Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-04 / 181. szám
2005. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA 11 Ausztriában már gyakorlat tanulmányút Hulladékokból hőenergia, elektromos áram és biogáz Vajon Gyulán mikor termel saját erőmű energiát? A közelmúltban dr. Perjési Klára polgármester vezetésével gyulai delegáció járt tanulmányúton Ausztriában. (Felvételünk a gyulai vár tornyából készült, ahonnan teleobjektíwel képközeibe kerültek a törökzugi tízemeletes lakóházak.) Ausztriában, Güssing és Hartberg városában gyulai delegáció járt dr. Perjési Klára polgármester vezetésével. Többek között tanulmányozták a megújuló energiákra épülő' erőműveket. Güssingben található a megújuló energiák európai központja. Koordinálják a fahulladékokra épülő égetőművek működését, amelyek hő- és elektromos energiával látják el a várost. Az égetőművek 40 százalékban a helyben működő parkettagyárak és más fa- feldolgozók ipari fahulladékára, óü^zázalékb^n pedig az erdőgazdálkodás során keletkező hülladékfáreaépülnek. így gazdaságosan biztosítható a termelőüzemek energiaellátása, külső energiára nincs szükség. A megújuló energiára épülő erőművek és az ipari beruházások segítik egymást: az erőművek eredményesebben működtethetők, az ipari beruházások pedig hatékony költségfelhasználással tudnak termelni. A güssingi központban kutatásfejlesztéseket is végeznek a megújuló energiákról, folyamatosan javítják a technológiákat. Ehhez részben európai uniós támogatásokat vehetnek igénybe, és a megszerzett tapasztalatokkal segíteni tudják a környező, hasonló projekteket tervező térségeket. Ugyanakkor az érdeklődő befektetőknek és másoknak tájékoztató előadásokat szerveznek a központban térítés ellenében. A központ egyszerre biztosít teret a hatékony fejlesztésnek, s támogatja a térség turisztikáját. Güssing, az elmaradott kisvárosból virágzó és növekedő gazdasági térséggé fejlődött. Hartbergben biogázerőművet látogatott meg a delegáció. A biogázerőművek alapvetően szennyvízre épülnek, de számos más biohulladékot is Az Európai Unióban a szén-dio- xid-kvóta kereskedelem egyre fontosabb a környezetvédelmi politika szigorításával. A bioerőművek szinte nem bocsátanak ki szennyezőanyagot, A felhasználás további lehetőségei közé tartozik, hogy egyes városokban a teljes buszközlekedést már átállították gázüzeműre, így szinte teljesen megszűnt a fel tudnak használni a gáz előállítására. Ilyen biohulladék például a zöldhulladék, az állati tetem, trágya, éttermi ételmaradék. Az eredmény gáz, vagy gázból előállított elektromos áram. A biogázgyárak működtetése a fára épülő erőművekhez hasonlóan megtérül, és gazdaságosan válthatók ki általuk a hagyományos földgázra épülő fűtőrendszerek, s szénerőművek. ezért a szabadon maradó kvótát értékesíteni lehet A kvótatúllépés miatti büntetéseket elkerülendő a nagy szennyező vállalatok egyre nagyobb mennyiségben vásárolják meg ezeket. közlekedési költségek függése a kőolaj világpiaci árváltozásaitól - közölte a tanulmányút tapasztalatairól a delegációt vezető dr. Perjési Klára polgármester. Egyes városokban gázüzemű buszok közlekednek Az Európai Unióban megvásárolják a szabad kvótákat Megújuló energiák: Ökopark és Kutatóközpont a kistérség jövője TANULMÁNY A VárOS dr. perjési klára polgármester munkatársaival tanulmányt dolgozott ki a megújuló energiák alkalmazására. A polgármester úgy véli, hogy elképzeléseiknek a 2007-től 2013-ig szóló II. Nemzeti Fejlesztési Tervben megfelelő szerepe lehet Magyarország versenyképességének javításában. Dr. Perjési Klára gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és más vezetőket is tájékoztatott arról, hogy Gyula kezdeményezi a Megújuló Energiák Központja komplex energetikai beruházás létesítését a kapcsolódó ipari programmal a város, a kistérség területén. A létesítmény neve Megújuló Energiák Központja — Ökopark és Kutatóközpont, Gyula, Gyulai Kistérség lenne. A stratégiai cél, hogy 2013-ra Gyula energiafogyasztását megújüló energiaforrásokkal lehessen fedezni, 2010-re valamennyi közintézmény átállhat a megújuló energián alapuló fűtésre. A város HHk t ö r e k V é s e, hogy a gyulai V kistérség és a TTI Zé—Fa Kft. által f’"' ^ kezdeménye- t zett gazdasági I szerkezetátalakítási programot továbbfejlesztve, megújuló energiákra épülő erőműparkot, s kapcsolódó ipari beruházásokat létesítsen. A teljes rendszer stratégiájának kidolgozásával párhuzamosan a kistérség, a kft. és az együttműködő partnerek folytatják az eredeti program (energiafű-termesztésre épülő bioerőmű és papírgyár) mintaprojekt megvalósítását. A Kisökörjárás szerepe A tanulmány az ökoparkot és kutatóközpontot Gyulán, a Kisökörjárásban képzeli el A biogázgyárat és a kapcsolódó erőművet térségi szinten, szennyvíztisztító telepek mellett létesítené. További erőműveket, ipari beruházásokat a gyulai ipari parkba, a vízenergia-termelést pedig a gyulavári duzzasztóhoz helyezi az elképzelés. wrtmmm Maros parti találkozó a városfejlesztésről A közelmúltban aradi és gyulai önkormányzati szakemberek tartottak a Maros parti városban közös városfejlesztési ülést - tudtuk meg béres ISTVÁNTÓL, Gyula főépítészétől. A résztvevők áttekintették Arad fejlődési folyamatát légi fotók segítségével, a város rendezési tervének készítését, a lakóterület-fejlesztéseket, az áthaladó főút átépítési programját, és szó volt a gyulai vár felújításáról is. Aradon a Maros partja védett természeti terület. A városban szeretnék a gépjárműforgalmat csökkenteni, ezért a tömeg- közlekedést - amely 1869 óta működik - továbbfejlesztik. Szociális információs szolgáltatást nyújtanak A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat július 31-étől új alapszolgáltatás bevezetésével segíti a város lakosságát a magasabb színvonalú szociális ellátás igénybevételében. Az intézményben az ingyenes szolgáltatás célja, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak családtámogatási, gyermekvédelmi szociális juttatásokról. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Kiss Zoltán. Akikre büszkék iskoláikban és városukban A művészet, a nyelv és a kultúra elismertjei Országos nívódíjat szerzett Jakucs Borbála és Nagy Réka népi énekből, tanáruk János Hajnalka (alapfokú művészeti iskola). Országos első népdalból, zsoltáréneklésből Virágh Benjámin, tanára János Hajnalka (Magvető Református Általános Iskola). Országos első helyet ért el Kiss Mónika és Petrás Hanna vers- és prózamondásból, illetve a Simonyi-emlékversenyen, tanáruk Csorna Eszter (Magvető Református Általános Iskola). Megyei első Szép magyar beszéd versenyen Tóth Kata, tanárai Bottyánná Bödő Zsuzsa és Kiss László (Erkel Ferenc Gimnázium). A megyei kamarazenekari találkozón megyei nívódíjban részesült Szántó Csaba, Danes Ágnes, Papp András és Puskás Tamás, tanáruk Veres József (Erkel Ferenc Zeneiskola). A szorobán matematikai verseny első helyezettje Területi versenyen első lett Szoboszlai László, tanára Medvéné Varga Zsuzsa (Implom József Általános Iskola). A tanév végeztével dr. Perjési Klára polgármester köszöntötte Gyula azon általános és középiskolás diákjait, akik megyei, országos vagy nemzetközi tanulmányi versenyeken 1-3. helyezést értek el. A hagyományteremtő ünnepségen a polgármester köszöntötte a felkészítő tanárokat is. A következőkben az első helyezett diákok és felkészítő tanáraik neveit soroljuk fel. * * * Országos tanulmányi versenyek Megyei első helyezést ért el Tatay Dóra magyar nyelvből, tanára Tinger Jánosné (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium). Megyei első lett Orosz Noémi magyar nyelvész versenyen, tanára Kolozsi Ildikó (Implom József Általános Iskola). Legjobb bolti eladóként végzett az országos első helyen Zelenyánszki János, tanára Matula László és Daróczy László (Munkácsy Mihály Középiskola). Országos és megyei első helyezést szerzett számítástechnikából, s matematikából Pálinkás István, tanára Rusz Miklósné és Szabadosné Bécsi Katalin (5. Számú Általános Iskola). Román tanulmányi versenyen ért el országos első helyezést Megyes Beáta, tanára Machhoumé dr. Nikula Stella és Repiskyné Radies Anna (Nicolae Balcescu Román Általános Iskola és Gimnázium). Ugyancsak ilyen versenyen lett országos első Boda Emese, tanára Juhászné Árgyelán Anna (Nicolae Balcescu Román Általános Iskola és Gimnázium). Matematikából nemzetközi versenyen szerzett első helyet Kirí Csaba, tanára Marczis Györgyné (5. Számú Általános Iskola). Biológiából országos első lett Fazekas Anikó, tanára Lukács Edina és Vadász Csaba (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium). * * * Területi megyei tanulmányi versenyek Német nyelvből megyei első helyezést ért el Szabó Balázs, tanára Aradszkyné Szelényi Tünde (1. Számú Általános Iskola). Számítástechnikából megyei első helyezést szerzett Szabó Balázs, tanára Szilágyiné Ács Rózsa (1. Számú Általános Iskola). Angol szóbeli versenyen megyei első lett Hoffmann Bettina, tanára Kónyáné Bagi Csilla (1. Számú Általános Iskola). Matematikából megyei első helyezést ért el Tóth Rebeka, tanára Bozó Györgyné (Dürer Albert Általános Iskola). Megyei első helyet szerzett magyar nyelvből Varga Dóra, tanára Hubáné Kovács Katalin (Implom József Általános Iskola). Matematikából megyei első lett Bertalan Vera, tanára Szabadosné Bécsi Katalin (5. Számú Általános Iskola). Történelemből megyei első Szabó Judit, tanára Beke András (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium). Biológiából megyei első Varga Nelli, tanára Vadász Csaba (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium). Angol szóbeliből megyei első Kotroczó Ágnes, tanára Merényi Eszter (Erkel Ferenc Gimnázium). Angol szóbeliből megyei első Enyedi Tamás, tanára Juhász Károly (Erkel Ferenc Gimnázium). Matematikából megyei első Kovács Adrienn, tanára Marczis György (Erkel Ferenc Gimnázium). Matematikából megyei első Kotroczó Ágnes, tanára Tóth István (Erkel Ferenc Gimnázium).
