Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-18 / 166. szám

2005. JULIUS 18., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP UTAZÁS Édesvizet bajosan találni ingatlan Tusnádfürdőn és Szovátán is jó befektetés házat venni Farkaslakán forduljunk el Tamási Áron sírja felé otthon Sokan hazajárnak Erdélybe Nehéz Erdély egy-egy tá­ját vagy települését ki­emelni, hiszen mindent látni kell. Szerencse, hogy a szorosan egymás mellett lévő falvak egy­szerre bejárhatók. Számos falu gazdag ásványi forrásokban, ilyen például Szentkatolna, amelyről Orbán Balázs azt írta, hogy a faluban, sőt a határain is csak bajosan lehet édesvizet találni. A fürdő a szív- és érrendszeri betegsé­gekben szenvedőknek segít. A település nincs jó állapotban, de a templom előterében az 1668-ból származó fából készí­tett haranglábat mindenkép­pen érdemes megnézni. Ez Há­romszék legrégibb ilyen jellegű építménye. Székelyföldön egymást érik a kisebb-nagyobb települések, sajátos házaikkal, helyenként az egymáshoz hasonló, mégis egyedinek számító székely ka­puikkal. Aki igazán szépet sze­retne látni, Máréfalvát semmi­képpen ne kerülje el! A egyik legszebbnek tartott rész a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyé­ben, Kolozsvártól délre fekszik. Torockó ékességeit, a festett bú­torokat, a háztartási eszközö­ket, a népviseletet, a kereszt­szemes és rámán varrott kézi­munkákat megcsodálhatjuk mind a múzeumban, mind a legtöbb vendéglátó háznál. Romániában évente egymillió turista fordul meg, reményeik szerint 2010-ig megkétszereződik ez a szám. Sokan úgy vélik, manapság szállodát, kisházat érdemes be­fektetésként Erdélyben vásárol­ni. Romániában évente egymil­lió külföldi turista fordul meg, de azt remélik, 2010-ig megkétsze­reződhet a szám. Szovátán már akadnak befektetők, néhány régi villa újra a korábbi pompájában ragyog. Tusnádfürdőn a korábbi tulajdonosok ugyan visszakap­ták régi ingatlanjaikat, de legtöb­ben nem tudnak vele semmit kezdeni. Sok az eladó ház, az árak alacsonyak. Házikosztot keresnek A Kárpátok erde­iben ma is sok medve él. A séta- utak mellett több helyen le­het látni állat­ra figyel­meztető táblát. Tusnádfirdőn telente a főut­cán grasszáló „maci’’ sem meglepő. Házikosztot keres­gélnek a porták körül. Szívélyes vendéglátás Ha vacsorázni szeretnénk, ne sokat tétovázzunk. Székelyföl­dön kevés étterem működik, azok is este kilenc körül zár­nak. A pincérek szívélyesek, a konyhában a szakács még akkor is hajlandó visszavenni a kötényét, ha záróra idején toppan be a vendég. Nagyobb városokban találunk McDonald’s-ot, de csak ízlete- sebb, ha valódi magyar ételt eszünk. Külföldi vendégek a parton duna-delta Kihagyhatatlan, egyedülálló víziparadicsom Románia egyik fő látvá­nyossága a tengerpart, amelyet egyelőre kevés magyar látogat. A néme­tek és a franciák már visszatérő vendégek. A Fekete-tenger Békéscsabától 800-850 kilométer, tehát nagy­jából ugyanannyi, mintha Hor­vátországba utaznánk. Persze Nyugat-Romániában az utak minősége sokkal rosszabb. Las­sabban haladunk, az autó is többet fogyaszt, száz kilométe­renként hat liter benzinnel szá­molva mintegy 12 ezer forint az üzemanyagköltség. A vidék igencsak megválto­zott az elmúlt másfél évtized­ben. A Constantától délre fekvő üdülőhelyeken jórészt külföldi befektetők új, wellness-szolgál- tatásokat kínáló szálláshelye­ket építettek, jól felszerelt aquaparkokat nyitottak, fejlesz­tették az infrastruktúrát. Egyre több visszatérő külföldi vendé­get fogadnak, főként Franciaor­szágból és Németországból, akik Neptun, Jupiter, Satum vagy Olimp homokos tenger­partján töltik szabadságukat. A luxushotelekben mintegy száz euróért, 25 ezer forintért adnak ki egy szobát egy éjszakára. A tengerpartra tartva vagy onnan hazajövet érdemes ellátogatni a Duna-deltához is. Hajóra száll­va csaknem háromszáz madár­faj várja egyedülálló élővízi pa­radicsomban a természet ked­velőit. A turistáknak egyre mindig figyelniük kell: míg Erdélyben sok helyen fizethetünk forinttal vagy euróval, itt kizárólag a lejt fogadják el. Túra előtt: kalandozzunk a világhálón is Szállások: http://erdelyiszallas.lap.hu/ Minden Erdélyről: www.erdely.lap.hu Erdélyből elszármazottak: http://etoerdely.org ____________ Min denféle a vidékről: http://www.erdely.com________________ Székel yföldi szálláskereső: http://www.szekelyszallas.hu___________ Városok, irodalom: http://erdely.web.com________________ Erdély története: http://mek.oszk.hu/02100/02109/html Kevésbé ismert helyek: http://karpatok.lap.hu/_______________ Ro mániáról, Erdélyről minden­kinek más jut eszébe. Van, aki csak az olcsó cigaretta, ruha és cipő reményében lépi át a keleti országhatárt, az első boltban be­vásárol és már jön is haza. Má­sok viszont a hegyekig is elmen­nek, hogy érezzék Wass Albert szavait. Megint mások hazajár­nak Erdélybe, Székelyföldre, a Fogarasi-havasokra nemcsak mint egy-két hetes élményre gondolnak, hanem a szülőföld­jükként. Mindegy milyen indít­tatásból, de érdemes Románia magyarok lakta településeire lá­togatni, ahol a magyar szó még érték. Ahol sokkal szegényebb ben, szerényebben élnek, mint az anyaországban, mégis tisz­tességgel, szeretettel látják el a látogatót. Farkaslakán fordul­junk el Tamási Áron szülőháza és sírja felé. A fejfáján az író ál­tal megfogalmazott felirat olvas­ható: „Törzsben Székely volt / Fia Hunniának / Hűséges szol­gája / Bomlott századának,,. Szállást és reggelit is igen olcsón kaphatunk forint Fizethetünk magyar pénzzel Meglepően sok erdélyi panzió ajánlatát találjuk meg a világ­hálón. Ennek ellenére nem foglalnak tömegesen pihenő­helyet az interneten. A látoga­tók zöme a helyszínen keres és persze talál is szállást. A turis­ták által kedvelt településeken szinte mindenütt szívesen lát­ják a vendéget éjszakánként kétezer forintért. Magánházak­nál fejenként 7—800 forintért bőséges reggelivel indulhat a nap, a vacsora további 1000— 2500 forint. Nyáron ráadásul a fűtésért sem kell felárat fizet­ni. A legtöbb helyen kényel­mes fekhelyre számíthatunk, a fürdőszoba és a konyha azon­ban nem luxuskivitelű. De hát, aki Erdélyben jár, nem is a szo­bában akarja tölteni a napjait. A házak zöménél fizethetünk forintban és euróbán is, a ha­tár közelében néhány boltban és vendéglőben is kiírják ma­gyar pénzben az árakat. Né­hány régi vagy új lejt azért tartsunk magunknál a bizton­ság kedvéért. Minden harmadik házban autószerelő-műhely utak Lépésben a vasúti átjáróknál Ha Erdélybe szeretnénk ki­rándulni, az utak ne szegjék kedvünket, de néhány alap­szabályt érdemes megjegyez­ni. A nemzetközi főutak jók, de forgalmasak. A kétszámje- gyűek hullámosak, lovas­kocsikat és traktorokat kell kerülgetni. A háromjegyűek rosszak, óránként legfeljebb húsz-harminc kilométert tu­dunk megtenni. A stoptáblát soha ne hagyjuk figyelmen kívül, mert a rend­őrök könnyen lecsapnak ránk. Ha a kocsinkat tengelytörés nélkül szeretnénk hazahozni, a vasúti síneken és hidakon ha­ladjunk lépésben, mert a bur­kolat igen silány minőségű. Ezek ismeretében pedig ne cso­dálkozzunk, hogy minden har­madik házban autószerelő-mű­hely működik, de a helyiek gyakran bütykölik maguk az út szélén Daciájukat. Az oldalt írta és szerkesztette: Fekete G. Kata A borulás nem hideg zuhany kirándulás Gyalog, biciklivel vagy ha éppen úgy tartja kedvünk, akár lóval is bebarangolhatjuk a környéket Ha szívesen járjuk a ter­mészetet, és nem ijedünk meg a kihívásoktól, a va­dászatot és a vadvízi eve­zést feltétlenül próbáljuk ki. Túrázhatunk is. Az erdélyi rafting egyik szép­sége, hogy még kevesen fedez­ték fel, így nincs tömeg. Vi­szont a szervezők már az 1990-es évek vége felé vitték az első csoportokat, így a hát­térre nem lehet panasz. Romá­niában, a Déli-Kárpátokban a Mehádiai és Cserna hegyek között azért is érdemes hajóra szállni, mert a víz nem olyan hűvös, mint az Alpokban. így az esetleges borulás nem jár hideg zuhannyal. Sőt, ha jól választunk útvonalat, akár ter­málfürdők közelében is kiköt­hetünk megpihenni. Vadászhatunk is. A kötelező meghívón többek között a va­dász útlevélszámát, fegyveré­nek típusát, gyártási számát, kaliberét, a határátkelő nevét, az országba lépés idejét, a fegyvertartási engedélyszá­mot, a vadásztagsági könyv számát kell megadni. Szarvas­ra, őzre, vaddisznóra, barna­medvére, siketfajdra, vad­macskára, rókára, hiúzra lő­hetnek az engedéllyel rendel­kezők. Kalotaszentkirály kör­nyékén szintén kiváló kikap­csolódást találunk. A hegyvi­déket az 1836 méter magas Vi­gyázó (Vlegyásza) csúcs ural­ja. A táj változatos, dombok, hegyek, erdők, völgyszorosok, vízesések, cseppkő- és jégbar­langok váltogatják egymást. A falutól nem messze hét tóból álló füzér várja a halászokat, búvárokat és a vízisportok kedvelőit. Ezen túl az egész környék al­kalmas gyalog-, bicikli- és lovastúrák szervezésére. Az erdélyi rafting egyik szépsége, hogy még kevesen fedezték fel, így egyelőre nincs nagy tömeg.

Next

/
Thumbnails
Contents