Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-23 / 171. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT III. LOVAS VILAGTALALKOZO Időutazás a betyárvilágba A Szarvas és Kondoros közötti puszták betyárvi­lága elevenedett meg a Békés megyei lovasok bemutatóján, melyet a nyitó nap után tegnap is­mét láthatott a közönség. A XIX. század 30-as, 40-es évei­ben játszódó életkép írója a szabadkígyósi Hankó József, a műsort pedig Szabó Zsuzsa, a Békés Megyei Lovas Szövet­ség titkára (aki egyben a vi­lágtalálkozó programszer­vezője is) állította össze. Az életképben természe­tesen megjelenítették az akkori időszak legje­lentősebb dél-alföldi csárdáját, a nyolc út találkozásánál épült Szabó Zsuzsa, a Bé­kés megyei lovaskül­döttség vezetője a rendezvényhez Illő, gyönyörű öltözék­ben köszöntötte a műsor nézőit Kondorosi Csárdát, s a híres betyár, Rózsa Sándor is meg­elevenedett. Láthattunk csikós­párbajt, melynek végén aztán éppen annak a lánynak a há­tán csattant az ostor, akiért a betyárlegények eredetileg ve­rekedtek. Megjelentek a kondorosi pusztán a vándorci­gányok, majd jöttek a katoná­kat toborzó huszárok. Ők sem hagyhatták ki a csárdát, .ahová hamarosan a pandúrok is megérkeztek, gyors me­nekülésre késztetve Ró­zsa Sándort. Megyénk bandériumá­nak lovasai között ott voltak természe­tesen a rendez­vénynek helyt adó Szarvas lovasklubjának f tagjai is. Ifj. / Kasik György és Bakró Krisztián például éppen a szép leányért vi­askodó betyáro­kat személyesí­tette meg. Szekértáborok,dámalovasok nyeregben Tegnap több ezren nézték meg a bemutatókat A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kun lovasok szekerükön egy jurtát Is behoztak a pályára, honfoglaláskori táboruk ezeresztendős történetet elevenített fel. TOVÁBBI FOTÓK INTERNETES OLDALUNK KÉPGALÉRIÁJÁBAN: WWW.BMHIRLAP.HU Megtapsolták a kozákokat- Szép a kozákok öltözéke, csi­nosak az olasz csikósok, és iz­galmas az amerikaiak western- show-ja - summázta a külföldi lovasbandériumokról alkotott véleményét egy fiatal hölgy a lelátók legfelső sorában. Hogy vélekedésével mások is egyet­értettek, azt jól bizonyította a megérdemelt, szűnni nem aka­ró taps, melyet a nyolc külön­böző nemzet küldöttségei arat­tak. Az amerikai lovasok való­ban izgalmas formában keltet­ték életre a vadnyugat puska­ropogástól sem mentes világát, az olasz csikósok pedig fárad­hatatlanul csattogtatták az os­tort. A kozák lovasok piros­kék, különleges ruházata és sajátos hajviselete is elnyerte a közönség tetszését. Abban mindenki egyetértett, hogy egy lovas világtalálkozó csak akkor Igazi, ha arra eljönnek a kozák lovasok Is. Némi Izgalomra mégis akadt ok, mivel Igen lassan jutottak át a határon, így éppen az utolsó pillanatban futottak be a megnyitóra. Az oldalt írta és szerkesztette: Lipták Judit Fotó: Kovács Erzsébet Pénteken már a tízórai kezdéskor benépesültek a lelátók a III. Lovas Világta­lálkozó helyszínén, Szarva­son, az Erzsébet-liget mel­letti sportpályán. A római négyesfogat bevonulását ezúttal is a találkozó zász­lajának behozatala követte. Erzsébet királyné napi tíz órát is lovagolt A XIX. században igen nagy divat volt a vadászat mellett a hobbilovaglás. Sissyről, azaz Erzsébet királynéról például köztudott, hogy imádta a lovakat. Volt olyan nap, amikor tíz órát is lova­golt a gödöllői Grassalkowich-kastély kör­nyékén. Nemes hölgyhöz ill& en nem férfi­módra, hanem fé- ' loldalt ült a nye­regben, Sissy te­hát dámalovas volt a javából. A délelőtti program egyik csúcs­pontját a nóniusz és lipicai fogatparádé jelentette, de ugyanígy nagy kaptak az őket követő olasz csikósok is. Zené­ben sem volt hiány a ren­dezvény második napján, porondra (azaz a sportpályá­ra) léptek a drezdai tangóhar- monikások, s a francia Bercsé­nyi Huszárezred Zenekara