz em­beri szervezetben is” - mondta a tisztifőorvos, nyomatékosítva, hogy idehaza jelen pillanatban semmi szükség ilyen oltásokat megelőző jelleggel beadni a la­kosságnak. „Viszonylag kicsi az esélye, hogy Magyarországon a madárinfluenza emberi megbe­tegedéseket okozzon” - hangsú­lyozta Bujdosó László. Ha sikeres a vakcina emberi tesztje, elvben azonnal meg le­het kezdeni az oltóanyag töme­ges előállítását A WHO (Egész- ségyügyi Világszervezet) által küldött oltóvírusból Magyaror­szágon nyolc hét alatt elkészül­het az első félmillió adag, ezt kö­vetően akár minden héten újabb 500 ezer. „Egyes eseteket nem, de egy esetleges járványt meg tudunk előzni körülbelül 3 és fél millió ember beoltásával” - mondta Bujdosó László. Hozzá­tette: a magyar lakosság számá­ra elegendő az oltóanyag-előállí­tó kapacitás, így szükség esetén mindenki hozzájuthat a vakci­nához. A hazai kapacitás bővíté­sével akár ötvenmillió egységnyi oltóanyagot is előállíthatnak a magyar laboratóriumok. Ha a pesszimista előrejelzések beiga­zolódnak, erre szükség is lehet, hiszen az újonnan csatlakozó tíz európai uniós tagország közül egyedül Magyarország képes ilyen mennyiség gyártására. Kérdés, ki lehet a taláros testület új vezetője Bragyova András alkotmányjo­gász és Kovács Péter nemzetkö­zi jogász személyében két új al­kotmánybírót választott meg teg­nap a parlament. Utoljára több mint fél évtizede, 1999 júniusá­ban szavazott a taláros testület tagjairól az Országgyűlés. Meg­választásukhoz kétharmados többség kell, a megbízatás kilenc évre szól, és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók. Közben találgatások folynak arról is, hogy ki lesz a taláros testület új vezetője. Holló András jelenlegi elnöknek ugyanis no­vember 12-én távoznia kell, mi­vel lejár kilencéves mandátuma. Újraválasztását nem sikerült megoldani, ugyanis nem alakult ki a kérdésben politikai egyetér­tés. Ennek hátterében az áll, hogy az MSZP nem fogadta el a Fidesz jelöltjét az egyik megüre­Kovács és Bragyova, az új bírák sedett posztra, így a legnagyobb ellenzéki párt sem szavazta meg újra a szocialisták jelölte Holló Andrást. Az Alkotmánybíróság (Ab) ve­zetőjéről október közepén sza­vaznak a tagok. Az új bírák meg­választása ugyanakkor befolyá­solhatja a voksolás kimenetelét. A jelenlegi felállásban ugyan­is a parlamenti jobboldal által je­lölt Erdei Árpádnak - jelenlegi elnökhelyettesnek - van a leg­nagyobb esélye arra, hogy átve­gye a testület vezetését. Ha sike­rült volna Hollót újraválasztani, továbbra is elláthatta volna elnö­ki feladatait, őt ugyanis két éve szavazták meg a hároméves mandátumra. Ab-döntéseknél akkor van a legnagyobb súlya az elnöknek, ha egyenlő szavazat áll az egyes határozati javaslatok mellett és ellen. Ilyenkor az elnök voksa dönt: igaz, ilyenre eddig egyszer volt csak példa a taláros testület történetében. ■ Szakács Á. Hónapokon belül ideérhet a járvány Tarthatatlan lesz a hiány költségvetés A jövő évi tervezet sem teljesíthető Egyetemi botrány: harminc napig gondolkodhatnak Az európai uniós módszer alap­ján számolt, úgynevezett ered­ményszemléletű hiány több lesz a tervezetnél. A 2006-os költség- vetésben éppen ezért nem tart­ható az eredetileg tervezett 2,9 százalékos hiánycél - mondta el Veres János pénzügyminiszter egy tegnapi lapinterjúban. A pénzügyminiszter szerint ennek elsődleges oka, hogy az uniós statisztikai szervezet, az Eurostat iránymutatása alapján az autópálya-elszámolások egy részét nem lehet hiánycsökken­tésként figyelembe venni az idei költségvetésben. Hogy pontosan mennyi lesz az eltérés az idénre tervezett 3,6 százaléktól, az csak az Eurostat jövő évi jelentéséből derül ki, a tegnap nyilvánosság­ra hozott anyag szerint azonban a kormány az elmúlt években egyszer sem tudta tartani a ter­vezett hiánycélt. A tárcavezető ennek ellenére hangsúlyozta: a kormány to­vábbra is úgy látja, Magyaror­szág 2010-ben csatlakozni tud az euróövezethez. Gyurcsány Ferenc tegnap a parlamentben arról beszélt: hosszú távú bérfelzárkóztató programra van szükség. A mi­niszterelnök hangsúlyozta, a cél az, hogy 2010-re a minimálbér összege elérje vagy meghaladja a százezer forintos határt. Csiz- már Gábor munkaügyi minisz­ter arról számolt be: a kabinet 3,5-4 százalékos bruttó kereset- emelést, háromszázaléknyi reál- béremelést, és többszintű mini­málbért javasol, 63 ezer forintos alapösszeggel. ■ Tibay Gábor Folyamatosan jelzések érkeznek a hallgatóktól a felsőoktatási in­tézményekben szedett térítési díjakkal kapcsolatban Aáry-Ta- más Lajos oktatási ombudsman­hoz. Az előzményekről: három hallgató még tavasszal sérelmez­te, hogy az államilag finanszíro­zott alapképzésben 80 ezer fo­rintot kellett félévente fizetniük a Havas Henrik által alapított, egyébként a szegedi egyetemhez tartozó Budapesti Média Intézet­ben. A pénzt a Média Menedzser Oktató Kft. számlaszámára kel­lett fejlesztés címén utalni. Csak ezt követően iratkozhattak be a következő szemeszterre. Aáry-Tamás Lajos a fentiekkel kapcsolatban ajánlást fogalma­zott meg a Szegedi Tudomány- egyetem számára, hogy az álla­milag finanszírozott képzésein szüntesse meg a fizetési kötele­zettséget, és a beszedett pénzt fi­zesse vissza a károsultaknak. A jogszabály szerint az ilyen képzésben részt vevő hallgató­kat tandíjmentesség illeti meg. Aáry-Tamás elmondta, ha az egyetem úgy dönt, hogy nem fi­zeti vissza a díjakat, akkor a hall­gatók bírósághoz fordulhatnak. Adott esetben pert indíthatnak a diplomával rendelkezők is, mi­vel ezeknek az ügyeknek az el­évülési ideje öt év. A szegedi egyetemnek harminc nap vá­laszadási határidő áll rendelke­zésére. ■ R Á. f t Veres János: I elfogadják az uniós számítást

Next

/
Thumbnails
Contents