Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-19 / 167. szám
2005. JÚLIUS 19., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Séta a műemlékek között ménes A kincstári birtokot 84 négyszögletű járásra osztották Balról a központi istálló, volt törzsménistálló látható. Ma sportlóistálló. Hild János tervei alapján épült 1807-ben. Belső tere öntöttvas oszlopokkal háromhajós kiképzésű. A háttérben a Nonius Hotel, volt északi kaszárnya. Copf stílusban épült 1790-ben. Tervezte Jung József. Sokféle formája lehet az értékteremtésnek. Ennek egyik bizonyítéka és különleges példája Mezőhegyes, melynek történetét évszázadok óta meghatározta az Állami Ménesbirtok alapítása, együttélése és kölcsönhatása. Az itt teremtődött értékeket méltán ajánlotta a város hozományaként az unióhoz történő csatlakozáskor. Mezőhegyes és a Ménesbirtok nemcsak gazdasági eredményeire lehet büszke, hanem mindazon építészeti, természeti és szakmai értékeire mely az elmúlt 200 év alatt létrejött. Elsőként a település építészetéről beszélgettünk hollós Lászlóval, az Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettesével, aki a város helytörténetével és az ezzel • kapcsolatos gyűjtőmunkával is foglalkozik. Elmondta, hogy Mezőhegyes Magyarországon egyedülálló településszerkezettel, közel 60 védett épülettel, épületegyüttessel, hatalmas belterületi parkokkal és egyedi faritkaságokkal rendelkezik. A ménes helyének kialakításakor a kincstári birtokot 84 négyszög alakú járásra osztották, amelyek számokat kaptak. Ez lett a névadója a későbbi építményeknek, új erdőknek és tábláknak. így alakul ki több mint 30, úgynevezett élő major, melyekből 16 még ma is működik.- A nagyarányú építkezés 1785-ben kezdődött, melyek közül kiemelkedik a ménesbirtok reprezentatív központja. A parancsnoki épület ma irodaként szolgál, míg a mellette levő kaszárnyák ma lakóépületek, illetve a Nonius szálloda kulturált vendéglátóhelyeként funkcionál. A volt északi kaszárnyában jelenleg látványos kocsimúzeum foglal helyet. A központ szomszédságában található a hangai vendégfogadó és postakocsi állomás épülete, ami jelenleg középiskolaként működik. Épült 1789-ben, Jung József tervei alapján. Hild János kézjegyét őrzi több boltíves istálló, magtár, öregcsűr és más építmény. Közülük kiemelkedik a központi főmagtár, mely a magyar építészet kubista empire stílusának csúcsteljesítménye — összegezte Hollós László. Az építkezés kezdete Az építkezést a Bécsi Katonai Építészeti Igazgatóság elképzelései szerint, Kohlhoffer és Le Fevre katonai mérnökök irányították. A budai helytartótanács Hacker József pesti építési vállalkozót bízta meg a kivitelezéssel, illetve Jung József építészt a tervezési, építési feladatokkal. Postaállomás és emeletes vendégfogadó Mezőhegyesre Tótkomlós, Mezőkovácsháza, vagy Szeged felől jövet a reprezentatív központ északi részéhez érkezünk. Az 1789-ben Jung József tervei szerint épült Hangai vendégfogadó és postaállomás (Kozma Ferenc u. 34.) előtt a kocsik fordulására nagy teret biztosítottak, ezért áll hátrább, mint a többi épület. Az emeletes vendégfogadóhoz nagy udvar csatlakozik, melynek végében állt a kocsiszín és istálló. A 11 tengelyes ház boltozott földszintjén balra HIRDETÉS volt a posta és postáslak, középen a vendéglő, jobbra a bérlőlak. Az emeletre fa bábkorlátos lépcső visz, ahol egy nagyterem és kilenc vendégszoba volt. A fogadóra a vásárlási szándékkal érkező hadtáptisz- tek elszállásolása miatt volt szükség. Az épület mellett, a Hild János tervezte diadalíven belépve láthatjuk a Jung-féle északi kaszárnya emeletes, késő barokk, tornácos épületét, melyben 1985-ben megnyitott a 60 férőhelyes Nonius vendégfogadó. Volt vendégfogadó és postaállomás. Késői copf stílusban épült 1789- ben Jung József tervei alapján. Ma szakképző iskolaként üzemel. Építészeti remekművek copf és empire stílusban ménesbirtok Reprezentatív központ Mezőhegyes az építészeti, természeti értékeinek, magas fokú agrárkultúrájának köszönhetően az ország egyik legkülönlegesebb és legszebb kisvárosa. Nevét elsősorban lótenyésztése tette világhírűvé, de a mezőgazdaság más ágaiban és az ipari feldolgozásban elért eredményei miatt is 200 éve mintául szolgált egész Európában. A település egykori története II. József német-római császár és magyar király 1784. december 20-án aláírt rendeletével kezdődött, melynek értelmében császári és királyi ménesintézet létesítését határozta el. Ennek helyéül a mezőhegyesi „alkalmas” pusztát jelölte ki. Az építkezések 1785 májusában kezdődtek, neves mérnökök és építőmesterek irányításával. Az épületek közül kiemelkedik a ménesbirtok reprezentatív központja, amely mint épület- együttes, külön is méltón válhatna a világörökség részévé. Híres mesterek által Az 1789-1811 között elkészült központban Jung József kései copf és Hild János empire stílusú alkotásai láthatók. Középen található a parancsnoki épület, mellette az északi és déli, 90-90 méter hosszú, kétszintes kaszárnya épülete, szemben a fedett lovarda, a központi istálló, a keleti istálló, valamint az empire kapuk láthatók. ilMli Közös lépés a műemlékek, az épületek érdekében „A műemlékvédelem terén jelenleg egy köztes állapot van. A Ménesbirtok Rt. privatizációját követően átalakultak a tulajdonviszonyok. A birtok továbbra is a kincstár tulajdonában levő épületeket használja, míg az ön- kormányzatnak is vannak műemlékei, épületei. Ezek megőrzéséhez, felújításához az önerőt, a szűkös anyagi keretek miatt, nehéz biztosítani” — fogalmazott Sebők Antal polgármester. Kiemelte, hogy egyeztetéseket folytatott az rt. vezérigazgatójával, és tervük, hogy közösen keresik fel a Kincstári Vagyonigazgatóságot és a Műemlékvédelmi Hivatalt annak érdekében, hogy egységes fellépéssel próbáljanak megoldást találni a műemlékek további védelmére. A verselőket is megihlette a táj, környezet szépsége Féja Géza: „Lassanként a központba jutok, s úgy érzem, mintha tréfás, bűbájos szellemek egy másik világrészbe ragadtak volna. Különös látvány, mintha a kúriák, s úrilakok, a nyaralók és kastélyok vándorútra keltek volna, azután találkoztak Mezőhegyesen, s itt megállapodtak, mondván, hogy jó nekik ez a hely.” (Viharsarok, 1987.) Hild emlékérem a városnak örökségeinek védelméért Mezőhegyes város, illetve a ménesbirtok az ország határain belül és túl kisugárzó erejével a mindenkori közjóért vállalt szerepével, kiemelkedő eredményeivel, kulturális értékeivel és egyedülálló épületeivel méltó arra, hogy egységben is az európai és a világ kulturális örökségének része legyen. Az építészeti hagyományok megbecsülését, ápolását, a település harmonikus fejlesztését 1984-ben — elsőként a nagyközségek közül — a Magyar Urbanisztikai Társaság a legmagasabb kitüntetésével, a Hild János emlékéremmel ismerte el. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Veress Erzsi. (Forrásanyag: Mezőhegyes képes albuma, Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 193.) Eüb Idillin tempó HIRDETÉSI TANÁCSADÓI: ty Filyó Katalin, telefon: (66) 527-254, (20) 9291-775. «a Gálné Schmidt Éva, telefon: 06 (20) 330-2158, (66) 527-258. is Kiss Miklós, telefon: (66) 527-251, (70) 455-3672. nr Kmetykóné Molnár Márta, telefon: (68) 411-656, (30) 2492-033. ts' Palotás Zoltánné, telefon: (66) 527-253, (30) 9589-478. Fax: (66) 527-211 - www.bmhlrlap.hu DR. VÍGH IMRÉT (73) születésnapja alkalmából köszönti a „Mindig Megígérek Mindent Szövetség’ és a Háromszoros Lenin-díjjal kitüntetett Atyraui Fóliagyártó Zacskóipari Tanszék, Laci bácsi és Móni, a kenyérbáró és a toalettkacsa. *65386*
