Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
5 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ÜNNEP Szent István jogalkotása törvényhozás Amikor a király volt a legfőbb bíró és akarata a jog Istvánt Domonkos, a magyarok első érseke kente királlyá. Ezzel az aktussal született meg a keresztény magyar királyság. Jogállamunk törvényhozásának mai, erőltetett menetében tanulságos lehet első uralkodónknak, Szent Istvánnak a szokásjogot messzemenően figyelembe vevő törvény- alkotó filozófiája. Géza fejedelem, történeti hivatását betöltve, 997-ben meghalt. A fejedelmi székben fia, a buzgó kereszténynek nevelt Vajk, azaz új nevén István követte, aki az 1000. esztendőben II. Szilveszter pápától királyi felségjelvényeket, koronát és hosszú nyélre tűzött apostoli keresztet kért és kapott. Istvánt - akit 1083-ban avatott szentté VII. Gergely pápa - Domonkos, a magyarok első érseke kente királlyá 1000 karácsonyán, vagy az új évezred első napján. Ezzel az aktussal született meg a keresztény magyar királyság. A pápa pedig még 1001 húsvétján jóváhagyta az önálló magyar érsekség felállítását Esztergomban. Minden államot a jogalkotása és a hozott jog alkalmazása minősít. Amikor Szent István megszervezte királyságát, nem a germánság jellegzetesen individuális intézményeit - mint a hűbériséget és partikulariz- must - vette mintának, hanem Nagy Károlynak a másfél századdal korábban felbomlott frank birodalmát annak központosított szervezetével. Királyi hatalmának másik gyökere pedig az uralkodó családba vetett ősi magyar hit volt. Ebben - a személyes királyság korának nevezett - időszakban, amely az 1222-ben kibocsátott Aranybulláig terjed, a törvényt, azaz a decretumot egyedül a király alkotta. Az ő akarata volt a jog, benne teljesedett ki és valósult meg az államhatalom. Ő volt a legfőbb bíró, s személyéhez kapcsolódott a közigazgatás. Ennek ellenére e kor uralkodóinak hatalmát erkölcsi és vallási szabályok korlátozták. A királyi akaratnyilvánításoknak - vagyis a decretu- moknak, mai értelemben vett törvényeknek - akkoriban jobbára kiegészítő szerepük volt. Az életviszonyokat általában szokásjog alapján rendezték, hiszen a szokásjog évszázadokon át elevenen élt és hatott az élet minden területén. Az uralkodók ezért csak a közjogi, valamint a büntetőjogi viszonyokat és az uralkodótól magánjo- gilag függők jogviszonyait szabályozták részletesebben. Mindezek jellemzők Szent István törvényalkotására, aki nem törekedett a korabeli magyar jog egészének rendszerbe foglalására. Mindössze a szokásjog alapján meg nem oldható kérdéseket tisztázta, ám ezeken is világosan felismerhető a magyar szokásjog hatása, annak rendezőelve, még az új - keresztény - vallás bevezetését és megerősítését szolgálókon is. Szent István királynak a fiához, Imre herceghez írt intelmein kívül - amit századokon át a decretumai közé tartozónak véltek - ránk maradt két törvénykönyvének összesen 56 szakasza közül 20 egyházi vonatkozású, 23 a királyi vagyon védelméről, továbbá a király elleni bűncselekmények megtorlásáról intézkedik, a magántulajdont pedig 13 szakasz oltalmazza. Hogy ezek a törvények hol és mikor születtek, pontosan nem tudjuk. Lehet, hogy Zsámboki Jánosnak van igaza, aki a XVI. században kiadott törvénygyűjteményében Szent István második decretumát Tolnáról 1032- ből keltezi, vagy Kollárnak és Praynak, akik mindkét decretumot Esztergomból, 1016-ból adatolják. Kollár Ádám és Pray György jezsuita történettudósok voltak a XVIII. században, számos munkával gazdagították történelmi ismereteinket, műveik forrásértékűek. A bizonytalanságot az ausztriai Admont bencés apátságában 1846-ban talált Szent István-i törvényszöveg sem oszlatta el, mert nem tartalmazza sem a keletkezés dátumát, sem helyét. Hiszen tudvalévő, hogy az Árpád-házi királyok, így Szent István is, állandóan úton voltak, hol az egyik, hol a másik várbirtokukon vagy szállásbirtokukon töltötték napjaikat, ezekről a helyekről kormányozták országukat és magánbirtokaikat, éltek azok jövedelméből. A szilaj gerjedelem törvényi következményeiről Néhány törvényi tényállás és szankció, kommentálás nélkül: „...ha valaki szilaj gerjedelmében az ő felesége útálása miatt elhagyja hazáját, minden, amit a férj bír vala, legyen az asszonyé... ”; „...a gyújtogató köteles teljes kártérítésre és 60 ezüst büntetést fizet”; „Valaki embert öl karddal, azon kard által vesszen el”; „...a király és az ország ellen való pártütés” esetében az elkövetőnek „oltalmat ne adjon a templom”; „...az első lopás büntetése az orr levágása, a másodiké fiilevágás” (a harmadszori lopásért halál járt). Óvott az önkénytől, mert az engedetlenséget szül István a fiához, Imre herceghez intézett Intelmeiben írta le, milyenek kell lennie egy uralkodónak: a legfontosabb a keresztény hit megtartása és erősítése, ebben az egyházi vezetőkre támaszkodjék. A királyt támogató főemberek, ispánok tanácsát is ki kell kérnie az uralkodónak. Felhívta a figyelmet a királyi méltóság megőrzésére, csakúgy, mint a türelemre és az igazságos, irgalmas ítélkezésre. Óvott a királyi önkénytől, mert az engedetlenséget szülne. Elveit a valóságban is igyekezett maradéktalanul megvalósítani. HIRDETÉS Ma ünnepli születésnapját Gerendáson POPOL PÁLNÉ Szeretettel köszönti család/*. •69623BARTA FERENCNÉT 50. alkalmából férje, gyermekei, veje, menye, unokái. Százéves a virágkarnevál POMPA Felvonulás öt és fél kilométeren Éppen száz éve rendezték az első virágkarnevált Debrecenben. A tarka virágokkal díszített járművek most is felvonulnak augusztus 20-án az 5,5 kilométeres útvonalon. A karneválra és a kapcsolódó rendezvényekre közel félmillió embert várnak. Idén 16 virágkocsit készítenek a lelkes debreceniek, többet, mint tavaly, míg a menetet megnyitó tizenhetedik hagyományosan a városé. Mindegyik díszes kocsi egy-egy vállalkozásé. A zsűrin kívül most is szavazhat a közönség, a voksok sms-ben is leadhatók. A győztesek között egy autót sorsolnak ki. A virágkocsik este is felvonulnak, sőt közülük hat-hét állandóan a főtéren marad. A húszadikai este utcabállal és tűzijátékkal zárul. Most is rendeznek virágkötészeti és virágfotókiállítást, s a vendégek bejárhatják a virágok utcáját is. Mivel nem sokkal a debreceni után Nagyváradon is lesz virágünnep, három cég úgy döntött, hogy a karnevál után átviszi a „szomszédba” virágkocsiját, így a nagyváradi nézők is megcsodálhatják azokat. A kedves figurákkal egy méhészeti cég lepte meg a közönséget. A kenyér Isten adománya jelkép Fő táplálékként tisztelték Augusztus 20-án az új kenyér ünnepéről is megemlékezünk. A kenyérhez számos szokás, hiedelem, szertartás, közmondás és szólás kapcsolódik. A kenyér mint alapvető táplálék a termékenység, a bőség szimbóluma. Az új házba kenyeret és sót vittek, mely a lakók jólétét kívánta biztosítani. Már a sütéshez is több előírás és tilalom járult, s műit legfontosabb táplálékot tisztelet övezte. Isten áldásaként emlegették, ha leesett a földre, meg kellett csókolni. A katolikus családokban a megszegése előtt az aljára ma is keresztet rajzolnak. A munkaadónkat kenyéradó gazdánknak hívjuk, a testi-lelki jóbarátunkat kenyerespajtásunknak. Nyelvünkben legalább 150 kenyérrel kapcsolatos közmondást ismerünk. A paraszti háztartásban a fáradtságos kenyérsütés a gazdaasszony dolga volt A felvétel a Bács-Klskun megyei Kéleshalmon készült. /Císzelq <£ fik eves: 'BcQcg ^ kinn az egész csati). 50. születésnapja alkalmából sak szeretettel köszönti mmm férje Toot és két lánya Ica és Kati. í I 4 i k
