Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-24 / 146. szám

2005. JÚNIUS 24., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 ZSADÁNY Hasonmást terveztetnének beruházás Iparfejlesztéssel a térség elnéptelenedése ellen Dudás Árpád polgármes­ter évek óta próbálja a megye, mi több, az or­szág vezetésének tudtára adni, hogy a leszakadó térségek, imigyen Zsadány elnéptelenedését is, az ipar telepítésével, fejlesztésével lehet csak megállítani. S a község vezetője nem csak a szavak embere, hiszen a megyé­ben egyedüliként nyerte meg a Kiss Sándor elnök vezette partiumi, Bihar Megyei Tanács partnerségét a Zsadányban léte­sítendő biomassza-erőmű, illet­ve 3 ezer 600 négyzetméter alapterületű ipari park, inkubá­torház beruházás támogatásá­hoz. Zsadány az INTERREG III/A program keretében, 1 millió 730 ezer 575 forint saját erőt vállal­va, s 32 millió 880 ezer 925 fo­rint pályázati támogatást igé­nyelve a dél-burgenlandi Németújváron (Güssing) már működő biomassza-erőmű és biodízel üzem hasonmásának terveztetésére pályázik. Ezeket a kiválóanj!) működő üzemeket bárki megtekintheti Ausztriá­ban, csupán a licencjogot kell megvásárolni, és az adott hely­színre szabni. A tervezett erőmű naponta 390 mázsa száraz me­zőgazdasági mellékterméket alakítana át biogázzá, aminek az elégetéséből villamos energi­át és hőt nyernének. Kedvező elbírálás esetén a Pikó István brigádvezető (balra) és Bari Bertalan hivatalsegéd (jobbra) háta mö­götti területen épül meg a három, egyenként 1200 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok. Ugyancsak a Bihar Megyei Tanács partnerségével, szin­tén az INTERREG III/A prog­ram keretében, a községi sportpályával átellenben a 0497/1, illetve a 0497/8 hely­rajzi számú területen bruttó 124 millió 145 ezer 229 forint­ból három, egyenként 1200 négyzetméter hasznos alapte­rületű üzemcsarnokot, ipari parkot szeretnének építeni. Itt már kivitelezési engedélyes tervekkel rendelkeznek, s a te­lepülési önkormányzat az 5 százalék saját erő biztosítását is vállalta. — Bízom benne, hogy a tény­leges hátrányos helyzet alap­ján, s nem a megyei területfej­lesztési tanács gyakorlatát kö­vetve, urambátyám módon döntenek a támogatásról - fo­galmazott Dudás Árpád hangot adva a 43 milliós, Lengyel Ferenc-Petőfi utcai útépítésük­höz megítélt 9,6 millió forintos - csupán 22 százalékos(l) - tá­mogatással való elégedetlensé­gének is. — Mára ugyanis bebi­zonyosodott, amit régóta hajto­gatok, hogy a leszakadó térsé­gek, települések, ekként Zsadány elnéptelenedését is ki­zárólag az ipar telepítésével, fejlesztésével lehet csak megál­lítani — tette hozzá Dudás Ár­pád. A munkanélküliségről Sajnos Zsa­dány lélekszá- ma is csökke­nő tendenciát mutat. 1962- ben még 3 ezer 600 lako­sa volt a falunak, ma 1880- an lakják. Ráadásul a kor­mányzat verbális munkahely- teremtése ellenére nő a mun­kanélküliség. Zsadányban az aktív korúak 45 százaléka, 260 személy munkanélküli. Ez is az ipartelepítés szüksé­gességét indokolja — tudatta dudás árpád polgármester. Ahol sütik, és nem csinálják a kenyeret pékség A Zsadányi Malom '97 Kft. sok évszázados technológiát használ Az Amerikai Egyesült Ál­lamok Munkaügyi Mi­nisztériuma és a Világ­bank tisztségviselői így nyilatkoztak, amikor Zsadányban jártak: olyan finom kenyeret, mint itt, sehol, szerte a világon nem kóstoltak — tett köz­hírré egy exkluzív infor­mációt Dudás Árpád, a te­lepülés polgármestere. A település első embere útban a Zsadányi Malom '97 Kft. telep­helye felé újabb, mindenképpen említésre érdemes adatot szol­gáltat: az önkormányzat után, 60 körüli munkavállalójával e társaság a második legnagyobb foglalkoztató a községben. Azt már Pardi László főmol­nártól tudjuk meg, miszerint a nyolc