Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-30 / 177. szám

2005. július 7., csütörtök BÉKÉS MEGYEI Európa zöldségeskertje (?) A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük A címben szereplő állítás nem egy sci-fi műből származik, hanem dr. Mártonffy Béla, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtit­kára tolmácsolásában hangzott el a megyei mezőgazdasági bizott­ság legutóbbi — és minden idők leghosszabbra sikeredett — ülé­sén. Érdemes megjegyezni, a zöld­ség szakma első számú vezetője holland szakembereket idézett, akik az ország termelői kultúráját, földrajzi és agrárgazdasági adott­ságait elemezve előlegezték meg a bizalmat a valaha jobb napokat látott ágazatnak. Egyelőre keve­sen hisznek nekik... ...Néha még saját maguknak sem. így folytathatnánk a gondo­latot a bizottsági ülésen elhang­zottak alapján, ugyanis a testület meghívott előadója a helyzetet érzékeltetve arról is beszámolt, hogy minisztériumi tisztségvise­lők fogadták hitetlenkedve azt az adatot, mely a legdinamikusabb exportágazatként jellemezte a magyar zöldségtermelést. A 80- as években 3,8 millió tonnás árualapot produkáló ágazat — az 1993—94-es 2,1 Már arra is van példa, hogy nem csak országon belüli, több or­szágot átfogó TÉSZ-ek is alakul­tak már Európá­ban. Ennek az az üzenete, hogy el­jön az idő, ami­kor magyar TÉSZ- ek spanyol vagy francia szerveze­tek tagjaként nem egymás kon­kurensei, hanem „szezonbővítő” üzlettársai lehet­nek. (Aztán majd jönnek a hollan­dok, akik már sejtenek valamit Kert-Magyaror- szágról.) milliós mély­pont után — 2003-ra megkö­zelítette az évi 3 millió tonnát, s minden más ag- rárágazatnál nagyobb kivi­telt ért el: ter­mékeinek 47%- át exportálta úgy, hogy köz­ben mindenféle támogatástól el­esett. Dr. Már­tonffy Béla ala­pos és részle­tekbe menő elemzésében hosszasan fog­lalkozott azzal a változással, Őrizzük a magyar termőföld értékeit! Békés megye zöldségtermesztésében sokkal több lehetőség van, mint amennyit eddig kihasználtunk - fogalmazódott meg a bizottsági ülésen. (Képünk illusztráció) I amely az uniós csatlakozás előkészítéseként in­dult el a piacszabályozást célzó önszerveződés érdekében, s öl­tött testet a termelői értékesítő szervezetekben (TÉSZ). Ezek az európai uniós és nemzeti támo­gatást élvező szövetkezési for­mák többségükben a fejlődés és a fejlesztés lehetőségeinek jó pél­dái, mert az egymástól függetle­nül - nem ritkán egymás ellen - működő termelők árujának egy­séges piacra jutását segítik. Mi­nél nagyobb terméktömeggel rendelkeznek, annál nagyobb súlyt képviselnek a termelés­kereskedelem kapcsolatában. Er­re ösztönöznek az árbevétel ala­pú támogatások is. Hogy eb­ben az össze­függés-rend­szerben mi­nek mekkora a súlya, arra élesen megfo- galmazott hozzászólá- Dr. Mártonffy Béla sában éppen annak a szer­vezetnek egyik vezetője adott kritikus helyzetképet, amelyet mind megyénkben, mind orszá­gosan a követendők közé sorol­nak. Dorcsinecz János, a két­milliárdos árbevételt elérő — s Londontól Párizsig az EU zöld­ségpiacán otthon lévő - Domb­egyházi Eurotész (elismert TÉSZ) képviseletében azt tette szóvá, hogy a dél-békési térség­ben dinnyeszezon idején egy­mást érik az árakkal manipuláló fővárosi kereskedők, akik meg­osztják a termelőket. A hozzá­szóló szavai azt tükrözték, hogy a hatalmas távlatokat rejtő tér­ségben már a hozzájuk hason­ló nagyságrendű szerveződések sem elegendőek, ha a termelők nem élnek az összefogás lehető­ségével. Pedig még annak is megvannak a jogszabályi feltét­elei, hogy akár (a termelő kárta­lanításával együtt járó) árukivo­nással is éljen a szervezet. Eh­hez hozzátéve dr. Mártonffy Bé­la elmondta, hogy a meglévő (előzetesen elismert) TÉSZ-ek egyesülését kényszerítheti ki ez a verseny, hisz már arra is van példa, hogy nem csak országon belüli, több országot átfogó TÉSZ-ek is alakultak már Euró­pában. Ennek az az üzenete, hogy eljön az idő, amikor ma­gyar TÉSZ-ek spanyol vagy francia szervezetek tagjaként nem egymás konkurensei, ha­nem „szezonbővítő” üzlettársai lehetnek. (Aztán majd jönnek a hollandok, akik már sejtenek valamit Kert-Magyarországról.) Tóth Adorján, a medgyes- egyházi székhelyű Medifruct TÉSZ képviseletében a zöldség- termelők széttagoltságát tette szóvá, s felhívta a figyelmet az immár megkerülhetetlen euró­pai uniós követelményre, a nyomonkövethetőség előírásai­ra. Úgy vélte, a TÉSZ-ekbe tömö­rülést ennek az információs és adminisztratív segítésével lehet­ne ösztönözni. Kiaknázatlan le­hetőségnek nevezte a megye zöldségtermesztését, amely a 80-as években 15-16 ezer hek­tárt tett ki, míg most a felét éri csak el. Kevesen tudják - tette hozzá -, hogy a fóliával fedett termőterületben Békés a máso­dik Csongrád megye után. Dezső Zoltán — az előadóhoz csatlakozva — kiemelte, amíg a vízhasználat ilyen drága, mint hazánkban, addig az öntözés nélkül létezni sem tudó kertészet nem fejleszthető az elvárt mér­tékben. Ugyanezt erősítette meg Szántosi Antalné a bioter­mesztők képviseletében, saját beruházású csatornaépítést hoz­va példának említette, hogy ugyanúgy fizetniük kell a hozzá­járulást, mint ha be sem fektet­tek volna a jobb vízellátásba. A rendkívül élénk eszmecse­rét Tóth Sándor, a bizottság el­nöke azzal zárta, hogy a megye zöldségtermelésének legjelleg­zetesebb elemét, a dinnyeter­mesztést külön témaként kell kezelni, s ennek érdekében tér­ségi tanácskozásra hívta a ter­melőket. ▲ Lesz-e békési dinnyemárka? Külön szekció alakul a tanácson belül Mint azt a Békés Megyei Köz­gyűlés mezőgazdasági bizott­ságának legutóbbi — május végi — ülésén meghirdették, a szezonkezdetkor dinnyeter­melői konferenciát tartanak. Erre került sor a múlt héten a megyei közgyűlés nagytermé­ben, ahol a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakma­közi Szervezet és Termékta­nács elnöke, dr. Mártonffy Béla - ígéretéhez híven — is­mét megjelent. A szervezet vezetőjének a dinnyetermesztés hazai és nemzetközi összefüggéseiről tartott átfogó elemzését követő­en a szigorúan vett dinnyés szakmáról, a fajták, technológia és minőség szerepéről, a ma­gyar temelők és európai ver­senytársaik helyzetéről, a vető­magellátásról, a piaci kilátáso­kat befolyásoló importról és az áruházláncok árdiktátumairól is szó esett. Ezt követően a ter­melők és kereskedők kötetlen beszélgetésen az ágazatot érin­tő hosszabb távú intézkedések lehetőségeiről tanácskoztak. Tóth Sándor országyűlési képviselőtől, az összejövetel szakmailag is elkötelezett — dinnyetermelő (!) — értelmi szerzőjétől tudjuk, hogy elvi megegyezés született az érde­keltek összefogásáról a békési dinnye piacra jutásának továb­bi segítése érdekében. Határo­zottan megfogalmazódott, hogy a Békés megyei dinnye­termelés imázsát - a külvilág, a fogyasztók felé felmutatható összképét — növelő intézkedé­sekre van szükség. Ennek egyik eleme, hogy a Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi és Ter­méktanácson belül megalakul a dinnyetermelői szakmaközi bizottság, amely nyitott lesz minden termelői, kereskedelmi szerveződésre és egyéni ter­mesztők bevonására. A tervek szerint „ernyőszerv” funkcióját betöltve közös embléma hasz­nálatára jogosítaná fel a tagokat úgy, hogy emellett a saját lógójukat is megtarthatnák a termékeiken. Ehhez a joghoz — és kötelezettséghez - a minő­ségi követelmények megfogal­mazása és betartatása is járna. Az eredetet jelölő egységes lógó a piacon a vevői bizalom éb­resztésének — és a megtapasz­talt jó minőség révén - a meg­tartásának eszköze lehet. Ennek következő, és maga­sabb rendű állomása, hogy a tér­ség legfőbb gyümölcsének érté­két és kiválóságát egységes már­kanév hordozza, amely alatt dinnyét forgalmazni rangot - és egyben minőség iránti elkötele­zettséget - jelent. Ha a vevő en­nek segítségével biztos lehet ab­ban, hogy „ez a dinnye a jó dinnye”, biztosan azt választja. Most, a szezon indításakor ab­ban egyeztek meg, hogy a terme­lők és kereskedők bevonásával az árak összehangolására és a minőség betartására törekednek. Szeptemberben pedig szezonér­tékelő értekezletet tartanak. MEDI-FRUCT Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezete Székhely: 5666 Medgyesegyháza, Deák F. u. 2/a szám. Tel.: 06 (68) 442-588, tel./fax:(06 (68) 441-339. Csorvási telephely: 5920 Csorvás, Tanya 69. Tel: 06 (66) 557-020, fax: 06 (66) 557-021. Egy saját embléma - a sok közül - már biztos a szezonra. Az áprilisban egyesüléssel létrejött medgyesegyházi székhelyű Medilruct-é. A korábbi Mediszöv teljes jogú utódjaként működő TÉSZ Csorváson hűtőházi háttér­rel rendelkezik, ahol a gyümölcs- és zöldségkereskedelem alapjait terem­tették meg. BIOTERMEK HITELESEN! Ha Ön biotermelő, azzá szeretne válni, vagy szeretné tudni, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt termék valóban bio, keresse A MAGYAR ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZŐ ÉS TANÚSÍTÓ SZERVEZETÉT, A BIOKONTROLL HUNGÁRIA KÖZHASZNH TÁRSASÁGOT! A Biokultúra Egyesület alapította, az FVM-ben HU-ÖKO-Ol kódszámon nyilvántartott kht.-t, mely az EU-ban és Svájcban elismert, az IFOAM által akkreditált egyetlen magyar ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezet. A ellenőrzéseink során azt vizsgáljuk, hogy a gazdálkodás mennyi­re felel meg az ökorendeletek (a tanács 2092/91/EGK rendelet, a 140/1999- Kormányrendelet), valamint a Biokontroll Hungá­ria Kht. előírásainak. Amennyiben megfelel, akkor a termelési eljárásra MINŐSÍTŐ TANŰSÍTVÁNY-t adunk ki, amely alap­ján az előállított termék, ökológiai (biológiai, öko, bio, orga­nic) jelöléssel forgalmazható. Társaságunk növénytermesztést, állattartást, feldolgozást, kereskedelmet, méhészetet és vadon termő növények begyűjtését ellenőrzi és tanúsítja. További információért kérjük forduljon hozzánk: Biokontroll Hungária Kht. • 1027 Budapest, Margit krt. 1. III/16-17. j Postacím: 1535 Budapest, Pf. 800. Tel: (1) 336-1122, 23, 66,67; (30) 393-9090, (20) 573-8036, (70) 243-7404. ! Fax: (1) 315-1123 • E-mail: info@biokontroll.hu • Internet: www.biokontroll.hu RK->KC>Nro01 l WUWSÁMA KHT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents