Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR 7 Orosz-kínai partraszállás verseny Közös nagyhatalmi érdekek Amerikával szemben A Kína hatalmi törekvéseitől félő tajvaniak maguk is rendeztek egy „erődemonstrációt", és partraszállási gyakorlatot tartottak Első alkalommal tart kö­zös hadgyakorlatot Kína és Oroszország. Kérdés, hogy a szoros katonai együttműködés mennyire jelenti katonai és gazda­sági szövetség kezdetét. Csák Elemér Az orosz Távol-Keleten kezdőd­tek, és most az északkelet-kínai Sandon-félszigeten folytatódnak a manőverek. A hadihajók, a ro­botrepülőgépek, a deszantosok és a gyalogosok feladata az, hogy „közösen felkészüljenek a terro­rizmus, az extrémizmus és a sze­paratizmus elleni harcra”. így fo­galmaz a Szinhua hivatalos hír- ügynökség, és a külföldi elem­zők lázasan igyekeznek kitalál­ni, mit takarnak - és mit leplez­nek - az idegen szavak. Cselek­ménye szerint a hadgyakorlat annak a próbája, miként tud se­gítséget adni a két ország annak a szomszédjának, ahol etnikai zavargások veszélyeztetik az ál­lamrendet. Ehhez partra száll­nak, de még stratégiai bombázó­kat is bevetnek, hogy - úgy­mond - megakadályozzák a fel­forgatok tengeri mozgását. A hadgyakorlaton a technika mellett 10 ezer katona vesz részt. A közleményben szereplő sze­paratizmus (különválás) szó Taj­vanban keltett nyugtalanságot; attól tartanak, hogy Kína igyek­szik megszerezni az orosz támo­gatást a szigetország bekebele­zéséhez. Hasonló véleményen van Alekszandr Golc moszkvai szakíró. Véleménye szerint Pe­king igyekszik felhasználni Moszkvát Tajvannal kapcsolatos A HADGYAKORLAT CÉUA dZ elem­zők egybehangzó véleménye sze­rint erőfitogtatás az USA-val szemben - írja a német lap. júliusban Moszkva és Peking nyilatkozatot adott ki, amelyben hatalmi játékához. „A kínaiak növelik katonai jelenlétüket a térségben. Oroszország részé­ről pedig főleg fegyverkeres­kedelemről van szó.” Dmitrij Kormilicin Kína-szak- értő úgy véli: Kína valóban a taj­vani kérdést akarja mindenáron bekapcsolni diplomáciájába, Oroszország számára azonban más a tét: fel kívánja használni a kínai kártyát arra, hogy érvé­nyesítse érdekeit Közép-Ázsiá- ban. A térségben „Kína és Orosz­ország érdekei nagyon hason­lók: a fennálló helyzet megőr­zése és harc az amerikai nyomu­lással szemben”. A China Timesnak adott inter­bírálják a globális politikai kérdések növekvő kisajátítását és szorgalmazzák a többpólusú világrendet Ezt követően a két állam stratégiai partnerségnek nevezi szorosodó kapcsolatait júban Ni Le-cong katonai szakér­tő kijelentette: „A közös hadgya­korlat magyarázata az, hogy az országaink közötti megértést fejezi ki, és üzenet a szomszédos államok számára: mindketten ugyanazzal a fenyegetéssel né­zünk szembe”. A The Washing­ton Post olyan véleményeket idéz, amelyek szerint a katonai együttműködés szorosabbá téte­le elsősorban az orosz fegyver- eladások növelését szolgálja. Moszkva szeretne atom-tenger- alattjárókat és stratégiai bombá­zókat eladni. Alekszandr Golc hozzáteszi: az orosz fél azért siet, hogy megköthesse az üzletet még azelőtt, hogy az Európai Unió feloldja a Kína elleni fegy­verkereskedelmi embargót. A két nagyhatalom érdekei még egy síkon találkoznak - ál­lapítják meg elemzők. A kínai gazdaság fejlődése egyre több energiát igényel. Adva van a lehetőség, hogy a