Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-16 / 165. szám

2005. JÚLIUS 16., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 HÉTVÉGE A tábor, mint önvédelem művészek Az első közös nyelv a festészet, a második az angol Pataj Pál békéscsabai fes­tőművész irányításával már a hetedik nemzetkö­zi képzőművész-tábort rendezték meg megyénk­ben, az elsőket Békéscsa­bán, a többit, 2003-tól Szabadkígyóson. Ott nyí­lik ma kiállítás a külföldi alkotók műveiből. Niedzielsky Katalin J — Sokat tanultam Csuta Gyuri- c tói, több alkotótábort szervez- | tünk közösen - mondta Pataj | Pál. - Rájöttem, hogy mindenki 2 nem jöhet ilyen táborba. A szak­mát először meg kell tanulni, aztán kell az a belső plusz, ami­től valaki tehetség. S ha már te­hetséges és szorgalmas, akkor talán művész lehet belőle. A festőművész táborába csak az jöhet, akit meghív. A részvétel te­hát rang, elismerés. Pataj Pál per­sze igazi tanár, pedagógus is. Mint mondta, nagyon szomorú, hogy a mai vüágban senki nem tesz sem­mit annak érdekében, hogy a való­di értékrend, a művészet megbe­csülése helyreálljon. A művészek nem tudnak megélni, arra kény­szerülnek, hogy vasárnapi festők, piaci, ipari festők legyenek. S mi­vel ez nemcsak magyar jelenség, hanem világszerte jellemző, önvé­delem is ez a tábor; egymást buz­dítják, hogy mégis érdemes, van, ami összetart, erőt ad. A tábor első közös nyelve a festészet, a második az angol. Pataj Pál festőművész (bal szélen) elárulta: pedagógusvénája éppen olyan erőteljes, mint a művészi. Örömmel lát­ja a harmincas, negyvenes korosztályban, hogy lesz folytatás... Felvételünkön a mester a tábori tanítványokkal Mint a beszélgetésekből kide­rült, hasznos látni, összehason­lítani egymás munkáját, új technikákat, látásmódot kipró­bálni, elsajátítani. Ä ÖZLEM HAL­KAN ERENUS (Törökország) már igazi törzs­tag, olyan sok­szor járt ha­zánkban. Külö­nös technikával dolgozik, ho­mokból, cementből kifejező, iz­galmas arcokat készít.- Magyarországon itthon va­gyok. Szeretnék minél többet tudni a magyar kultúráról, tör­ténelemről, és kedvem lenne megtanulni a nyelvet. Innen mindig rengeteg élményt, ins­pirációt viszek haza.- Magyarország a második hazám, már vagy öt táborban vettem részt. Az emberek ba­rátságosak, s az együttlét a leg­jobb inspiráció, itt mindig so­kat fejlődök. Csak azt sajnálom, hogy a nyelvet nem beszélem. IGOR CVACHO szlovák festő- és grafikusmű­vésznek ez a második ma­gyar alkotótábo­ra. Szabadkí­gyóson azért érzi jól magát, mert kellemes a társaság. Úgy gondol­ja, főleg új barátokat és jó kedvet adhatnak egymásnak egy ilyen táborban, az ötleteken túl. LOJZE KALIN­sek (Szlovénia) harmadszor jár Magyarorszá­gon, másodszor a táborban. Tör­ténelmi, klasz- szikus ihletésű alakokat, port­rékat fest Arra a kérdésre, a társadalom igényli-e a műalko­tásokat, azt javasolta, erről sose a művészeket kérdezzem.- A művészet a társadalmat gazdagítja, de a túléléshez manap­ság a művészek arra kényszerül­nek, hogy prostituálják önmagu­kat Persze ez is lehet kaland, ins­piráció - mondta Lojze Kalinsek. Európai borlovagok A VI. Gyulai Tarhonyafesztivál al­kalmával új borlovagokat avattak tegnap a belvárosi római katoli­kus nagytemplomban, a Nádi Bol­dogasszony kegytemplomban. Az Európai Borlovagrend és a Szent Vince Borrend tagjainak jelenlét­ében új boriovagokat fogadott so­raiba a lovagrend, amely közép­kori hagyományokra épít, minde­nekelőtt a Szent György Lovag­rendére. Az Európai Borlovag­rendnek a kontinensen több ezer tagja van, Magyarországon meg­haladja a kétszázat A rend hazai konzulátusa hároméves. Az ava­tási szertartást megelőzően bort áldott meg Kovács József plébá­nos, kanonok. ■ Sz. M. Az Európai Borlovagrend keresztény értékeket képvIseL A rend negyedszázada alakult az ausztriai Eisenstadt- ban. Tegnap létrejött a gyulai szervezet Is. Felvételünkön a frissen felavatott borlovagok. JEGYZET A köz általi /eloldozás kevés a bírói szerephez ÁRPÁSI ZOLTÁN az itt élőknek alighanem semmi új nincs abban, hogy az Or­bán család állami forrásból való gazdagodását vizsgáló bi­zottság elnökéről, Békéscsaba országgyűlési képviselőjéről kiderült, évekkel ezelőtt bírósági ügye volt. Hat éve másodfo­kon - a cselekmény csekély társadalmi veszélyességére te­kintettel - mindössze pénzbüntetésre ítélték. Valószínű ab­ban sincs semmi meglepő, hogy az ellenzék épp most, Or- bán-bizottsági elnöklése kapcsán derítette ki róla, amit erre­felé (csaknem) mindenki tud. Ha innen nézzük tehát a dol­got, nincs ügy, ha onnan, nagyon is van ügy. amikor a honatyát az Orbán-bizottság elnökének felkérték, okkal gondolta, képviselővé választásával feloldozást kapott korábbi „bűnei” alól. Hiszen javára ítélt a nép, megbocsátot­ta neki ellenfelei által kiszivárogtatott ügyét. Jogilag egyéb­ként sem számít büntetett előéletűnek, a feddhetetlenség menlevelét pedig megkapta a választóktól - gondolta. ma már látható, alaposan tévedett. A vizsgálóbizottsági elnöki, vagyis a bírói szerep más, mint a politikusé. A bírónak ugyanis minden tekintetben támadhataüannak kell lennie. Nem állhat elő olyan helyzet, hogy a „vádlott” visszakérdez­hessen: „Bíró Úr! Honnan van erkölcsi alapja az ítélkezéshez, amikor Ön is...” És erre nem lehet azt felelni, hogy régen volt, meg különben is, meg mi az hogy? És a párt elnökhelyettese sem mondhatja az ellenzék lemondásra felszólító nyilatkoza­tára: csak az elnök helyén maradásával lehet határidőre befe­jezni a vizsgálóbizottság munkáját És a Parlament elnöke sem nyüatkozhat úgy, hogy nincs rá szabály. Mi a fontosabb? A határidő, vagy a kikezdhetetlenség? Meg kellene már végre tanulni, hogy az utóbbi előbbre való. A hatalomnál, a bírásko­dásnál, a vizsgálóbizottságosdinál, mindennél. HOGYAN is ÍRTA Berzsenyi: „...minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs”. a politikusainknak nem ártana néha klasszikusokat is lapozniuk. AJÁNLÓ Vad csimpánzok között DVD Jane Goodall 1960- ban felkereke­dett, hogy a tanzániai Gombé Vadre­zervátumban az ember legközelebbi élő ro­konai, a csimpánzok viselke­dését tanulmányozza. Oda­adása és kitartása végül meg­hozta gyümölcsét: elnyerte egy vad csimpánzközösség tagjainak bizalmát, így az ál­latok apránként felfedték előtte személyiségüket és mindennapjaik tarkaságát. Filmünk két évtizedet mutat be Jane Goodall munkásságá­ból, köztük azt a jelentős fel­fedezést, hogy a csimpánzok szerszámokat készítenek és használnak! A film a Natio­nal Geographicnál jelent meg, a DVD ára 2590, a vide­okazettáé 1890 forint, (y) Két Jókai visszaemlékezései KÖNYV „..Az őrültek házába akartok záratni” címmel jelentek meg Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Ár- pádné Jókai Róza visszaemlé­kezései. Sőtér István irodalom- történész mutatott rá, hogy kü­lönösen Ady volt az, aki Jókai sorsában olyan intést fedezett fel, melyről a mi korunk néha megfeledkezik. A századfordu­ló ünnepelt írófejedelme áldo­zat is volt, s az ellene folytatott hajszának csak ürügyéül szol­gáltak családi és magánélet­ének nagyon is esetleges kö­rülményei. Az agg író elleni közhangulatot olyan indulatok és erők szították, melyek szá­mára Jókainak eszméi voltak gyűlöletesek. A könyv az En­ciklopédia Kiadónál jelent meg, az ára 2900 forint (y) Egykori békéscsabai Iskolájukban, a mai Szarvasi úti Savio Szt Domonkos Katolikus Általános Iskolában talál­koztak sok-sok év után az egykori elemi Iskolások, akiket agilis társuk, Makai András faggatott életútjukróL A gyökerek visszaparancsolnak Makai András csak félig-med- dig árulta el a titkot, hogy egy­kori békéscsabai kisdiákként, Hódmezővásárhelyen élő tisz­tes könyvkötőmesterként miért toborozta össze az egykor Do­mokos utca környékén lakó osztálytársait. Az sem véletlen, hogy az osz­tály, jelek szerint, legagilisabb diákja először a munkájáról be­szélt:- Hallatlanul érdekes doku­mentumokkal találkoztam, mi­után könyvkötőmesterként rok­kantnyugdíjba mentem, de res­taurátornak hívtak a Csongrád Megyei Levéltárba. Tartalmilag, de legalább formailag is annyi­ra izgalmas iratok ezek. Mivel vastintába mártott lúdtollal, szépen olvashatóan írták őket, egyes betűk alatt, például az „1” és „d” betűk szárai alatt egysze­rűen kiégette a papírt... Ezeket javítgatom ki, már amelyiket lehet. Mondok ennél érdekes­sebet is! A legbüszkébb azokra az egyetlen bőrből készített mappákra vagyok, amelyek akár 100 évig is bírják az idő fo­gainak erőlködéseit. Persze, tu­dom, arra is kíváncsi, hogy mi­ként jutott eszembe az osztály- találkozó megszervezése. Úgy, hogy mint most kiderült, má­soknak is megromlott az egész­sége. Másképpen fogalmazva, ki tudja egyáltalán hányszor látjuk még egymást az egykori iskolatársakkal, barátokkal. Az idő nagyon szalad. Nekem, kap­csolataim alapján, a tanárokat is beleértve, lehetőségem volt megtudni, ki, hol lakik. Ezek után hamarosan feladtam a meghívókat! Tudja, az élet bo­nyolult, nem szabad különö­sebben firtatni, ki miért nem jött el, miért sértődött meg an­nak idején, vagy időközben. Ta­lán igazuk van, talán nincs. Öten már meghaltak, de 28-an eljöttünk, és csak-csak kíván­csiak vagyunk egymásra. Ne­kem valahogy nagyon erősen visszahúztak a gyökereim, lak­hatom bárhol... Különben a most Hajnal utcában lakó Kiszely Marika néni volt az el­ső osztályfőnökünk. Elhatároz­tuk, ezentúl minden év július második szombatján összejö­vünk. És jövőre akár már együtt is ebédelünk... ■ Fábián István * i 1 1 i I í

Next

/
Thumbnails
Contents