Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

5 2005. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP m ' mii m Látogatás a kórteremben kórházak Jobban gyógyulnak azok a betegek, akik iránt érdeklődnek kező-társalgóban fogyasztja el a hazait is. Ami viszont tilos, az a szeszes ital fogyasztása, a nem kijelölt helyeken való dohány­zás és a jelzett területeken a rá­diótelefon használata. A házi­rendben az is szerepel, hogy a kórház területén tartózkodó személyek a gyógyítás menetét — és az ezzel összefüggésben álló tevékenységeket — nem za­varhatják. Dr. Szabó Terézia ki­tért arra, a kórházba érkezők­nek nagy segítség, hogy közvet­lenül az intézmény mellett 110 autóhelyes parkolóban állhat­nak, le, ingyenesen. Kivételes esetekben eltérnek a rendtől K A beteglátoga­tás funkciója napjainkra ala­posan megvál­tozott. A hozzá­tartozókkal va­ló kapcsolattar­tásnak számtalan lehetősége van a fizikai jelenléten túl. Er­ről is mesélt dr. gervain Mi­hály, az orosházi kórház igaz­gatója:- Amikor a 80 éves bácsi minden gond nélkül mobil te­lefonál, amikor valamennyi kórházi szárnyon működik ké­szülék, akkor nem biztos, hogy a rokonok a személyes megjelenést választják. Ha mégis, akkor arra nekünk fel kell készülnünk. A látogatás­nak rendje van a mi kórhá­zunkban is, de ettől kivételes esetekben eltérünk (messziről érkező hozzátartozó, a beteg állapotában bekövetkező hir­telen változás, akár pozitív, akár negatív irányban). - Az intézet és a betegek érdeké­ben kell a látogatást szabá­lyozni, a kórház higiénéje is ezt követeli meg tőlünk. Idege­nek nem kószálhatnak csak úgy az épületben! Biztonsági vetülete is van a témának, ille­téktelenek a kórház területén oktalanul ne legyenek, mert a lopások, károkozások csak így védhetők ki. Arról nem is be­szélve, hogy az állandó jövés­menés nehezítené a dolgun­kat a látogatók rendelkezésére álló területeinek (fogadók, lif­tek, mosdók) a tisztán tartásá­ban - mondta az orosházi igazgató. Ha hozzátartozónk megbetegszik és kór­házba kerül, minél többször szeretnénk látni. Tény, hogy az utóbbi időkben lazáb­bá, kevésbé szabályo­zottá vált a kór házakban a lá­togatási rend. Csete Ilona-Nyemcsok László-Szőke Margit Gyulán, a Pán dy Kálmán Me­gyei Kórház­ban 24 órás a látogatási idő. DR. KOVÁCS József főigaz­gató főorvos szerint a gyógyí­tók, a betegek és a látogatók ná­luk megtanultak az eltelt több mint másfél évtizedben alkal­mazkodni. A megyei kórház­ban 1987-ben vezette be a 24 órás látogatási rendet — egyez­tetések után - dr. Szepesvári Elemér főigazgató főorvos, hogy a betegek minél több időt tölthessenek hozzátartozóik­kal. Voltak ugyan kezdeti ellen­állások a kórházban, és kifogá­solható látogatói magatartások is, ám a látogatási renden azóta sem változtattak. A látogatók többnyire a gyógyítás rendjét nem zavarják, például vizit ide­jén nem tartózkodnak a kórte­remben. A bevezetett rend igaz­ságos, hiszen korábban nem mindenki látogathatott korlát­lanul. Az osztályokon korábban különböző látogatási rendet szabtak, ami szinte követhetet­lenné vált hozzátartozónak, be­tegnek egyaránt.- A folyamatos látogatási rend­del a betegek és a hozzátartozók zavartalan kapcsolatát szeret­nénk biztosítani, amin a jövőben sem szándékozunk változtatni - mondta dr. Kovács József. A megyei kórházban olyan korlátozással találkozhat a láto­gató, hogy például az intenzív osztályra egyszerre két hozzá­tartozó mehet be megfelelő vé­dőfelszerelésben, de a fertőző osztályon is védőfelszerelés szükséges. Az éjszakai látoga­tásnak nem örülnek a kórház­ban, de ha valaki messziről ér­kezik éjjel, nehéz megtiltani, Időnként előfordul kifogásolható látogatói magatartás Is a kórházak­ban, de a látogatók a gyógyítás rendjét általában nem zavarják. hogy ne lássa szülőjét, gyerme­két. Tapasztalat szerint azok a betegek, akiket látogatnak, job­ban gyógyulnak. Azonban nem jó, ha valaki egész nap beteg hozzátartozója mellett tartózko­dik, ha az például kómában fekszik. Az ételbehordás ma már nem jellemző. A látogatók kulturáltak, igyekeznek nem zavarni a betegellátást - tudtuk meg a főigazgató főorvostól. Nem állítanak korlátokat, a cél közös- Nem állítot- . DR. SZABÓ TERÉ­Mrí V zia, a békéscsa­bai kórház főigazgatója. - Az osztályok vezetői azonban fel­tüntethetnek ajánlott látogatási időt. A főigazgató asszony ki­emelte, hogy humánszolgálta­tást végző intézményként az egészségügyi dolgozókat és a hozzátartozókat is egy cél ve­zérli, a beteg mihamarabbi gyógyulása, és ezért a célért kö­zösen cselekszenek. Nem em­lékszik olyanra, hogy bárki is panaszt tett volna azért, mert a szomszédos ágyon fekvőt reg­gel hétkor jött a fia megborot­válni vagy este kilenckor tudott csak beszaladni a beteg család­tagja, mivel addig dolgozott. Az élelmiszerek bevitele is megen­gedett, a beteghűtőben minden­ki elhelyezheti a kórházi koszt kiegészítőjeként kapott étket. A hűtők tisztaságát, hőmérsékle­tét folyamatosan ellenőrzik. Aki nem ágyhoz kötött, az az ét­M ibhhj* Aradszky negyvenhárom éve énekel Az egyik telefonján a Nem csak a húszéveseké..., a másikon az Isten veled, édes Piroskám szól. Ki ne tudná, csakis aradszky Lászlóról lehet szó. Szüle­tésnapját (70) három jubi­leumi koncerttel ünnepli. Villámbeszélgetésünket azzal kezdi: ne felejtsem megírni, máig büszke bé­késcsabai kötődésére. — A Jaminai lány belefér a repertoárba?- Sajnos most nem, hiszen 43 év dalaiból kell válogatnom 29-et — Mi a titka népszerűségének?- Lépést kell tartani a világ­gal, a zenei változásokkal. Es még valami! Az ország min­den zegzugát bejártam, és min­denhol szívesen fogadtak. De soha nem éltem vissza sem az adottságaimmal, sem a sike­^zönség jsze­- 1962-ben az Erkel Színház­ban, a rádió tánczenei hang­versenyén megosztott első helyezést ért el Dobos Atti­la—S. Nagy István Még ide- oda húz a szív című szerze­ményével. Hogyan emlék­szik arra a napra?- Életem egyik legemléke­zetesebb estéje volt, és életem legnagyobb szerencséjével pá­rosult. Mert hozzá kell ten­nem, minden műfajban, sőt, az élet bármely területén a te­hetség édeskevés. Kéz a kéz­ben kell járnia a szerencsével. — Ha most kezdené? — Mindent ugyanígy csinál­nék! OLVASÓINK ÍRJAK A Csánki egyesületfüzetei A közelmúltban újabb füzetek láttak napvilágot Füzesgyar­maton, a Csánki Dezső Helytör­téneti Egyesület kiadásában: „Rügy pattan fűzfa ágon” (hie­delmek, babonák, versek, étkek, javallatok meg kilátások janu­ártól decemberig az időjárás tükrében) és „Hej, halászok, ha­lászok” (adalékok, adatok Füzesgyarmat város történeté­nek a megírásához) és „Kender­munkák és társas élet” (kalá­kák a Békés megyei Füzesgyar­maton). A füzetek kiadását a polgármesteri hivatal, a Hegyesi János Városi Könyvtár és a Sár­réti Coop Rt támogatta A füzetek kiadásának titka a szerkesztő áldozatos munkája, az egyesületi vezetés kedvező hozzáállása, és a támogatók anyagi segítsége. A kiadványok fontosak a jövőnk szempontjá­ból, mert unokáink meríthet­nek belőle érdem szerint! ■ Borbíró Lajos, Füzesgyarmat Öt éve működik a főkonzulátus A fenti című cikkből tudtam meg, hogy Békéscsabán is megünnepelték a Szlovák Köz­társaság alkotmányának az ünnepét, amelyen megjelent Csáky Pál magyar származású szlovák miniszterelnök-helyet­tes is. Sajnos, üres kézzel. Mi, magyarországi szlovákok el­vártuk volna, hogy magával hozza a szlovák házelnök üze­netét, melyben kijelenti: ké­szek szembenézni a második világháború után a magyar ki­sebbséggel szemben foganato­sított intézkedések következ­ményeivel, és azt várják, hogy a magyar fél is szembesüljön a szlovákokkal szemben elköve­tett regresszióval és diszkrimi­nációval. E nélkül Csáky kije­lentése, hogy „Népünknek ak­kor van esélye kulturális és gazdasági téren Európában, ha tiszteljük és segítjük egy­mást ”, üres frázis. m Medovarszky János, Békéscsaba Molnár Istvánná nem szívesen vesz fel farmert MOLNÁR IST­vánné, a szar­vasi Benka Gyula Evangé­likus Általá- . nos Iskola ^ igazgatója fon­tosnak tartja a jó megjelenést, ezért nem tudná elképzelni, hogy farmerban menjen be az iskolába. Farmerszoknyát vi­szont szívesen felvesz, de kedvenc öltözéke a kosztüm. Egyetlen alkalomra (egy papír- gyűjtésre) emlékszik, amikor melegítőben jelent meg a diá­kok előtt, akik nem lepődtek meg, s meg is jegyezték, mi­lyen fiatalos az öltözéke, (j) EMBERKÖZELBEN Mótyán Tibor sokszor hajnali kettőig húzta a nótát MÓTYÁN TIBOR, a Szarvasi Szlovák Ön- kormányzat el­nöke éjjel ket­tőig muzsikált zenekarával együtt az elmúlt hét végén a szilvanap vendégeinek. A Kos­suth utcai iskolaudvaron, ahol a szarvasi és a környékbeli te­lepülések kertbarátai mutat­koztak be kiállításukkal, esté­től a népzenéé lett a főszerep. Mótyán Tibor ezúttal is prí­másként húzta a zenekarban, ugyanúgy, ahogyan ezt a ko­rábbi évtizedekben, 1969 óta oly sokszor megtette, (j) Gálfi László kedvencei a történelmi regények S l GÁLFI LÁSZLÓ se az olvasás.- Az esti órákban olvasok, át­lagosan egy órát Mindenevő va­gyok, ami a kezembe akad, elol­vasom. Ha mégis választanom kell, akkor a történelmi regé­nyeket szeretem a legjobban. Át tálában két hét alatt végzek egy regénnyel. Persze attól is függ, hogy milyen hosszú az adott mű, s akkoriban mennyi időt tu­dok olvasásra fordítani, (i) Szatmári Józsefné a napot lapunk olvasásával kezdi SZATMÁRI JÓ­ZSEFNÉ, körös- ladányi önkor­mányzati képvi­selő egyik hob­bija az olvasás. - Minden­nap a megyei lap olvasásával kezdem a napot, de bármit szívesen olvasok. Elsősorban télen jut több időm az olvasás­ra. Általában könyveket ve­szek kézbe, de más újságok, magazinok is érdekelnek. Ha a műsor nem köti le kellőképp a figyelmemet, előfordul, hogy esténként a tévé mellett is ol­vasok. Aztán ha jobb a műsor, akkor leteszem a könyvet, (i) A romák igyekezetén múlik a hátrányok lefaragása kisebbség Dolgoznak és boldogulnak A Csorvási Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat folyamatosan figyelem­mel kíséri a roma lakos­ság sorsát, rétegződését. Csete Ilona Csorváson nem jellemző a ro­mák munka vüágából való kire­kesztődése - derült ki abból a beszámolóból, melyet a legutób­bi testületi ülésen ismertek meg a képviselők. Pöpol Istvánná el­nök szerint azért nincs jelen a cigány bűnözés, mert a többsé­get foglalkoztatják. Egy kistérsé­gi pályázatnak köszönhetően hat roma és hat magyar szárma­zású csorvási részvételével sike­rült a programot elkezdeni. Egy másik közmunkaprogramnak is tagjai a csorvásiak. A romák többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, ketten nem tudnak írni, olvasni. Csorváson három családnak van lakásproblémája. A kisebb­ségi önkormányzat a kulturális rendezvények sikere érdekében pályázik, a gyerekek sorsát kí­séri figyelemmel. Céljuk az, hogy az örökölt társadalmi hát­rányokat lefaragják. ¥ < i 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents