Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-12 / 188. szám
D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 20 05. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MOZAIK 15 A cigányzenének élnie kell mellőzve Dankó Pista késői utódai nem válhatnak földönfutóvá A100 Tagú Budapest Cigányzenekar idén ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Produkciójuk nemcsak hangzásvilágában, de színpadképi látványban Is maradandó élményt ad a közönségnek. Felvételünk a zenekar öt évvel ezelőtti gyulai koncertjén készült. Tengerparti strandolókra veszélyes mérgező algák Adria A fürdőzők tartanak a fertőzésektől Az úgynevezett cigányzenére a vendéglátóipar mind kevésbé tart igényt. Képzett zenészek találták egyik napról a másikra az utcán magukat. Most az állam is tenni kíván azért, hogy Dankó Pista késői utódai ne kallódjanak el. Befellegzett a cigányzenének - jósolják sokan, látszatra nem alaptalanul. Hiszen a vendéglőkben, éttermekben, szállodákban a rendszerváltás óta eltelt évek átformálták a zenei divatot is. A tulajdonosok nagy része nem foglalkoztatta tovább, egyszerűen az utcára tette az addig sikeres, a közönséget is vonzó roma zenészeket, így vált munkanélkülivé háromezer cigányzenész, az addig tisztesen eltartott családjuk pedig nélkülözővé. Az előbb említett jóslat azonban még nem teljesedett be. Az annyiszor versbe szedett, regényben és színdarabban megörökített cigányromantika, a sajátos, semmihez nem hasonlítható cigánydalok nosztalgiája, a tehetséges prímások egyénisége, játéka, hangja egyelőre túlélte a mélypontot hozó éveket. — A cigányzene lassú kimúlása legalább 15 éve reális veszély - erősíti meg a bevezető gondolatokat beszélgetőpartnerünk, Kállai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma romaügyi stratégiai főtanácsosa. - A magánkézbe került vendéglátóhelyek gazdái többnyire úgy gondolják, hogy az új idők új hangzásokat, más zenei stílust igényelnek. Amikor másfél évvel ezelőtt minisztériumi szinten kezdtem a romaüggyel foglalkozni, azonnal szembe találtam magam a cigányzenészek sorsával, akik önhibájukon kívül váltak szinte földönfutóvá. Többnyire idős, ma már nyugdíjas korú emberek, akik váltani már nem képesek, egész életükben hűek voltak hangszerükhöz és a vendégekhez. Most jutottunk el odáig, hogy megpróbálhatunk segíteni a méltatlanul mellőzött cigányzenészek $pr- sán. Nem csupán a zenészekről és szűkén vett családjukról van szó, nem csak az ő egzisztenciájukról, hanem egész cigánydinasztiák jövőjéről, melyeknek tagjai ebben nőttek fel, ezt tanulták, ezt szeretnék folytatni. Tehát egy sajátos kultúra megőrzése is a célunk. Kállai Katalin szólt arról is, hogy a szórakoztatóiparban dolgozó zenészek helyzetének megoldására kidolgozott javaslataikat Bozóky András kulturális miniszter is messzemenően támogatja. A romák nem csak kívülről várják a segítséget, megpróbálnak önmaguk is jobbítani a helyzetükön. A közelmúltban a cigányzenészek immár harmadik országos találkozóján is napirendre került a téma, majd egy szűkebb körű, kerekasztal- beszéjgetés nyomán^ példaértékű kezdeményezés is született Szegeden, ahol a Dankó Pista Egyesület vette kézbe az ügyet. Együttműködési megállapodást kötöttek a város önkormányzatával, valamint a munkaügyi központtal, és 38 fiatal cigányzenész számára biztosítják az anyagi lehetőséget a munkához és továbbtanuláshoz. A zenekar évente 12 alkalommal fellépési, és ezzel jövedelemszerzési lehetőséget kap a fesztiválvárosban, a szegedi önkormányzattal kötött, három évre szóló szerződésben meghatározottak szerint. A példa már követőkre is talált A magyar cigányzene ifjú tehetségei, akik a Zeneművészeti Egyetemen szereztek diplomát, a Magyar Rádió márványtermében mutatkoztak be nagy sikerrel. „A muzsikusnak dalból van a lelke” című előadássorozat pedig az ország nagyvárosaiban ismerteti meg a közönséggel a cigányfolklór legértékesebb darabjait. A műfaj a nehéz években is megőrizte varázsát A mély érzelmeket kifejező, szívből szóló muzsika és a vidám, táncra pezsdítő hegedűszó éppúgy hozzátartozik a kulturált szórakozáshoz, családi alkalmakhoz, rendezvényekhez, egy jó, romantikus vacsorához, mint bármelyik más, modem zenei irányzat. A koncertképes cigányegyüttesek sikere, a 100 tagú cigányzenekar karrierje és tavaly az év zenekara lett Rajkó-zenekar működése pedig bizonyság arra, hogy a cigánymuzsika a magyar kultúra szerves része és a nemzetközi értékek közt is megállja a helyét Fontos, hogy Dankó Pista késői utódait úgy tudjuk menedzselni, hogy ne kelljen végleg letenniük a vonót A trópusokról az Adriaitengerbe átjutó algák genetikailag is alkalmazkodtak már az eredeti élőhelyeiknél hűvösebb körülményekhez. Az algák közt vannak a fürdő- zőkre veszélyes fajok is. Mivel az algák egy része mérget bocsát ki, a fürdőzők védelmében nagy gondot fordítanak földerítésükre és a strandok körzetéből való eltávolításukra. A mérgező algák váratían megjelenése és terjedése is komoly problémát jelent egyes tengerparti fürdőhelyeken. Korábban ezek a fajok csak a trópusi tengerekben léteztek, ám a megnövekedett hajóforgalom miatt az utóbbi negyedszázadban már az Adrián is előfordulnak. A hajók testére, kormánylapátjaira, a vitorlások tőkéjére tapadva kerülnek át európai vizekre, s a nyáron aránylag meleg Adriai-tengerben leválnak. Mivel ott nincsenek természetes ellenségeik, gond nélkül elszaporodhatnak. A kutatók szerint az algák adriai terjedésében szerepe van a tengerek fel- melegedésének, és a part menü vizekbe kerülő, az algákat tápláló szennyezéseknek is. Az algáknak, vagy moszatok- nak mintegy húszezer változatuk ismert, a gombostűhegynyi egysejtűtől a 200 méter hosszú tengeri növényig. A közvetlenül az algákkal, illetve az algák anyagcseréje során a vízbe kerülő anyagokkal való érintkezés a bőrön égető, csípő viszketést, ritkábban átmeneti bénulást, az emésztőszerveket megbetegítve pedig hasmenést okozhat. Az olasz, a szlovén és a hor- vát tengerpartokon újabban már éberen figyelik az algákat, de időben megkezdett eltávolításuk ellenére mind több helyen észlelik a megjelenésüket. Felszedésük és megsemmisítésük költséges és bonyolult, de nem halasztható feladat. A kisnyugdíjas zenészeken segítettek először Az 1850-ben Szatymazon született Dankó Pistáról Gárdonyi József írt könyvet A cigány származású nótaszerző, miként késői utódai is, megélt nehéz éveket. Kállai Katalintól megtudtuk, az állás nélkül maradt roma zenészek túlnyomó többsége kisnyugdíjas, sokan még ennél is rosszabb sorban élnek: a járandóságuk a létminimumot sem éri el.- Rajtuk próbáltunk segíteni, mikor jelképes összegű nyugdíjukat méltányossági alapon sikerült valamennyire kiegészíteni, így kétezer cigányzenésznek visz a postás relatíve felemelt összeget - közölte a főtanácsos. A fürdőzés örömét az idei nyáron jó néhány tengerparti strandon beárnyékolták a mérgező algák, amelyek a bőrön égető viszketést okozhatnak. A MEZŐKER KFT. AKCIÓS ÁRAJÁNLATA 2005. augusztus 12-13-áig! / Kristálycukor Pro., 1 kg 179 Ft ✓ Tchibo Family kávé, 2 x 250 g 470 Ft 940 Ft/kg l/ Meggybefőtt (magos), 710 g, Sungarden 159 Ft 224 Ft/kg ✓ Gyermelyi szarvacska tészta, 4 tojásos, 500 g 169 Ft 338 Ft/kg ✓ Maggi ízvarázs ételízesítő, 200 g 210 Ft 1050 Ft/kg ✓ Soproni Aszok sör, 0,5 1, üveges 109 Ft + ü. 218 Ft/1 ✓ Lindenhof sör, 0,51, dobozos 98 Ft 196 Ft/1 ✓ Ász mosópor, 2 illatban, 450 g 119 Ft 265 Ft/kg ✓ Calgon vízlágyító, 500 g 499 Ft 998 Ft/kg ✓ Nyári alma, I. oszt. 109 Ft/kg ✓ Sárgadinnye, I. oszt. 49 Ft/kg ✓ Tv-paprika, lecsó 49 Ft/kg ✓ Paradicsom, I. oszt. (apróbb) 129 Ft/kg Az akció a mindenkori készlet erejéig tartl Várjuk kedves vásárlóinkat raktáráruházunkban! Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva tartás: h.-p. 6.30-17.30, szó. 6.30-13.00. A robbanás egy fiú életét követelte a vásárhelyi pusztán Igazi őszies idő volt 1924 november elején. A búza vetésével végeztek, már a takarmányrépát szedte mindenki, mert azon volt a sor. Ez itt Gyulamező határútja, északra pedig a vásárhelyi puszta húzódik. Gulyás sógorék területe a tanya északi részénél feküdt, a mienk ennek bejárójától keletre. Dél felé járt az idő, a sógorék a béressel, Andrással szedték és kupacba rakták a répát. Hirtelen hatalmas dörrenés rázta meg az amúgy csendes tájat. András vágójával a hang irányába mutatott, majd jó hangosan odaszólt a hallássérült gazdájának:- Úgy látszik, megkezdték a vadászatot!- Miről gondolod ezt, András?- Nem hallotta? Arra, ni, lőttek.- De most már látom, ahogy mutatod, vadásznak, az lehet. Mások, édesapámék is - akiknek a Pipis család segített - szintén hallották a robbanást. Hanem feltűnt, hogy füst gomolyog a hang irányában fekvő tanyából. Találgattuk, mi történhetett? A munkásunk nagyon nyugtalan lett, azt mondta, hazamegy, megnézi, mi történt odahaza. Aztán láttuk, hogy a közeli tanyákból is szaladnak az emberek a füst irányába. Hamarosan egy fiú rohant felénk, ahogy csak bírt, s lihegve szólt:- Erzsi néni, jöjjenek azonnal, mert a Pali gyereket a gránát agyonütötte.- Istenem! - mondotta Erzsiké néni és már ment is hazafelé. A jobb megértés miatt hozzá kell tenni, nem Erzsikéék fia járt szerencsétlenül, hanem valami rokongyerek. Hamarosan lovas csendőrök érkeztek a tanyára. A pusztaközponti őrsről hívták ki őket a szomszédok. Kiderült, a tanyában gyakran változtak a lakók, egyikük jött, a másikuk ment. Az egyszerű építésű ház eleje nyugatnak nézett, a folyosó nyitott volt, a födémé alacsony. A cserép alatti gerendán, mint tanyákon szokás, paraszti munkához használt eszközök sorakoztak: palántázó, horog, tokmány, patkók, re- szelők, kalapács, kiskapák, lánc, kasza, egyebek. Köztük egy fekete, hengeres vas, ugyan ki tudta, hogy veszedelmes hadianyag. Akik ott járkáltak, nem gondolták, hogy a fejüktől egy méterre halált hozó gránát lapul. A csendőrök a nyomozás során a következőket állapították meg. A tanyában lakó Pipisék átmentek répát szedni Gyulamezőre a Sin Lajos-féle tanyához. Csak a rokon fiú maradt otthon azzal, hogy idővel utánuk megy segíteni. Közben a szomszédos tanyákból talán három kisgyerek is átment játszani az udvarra. Azt már nem lehetett kideríteni, hogy a 15 éves Pali gyerek mit keresett a tető alatt, ahol rátalált a gránátra. A sörösüveg nagyságú vasdarabot kalapáccsal ütögette, ettől robbant fel. Az odaérkezőket borzalmas látvány fogadta. A szerencsétlen fiú vérbefagyva, élettelenül feküdt, hasát fölszakította a robbanás. A tető egy részén minden cserepet levert a légnyomás, néhány méteres körben csak a lécek látszottak. De milyen a sors keze? A kisebb gyerekek, akik Palival játszottak, a robbanás pillanatában az épület másik, dél felőli oldalán tartózkodtak. Ha a sors nem így rendeli, négy halálos áldozata is lehetett volna a háborúból visszamaradt gránátnak. A fiút a szülők - akiket mélyen lesújtott a gyermekük halála - Orosházán temették el. Az egész környék nagy részvéttel volt a szerencsétlen család iránt. A hatóság pedig felszólította a lakosságot, haladéktalanul szolgáltassa be a fegyvereket és a gránátokat. Nem is történt több tragédia a környéken. Azonban 1944-45-ben ismét sok fegyver és lőszer került a környékre, így Gyulamezőre is. Ennek ellenére csak egy robbanásról van tudomásunk: 1945 májusában egy közeli tanyán véletlenül az égő tűzhelybe dugtak egy kézigránátot. Hamarosan felrobbant, de nagyobb baj nem történt, csak a tűzhelyet vetette szét a légnyomás. ■ Sin Lajos « í D-FOTÓ: DARNAY KATALIN
