Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-30 / 177. szám
6. A BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 2005. július 7., csütörtök Hírek, összefüggések Repcehibridek és -fajták Csak vesse ELvis, Eleonore, ELonta mm Az eredmények önmagukért beszélnek. A napokban megkezdődött aratás biztató átlagokat ígér. Június hónapban hírek között gyakran szerepek a sajtóban a kezdődő nyári betakarítás - és a tavalyi termés intervenciós felvásárlásának elhúzódása —, ami bizonytalanná teszi az új gabona elhelyezését és árát. Visszatérő agrárhír vök a Gyulai Húskombinát Rt. sorsa, amelyben a mák héten vágtak utoljára sertést. A globalizáció érvénytelenített .olyan öröknek hitt paraszti bölcsességeket, mint: „a soktól nem kell félni...", „a gabonát bőrben kell eladni”. Közben megjelent a KSH jelentése Békés megye 2005.1. negyedévi gazdasági-társadalmi folyamatainak jelzőszámaival Rendszeresen olvashattunk az Unió 2007-2013 évek költségvetésével kapcsolatos éles vitákról Az előző témák látszólag összefüggéstelenül kiragadot- tak egy tisztázatlan idő- és felté- telrendszerből Ha a KSH anyagát alaposan áttanulmányozzuk, nem nehéz felismerni az összefüggést. Azt, hogy ezek a jelenségek a megye leszakadását, az országos átlagtól való elmaradásunkat mutatják. Tavaly írtam egy cikket Éléskamra-e Békés megye ? címmel amire a válasz már akkor is inkább a nem, mint az igen volt. Azóta kiderült: periferikus helyzetünk hátrányai a- gabonapiacon is kézzelfoghatóak, a piaci árak egy-két ezer forinttal az országos átlag alatt mozognak és az intervenció is vontatottább, mint máshol. A nyertesek a Duna menti megyék, és az egész Dunántúl Sokáig a megye emble- matikus cégének tekintettük a Gyulai Húskombinát Rt.-t, amely a ’80-as évek közepe táján élte virágkorát, amikor évente több mint félmillió hízósertést, több tízezer vágómarhát volt képes vágni, feldolgozni és több mint kétezer dolgozónak adott munkát. Ezután pár száz ember fog itt dolgozni és „hozott anyagból" készül majd a világszerte ismert gyulai kolbász. A KSH-kiadvány számszerűen is alátámasztja, bizonyítja, hogy a megye lemaradása megállíthatatlannak látszó tendencia. Az állatállomány any- nyira lecsökkent, mint a 11. világháború végén. Az országos tendenciával ellentétben nálunk csökkent (és nem nőtt) az ipari termelés és az export is (jórészt az élelmiszeripar közel 20%-os csökkenése miatt). A gazdasági szervezetek száma stagnál (jelentős részük egy-két fős kényszervállalkozás) és ehhez kapcsolódva a beruházások is csökkentek. Nem biztató a jövőre nézve, hogy az egy lakosra jutó beruházási összeg az országosnak mindössze 40%-a. Egy újságcikk nem megfelelő műfaj arra, de halvány kísérlet, hogy a 2007-2013 közötti időszak tervkészítésénél milyen sokféle tényt, tendenciát, kölcsönhatást kellene mérlegelni és kijelölni a felzárkózás útját. Ez év május 4-én a MTA Agrártudományok Osztálya Budapesten nyílt ülést tartott A magyar vidék állapota és felzárkózásának esélyei címmel. Az ülés nyolc témát dolgozott fel, amelyek közül kiemelkedett az első, melynek címe: Agrárpolitika, vidékfejlesztés és területfejlesztés. Nincs itt lehetőség a részletek ismertetésére, csupán két dolgot emelnék ki. A vidék felzárkóztatását célzó politikák, intézkedéssorozatok (vidékfejlesztés, agrárfejlesztés, területfejlesztés, környezet- és természetvédelem, vidéki szociálpolitika stb.) kudarcra vannak ítélve, ha egymással versengeni próbálnak; és sikerre, ha egymást kiegészítik és együttműködnek. (Nem biztos, hogy örülni kell annak, amit június 5-én a környezetvédelmi világnapon az illetékes minisztérium vezetői büszkén lum goztattak: miszerint a „ráfordításokat gyors ütemben növeljük és már a világ élvonalához tartozunk”. Élvonalú kiadásokat csak élvonalba tartozó gazdaság bír el! A magyar gazdaság egyelőre nem ilyen, tehát arányosan lehet csak terhelni környezetvédelmi költségekkel) A másik tanulság a téma iránt érdeklődő közönség soraiból hiányoztak a politikusok, az országos és a helyi szintűek is. Biztosan nyomós okuk volt rá (pl parlamenti ülésszak). Nagyon reméljük, hogy ezek a gondolatok valahol megtalálják és megfertőzik őket. Miként csak egymásra épülő részpolitikák indíthatják el a felzárkózást, ugyanígy az egymást pocskondiázó, lejárató pártpolitikák sem segítik a megye felemelését. A megyék rangsorában „kivívott” utolsó előtti hely a megye politikai elitjének kollektív „sikere” az elmúü tizenöt év során. Ezt kell belátni és változtatni rajta. Györfi Károly E cikk írásakor még nincsenek 2005. évi repce terméseredmények, az azonban biztosnak látszik, hogy elég jó repcetermesztő évet zárunk. A 2004-ben betakarított kimagaslóan jó termést idén nem szárnyaljuk túl, de a várható termésátlagokkal többnyire elégedettek lehetünk. Sok dolog hat a repcetermesztésre, melyek közül még mindig az időjárás a legfontosabb. Alapvető kérdés, hogy tudunk e megfelelő magágyat készíteni a repce alá és kap e repcénk elegendő kelesztő csapadékot. Amennyiben a repcének jó magágyat tudunk készíteni és a vetést követően gyorsan és egyenletesen kikel az állományunk, már fél sikert könyvelhetünk el. A kellően fejlett - de nem túl fejlett — jó tőszámú repce egy viszonylag rossz telet is nagyobb eséllyel vészel át. A repcetermesztő az időjárással szembeni kiszolgáltatottságát ellensúlyozni nem tudja, de sokat megtehet e kiszolgáltatottság mérséklésére a rendelkezésére álló technológiai elemek csúcsrajáratásával, melynek egyik fontos eleme a fajtaválasztás. A Summit-Agro Rustica- Euralis repcéi az elmúlt két-há- rom évben már bizonyították, hogy a legjobbak közé tartoznak. Ma már minden lényeges éréscsoportban kiváló hibridet és fajtát tudunk ajánlani. A korai hibridek között két hibridünket, az ELVIS-t és az ELDO-t jegyzik hazánkban. Mindkét hibrid kimagasló termőképességgel bír, különösen az ELVIS-t kell kiemelni, mert az OMMI szerint is abszolút első helyen végzett valamennyi hibrid és fajta között 2004-ben. A hibridrepcét nem kilóra, hanem csírára kell vetni. A hektáronkénti 500 ezer csíra az optimális. Ilyen csíraszám mellett várhatók a legjobb eredmények. Ennél jobban egy hibridet besűríteni nem is szabad és nem is érdemes. A repcevetőmagok árának elemzésénél célszerű az 500 ezer csíra árát kiszámolni, mert csak ez az ár, nem pedig a kilónkénü ár ad összehasonlítási alapot. A hibridrepcék vetőmagja egy kicsit drágább (kb. 15-17%), de többet is teremnek a fajtáknál, mert a hibridek fejlődési erélye kimagaslóan jobb, el- ágazódásainak száma, ennek következtében a becők száma egyértelműen több. Az 500 ezer csíra/ha a gyakorlatban két-három kg repce elvetését jelenti, ami csak precíz gépekkel lehetséges. Az ELVIS hibrid repce igen gyors kezdeti fejlődésű, ezért, ha az időjárás engedi, akár szeptember második dekádjában is elvethető. A fejlődési erélye nagyon jó, ezért kedvező időjárás esetén a fejlődését késő ősszel növekedésszabályozóval kell megállítani, mert túlságosan fejlett' repcét nem célszerű a télbe engedni. Az ELVIS-nek többek között ez a kirobbanó fejlődési erélye teszi lehetővé a vele elérhető csúcstermést. Az EL DO szintén egy korai hibrid. Különösen ki kell emelni a hibridek között a jó télállóságát. 2004-ben abszolút OMMI 4. helyezett 4,51 t/ha átlagterméssel, illetve 1841 kg/ha olajtermésével. Az ELOUTA egy kiváló termőképességű, középérésű Rustica-Euralis hibrid. Különösen a kimagasló fehérjetartalmát kell kiemelni. Télállósága nagyon jó. ELVIS: a legelsőként minősített korai hibrid, magtermése kiemelkedő, kimagasló növekedési erélyű, 2004-ben abszolút első a hibridek és fajták között, duplanullás, alacsony erukasav és glükozinolát tartalmú, hajlama alacsony, állóképessége kiváló, igen magas termésszintje mellett a búza előtt betakarítható. ELDO: a korai hibridek sztenderdje, télállósága kiemelkedő, kimagasló termőképességű és olajhozamú, duplanullás, alacsony erukasav és igen alacsony glükozinolát tartalmú, kompenzálóképessége száraz körülmények között is érvényesül. ELOUTA: középérésű hibrid, termőképessége kiváló, fehérje- tartalma csoportjában a legmagasabb, termete alacsony, per- gésre nem hajlamos, alacsony erukasav és glükozinolát tartalmú, télállósága kiváló. Sok repcetermesztő még mindig a fajtákat részesíti előnyben, mert csak azt tudnak vetni, illetve termeszteni, ezért törekedtünk arra, hogy új, a termelői igényeket kielégítő, kiváló fajtákat is tudjunk adni a termelőknek. A Rustica-Euralis fajtasorból erre a legérdemesebbnek a korai fajták közül az ELEONORE-t tartottuk, ezért 2004-ben bevezettük a magyar piacra. Az ELEONORE az OMMI eredményei alapján mintegy 7%-kal termett többet a sztenderd fajtáknál. Termőképessége - annak ellenére, hogy fajta — felveszi a versenyt számos hibriddel is. Egyéb tulajdonságai is igen figyelemreméltóak. Fajtaválasztékunk teljességére törekedve 2005-ben várhatóan megjelenünk a piacon az ES NECTAR-ral, amely egy nagyon ígéretes, középérésű fajta. Az ES NECTAR impozáns megjelenésű, kiváló termőképességi és béltartalma értékeket mutat. Az ES név az Euralis Semences fajtatulajdonos Európai Unióban elfogadott rövidítése. ELEONORE: a korai éréscsoportba tartozó fajta, termőképessége és olajhozama kimagasló, kiemelkedő a télállósága, álló- képessége kiváló, duplanullás, rendkívül alacsony erukasav és glükozinolát tartalmú. ES NECTAR: középérésű éréscsoportba tartozó fajta, télállósága kiváló, pergésre nem hajlamos, alacsony glükozinolát tartalmú, gyakorlatilag eruka- savmentes, vastag, erős szárú, igen szép megjelenésű. A repcetermesztés eredményességének nem a fajta a legfontosabb eleme, de nem vitatott, hogy termesztéstechnológiai szempontból a fajta mennyire lényeges kérdés. A Rustica-Euralis fajtaválasztékkal a Summit-Agro törekszik arra, hogy a repcehibrid- és rep- cefajta-termesztő egyaránt megtalálja számára a megfelelőt. A korai hibridek közül az ELVIS-t és az ELDO-t, a középérésű hibridek közül az ELOUTA-t, a korai fajták közül az ELEONORE-t, a középérésű fajták közül pedig az ES NECTART ajánljuk mindenki bizalmába és figyelmébe. ▲ Fajta RöjtökTáplánsz. Marton- Kaposvár Tordas Debrecen AbaújÁtlag muzsaj kereszt vásár szántó t/ha Elvis 4,47 4,72 3,36 5,69 6,13 4,89 3,12 4,63 Eldo 4,22 4,59 3,49 5,29 5,64 5,00 3,35 4,51 Tarlóbontás, szervesanyag-képzés PHYLAZONIT MC-vel A növénytermesztés eredményessége számos tényezőtől függ. A levegő széndioxid tartalma, hőmérséklete, a fény- és a csapadék viszonyok éppúgy fontos környezeti feltételek, mint a talaj tápanyagtartalma, a tápanyag felvehetősége, a talaj levegőzöttsége, és a rendelkezésre álló vízkészlet. A talaj és a növény dinamikus kapcsolatát a talajba juttatott tápanyagok és a mikroorganizmusok jelentősen befolyásolják. A talaj, élő rendszer, benne számtalan mikroorganizmussal. A mikroorganizmusok ugyancsak jelentős mennyiségű szerves anyagot választanak ki, amivel hozzáférhetővé teszik a nehezen oldható tápanyagokat. A mikroorganizmusok által oldhatóvá tett tápanyagokat a növények is könnyen felvehetik. A kiválasztott mikrobális szerves anyagok egy része kelátképző, megköti a tápelemet. A jó szerkezetű és megfelelő kúltúr- állapotban lévő talajok mikro- biális élete többnyire kielégítő. Probléma ugyanakkor, hogy a szervestrágyázás visszaszorulása miatt gyakran elmarad a talajok mikroorganizmusokkal való feltöltése. Ez a hiány ném csupán tápanyag ellátási gondokat okozhat, ugyanis a mikroszervezetek légzése folyamatosan magas szinten tartja a széndioxid koncentrációját a növény állományban, ami fokozott fotoszintézist, ebből adódóan nagyobb termést eredményez. Bár a gazdaságos növénytermesztés nélkülözhetetlen technikai eleme a műtrágyázás, egyre nagyobb teret hódít a talajok termőképességének a fenntartása a talaj élet fokozásán keresztül. Ennek egyik elterjedt eszköze a mikroorganizmusok talajba juttatása PHYLAZONIT MC segítségével. A PHYLAZONIT MC szabadon élő nitrogénkötő baktériumot is tartalmaz. Alkalmazásával nő a talaj felvehető nitrogén tartalma. Az eredmény száraz években még kiemelkedőbb volt a kontroll értékekhez képest. A PHYLAZONIT MC jelentősen fokozta a tarlómaradványok mine- ralizációját is, a kukorica, napraforgó és a búza szármaradványainak bontása sokkal gyorsabb volt, nőtt a talaj foszfor és kálium tartalma. A hatást igen pozitívnak értékelhetjük, hiszen a készítmény alkalmazásával elkerülhető a nagy tömegű tarlómaradványok esetén fellépő pentozán hatás. A tarlómaradványok gyors mineralizációja módosítja az elővetemények értékének rendjét is. Amennyiben az eredményekről, a készítmény alkalmazhatóságáról és a készítménnyel kapcsolatosan bármilyen kérdése van szívesen állunk rendelkezésére. Telefonos egyeztetés után személyesen is felkeressük Önt. Elérhetőségeink: Vajda Sándor 06 (20) 9629-383 Vajda Péter 06 (20) 9516-345 FAX: 06 (42) 421-006 A tarlómaradványok gyors mineralizációja módosítja az elővetemények értékének rendjét is.
