Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-27 / 148. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2005. JÚNIUS 27., HÉTFŐ VÁROSHÁZI ESTÉK INTERJÚ A Nemzetiből is visszahúz a szíve bródy Norbert a nyár nagy részét pihenéssel tölti. Bár nem szerepel a városházán hétvégén, azért megnézi az EZ nem ugyanAZ című musical^összeállítást.-Hogyan gondol vissza a Jókai szín­házra?- Csupa kel­lemes érzés fűz a városhoz és a színházhoz. Szerettem a társulatot, sokakkal még ma is tartom a kapcsolatot. Ha nem is rendszeresen, de min­denkivel beszélek. Ginere (Gerner Csaba - A szerk.) a fővárosba költözött, vele leg­alább személyesen is talál­kozhatok. — Milyen teljesen új körben elhelyezkedni a Nemzetiben?- Egy fiatal, kétéves társu­lat működik a Nemzeti Színházban, akik közt én is megtaláltam a helyem. Kelle­mes a hangulat, jól beillesz­kedtem. — Már dolgozott együtt Janza Katával, hogy elkíséri hét végén?- Igen, mindketten ját­szottunk a Jekyll és Hydeban, egy ideig együtt is jártunk. Mivel jó maradt a kapcsolatunk, szívesen vele tartok, sok mindent megten­nék érte. Különben is hiány­zik már Csaba.- Elképzelhető, hogy színpa­don is láthatjuk?- A Nemzeti és a Jókai szín­ház direktorától függ, próbál­nak időpontot egyeztetni. Még nem tudom mi lesz belő­le, de szeretnék Csabán ját­szani. INTERJÚ Hazajár csabai előadást nézni marton Róbert nem vesz részt a Városházi Esték idei programjában, mert Kőszegen játszik egy nyári darabban. — Mi jut eszé­be a Békés Megyei Jókai Színházban töltött éveiből? — Hirtelen nem is tudnék kellemetlen emléket felidézni, csak jót. Különös, most ahogy gondolkodom, a középiskola jut eszembe. Két hete jártam legutóbb Békéscsabán egy osztálytalálkozón.- Hogy érzi magát a Nemzeti Színházban, megtalálta a fő­városban számítását? — Nem biztos, hogy valaha is meglelem azt, amit keresek. Két éve játszom Budapesten, remekül érzem magam. Sok a kedves kolléga, kellemes a légkör, megbarátkoztam a csúnya-szép fővárossal.- Sokakkal tartja a kapcso­latot a megyei színházból? — Néhányukkal hetente be­szélek, találkozunk, megma­radt a jó viszony köztünk. Évente kétszer-háromszor megnézek egy-egy darabot a csabaiak előadásában.- Mint meghívott vendég színpadra állna újra itthon? — Természetesen igen. Ha hívnak valahová szerepelni, elfogadom, de persze ez nem csak rajtam múlik. Az idei Vá­rosházi Estékre is csábítottak, de nem jöhettem, mert más­hol játszom.- Janza Kata említette egy korábbi interjúban, hogy a musicalestre Bródy Norbert- tel együtt elkísérik. Valóban jön? — Nyári évadom július végé­ig tart. Pont akkor költözünk Kőszegre próbálni, amikor az előadások lesznek. Bocsánat, nem váltom be a Katának tett ígéretemet. Az oldalt írta és szerkesztette: Fekete G. Kata és Zsótér Vivien Fotó: Kovács Erzsébet. Pikáns hálószoba-történet jutalom Előfizetőinknek kedveskedtünk a szombati Heltai Jenő-művel A vígjáték egyik főszereplője a méretes szekrény, amely alkalmas az elrejtőzésre. Képünkön Csomós Lajos és Tarsoly Krisztina. TOVÁBBI FOTÓK INTERNETES OLDALUNK KÉPGALÉRIÁJÁBAN: WWW.BMHIRLAP.HU Bár Heltai Jenő neve hal­latán a többségnek A né­ma levente jut eszébe, a Naftalin is nagy sikerre számíthatott. Lapunk sorsolás útján kétszáz je­gyet adott száz olvasó­nak a szombat esti békéscsabai előadásra. Akinek nem kedvezett a sze­rencse, de sietett, válthatott is belépőt. Annyi ismerős azon­ban, mint idén, még soha nem kereste meg a szerkesztőséget. Nem kaptak jegyet, de bíztak benne, valamelyik kollégánk­nak akad felesleges példánya. Sajnos nem volt, mindent elosz­togattunk. Hogy a nagy érdeklődés a Naftalinnak, Heltai Jenőnek, az előadást színpadra vivő Jó­kai színháznak vagy lapunk­nak szólt-e, ne boncolgassuk, vegyük úgy, mind a négynek. Az persze érthető, hogy a Naf- talinra sokan kíváncsiak, ugyanis a művel elég mosto­hán bánnak a színházak. Nemigen tűzte műsorára egy társulat sem az utóbbi időben. Pedig, miután 1908 júniusá­ban bemutatták a fővárosi Vígszínházban, sorra követ­keztek a vidéki premierek. Ungváron, Kolozsváron, Sze­geden, Debrecenben, Pécsett, Szolnokon, Sopronban buk­kant fel a vígjáték. Mindezt fi­gyelembe véve érthetetlen, hogy a bohózat nyomtatásban mindössze két füzetes kiadást ért meg: egyet 1908-ban, a má­sikat 1914-ben. Utóbbiból rá­adásul Heltai elhagyta az énekszámokat. A mű egy pikáns házasság­törésről szól. A történet egy bá­josan berendezett pesti, polgá­ri lakásban játszódik, ahol egymásnak adja a kilincset férj, feleség, após és anyós. Persze egyikük sem házastár­sával, hanem szeretőjével ran­devúzik. S ahogy az lenni szo­kott: a másik fél időnként meg­jelenik, mire az addig vágyott szerető fölösleges, lerázandó teherré válik. Mi a megoldás ilyenkor? Egy megfelelő mére­tű szekrény.- A darab nyelvezete hal­latlanul szellemes, bár A né­ma leventével ellentétben nem verses formában íródott. Rengeteg a helyzetkomikum, de sok más poén is adott, hogy a közönség jól szórakoz­zon - nyilatkozta Konter László, a Jókai színház direk­tora, a mű rendezője a zala­egerszegi bemutató előtt. A vígjátékot, amelyet három­szor fél órában adnak elő, a Dunántúlon már bemutatta a Jókai színház. A Naftalin-csapat Dr. Szakolczay Bálint - Csomós Lajos Terka, a felesége - Tarsoly Krisztina Laboda Péter-Tege Antal _______ Dr . Csapiáros Károly - Hodti József Manci, a felesége - Kovács Edit Patkány Etus - Paczuk Gabi______ Há zmester - Vajda Károly_______ Ka bóczáné - Komáromi Anett___ Il ka - Steinkohl Erika _____ Mi lka - Bányai Ágota____________ Kapronczay Tamás - Dénes Gergely Olcsvay Félix - Csipke Sándor Senkinek nem árulja el, hogy szófián l'art pour l'art A legjobb poénokat gyűjtötték össze a szerdai bemutatóra BÉKÉSCSABA. BEST UFF L'ART POUR L'ART Békéscsabán, a Városházi Estéken. A Farkas mezőn át, Winnetoun keresz­tül a pucér nőkig mindent be­levesznek a műsorba. boborján. A figurát állatok ih­lették, különös tekintettel a kutyákra, macskákra és Dolák- Saly Róbert régi barátnőire, akikkel ilyen ostoba arckifeje­zéssel beszélgetett. A buta szájtartásra is egyik ismerőse hívta fel a figyelmét, nem volt tudatos. Pandacsöki Boborján hasonlít is Dolák-Salyra, saját bevallása szerint elég gyakran szófián. Csak ezt senkinek nem árulja el. buddhizmus. Laár András buddhista pap, a kilencvenes évek elején végezte el a Körösi Csorna Buddhológiai Intézet buddhistapap-képző szeminá­riumát. DOLÁK-SALY GALLÁRÓL. Dolák- Saly Róbert állítása szerint a társulat és Galla között állan­dósultak a konfliktusok, ezért nem bánta, hogy Galla kivált 1996-ban. ELNEVEZÉS. Laár András a l’art pour l'art kifejezést esztendőkkel ezelőtt, tizenhét évesen, a hason­ló elnevezésű művészeti irányzat­tal kapcsolatos gimnáziumi ta­nulmányai hatására találta ki. madáretető. Dolák-Saly Ró­bert műve nem önálló regény, hanem több száz apró humor­morzsa. Esetenként nehéz el­dönteni, hogy az ember sírjon vagy nevessen a poénokon, tudniillik, azok néha egyálta­lán nem viccesek. ősök. Dolák-Saly Róbert Karin­thy Frigyest, Örkény Istvánt, Romhányi Józsefet, Alfonzét és Nagy Lajost tartja az abszurd humor ősatyjának. Példaképe Bródy János. társulat. A kilencvenes évek elején elkészítették első tévé­műsorukat, a Vastyúk is talál szeget előadást Ezt később a Farkas a mezőn és a Rengeteg parittya követte. Faludy György versel mellett Villon- és József Attila-költemények Is el­hangzottak a csütörtöki Hobo-esten. A művészt bőgőn, gitáron, furu­lyán, harmonikán kísérték kollégái a városháza udvarán. Hallottak már a Városházi Estékről? faggatózás Fővárosi színészeket kérdeztünk Békés megyei élményeikről BODROGI GYU­LA, JÁSZA l-DÍJAS SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ:- Hirtelen ar­ra sem emlék­szem, merre ta­lálható a városháza Békéscsa­bán. Még soha nem játszottam ott, talán ezért nem hallottam a programsorozatról. Régen jár­tam Békéscsabán utoljára, ak­kor is inkább a Május 1. Tsz- ben léptem fel Farkas Miklós barátom meghívására. A Gyulai Várszínházra is szívesen emlék­szem vissza, no meg a dobozi vadászatokra! Elintézték, hogy lőhessünk egy-két bakot és ha­za is vihessük megfőzni a húst. BENCZE ILONA, JÁSZAI-DÍJAS SZÍNÉSZ:- Nem hallot­tam még a Vá­rosházi Esték­ről, de nagyon szívesen játszanék a polgár- mesteri hivatal udvarán. A nyá­ri játékok és Békéscsaba, Békés megye különösen közel áll a szívemhez. Onnan indult egy kezdeményezés: fővárosi művé­szek meséltek iskolásoknak kü­lönböző írókról, költőkről. Ne­kem például Shakespeare ju­tott, mások Balassiról, Batsányi­ról, Csokonairól beszéltek. Nem tudom, miért nem folytatódott a kiváló sorozat. BUJTOR ISTVÁN SZÍNÉSZ, A „MA­GYAR BÚD SPENCER”:- A Városhá­zi Estéken még 1 nem vettem részt, de gondolom, nagy él­mény, hiszen a polgármesteri hivatal udvara gyönyörű. Gyu­lát is jól ismerem, mert min­denkori szerelmeim egy része ott játszott Jut eszembe: Békés­csabán egy hetet forgattam, sőt úgy Pírt Tímár Zoltán igazgatá­sa idején, hogy rendezek is a Jó­kai színházban. Most éppen a tihanyi nyári színházat szerve­zem, szívesen cserélnék tapasz­talatot a csabai kollégákkal. CSALA ZSUZSA, JÁSZAI- ÉS DÉRY- NÉ-DÍJAS SZÍ­NÉSZ:-Most az iga­zat mondjam vagy hazudjak? Őszintén szólva nem jártam még a csabai városházán, az estsoro­zatról sem hallottam még. Ez egyrészt jó, mert azt jelenti, meg­szaporodtak a nyári színházak, válogathatnak a helyiek a prog­ramok közül. Másrészt viszont szégyellem a hiányosságot Szép élmények fűznek a nyári előadásokhoz, egyszer zuhogó esőben játszottunk Debrecenben, mert a közönség nem ment el. Nagyon jólesett a ragaszkodásuk. 4 A 1

Next

/
Thumbnails
Contents