Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
HIRDETÉS lakáskulcs NÉPSZABADSÁG • 2005. AUGUSZTUS 19-, PÉNTEK Kedvező kilátások gazdagoknak Belvárosi ragyogás Luxuslakásdömping Pesten i >8 jf fi U K Ideális megoldás paiatetők felújításához Btetos és tartós védelem hótól, fagytól, beázástól? Mi sem könnyebb! A Ruukki köwyú és kSÖtéllé cserepeslemez rendszerei finn acélból készülnek. Eteóaofban felújításra készülő palatetős házlulajdooosoknak ajánljuk, mert ar. acéllemezek csekély súlya miatt a fő teherviselő szerkezetei nem kell cserélni. Az acéllemezeknek köszönhetően elegendő a héjazatot felújítani, de a főbb tartószéfkezet és a deszkák maradhatnak eredeti helyükön! így a munka időtartama lényegesen rövidebbé válik, nem beszélve a megtakarított költségekről’ Bíatorbágy, Rozália park 5-7. tol: 06-23/530 650 www.ruukki.hu Még tartják az árat a lakásépítők A belvárosi tetőkre költöznek a gazdagok - az igazi luxuslakások ma már a főváros V., VI. kerületében épülnek. A négyzetméterárak egymillió forint felett vannak, a fejlődést csak a parkolóhelyek hiánya akadályozza. M etven-nyolcvanmillió forintot adnak egy belvárosi másfél szobásért a trendi gazdagok és a Magyarországon befektetni szándékozó külföldiek. A luxuslakások piaca igencsak átalakult az utóbbi években. Ma már nem lehet csak azért luxusvillának hívni a lepukkant 200 négyzetméteres házat, mert az a budai zöldövezetben vagy a hegyvidéken van, és szép a kilátás az omladozó teraszról. Persze a helyszín fontos: a budai oldal vagy a vár presztízse még mindig vonzó, ám - mint Kala Imréné ingatlanközvetítő mondja - a hely nem minden. A luxus velejárója persze a megfelelő építőanyagok használata is - 1500 forintos csempével és újracsiszolt parkettával nem lehet ebben a kategóriában megkapaszkodni. A legfontosabb azonban, hogy a luxus ne legyen sokak számára elérhető: az ingatlannak különlegesnek kell lennie - ami lehet egy óriási terasz, a szédítő panoráma vagy egy hatalmas belmagasságú, átalakított gyárépület, egy loft a város szívében. Ä luxuslakások mindegyike valamilyen szempontból igazi unikum - mondja Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. Állítja, a presztízsértékben már régóta felsorakoztak budai oldal mellé a panorámás Duna-parti pesti lakások - ezek közül a legjobb adottságú otthonok négyzetméterára már régóta egymillió forint fölött van. A luxuslakás építése - mondják az ingatlanpiaci szakértők - a jövő ingatlanpiaci befektetése. A közepes méretű, olcsó anyagokkal épült, nem túl drága lakóparid lakásokból túlkínálat van - a beruházók nem állították le korábbi építkezéseiket, miután a támogatások megcsappantak és a vevők elmaradtak. A garzonok, a másfél szobás olcsó lakások még mennek - de másutt meglehetős nehézségekkel küszködnek az ingatlanfejlesztők. A luxus ebben a helyzetben azért jó befektetés, mert a gazdagok biztos keresletet jelentenek, miközben valóban igényes lakásból meglehetősen szerény a kínálat is. A luxuskategória első lakásai természetesen a budai oldalon épültek: a legjobb helyeken, kevés lakásból álló, igényes társasházakat húztak fel a befektetők. Ám a megfelelő helyszínek elfogytak, és hiányzott az a különlegesség is, ami a luxust luxussá teszi, így eveztek át az ingatlanfejlesztők a Duna másik oldalára - kifejezetten a fiatal menedzserrétegre igényeire alapozva új lakóparkjaikat. Ám időközben a nemrég még halálra, de legalábbis kiüresedésre ítélt belvárosi területeket is felfedezték a befektetők. Először persze leginkább a külföldiek, akik nem az egyenlakópark miliőt keresték. A pesti háztetők látványa először a tetőtér-beépítőket ragadtatta tettekre: a belvárosban a tetőterekért négyzetméterenként 600-800 ezer forintot kérnek. A Gresham mögött, a Vigyázó Ferenc utcában egy ír cég két régi épületet megvásárolt és tetőtől a pincéig felújította - lakásonként 50 millió forintos költséggel. Pest egyik legértékesebb terétől, a Lánchidra futó Roosevelt tértől néhány lépésnyire 1 millió forintos négyzetméterár körül keltek el a lakások. Méghozzá úgy, hogy azokat meg sem hirdették, a fejlesztő külföldi vevőknek adta el a zömét. írek, izraeliek és újabban spanyolok érdeklődnek a magyarországi lakáspiaci lehetőségek iránt - nagy hévvel. De nem akarnak beköltözni: a biztos, de gyors megtérülést ígérő befektetés miatt választják a pesti luxusingatlanokat. Az éves bérleti díj a lakás árának 10 százalékát teszi ki, ilyen hozamot aligha érnének el másutt. A befektetők éppen ezért a leendő bérlő szemével nézik a lakást, azt veszik meg, amit jól és jó áron ki lehet adni. A Parlament, az Opera, a Bazilika, vagy éppen a budai királyi vár mindmind jól csengő szavak egy külföldi fülében. Ezek szomszédságában könnyedén el- és kiadhatók a lakások, amelyek többsége bizony ma már luxus kialakítású és kategóriájú.- Magamtól vettem az ötletet, magam is fenntartok egy lakást a Belvárosban - árulja el a Bazilika Apartman beruházó társtulajdonosa, Király Zsuzsa. Az üzletasszony a Bazilika melletti Ybl Miklós tervezte műemlékház tetőterébe építtetett tizenhat luxuslakást. A területért cserébe rendbe hozott márványfolyosós, immár belső kertes, klimatizált, impozáns épületben 550- 570 ezer forintos négyzetméteráron tudta eladni a lakásokat ír, izraeli, amerikai és magyar befektetőknek. A vevők elégedettek: egy 60 négyzetméteres apartmant 1200 euróért tudnak kiadni havonta, vagyis a vételár 9,5 év alatt megtérül. A luxuslakás piac legfiatalabb és legkapósabb gyöngyszeme a Vörösmarty téri ORI-székház helyére épülő különleges ingatlan tetején lesz, ahol nyolc-tíz hihetetlen panorámájú lakást alakítanak ki. Az árról nincs hír, Valkó Dávid az Otthon Centrum elemzője csak any- nyit mond: az ING projektjére a tökéletes ötlet miatt szinte bármilyen áron lesz vevő. Az sein kizárt, hogy ezek a lakások drágábban kelnek majd el az eddigi rekordernél. Az Anjou Residence-nél 1,4 millió a legdrágább négyzetméter - igaz kapni a házban lakást ennél olcsóbban is: a 240 négyzetméteres (még mindig vevőre váró) legnagyobb lakás 200 millió forintba kerül, egy négyzet- métere tehát alig több 830 ezer forintnál. Nőth Judit, az építő BHG Hausbau Kft. értékesítési vezetője elárulja: a leggyorsabban a pici és a földszinti lakásokat, no meg a második és harmadik legdrágábbat adták el. A kétpólusúvá vált értékesítés azért szép lassan, de halad, hamarosan a lakások felének lesz gazdája. A luxust nem lehet gyorsan eladni - teszi hozzá Nőth -, az igényes és pénzes ügyfelek alaposan végiggondolják az üzletkötést. A luxus tetején álló Anjou-házakban minden lakáshoz felső kategóriás konyha jár, az oda beépített konyhabútor, tűzhely, elszívó, fagyasztó és mosogatógép önmagában egy pesti garzon ára. A vásárlók amúgy választhatnak: a parkettából és a burkolatokból egyaránt van modern és konzervatív stílusú. Fürdőszobából pedig némelyik lakáshoz több is jár, a kétszintes otthonba konkrétan hármat terveztek. A dupla komfort (vagyis a két fürdőszoba) amúgy a nagyobb alapterületű luxuslakásokban mindenütt alapfelszereltségnek számít, miként ebben a kategóriában a több hálószoba is. A méret nem mindig a lényeg, de az ingatlanközvetítők szerint a luxus követelményeinek 70-90 négyzetméternél kisebb területen nem lehet tökéletesen megfelelni. A bérbeadást és az eladást ebben az árkategóriában a parkolási helyzet nehezíti: a luxusingatlanba költözők autóikat nem hagyják az utcán. A Belvárosban viszont nincs mindenütt elég garázs vagy parkolóház. Pedig a különleges ingatlanfejlesztések egyre inkább a Belváros felé húzódnak, ahol nem csak a régi épületek felújítása, hanem az azokhoz szükséges parkolók kialakítása is jócskán megdrágítja a beruházást. A Belvárosban jelenleg is több mint egy tucatnyi olyan régi üres épület van, amelyek várhatóan már nem cégek, illetve bankok, hanem üzletemberek otthonai lesznek. Remény van tehát arra, hogy ne lakatlan hivatali negyedek, hanem elegáns, polgári városközpontok ala- • kuljanak ki a történelmi városnegyedekben. Ott, ahol korábban is a gazdagok laktak. SÁNDOR TÜNDE Noha több mint tízezer eladatlan új ingatlan van Budapesten, nem csökkentik áraikat a lakásberuházók. Azt mondják: mivel hitelből húzták fel a társasházakat, nem engedhetnek - és ezzel üzennek azoknak, akik a csökkenő kereslet nyomán alacsonyabb négyzetméterárban reménykedtek. Jó pár évig túlkínálat lesz a lakáspiacon. Az építtetők csak idővel voltak képesek reagálni a szabályok változására és a kedvezmények csökkentésére. A korábban, nagyobb támogatás és nagyobb kereslet mellett elindított beruházások jobbára az üres, vásárlóra váró lakások számát növelik. És amíg az új otthonok száma nő, a vevők száma fogy - akinek van pénze, tud miből válogatni. Az, hogy a kereslet szűkülése a kínálat növekedésével párosul, a közgazda- sági logika szerint az árak zuhanásához kell vezessen. Ám az utóbbi időben nyilvánosságra hozott ingatlanpiaci előrejelzések között mégis akad olyan is, amely szerint az új lakások esetében akár 7 százalékos áremelés is elképzelhető. Igaz, van, amelyikben az árak befagyását, a lakáspiac összeomlását jövendölik az elemzők. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének adatai szerint 10-15 ezer eladatlan új lakás vár gazdára. A legnagyobb túlkínálat a 280-330 ezer forintos ársávban van: az új építésű, most elkészülő lakások többsége tartozik ide. Ennél olcsóbban - állítják a szereplők - aligha lehet építeni, kivéve a fővárosinál jóval szerényebb áron megvehető vidéki telkeket, no meg á szerényebb minőségű anyagokból készülő házakat. A középkategóriában két éve nem volt áremelés. Illy Péter, az Angyalföldi Lakásépítő Rt. vezérigazgatója azt mondja: körülnéztek a konkurenciánál, és ezerötszáz olyan idei átadású lakást találtak Budapesten, amelynek ára 305-315 ezer forint volt négyzetméterenként. Ráadásul mindezt különböző ■ A lakásárak növekedésére számítanak a bankok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank a bankok hitelezési gyakorlatáról szóló felméréséből. A megkérdezett pénzintézetek 29 százaléka jósolja a lakásárak növekedését. A bankok azonban növelték az építőipar kockázati besorolását is a körbetartozások miatt. A háztartási hitelek piacán viszont ismét előtérbe kerültek a lakáscélú hitelek - itt nőtt erőteljesebben a bankok hitelezési hajlandósága -, de a hitelkcreslet is nagyobb mértékben növekedett a lakás célú hitelek iránt, mint más részpiacokon. (MTI) presztízsű kerületekben - olyan helyeken, amelyek pár éve még nem voltak azonos kategóriában. Óbuda, Ferencváros, Angyalföld, Zugló és a XI. kerület árai mára összeértek, a beruházókat alulról a telekárak és a kivitelezési költség nyomja, felülről meg a piac telítettsége. Aki kiugrik a sávból, annak számolnia kell a potenciális vevők számának megcsappanásával. És mindezt ott, ahol egyetlen szempont fontos: az ár. Az átlagos magyar lakásvásárló olyan ingatlant vesz, amilyet tud. Számításba veszi, hogy mennyi pénze van, mennyi hitelt kaphat, majd elkezd keresgélni. És lehetőleg minél nagyobb alapterületűt akar venni, minél kevesebb pénzből: ma már nem is annyira az egyszobás, inkább a másfeles a sláger. Az előrelátó lakásépítő cégeknél az elmúlt öt évben a garzonok helyét fokozatosan elfoglalták a másfél szobás otthonok: vannak társaságok, ahol 2000-ben a kínálat 50 százalékát adták az egyszobások, ma ezek az épülő állománynak alig 15 százalékát teszik ki. Nem iassított azonban mindenki időben, sőt, a mostani átadású épületekben minden eddiginél több a nagyon pici, egyre nehezebben eladható garzon. Mivel a hitelfelvétel egyszerűbb lett és olcsóbb, ma már a nagyobb, másfél szobás lakások pörögnek. A lakáspiacon régóta jósolnak csődhullámot, mondván, a körbetartozások és a nagyszámú eladatlan lakás hamarosan komoly fizetési nehézségeket okoz majd. Ennek ellenére még olyan projektek is talpon vannak, amelyek rossz értékesítési stratégiával, jelentős arányú üres lakással jelentek meg. A nehéz helyzetbe került, határidőre nem, vagy egyáltalán nem fizető beruházók miatt néhány kivitelező cég már bedobta a törülközőt, s egyre többen vannak olyanok, akik a lakáspiacnak hátat fordítanak, és az útépítésben próbálnak szerencsét. Aki marad, tudja: a túlkínálat miatt lassuló értékesítés növekvő kockázatot jelent a kivitelezők számára is, ezért áremeléssel próbálják ellensúlyozni a rizikót. Az Ecostat legutóbbi elemzésében már megjelent, hogy az építési-szerelési költségek áremelkedését teszik az első helyre a piaci szereplők, nem pedig az évek óta listavezető építési telkekét. Az építésiengedély-kérelmek visszaesése már jelzi, hogy behúzták a féket az építők. Ha a korrekció megfelelő mértékű lesz, akkor néhány év alatt felszívódik a túltermelésből fakadó fölösleg, s egyensúlyba kerül a kereslet és a kínálat - vélik a szakemberek. Arra azonban nem érdemes várni, hogy az új lakások ára a túlkínálat miatt csökken majd - mondogatják -, mivel érdemi árengedményt az építtetők nem tudnak adni. Megkötik kezüket a nekik is hitelező bankok, amelyek nem engedélyezik az áron aluli értékesítést. s.T. Ma a nagyobb, különleges kialakítású lakásokba érdemes beruházni
