Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-23 / 196. szám

2005. AUGUSZTUS 23., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSORVAS 11 Megérdemelték ezt a címet városavatás ízlelgetik a szót, őrzik hagyományaikat, boldogulnak Hálás szívvel nézek az égre. Az időjárás is lehe­tővé tette, hogy verőfé­nyes napsütésben avas­suk hivatalosan is város­sá Csorvást — e szavak­kal köszöntötte az ünnep­lőket szombaton Szilágyi Menyhért polgármester. A Szabadság téri, jelképes ide­genvezetéssel idézte fel Csor- vás múltját köszöntőjében Szil­ágyi Menyhért, majd a tettre kész emberek szorgalmát, a te­lepülés felkészültségét, tole­ranciára való hajlandóságát Az ünneplők a Szabadság téren hallgatták meg a Csorvásra érkezett testvértelepülések műsorát. emelte ki a városavatás ap­ropóján. A POLGÁR- MESTER AZ ÜNNEP­SÉGEN VETTE ÁT A VÁROS KULCSÁT és városalapító ok- ? iratát dr. Göncz Kingától, az ifjúsá­gi, családügyi, szo­ciális és esély­egyenlőségi minisz­tertől. Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: Csorvás megérde­melte ezt a címet, hiszen en­nek a településnek van öntu­data, képes saját sorsát irányí­tani. Legfiatalabb városunk megyénkben is példát muta­tott. A politikus azt kívánta, él­jen az emberekben szülőváro­suk szeretete, őrizzék hagyo­mányaikat és szokásaikat, le­gyen ez a hely a fejlődés szige­te. Fetser János országgyűlési képviselő, a kistérségi társulás elnöke csorvási kötődéseit so­rolta köszöntőjében. Úgy vélte, a csorvásiak gondolkodása, ér­tékrendje követendő. — Amit szülőhelyemtől kap­tam, most lehetőségem volt Unokáik is emlegessék! Varga Zoltán, a megyegyűlés el­nökeként a városi szerepvállalás­ról beszélt, arról, hogy Csorvás nak felelősséggel kell viseltetnie a vonzáskörzetében lévő települése­kért Arra biztatta a városvezetést, éljenek a dél-alföldi fejlesztési programokkal, építkezzenek úgy, hogy unokáik is fölemlegethessék a városavatás napját visszaadni - utalt a politikus ar­ra a folyamatra, amely a várossá válást előzte meg. Galambok százai repültek az égbe A csorvási Postagalamb Sport Egyesület tagjai közül néhányan egy kerületi röptető versenyre se mentek el azért, hogy szárnya­saik remek formában repülhes­senek a városalapítási ünnepsé­gen. A rendezvény egyik leglát­ványosabb része volt, amikor Hunyadvári Árpád kollektívája a ketrecekből elröptette a sok száz galambot. A pompás bemutató résztvevőinél sokkal több ked­vencet tartanak otthon a te­nyésztők, de az élményhez most 788 darabot biztosítottak. A ga­lambok a kereső körök után vis­szatértek fészkeikre. Az új zászlót hárman áldották meg egyházak Isten áldását kérték a liturgikus ima során PÁTER SZŐKE JÁNOS, Csorvás díszpolgára a katolikus egyház nevében arról be­szélt, mekkora megbe­csülésnek örvendett egy- egy zászló az emberiség életében. Nemzetünk megalapítása óta a három színre tekintünk mi is. Akkor volt jó világ, amíg a hit, az ártatlanság és a remény szí­nét jöttment piktorok át nem kenték - fogalmazott a csorvá­siak szemében nagy tisztelet­nek örvendő Szőke János, aki személyes érzéseit is meg­osztotta hallga­tóságával, hi­szen 50 évet élt távol hazájától. Olaszországban töltött hosszú évtizedeket, ott igyekezett „átszabatni” a színe­ket, hogy kicsi hazájára emlé­keztesse a piros, fehér, zöld szín. Bevallása szerint, hazatér­ve mindig jobban dobogott a szíve a magyar és a csorvási zászló láttán. Amíg a zászló él, addig él a ma­gyar nemzet is - mondta a fel­szenteléskor Csorvás díszpolgára. Rövid liturgikus imával áldotta meg az új csorvási zászlót Füzesi Kornél evangélikus lelkész is.- A zászló a munkára kész lel­kek összetartója. Hirdesse Csor­vás város egységét nemzedékről nemzedékre - mondta. Az ünne­pen végül Cs. Kiss Andor refor­mátus lelkész áldotta meg a zász­lót és kötötte fel szalagját, miköz­ben arról beszélt, hogy népek­nek, nemzeteknek mit jelentett ez a jelkép évszázadokon át Negyvenéves találkozás a régi iskola falai között A városalapí­tási ünnep idejére időzí­tettek azok a diákok, akik az 1957/58-as tanévben kezdték el általános iskolai tanulmányaikat Csorváson. BENCSiK János, az ÁMK jelen­legi igazgatója is közéjük tar­tozik. Társaival öt évvel ez­előtt úgy határoztak, az idén az évfolyamot hívják meg. A három osztályban 124 gyerek tanult. Közülük kilencen már nem élnek. Kisvárosi színvonalon élhetnek a csorvásiak Az idén huszonkét nagyköz­ség kezdeményezte várossá nyilvánítását. Csorvás azok közé tartozik, akik többszöri próbálkozással 2005-ben ki is vívták maguknak ezt a cí­met. Ismerték az elvárásokat. A bírák tavaly az infrastruk­túra bővítését kérték tőlük. Az idén a település szenny­vízcsatorna-hálózatának százszázalékos kiépítését végzik. Erénye a városnak a szociális ellátó rendszer és a közművelődési szolgáltatá­sok sokszínűsége. Mindezek már adottak ahhoz, hogy kis­városi színvonalon élhesse­nek a csorvásiak. Dalra fakad a magyar örömében és bánatában Zengett az ének, citeraszó hallatszott a csorvási város­avató ünnepségen. A színvo­nalas műsorról a testvértele­pülések együttesei, a diósze­giek, a zenta-felsőhegyiek és az uzoniak gondoskodtak. Fiatalok találkoztak és ismerkedtek egymással Volt ám ricsaj, amikor a Csor­vásra érkezett diószegi, felsőhe­gyi és az uzoni fiatalok talál­koztak vendéglátóikkal, a csor- vásiakkal. A városavató ünnep­ség előtt ugyanis őket ismerhet­te meg a közönség. Csorvás testvértelepüléseiről jöttek azok a középiskolások, akik el­hozták legszebb munkáikat (szőtteseket, népi ruhákat, raj­zokat, festményeket, kerámiá­kat), és egy kiállítás keretében be is mutatkoztak. A szervezők elárulták, a kapcsolattartás e korosztály képviselői között még nem olyan szoros, mint az idősebbek esetében. Ezért tar­tották fontosnak, hogy kezde­ményezzenek egy ifjúsági talál­kozót. A házigazdák sport- és egyéb játékokat, vetélkedőket, valamint egy esti koncertet is Kínáltak a fiataloknak. Textíliákban, rajzokban, kerámiákban gyönyörködhetett a közönség. Az oldal Csorvás Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kiss Zoltán. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. A kézimunkázó asszonyok sikerei kiállítás A közönség figyelme élteti a szakkörösöket kát. S ahogy köszöntőjében Szilágyi Menyhért polgármes­ter fogalmazott, a kiállításo­kat a közönség figyelme élte­A 35 eve kitartóan egyut munkálkodó csorvási dí­szítőművész kör tagjai évtizedek óta alkotnak egy baráti közösséget. mi­Szívesen anekdotáznak, közben tanulva múlatják az időt. Ők a kézimunkázó asz- szonyok, akik szinte heti rendszerességgel keresik egy­ti. Csorváson nem volt hiány érdeklődőben, családtagok, hozzátartozók, barátok és a szép iránt mindig fogékony közönség elfogadta a kézi­munkázó asszonyok invitálá­sát. Szemet gyönyörködtető térítők, párnák, kötények vol­tak láthatók a művelődési ház galériáján. A jobbára idős, csorvási nénik fáradhatatla­nok: a drága fonál sem riaszt­ja el őket egy-egy újabb motí­vum elsajátításától és a kivi­telezéstől. Vannak közöttük univerzális tehetséggel meg­áldottak, ők szeretnek ii—.ffi Fejes Ferencné, a díszítőművész kör vezetője gazdag motívumgyűjteménnyel rendelkezik. más társaságát, hogy megmu­tathassák egymásnak legfris­sebb munkáikat. Ők azok, akik tájak, nemzetek motívu­mait őrzik meg az utókor szá­mára. Csorvás városalapítási ünnepségének részeként a fi­atal, sikerrel próbálkozó helyi képzőművészek mellett ők is bemutatták legújabb munkái­Mindent a szemnek A helyi díszítőművész szakkör munkái mellett bemutatkoztak a Körös-vidéki Képzőművészeti Egyesület tagja a városavató ünnepség részeként. Festmé­nyeik a művelődési ház galéri­ájának a falait díszítik. neccelni, kötni és horgolni is. A lakáskultúra díszeit és használati tárgyait készítik ők jó ízléssel. Ottjártunkkor Fejes Ferencné Éva néni büsz­kén mutatta azt a sarkot, ahol a dél-alföldi szőrhímzés, vala­mint Csongrád, Békés és Arad megyék motívumait vo­nultatták fel. J k

Next

/
Thumbnails
Contents