is. Külön tetszést váltottak ki a dámalovasok, azaz a hölgylova­sok, akik nem a hagyományos módon, hanem féloldalt ülték meg a lovat. Bemutatójuk során megtudhattuk, hogy 2003 no­vembere óta saját egyesületük is van a hazai dámalovasoknak. A déli órákban a házigazda te­lepülés népies fogatai léptek pá­lyára. A program a Négy évszak nevet viselte, mivel a hajtők (és a szekerek utasai) a különböző év­szakokban egykoron viselt ruhá­zatba öltöztek. Különös ügyesség­ről tettek tanúbizonyságot a dél­utáni lovastoma résztvevői. Négy gyermektomász csapat mutatta be egy időben programját: a kon­dorosi, a füzesgyarmati, a kecske­méti és a szentai (Somogy megye) lovasklubok tagjai. Közben pedig a közönség a hangosbemondón keresztül arról is értesülhetett, hogy a sikeres díjugratók többsé­ge valamikor gyermektomász- ként kezdte lovas pályafutását Megtudhattuk továbbá, hogy a lovaskiképzés alapja a futószára­zás, s hogy a lovastomához csak kivételes képességű lovakat lehet alkalmazni. Ahhoz ugyanis, hogy a tornászokat ne érje semmilyen baleset, a lónak egy svájci óra megbízhatóságával, egyenletesen kell ügetnie. Sok érdekességet kínáltak a pénteki programok látogatói szá­mára a délutáni, esti fellépők is. A Somogy megyei bandérium egy lóesküvőt, a Capari Lovasiskola pe­dig falkavadászatot elevenített meg. A csehországi, valamint a ko­zák lovasok programja szintén a délutáni órákban zajlott. A pénteki eseménysorozat zárásaként gyö­nyörű pusztaötös-bemutatót látha­tott a közönség. A fiatalabbak pe­dig bizonyára nagyon várták már, hogy este fél tíz legyen, ekkor kez­dődött ugyanis a Megasztár- koncert Lapzárta előtti informáci­óink szerint a koncertre Pál Tamás és Bálint Ádám kivételével mind a tíz döntős nagyon készült Hazaszeretet, huszárszemmel hagyományőrzők A bajtársak jóban-rosszban összetartanak A daliás, nyalka huszáro­kat legtöbben csak a régi filmekből ismerjük. A mostani lovastalálkozón azonban igazi huszárok­kal is beszélgethettünk. Ki gondolná, hogy Magyaror­szágon napjainkban mintegy nyolcvan hagyományőrző hu­száregyesület működik, ame­lyeknek tagjai szinte hetente magukra öltik a gyönyörű egyenruhát? Arról, hogy ez va­lóban így van, Győrffy Villám András huszárezredes mesélt nekünk.- A Magyar Huszár és Kato­nai Hagyományőrző Szövetség nyolcvan hazai és mintegy Győrffy Villám András, az 1848-as Radetzky-huszárezred főtiszti egyenruhájában. húsz határainkon túli (kárpát­aljai, délvidéki, erdélyi) huszár­egyesület munkáját fogja ösz- sze. Érdekesség, hogy nem csu­pán a környező országokban, hanem távolabb, így Németor­szágban, sőt az Amerikai Egye­sült Államokban is működnek a szövetséghez csatlakozott hu­száregyesületek. Győrffy Villám András el­mondta azt is, hogy a huszárok életében az alapot a hazaszere­tet és a lovak szeretete képezi. Napjainkban legfontosabb fel­adatuk a hagyományőrzés, ép­pen ezért itthon és külföldön szinte hetente huszárruhát öl­tenek, hogy különböző rendez­vényeken bemutatkozzanak a közönségnek. Pusztai vadlesen a szirti sassal madarak A solymászok egerészölyvekkel is vadásznak — Egeret, patkányt, csir­két, nyulat adok neki en­ni — mondja Sági Oszkár, farmosi solymász, miköz­ben szeretettel simogatja Verát, a szirti sast, aki 12 éve társa a vadászatban. A nagy madárról az is kiderül, hogy több, mint öt kilogramm a súlya, szárnyainak fesztávolsága pedig eléri a két métert Erről a lovas találkozón meg is győződ­hettünk, mivel Sági Oszkár meg­mutatta a közönségnek, hogyan lehet szirti sassal nyúlra, rókára, őzre vadászni. A madár azonban nagy szárnyai miatt erdőben nem tud vadászni, inkább a pusztákon csap le áldozatára. Sági András és Vera Igazi vadásztársak. A farmosi tanyán a szirti sas­nak saját röpdéje és fürdőmedencéje Is van. * i t

Next

/
Thumbnails
Contents