Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-08 / 210. szám
2005. szeptember 8., csütörtök A. VII BÉKÉS MEGYEI AGRAF? Esküszöm... A Marói erdő a hagyományos helyszíne a vadászjeloltek fogada- iomtátelének ás avatásának. Idén először vadásztörrel ütötték őket „Nimród lovagjaivá". Vadétkekben nem volt hiány, s nem minden pörkölt Szarvas hidegtál eleki módra. A Békés Megyei Vadászszövetség Magyar Vadászatért Érdeméremmel kitüntetett elnökével, dr. Csorna Antallal készült interjúnkat következő havi Agrárhíradónkban közöljük. Képünkön Pechtol János gratulál a magas vadászati elismeréshez. Vadászok családi ünnepén Nem csak lőni, gondozni is szeretik a vadat A természet temploma Vadászatról, vadászokról Vadászhimnusz vadászkürttel. Az ünnep emelkedettségét kifejező dallamokat a megye vadászai vigyázállásban hallgatták. — Először is, a vadászokról és a vadászat szerepéről alkotott közfelfogás immár hivatalos módosulásának lehetünk tanúi. Részben abban, hogy már nemcsak a magas bevételnek látszó trófeaárakat, hanem az azokhoz vezető munkát és kitartást is méltányolják. Például, azt hogy a 300 ezer forintot érő szarvas agancs 12 év következetes munkájának eredménye. Hogy ennek a bevételnek 12 év alatt mennyi volt a költsége, azzal általában senki nem foglalkozik. Lehet, hogy annyi, mint az árbevétel! Ugyanis a védelmi a takarmányozási költségeken túl sok általános költség terheli egy trófeát, nem beszélve arról a vadkárról, melyet ezt a trófeát viselő szarvas okozott 12 év alatt. Ezt a gazdálkodónak könyörtelenül ki kell fizetnie. Másodszor, megszűnőben van a természetvédelem és vadászat mesterséges szembeállítása. — Eddig gyakran volt szó arról, hogy sok — köztük egynéhány, védettséget élvező — állat egyben a vadállományt tizedelő ragadozó. — A védelemnek és a környezeti változásoknak is betudható, hogy ez egyre nyilvánvalóbb, nem lehet mereven kezelni ezt a sémát. A ragadozók okozta kár felismerése segít oldani a korábban egymásnak feszülő nézeteket. De felhívnám a figyelmet, szándékosan nem használjuk a rosszcsengésű dú- vad szót. Mi ugyanis soha nem irtani, hanem szabályozni akarunk. Mert a természetben mindennek helye van, de legfőképpen az egyensúlynak és harmóniának. Miként egy templomhoz Ilik... Díszsortűz döreje verte föl az erdő csendjét Az idén tartották meg először lövészverseny nélkül a vadásznapot. Pechtol János, az Országos Vadász Védegylet elnöke volt a díszvendég és az ünnepség szónoka a megyei vadásznapon, melynek megnyitójában a puskás társadatomhoz képest szokatlan!lírai ihletettségű gondolatokat fogalmazott meg A vadászoknak is otthont adó természetet templomhoz hasonlította, melynek mennyezete az égbolt, oszlopai a fák, szőnyege a tarka rét, zenéje a szél zúgása és a mennydörgés robaja, freskói pedig csupa élő képek: a természet ezerszínű arca.. — Csupa költészet. Elnök úr! Ön olyan, látszólag ellentétes fogalmakat hoz megnyilatkozásaiban közös nevezőre, melyek — a kívülállók gondolkodásában - vagy érzelmi oldalról, vagy gyakorlati szempontból nem férnek meg egymás mellett. A vadászat szentségét, és a vadgazdálkodást, mint nemzet- gazdasági ágazatot, illetve a természetvédelmet és az állatok kilövését egymással kibékíthető tényezőknek tekinti. Hogyan ítéli meg, vajoij a társadalom is elfogadja ezt a nézetet? — Lírai hangvételben is lehet kemény dolgokról beszélni, hisz mindennek megvan a maga szépsége, s az ember lelkében sok minden megfér egymással. Jómagam régóta publikálok verseket, ne csodálkozzon hát, ha ezzel a szemlélettel közelítek a vadászathoz. — Apropó, szemlélet. A természet templomának szóképeiben úgy fogalmazott, hogy az oltárképet mi, magunk, vadászok közösen formáljuk. Mi az, amiben' sikerült szemléleti áttörést elérni? Doboz, Marói erdő, egy kellemesen meleg szeptember eleji hétvége. Évről évre jeles ünnepe ez a vadászoknak — és egyben a legbékésebb napja a Békés megyei nyulaknak, fácánoknak, őzeknek. Ekkor ugyanis minden vadász ide gyülekezik, ráadásul legtöbbjük puska nélkül. Kell-e nagyobb biztonság? idei vadásznapon már csak yi volt a fegyverropogás, nyit az ünnepi díszsortűz megkövetelt, aztán a szakmáról, az elismerésekről és az önfeledt családias hangulatról szólt az egész nap. A családiasság a szó kettős értelmében is áthatotta a színes forgataggá változott rendezvényt. Legtöbben ugyanis házastárssal, gyerekkel, unokával jöttek el, bevallva: ha már a vadászat kötelezettségei oly sokszor elszólítják őket az otthontól, legalább e vadászünnepen megosszák szeretteikkel az örömöt. Emellett a szó átvitt értelmében is családi összejövetel volt a Marói erdőben: a természet szeretete, a vadgazdálkodás közösségformáló ereje és a szenvedély alapján családnak tekintik magukat a vadászok. Olyannyira, hogy azt még az ünnepi szónokok is hangsúlyozottan kimondják, a nagy család tagjai pedig a mindennapi vadászéletben bizonyítják. Dolgozni áll be, aki vadásznak jelentkezik — hangzott el a megnyitón sokak egyetértését kiváltva, melyet később, a fehér asztal mellett mesélt, történetek hitelesítettek. Legalább annyi szólt a vadvédelemről, a közös fáradságról, mint a vad elejtéséről, a trófeákról. Mondták azt is, a vadgazdálkodásnál már csak a pénzgazdálkodás nehezebb, s hogy a régebben jó anyagi kondíciókkal bíró vadásztársaságok legtöbbje gondban van, ám ez a téma hamar lekerült a napirendről. Egy jó családban, ünnepnapon nem kell a bajt emlegetni. Öröm van: szeptember és vadásznap. A bizalom mindennél fontosabb A közelmúltban elkészült magtár a legigényesebb európai szabványnak is megfelel. A szárítás, tárolás magas színvonalát az új létesítmények garantálják. Észak-Békés legészakibb csücskében Körösnagyharsányban biharugrai telephellyel jött létre az a vállalkozás, ami a rendszer- váltás után magántulajdonba került földek nagyrészét bérben műveli egy olyan gazdasági komplexummal a háttérben, mint a biharugrai telephely, amelyet bárki megcsodálhat. Ez a Máté József által létrehozott Harsányi-Sebes-Körös Kft., majd később a Máté-Farm Kft., és végül a Ker-Thermo Kft., mely már családi vállalkozásként működik. A 900 hektáron gazdálkodó vállalkozás búzát, kukoricát, napraforgót és olajtököt termel, de hibridkukorica-vetőmag előállításával is foglalkozik. — Nem ez volt az álmom, de most már örülök, hogy megvan, hihetetlen sok munka és nem kevés kitartás kellett ahhoz, hogy mindez megvalósuljon. Mindezekhez méltó partner volt a feleségem, aki a pedagóguspályáját feladva segít a könyvelés útvesztőiben. A szakmám állat- tenyésztési szakmérnök, túl sokat nem dolgoztam ezen a munkaterületen, de hozzá hasonló- akban már sok évet töltöttem el. A kényszer szülte ezt a vállalkozást, mert a téeszek felbomlása KER-THERMO KFT. Központ: Körösnagyharsány, Rákóczi u. 3. Tel./fax: (66) 499-004 után csak nagyon keveseknek adatott meg, hogy egy szűkebb csoportban tovább dolgozhassanak. A kor néha előny is: itt születtem, szinte mindenki ismer, Körösnagyharsány rendszerváltás utáni első polgármestere voltam, így bizalommal fordultak hozzám a volt szövetkezeti tagok, és ideadták bérbe a földjüket, amit igyekszem jó gazda módjára művelni, és kölcsönös megelégedéssel, mert hál’ istennek likviditási gondjaim nincsenek. Az érte járó díjat a megállapodás szerint kifizetem. A szárító, az egyéb beruházások egy része hitelek, pályázati pénzek segítségével létesült, s ehhez volt nagyon jó partner az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, amely vezetőinek feltétlen bizalma nélkül ezt nem tudtam volna létrehozni. Augusztus 31-én járt le az átadási határideje a 250 vagonos tárolónak. Természetesen már korábban elkészült, s már benne van az idei búzatermés. Ez Speciális szolgáltatás a Máthé-farmtól. A tökrop- pantó gép a biztonságos olajtök-betakarítás záloga. a közel 80 milliós beruházás ugyancsak az FVM-pályázati pénzek segítségével — még az utolsó, tisztán nemzeti támogatás keretében — jött létre. Ez a gépi, technikai háttér lehetővé teszi a teljes körű szolgáltatást, amelyben a biharugrai telepen tisztítást, szárítást, szállítást és tárolást végzek, sőt amennyire a kapacitás engedi, még további mezőgazdasági szolgáltatást is vállalok. ▲ i \