kőolajszük­ségletet részben orosz forrás­ból fedezzék. Der Spiegel: erőfitogtatás a két ország célja Ökölharc és hatalmi ellentétek Gázában palesztinok Eltérő elképzelések a berendezkedésről a kiürített telepek helyén Miközben folyik Gázában az izraeli telepek felszá­molása, tovább élesedik a vita a térség sorsáról. Csák E. Az izraeli hatóságok tegnap be­jelentették, hogy kiürítették a kijelölt telepek 70 százalékát. A hátralévő kolóniákban azon­ban a rendőrök és a katonák szélsőségesek ellenállásába üt­köztek. Neve Dekalimban mint­egy kétezer zsidó elbarikádoz- ta magát a zsinagógában. A rendfenntartók a figyelmezte­tés után behatoltak az épület­be, s egyenként hurcolták ki a rugdaló, kiabáló fiatalokat. A tiltakozók többsége nem a te­lep lakója, hanem kívülről szi­várgott be a lezárt övezetbe. A kiürített izraeli telepek a Gá­zai övezet egyötödét teszik ki. A palesztinok ezen a területen is­Tiltakoztak és zokogtak a távozók kólákat, kórházakat és turiszti­kai létesítményeket akarnak fel­építeni, továbbá úgynevezett „zöld” zónákat. Legalábbis így képzeli el a jövőt az a bizottság, amelyet Mohammed Dahlan, a szociális ügyek minisztere vezet. A beköltözők nem tartanak igényt sem az izraeliek házaira, sem pedig biofarmjaira, amelyek eddig főleg exportra termeltek. A fő gond az, hogy a kivonulás után sem oldódik meg az embe­rek szabad közlekedése. Amióta Izrael falat emelt azért, hogy úgymond megvédje magát az öngyilkos merényletektől, az övezet el van választva a kül­világtól. A három átkelőhelyet ma is és később is izraeliek őr­zik. Erec északon Izrael felé je­lent kaput, délen Rafah Egyip­tom felé; a harmadik ellenőrzött átlépőhely az áruforgalomnak van fenntartva, de minden szál­lítmányt át kell rakni, ami bor­zasztóan időigényes. A paleszti­nok emellett olyan folyoso kiala­kítását is követelik, amely össze­kötné Gázát a nyugati parttal. Tel-Aviv azonban egyelőre csak elvi egyetértését adta a tervhez, s ez vonatkozik a palesztin ten­geri, illetve légikikötőre is. A különböző palesztin frak­ciók máris megkezdték az alku­dozást, ki, milyen mértékben ré­szesedjék a hatalomból. A szél­sőséges szervezetek abból in­dulnak ki, hogy fegyvereikkel ők harcolták ki a szabadságot. Faruk Kaddumi, a Fatah Tunisz­ban élő vezetője bejelentette: ha­zatér, hogy „néphadseregben” egyesítse az autonómíahatóság és az ellenzék katonai erőit. A Hamasz egyik vezetője, Szarni Abu Zuhri ehhez hozzátette: az iszlámista csoportok fenntart­ják maguknak a jogot, hogy is­mét erőszakot alkalmazzanak, ha az izraeliek nem szabadítják fel teljesen azt a földet, amely „a palesztin nép tulajdona”. Megölték Medinában az al-Kaida vezetőjét NÉGYÓRÁS TŰZPÁRBAJ Után a rendőrök lelőtték Szálé al-Aufit, a terrorszervezet szaúd-arábiai vezetőjét. Egy másik összecsapásban további terroristákat ártal­matlanítottak. Belgium is jelölt az ET-biztosi posztra marc VERWiLGHEN jelenlegi gazdasági miniszter szemé­lyében Belgium is állít jelöl­tet az Európa Tanács emberi jogi biztosának posztjára. Magyarország már állított jelöltet Kaltenbach Jenő, a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa személyében. Az Európa Tanács bizottsága szeptember 7-én határoz arról, melyik három jelöltet javasolja végső döntésre. Moidovában elhatározták, betiltják a halálbüntetést A MOLDOVAI KORMÁNY jóvá­hagyta a halálbüntetés be­tiltásáról szóló törvény- tervezetet. Korábban Iszlám Karomov hozott olyan rende­letet, hogy Üzbegisztánban 2008-tól eltörlik a legsúlyo­sabb büntetési formát. Teheráni kesztyűdobás az Egyesült Államoknak IRÁN ÚJ VEZETŐJE közölte, hogy országa örökre meg­szakít minden érintkezést Izraellel. Az USA-hoz fűződő viszony „mindaddig be­fagyasztva marad, amíg nem tartja tiszteletben az iráni nép jogait” - közölte Mahmud Ahmadinezsada. Az amerikai űrsikló nem indul 2006 tavaszáig a discovery legutóbbi mű­szaki rendellenességei miatt a NASA úgy döntött, hogy ez év szeptemberében még nem indítja a következő űrrepülő­gépet. Két helikopter-baleset Oroszországban lezuhant Nyeftyenyuganszk- tól mintegy 4 kilométernyire egy Mi-8-as katonai helikop­ter Szibériában. Négyen meg­haltak, két ember megsérült. A pilóta nem vette észre egy másik légi jármű szállítóká­belét. A farokrotor műszaki hibája miatt zuhant le a légi­erő Mi-8-as helikoptere is Habarovszk mellett. A nyolc ejtőernyős kiugrott, a pa­rancsnok súlyosan, két tiszt pedig könnyebben megsérült. Már nyolc halottja van a romániai áradásoknak KÖZÜLÜK NÉGYET a Villám csapott agyon, a többiek víz­be fulladtak. A délkelet-romá­niai folyók tovább áradnak, a meteorológusok szerint a következő napokban újabb esőzés várható. Szülőhelyére vezetett a német pápa első útja XVI. Benedek érkezéskor nem csókolta meg a földet, mint elődje A katolikus egyházfő különgépe tegnap délben ért földet Kölnben, első külföldi útjának színhelyén. XVI. Benedek ezt megelőzően számtalanszor járt a német vá­rosban, csak akkor még Ratzin- ger bíborosként A helyzet külön­legességét az is jellemezte, hogy a Szentatya két himnuszt is hall­hatott sajátjaként: a vatikánit, mint államfő, és a németet, mint német állampolgár. A repülőtéren mintegy 325 ezer ember köszöntötte XVI. Be­nedeket - főleg azok a hívők, akik a Katolikus Fiatalok Világ- találkozóján vesznek részt. Foga­dására megjelent a német állam­fő és felesége is. A pápa útja tisztelgés a szülő­föld előtt, de emellett számos egyházpolitikai célja van. Köln a németországi zsidóság központ­ja; különleges eseménye lesz a látogatásnak, hogy a katolikus egyházfő felkeresi az ottani zsi­nagógát és részt vesz az isten­tiszteleten. Ugyancsak Kölnben XVI. Benedek megbeszélést foly­tat protestáns vezetőkkel és ta­lálkozik a 3 milliós németországi muszlim közösség képviselőivel. Mint Vatikán állam feje emellett tárgyal Gerhard Schröder kor­mányfővel és Angela Merkel ellenzéki vezérrel, kancellár­jelölttel. A pápa az érseki palotában la­kik Kölnben. Tegnap délután rö­vid hajóutat tett a Rajnán, s szólt az őt köszöntő tömeghez. XVI. Benedek német gyártmányú, különleges járművel, pápa­mobillal közlekedik Kölnben, biztonságára a svájci gárda em­berein kívül több ezer rendőr vigyáz. Köln légterét érkezésé­nek idejére lezárták, a német kormány kérésére radarral fel­szerelt AWACS gép ügyelt a lég­tér biztonságára. A németországi látogatás csúcspontja minden bizonnyal a vasárnapi szabadtéri mise lesz az ifjúsági találkozón; erre leg­alább 1 millió embert várnak. Az eseményre mintegy kétszáz or­szágból érkeztek zarándokok - a legtöbben Olaszországból. A vi­lágtalálkozó lebonyolítását száz magyar önkéntes is segíti. ■ Csák E. I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents