Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-05 / 155. szám

D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN 4 BÉKÉ S MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 5., KEDD GYULAI VÁRSZÍNHÁZ A sokadalomban nem csak a kiállítás, a vásár népszerű, hanem a mesterségbemutató Is. Régi mesterség, új ismeret sokadalom Nagyszülők elhozzák unokáikat A Körös-völgyi sokada­lom szabad térre szüle­tett, de a hétvégi rendez­vénysorozathoz sajnos nem volt túl kegyes az időjárás. A leghűsége­sebb nézőket azonban nem sikerült elriasztani. Niedzielsky Katalin- A Körös-völgyi sokadalom nem az a műfaj, amelynek ese­tében anyagi értelemben nye­reségről lehetne beszélni - vá­laszolta Pál Miklósné főszerve­ző, amikor a lezajlott népművé­szeti fesztivál értékelésére kér­tem. - Eszmei értelemben két­féle nyereséget kell mégis meg­említeni. Az egyik az ismere­tek, a másik az élmények nye­resége. —- Hat éve mindig figyelem, látom azokat az embereket, akik eljönnek. S azt tapaszta­lom, hogy a pici gyerektől az idősebb látogatóig minden kor­osztály megtalálható, egész családok jönnek el. Csodálatos látni, ahogyan megállnak egy- egy mesterségbemutatónál, s hosszasan figyelik a kézműve­seket. Közben az idősebbek mesélik a gyereküknek, a kisunokájuknak mindazt, ami eszükbe jut a mesterség láttán. Pál Miklósné elmondta, nagy sikere volt tavaly a fa körhintá­nak. Egy bácsi forgatta, és a gyerekek kis fűzfakosarakban ültek. Az a körhinta sok felnőtt­nek a gyerekkori élményeit jut­tatta eszébe. Népművészeti rendezvényeken általában jó érzés látni a sok tiszta szemű, őszinte, nyugodt embereket, akiknek az érték nagyon fon­tos. Lelkesen tapsolnak, akár túl meleg van, akár esik az eső, nem mozdulnak. Most az eső ellenrée maradtak, látszott a szeretet, amit a régi mestersé­gek és a népművészet iránt éreznek. A gyerekeknek pedig nagy élmény, hogy látják, ho­gyan készül a fazék, a hímzés. Az eső sajnos megtizedelte, de teljesen mégsem tudta elriasztani a látogatókat A nagy szellemi kaland premier Ma este Shakespeare-től, Shakespeare-ről, színházról, világról Vidnyánszky Attila, a Shakespeare-koszorú ren­dezője a Gyulai Várszín­ház és a Beregszászi Ily- lyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház közös premi­erjét nagy szellemi ka­landként ajánlotta a né­zők figyelmébe. Szőke Margit Vidnyánszky Attila a bereg­szászi színház fontos állomá­sának nevezte Gyulát. A mi­értre a rendező elmondta: a válasz „csúnyábbik”, anyagi oka az, hogy nem tudnak más­ként produkciót létrehozni, csak ha betársulnak egy nyári színházhoz. Saját darab létre­hozását a költségvetésük több éve nem engedi meg. Itt sze­rencsés a helyzet, létrehozzák a produkciót, eljátsszák a da­rabot, ami aztán az övéké. Ez­zel Gyula is jól jár, hiszen mi­nőségi előadások születnek, és nem halnak meg, mint álta­lában a nyáriak. Ami itt ké­szült, még mindegyik él. A szarvassá változott fiú című darabot, amely itt született Gyulán, az idén viszik Moszk­vába, Párizsba. A színlapon pedig az áll, hogy a Gyulai Várszínház és a beregszászi színház közös produkciója. Emellett érzelmi kötődésük van már a városhoz, az embe­rekhez, a hangulathoz, a szín­háziakhoz, a közönséghez. Úgy érzi, szeretik őket, elfo­gadják a nem tipikusan ma­gyar színjátszó stílusukat. — Az idén három nyári szín­ház ajánlatát utasítottam vis­sza és fogadtuk el Gyulát - mondta Vidnyánszky Attila, aki további együttműködésben gondolkodik. Vidnyánszky Attila a Ma­gyar Operaház főrendezője volt egy évig, de túl nagynak érezte a kötöttséget. Tavaszai még rendez ott operát, de ezentúl nem vállal mást, csak beregszászi rendezést. Van még egy befejezetlen munkája az Uj Színházban, ami májusi bemutató lett volna, de októ­berre helyezték át időpontját. Nem települt át Magyaror­szágra. A Shakespeare-koszorút iz­Vldnyánszky Attila nem készül nyári szabadságra, a beregszászi színház végigutazza Magyarországot Ősztől más országokban játszanak, készülniük kell. Két filmforgatókönyvről Is szó van, nem kizárt, hogy augusztus­ban nagy Játékflmet forgat a rendező. A tegnapi gyulai sajtótájékoztatón részt vettek a premierdarab főszereplői is. Felvételünkön balról Jobbra: Nagy Ervin, a rendező Vidnyánszky Attila, Blaskó Péter és Kamarás Iván. A színészek Izgalmas előadásról, Jó alkotói légkörről számoltak be. galmas játéknak szánja. A da­rab központi gondolata a ne­gyedik helyszínen, a tószínpa­don derül ki, ott bomlik ki igazából a történet. Maga is ott mondja el viszonyát a vi­lágról és Shakespeare-en ke­resztül a színházról. Shakes­peare minden darabja csoda. Ugyanakkor Tolsztoj dühödt tanulmány írt, miért rossz szerző Shakespeare. Jó volt végiggondolni a tolsztoji érve­ket - magyarázta. Négy helyszínen játszanak a színészek Hamlet, Macbeth egy színpadon bontják ki történetüket, Tolsztoj fi­gyeli őket... Legalább tíz Shakespeare-darabból használtunk fel idézeteket - mondta Vidnyánszky Attila. Hozzátette, a zenének olyan súlya van az előadásban, mint a szónak. A darab nehéz fel­adat elé állítja a színészeket, nagy érzelmi töltéssel kell játszaniuk. A Shakespeare-koszorút ötször játsszák Gyulán. Erre a helyszínre ké­szült, a továbbéléshez módosítani kell az előadáson - közölte Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója. Az előadás a lovas szobornál kezdődik, majd kétfelé oszlik a közönség Egy részük a várban, más részük a vár mögött figyeli a fejleményeket, majd helyet cserélnek. A színészek közben a két helyszín között mozognak. Ez időben is nehéz feladat Végül a negyedik részben mindenki a tószínpadon találkozik... A gyulai kiállításra a képeket — több mint 40 alkotást — az özvegy, Szászné Hajdú Katalin bocsátotta a vár­színház rendelkezésére. Szász Endre képei Gyulán kiállítás Özvegye kevésbé ismert műveket válogatott Szász Endre Munkácsy- díjas festőművész két díszletet és plakátot terve­zett a Gyulai Várszínház­nak. Mindkettő Shakes­peare-mű volt, az An­tonius és Kleopát­rát 1991-ben, a Hamletet 1993-ban mu­tatta be a színház. Szőke Margit A Gyulai Várszínház most Szász Endre-kiállítást rendezett, melyet tegnap nyitott meg a színház Kos­suth utcai kamaratermében szép­számú érdeklődő előtt Takács Ka­talin Jászai Mari- és Déryné-díjas színművész. A festőművész alko­tásai figuratívak, de új tartalmat _, „ ~ - hordoznak a szim­bolizmus és a szürrea­lizmus határán- mondta a képekről Takács Katalin. Szász Endre 1926. január 7-én szü­letett Csíkszeredán, lassan két éve, hogy 2003. augusztus 1&- án elhunyt a mosdósi szívkór­házban. A gyulai kiállításra a képeket - több mint 40 alkotást - özvegye, szászné hajdú Kata­lin bocsátotta a várszínház ren­delkezésére. Köztük jelentős helyet foglal el a magyar kirá­lyokról készített arcképsorozat Árpádtól II. Lajosig. Látható a két várszínházi Szász Endre- plakát is a tárlaton, amelyet au­gusztus 13-áig tekinthetnek meg a nézők. Érdekes női fejek festője?- Úgy tudom, a gyulaiak na­gyon szeretik képeit, ezért szíve­sen tettem eleget Gedeon József kérésének. Szász Endrét általá­ban úgy ismerik, hogy érdekes női fejeket fest, általában vala­mivel rajtuk. Szerettem volna olyan képeket elhozni, amiket kevésbé ismerhetnek - mondta Szászné Hajdú Katalin. * I I i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents