Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-02 / 153. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 2., SZOMBAT GYULAI VÁRSZÍNHÁZ Lángostészta a pompos ínyenceknek Jellegzetes magyar étel Tlidják-e, mi a toki pompos? Egyáltalán nem mesehősről, hanem sokkal inkább egy hagyományos magyar eledelről van szó, amit a Körös-völgyi sokadalomban is megkóstolhatunk. Beszterczey Judit Szklenár Zsuzsa, a Pest megyei Tök hagyományőrzője nagymamájától tanulta meg a falu egyik hagyományos finomságának, a pomposnak a sütését. A népi eledelt az öregek kenyérsütéskor készítették el. A nyers, bedagasztott tésztából kiszakítottak egy darabot, és az akácfával fűtött kemencében megsütötték a pompost. A forró kenyérlángost a régiek mindennel ízesítették, amit otthon találtak: libazsír, tejföl, lekvár került a pompos tetejére.- Manapság már modernebb ízvilágot alkalmazunk: angolszalonnával, ; Pannónia sajttal és hagymával ízesítjük a csemegét - mesélte Szklenár Zsuzsa. A pompost, amit máshol langa- lónak is neveznek, gyakran burgonyával is ízesítik, ám a A népi eledelt sokadalom ínyencei bői, akácfával az eredeü recept alapján készült finomságot kóstolhatják meg.- Rengeteg finom magyar ételünk van. Vétek lenne veszni hagyni őket, hiszen bármikor felveszik a versenyt a külföldi nemzeti eledelekkel - vélekedett Szklenár Zsuzsa, aki magánemberként is imádja a fürdővárost. Külföldön is kóstolgatják A kenyérlángost már Lyon, Párizs, Bécs és Bajorország lakói is megízlelhették. Gyulán immár három éve a sokadalom kedvencei közé tartozik a csemege. régen nyers, bedagasztott tésztá- fűtött kemencében sütötték. smmumbv ■ .< vmmmmmmmmmmmmKmmmRmMmtmimmmmm A Pest megyei Szklenár Zsuzsa hagyományőrző lángossütő nagymamájától tanulta a jellegzetesen magyaros finomság, a pompos sütését A vár előtt az úgynevezett sokadalml téren található a kiállítási sátor, amelyben évről évre a népművészet remekelt Ismerhetik meg az érdeklődők. Felvételünkön a mintegy 200 tárgyból álló kiállítás egy jellemző részlete: a komódi hímzéses asztalterítőn tiszafüredi étkészlet az asztal mögött székelyfestéses szőnyeg, mellette a falon komádl hímzés és Békés megyei szűcshímzés látható. A múlt kezet nyújt a mának népművészet A hagyományt felelősséggel tovább viszik A gyulai vár előtti térre tegnap délelőttől folyamatosan érkeztek öt megye — Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Jász-Nagykun-Szol- nok - kézművesei. Szőke Margit A sátrakban nyolc népművészeti egyesület tagjai állítanak ki, ide várják az országos kovács céh csoportját is. A Körösvölgyi sokadalom három napja alatt 120 kézműves alkotásaiban gyönyörködhetnek és vásárolhatják meg azokat az érdeklődők. Mintegy 400 néptáncos, népzenész, népi énekes gondoskodik a népművészet gyöngyszemeinek megismertetéséről, de vásári komédiások is szórakoztatják a nagyérdeműt. Tegnap délelőtt a vártól indult a gyulai Demkó Zsolt va- dászhintaja, melyről az eleki kisbíró, Balázs Imre csalogatta városszerte a Körösvölgyi sokadalomba az embereket. — Gyula városában hatalmas vigalmat rendezünk, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit - dobolta ki. Az idelátogató olyan különleges mesterségek tárgyait láthatja, mint a pipakészítőé, a kovácsé, a bocskorosé, a kalaposé.- A Dél-Alföld népművészeinek ünnepe ez, akik az ősök által rájuk bízott hagyományokat Nem másolják, újraalkotják a régi tárgyakat A népművészeti kiállítást a kezdetektől dr. Illés Károlyné rendezi, maga is a népművészet mestere, „textilműves". A kiállítósátort tornácos házzá álmodta, hiszen errefelé ez az építészeti örökség. Hat éve ismerteti meg a látogatókat a bemutatott tárgyakkkal. Nem csodálkozik a nagy élmények láttán, mivel megszűntek a népművészeti boltok, és a ma próbálják felelősséggel tovább vinni - nézett végig a gyülekező sokadalmon Pál Miklósné főszervező. A kiállítási sátorban a Dél- Alföldön élő népművészek, népi iparművészek hímzéseit, gyapjúszőtteseit, gyékény-, csuhé- és szalmatárgyait, fafaragásait mutatják be. Az utóbbiak között használati tárgyakat, például fatányért, sőt szobrot is, valamint mézeskalácsalkotásokat is láthatnak az érdeklődők. Kintről népzene hallatszik, megjönnek az első látogatók, akik ámulva nézik a nem mindennap látható szépségeket. A tárgyakon átsüt, itt a i múlt kezet nyújt a Jj| mának. A jellegzetes matyóhímzés, amivel eredetileg lepedő- és párnavégeket díszítettek. A hódmezővásárhelyi népművész, Gardi László hamadszor állít ki Gyulán. A híres hódmezővásárhelyi majolikagyárban tanulta a fazekasságot Az ősi motívumokat múzeumokból gyűjti. embere csak ilyen helyeken nézheti meg a hagyományokban gyökerező alkotásokat. -Ama népművészei nem másolják, hanem újraalkotják a tárgyakat - magyarázza. Például a komódi hímzés minden környezetben megállja a helyét, de a székelyfestékes szőnyeg is, amit harmonizáló színekben készítenek, az sosem tarka. I Az ebesi Benei Péter mester fapipái örökség Nagyapjától látta először, hogyan kell a munkát elkészíteni Benei Péter pipakészítő a Debrecen melletti Ebesről érkezett. — A pipának egyedi formavilága van, évszázadok alakították úgy, hogy pásztorok, parasztemberek, a polgári világnak pedig mesterek faragták — avatott be a különleges világba. Szőke Margit A pipakészítő a pipát készítette, a rezet rá a piparezező - osztotta meg velünk a tudnivalókat a mester. Úgy tudja, a Duna keletre eső oldalán ő és Cegléden egy mestertársa működik mindössze. A Benei-pipa nem dísztárgy, hanem használati. Kisgyerekként nagyapjától látta, amint készíti a pipákat, akkor már csak a barátoknak. Korábban az asztalosmesterhez jártak a parasztemberek pipát venni. A nagyapai indíttatás mellett Benei Péter tanulmányozza a szakirodalmat, járja a múzeumokat. Vannak pásztorpipák, amelyek úgy alakultak ki, hogy a pásztorember kinézte magának jó előre példul a kökényfának a földből kijövő részét, meghajlította a faágat, hogy felvegye a pipa formáját. Évek után levágta és kifaragta belőle a pipát. Benei Péter elsősorban gyümölcsfából készítő pipáit: alma- , körte-, cseresznye-, de van kökényfa is, ami a tüzet jól állja. Akad 30 éves rózsagyökérből készült is. Az utóbbiak hosz- szabb életűek, az előbbiek nem repednek. Először megég a fa felülete, nem engedi tovább az égést. A fapipa jó hőszigetelő, szemben a cseréppipával, ami felforrósodik, nem lehet megfogni. Nem dohányzik, nem használja, csodálja Soha életemben nem dohányoztam - árulta el lapunknak Benei Péter pipakészítő mester. - A régi pipák formavilága bűvöl el, olyan szépek. Gyűjtöm a régi pipákat, vannak köztük tajtékpipák, cseréppipák. Sajnos fapipát keveset lehet ßllel- ni, mert ez az anyag romlandó, elkorhad - mondta. Bajorpipa, pásztorpipa, mozsárpipa, Ozsváth Pál-plpa és még sok más. Ozsváth Pál az 1800-as években csendőrtiszt, a betyárok réme volt, de jegyző, postamester Is. Szerette a hosszú szárú pipákat, ezeket róla nevezték eL i D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN
