Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-04 / 181. szám

6 2005. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR Államfő lakást keres köztársasház Sólyom László egy XII. kerületi villába költözik Sólyom László megválasztása után: a köztársasági elnök akkor még nem tudta, az utolsó pillanatban dől el, államfőként hol lakik majd HÍRSÁV Egypárti lesz a Fidesz kezdeményezte tárgyalás az előzetes jelzések sze­rint sem az MSZP, sem az SZDSZ, sem pedig az MDF nem megy el a Fidesz kez­deményezte négypárti tár­gyalásra. Áder János, a Fi­desz parlamenti képviselő- csoportjának vezetője még a múlt héten kezdeményezett egyeztetést a parlamenti erők képviselőivel. A frakcióvezető a vállalkozáso­kat 2005. szeptember 1- jétől érintő újabb járulék- emelést jelölte meg a tárgyalás témájaként. Tájékoztatás nélkül tűnnek el a gyógyszerek? FELHÁBORÍTÓNAK tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy előzetes tá­jékoztatás nélkül tűnnek el a forgalomból bizonyos gyógyszerek. A párthoz több bejelentés is érkezett, amelyek szerint a betegek a gyógyszertárakban nem jut­nak hozzá a feb'rt medici­nákhoz. A patikák azzal in­dokolják a hiányt, hogy nem tudják beszerezni a ké­szítményeket. A Jobbik az Egészségügyi Minisztérium­hoz fordul, hogy a tárca vizsgálja ki az esetet. Határozatképtelen volt a Gyűrcsány-bizottság a szocialista képviselők nyári szabadságukat töltik, így nem tudnak részt venni az Apró-Gyurcsány család vagyongyarapodását vizs­gáló bizottság ülésén - kö­zölte Vadai Ágnes szocialis­ta képviselő a bizottság ülé­se előtt, majd ő is távozott. Mint mondta: nyaralni megy. Szijjártó Péter fideszes bizottsági elnök szerint az ügy „úgy tűnik, túl kínos a kormánypárti oldal számára”. Folytatnák a feljelentők a Székhelyi elleni eljárást A feljelentők a törvényben előírt határidőn belül meg­fellebbezték a Székhelyi Jó­zsef, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója elleni el­járás rendőri megszünteté­sét. Székhelyi Józsefet a Himnusz mint nemzeti jel­kép megsértése miatt jelen­tették fel. Sólyom László köztársasá­gi elnök „rezidenciája” je­lenleg egy társasházban található. A Béla király úti elnöki épületegyüttes­nek Mádl Ferenc az utol­só lakója, az ingatlan a Magyar Fejlesztési Banké (MFB) lesz. Az új államfő otthonát az utolsó pilla­natban választották ki. Izing Antal- Miért ne költözhetne Sólyom László köztársasági elnök a Bé­la király úti rezidenciába, lüszen az a százszázalékos állami tulaj­donban lévő Magyar Fejlesztési Banké lesz? Ezt a kérdést tette fel lapunk a Miniszterelnöki Hiva­talnak. A Kormányszóvivői Iro­da tájékoztatása szerint csak fé- lig-meddig helytálló az a tegnap megjelent lapinformáció, misze­rint a rezidenciát az állam elad­ta volna. Ma is a magyar kincs­táré, állami tulajdonban van, az Orbán-kormány döntése szerint 2001-ben csupán előszerződést kötött a magyar állam és az MFB. A végleges adásvételi szerződés hatályba lépésének egyik feltéte­le az, hogy az ingatlan jelenlegi lakója, a most leköszönő köztár­sasági elnök kiköltözzön a rezi­denciából. A MFB egyik névte­lenséget kérő vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a 3,7 milliárdos vé­telár felét fizették ki az állam­nak, másik felét az előszerződés feltételeinek teljesítése után utalják át. Az előszerződésnek a az augusztus 5-ÉN hivatalba lépő Sólyom László köztársasá­gi elnök lapunknak nyilatkozva elégedetlenségét fejezte ki az el­nöki lakhely kiválasztásának elhúzódása miatt. - Méltatlan­nak tartom, hogy lakókocsi áll lakók kiköltözése mellett másik fontos feltétele volt a rendezési terv elfogadása, ez meg is tör­tént. Arról a banktól nem kap­tunk konkrét választ, hogy a területtel pontosan mit is akar­nak kezdeni. Két út áll előttük: vagy állami pénzből állami beru­házást végeznek, vagy magán- befektetőket vonnak be. Egyva­bekamerázott házunk előtt, a kertben pedig napok óta túrják a földet a biztonsági rendszer kábeleinek. Ráadásul képzelhe­tik, mit szólnak hozzá a társas­házi lakók - mondta el lapunk­nak az államfő. lami azonban biztos: a törvények szerint egy pénzintézet saját tu­lajdonában hosszú távon nem maradhat nem banküzemhez kapcsolódó ingatlan. Ha az MFB magának akarja megtartani a volt rezidenciát, megteheti, de csak akkor, ha oda székházat épít. Kérdésünkre, hogy a MFB- nek „púp-e a hátán” a reziden­ciatörténet, a vezető így reagált: függő helyzetet örököltek.- Éppen ma kaptuk meg Só­lyom László köztársasági elnök úr levelét - mondta lapunknak Zelles Sándor, a Kincstári Vagyo­ni Igazgatóság (KVI) vezérigaz­gatója -, amelyben megjelöli a kiválasztott rezidenciát. Á villa a XII. kerületben található. A KVI januárban kezdte a keresést. Hetven ingatlant vizsgáltak, 8-10 maradt fenn a rostán, ezek közül választott végül tegnap Só­lyom László. Mádl Ferenc köztársasági el­nök ragaszkodott a Béla király úthoz, korábban nem akart on­nan elköltözni. Nem közvetlenül elnöki megbízatása lejártakor, | hanem decemberben hagyja el £ az épületet. Mádl Ferenc és fele- | sége már kiválasztotta a továb- 1 biakban otthonukul szolgáló II. kerületi ingatlant. Bíróság dönthet a rádió átmeneti vezetőjéről Gellért Kis Gábor, a Magyar Rá­dió kuratóriumának elnöke teg­nap arra szólította fel Hollós Já­nost, hogy adja át a rádió ügyeit az elnökség egy korábbi ülésén tulajdonosi megbízottnak kije­lölt Szijjártó Istvánnak. Arra is felhívta Hollós János figyelmét, hogy amennyiben ezt a felszólí­tást is figyelmen kívül hagyja, a következményekért őt terheli a felelősség. Az elnök szerint a ku­ratórium hétfőn nem jogszerűen ismerte el Hollóst a Magyar Rá­dió ügyvezetőjének. - Semmifé­le hivatalos dokumentum nincs erről - mondta Gellért Kis Gá­bor. Szadai Károly elnökhelyet­tes szerint viszont jogszerűen jártak el, mikor a 29 tagú kura­tóriumból 15-en szavazták meg Hollóst ügyvezetőnek. ■ Részben politikai és csak részben jogi termé­szetű vitának tartja a rádióügyet a jogász. Szadai az ügyészséghez fordul: szerinte az elnök jogsértően zár­ta le a rádiókuratórium ülését, mielőtt az az ügyvezető szemé­lyéről dönthetett volna. Az elnök- helyettes bejelentésére Gellért Kis Gábor, a kuratórium vezetője úgy reagált, áll a vizsgálat elébe.- Ez a vita felerészben politi­kai, felerészben jogi - kommen­tálta lapunknak az eseményeket Kolláth György alkotmányjo­gász. Szerinte sem a médiatör­vény, sem a rádió szabályzata nem rendelkezik az ügyvezető kinevezésnek menetéről. - Úgy gondolom, hogy egy „paraszthaj­szálnyival” talán az elnökségnek van több esélye, ha az ügy bíró- ságra kerül. Minden a Magyar Rádió szabályzatán múlik, és ha ez a szabályzat lehetővé teszi, hogy a kuratórium tagjainak többsége az elnök által berekesz- tett ülést azonnal újrakezdje, ak­kor a döntésük valószínűleg jog­szerű. Ha ez nincs rögzítve az alapszabályban, akkor a bíró­ságnak meg kell semmisítenie az ott hozott döntéseket. Elhúzó­dó vitára számítok, aminek fő károsultja a Magyar Rádió és hallgatói lesznek - tette hozzá Kolláth György. Mészáros László, a Magyar Rádió ellenőrző testületének el­nöke kijelentette: „vérlázító tör­vénytelenséget" engedett meg magának az elnök, amikor bere­kesztette az ülést, mielőtt a ku­ratórium szavazhatott volna. ■ F.K. A Béla király úti rezidencia már csak rövid ideig szolgál elnöki otthonul Képzelhetik, mit szól hozzá a társasház! Veszélyesanyag-szállítás: rengeteg a hiányosság Miniszterek a bizottság előtt zwack Draskovics és Veres tagadták érintettségüket Befejeződött a „zöldkomman­dós” akciósorozat első fordulója: a belügyi és a környezetvédelmi tárca által létrehozott vizsgáló­csoport először Észak-Magyaror- szágon ellenőrizte a veszélyes anyagok gyártásával és elszállí­tásával kapcsolatos telephelye­ket, illetve a közúti teherforgal­mat. A veszélyes áruk közúti szállításánál mintegy száz jár­művet vizsgáltak át, ezek fele szabálytalanul közlekedett. Több esetben a szállítóeszközök használati ideje járt le, de akadt probléma a rakományrögzítés­sel is. Előfordult, hogy nem min­dig lehetett azonosítani a szállí­tott áru fajtáját. Katasztrófavédelmi szempont­ból súlyos hiányosságokra nem hívták fel a figyelmet a szakér­tők. A tűzvédelem területén azonban van pótolnivaló. A zöld­kommandó figyelme kiterjedt még azokra a lerakókra, ahová a veszélyes kommunális hulla­dékot szállítják, hulladékégetők­re, autóbontókra és -feldolgozók­ra, továbbá a pirotechnikai- és robbanóanyag-gyártókra is. A júniusi észak-magyarorszá­gi akciósorozatban Borsodban 18, Heves és Nógrád megye terü­letén pedig 26 telephelyen, összesen 44 alkalommal vizs­gálódtak a katasztrófavédelmi szakemberek. Semmilyen módon nem lehet­tem részese a Zwack-ügynek, hi­szen annak lezárása után vettem Draskovics \ Tibor ké- í I, sőbb lett tárca­vezető Pl át a Pénzügyminisztériumot - hangsúlyozta meghallgatásán Draskovics Tibor volt pénzügy- miniszter a Zwack-bizottság előtt. A Zwack Rt. jövedéki adó­val kapcsolatos vizsgálata 2003. április 30-án zárult le, a jövedé­ki törvény módosítását pedig a minisztérium 2002 őszén nyúj­totta be. - Én mindezt követően, 2004. február 16-tól töltöttem be a miniszteri tisztet, így nem le­hettem kapcsolatban az üggyel - jelentette ki a volt tárcavezető. Hasonlóan tagadta érintettsé­gét Veres János pénzügyminisz­ter is. - Államtitkári feladataim közé nem tartoztak jövedéki ügyek, ezért az esetről akkor hal­lottam először, amikor Font Sán­dor 2003-ban a parlamentben felvetette - nyilatkozta. Veres Já­nos Font Sándor kérdésére kö­zölte: a törvénymódosítás és a Zwack jövedéki ügye között nem volt kapcsolat. 2001-ben kiderült, hogy a Zwack Rt. egyik termékcsalád­jánál - tévesen - alacsonyabb jövedéki adó alá eső vámtarifa- számot alkalmazott. 2002 szep­temberében a parlament szoci­alista többsége módosította a jö­vedéki adóval kapcsolatos tör­vényi szabályozást, így a cég je­lentős, milliárdos hátralék meg­fizetése alól mentesült. ■ Farkas Károly Az ügyészségen a brókerbotrány teljes anyaga Befejeződött az iratismertetés a K&H-ügyben, az iratokat szer­dán átszállították a Fővárosi Fő­ügyészségre; a hivatalnak ki­lencven napja van arra, hogy be­nyújtsa a vádiratot - mondta Do­bos Gabriella, az ügyészség szó­vivője. A rendőrség június 15-én jelentette be, hogy befejezték a nyomozást, és megkezdik az ügyben keletkezett iratok is­mertetését a vádlottakkal és vé­dőikkel. A bűnügyiköltség-jegy- zék 77 tételből áll és 15 millió fo­rintról szól. Kulcsár Attilát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásá­val gyanúsítják. * A * \ t A $

Next

/
Thumbnails
Contents