mázsa/óra kapacitású malomban saját búzát őrölnek, s adalékanyag sem kerül a szaknyelv által BL—80-as liszt­ként emlegetett kenyérliszthez, illetve a BL-55-ös finomliszt­hez. Galó Pál pékmester azzal indít, hogy a Zsadányi Malom '97 Kft. pékségében nem csinál­ják, hanem sütik a kenyeret. Méghozzá a hagyományos, sok évszázados, bevált, kovászos technológiával, s ez érződik a termék minőségén. Mindennap 16 fajta kenyeret, s 60-70 féle pékárut sütnek, és Bihar- keresztestől Gyuláig 75 üzlet­ben találkozni a pékség termé­keivel. — A Zsadányi Malom '97 Kft. a teljes vertikumra törekszik. Éppen ezért a szántóföldi nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés, a malomipari tevé­kenység és a pékség üzemelte­tése egyaránt szerepel tevé­kenységi körünkben — tette hozzá Kovács Ferenc ügyvezető. Teljes kiőrlésű lisztből A Zsadányi Malom '97 Kft. pékségében, kiszolgálva az egészséges táplálkozás híveit, teljes kiőrlésű búza-, illetve rozslisztből is sütnek kenyeret és péksüteményeket. A teljes ki­őrlésű liszt hántolatlan búzá­ból, rozsból készül, mely érté­kesebb a finomlisztnél, mert sokkal több vitaminanyagot tartalmaz, hiszen tartalmazza a búza-, rozsmag összes részét, valamint rostanyagot, ásványi sót, fehérjéket, ásványi anyago­kat, vitaminokat. Attila hun király falunapja harmadszor Programok június 24—25. JÚNIUS 24. 19.00- 20.00 Zsadányi amatőr színjátszók előadása (művelő­dési ház) 20.00- 2i.oo Falunap megnyi­tása, orgonahangverseny (re­formátus templom) 21.00- 2l.io A református templom kivilágításának ünne­pi átadása 21.107-22.00 Hálaadó istentisz­telet JÚNIUS 25. 09.30 lo.oo Felvonulók gyüle­kezője a benzinkútnál 10.00- ^.1.30 Mazsorettes, nép- táncos, zenés felvonulás, hívo- gatás 11.30- 12.00 Mazsorettek, nép­táncosok össztánca (sportpá­lya) 12.op~-AS.oo íjászverseny az „Attila hun király legjobb íjá­sza” címért (sportpálya) 12.00- 12.30 Vésztői asszony­kórus előadása 12.30- 13.30 Stílus Divatház di­vatbemutatója 13.30- 14,00 A vésztői Turbucz- duó előadása 1^.00—14.30 Az Orosházi íjász Egyesület bemutatója 14.30- 14.40 „Zsadány tiszta, rendes és virágos portája” ver­seny eredményhirdetése 14.40-15.00 Komádi modern­táncos gyermekek előadása 15.00- 15.30 Tarr Gyula ma- gyarnóta-énekes műsora 15.30- 18.00 Komádi Arany­kor Nyugdíjas Egyesület elő­adása 16.00- 16,05 íjászverseny ered­ményhirdetése is.05—17.00 Musical Stage együttes műsora 17.00- 18.00 Leg-a-Láb Alapfo­kú Művészetoktatási Intéz­mény és a Biharsányi Néptánc­együttes műsora 18.00- 18.30 Rézfúvós zenekar előadása 18.30- 18.50 TIMON (Ürmösi Zoltán) énekes műsora 13.00- 20.00 Fiesta együttes fel­lépése 20.00- 20.40 Deja-Vu együttes előadása 20.40~2i.30 Csepregi Éva éne­kesnő produkciója 22.00- 22.20 Tűzijáték 22.30- TÓt Utcabál kifulladásig (Zsadány Község Önkormány­zata mindenkit szeretettel vár, a falunapi rendezvényekre a belé­pés ingyenes!) Számos munkahely szűnt meg az elmúlt évtizedben ipar Nélküle elsorvad a kistérség Osztja Dudás Árpád ipar- telepítéssel kapcsolatos elképzeléseit szathmári Ist­ván alpolgármester. A hajdani egyesített Magyar- Lengyel Barátság Szövetkezet első elnöke, a Hidasháti Állami Gazdaság Zsadány-orosi Kerü­letének volt vezetője még em­lékszik: '81-ben még 3 ezer 900 hektáron gazdálkodott a szövet­kezet, melynek 250 dolgozó, 50 nyugdíj mellett munkát vállaló tagja, s 40-50 alkalmazottja volt. Igaz akkoriban még 324 fejőste­hén, 150 hízómarha, s 150 nö­vendék ropogtatta a szénát az istállókban. A szövetkezet éves szinten 1,5-2 millió vágócsirkét produkált, de emellett 50-50 ezer libát, gyöngyöst is kibocsá­tott, s 4 ezer anyabirkás állo­mánnyal is ren­delkezett. Mára mindez a múl­té... A munka­helyek meg­szűntek, csakúgy mint a Hidas­háti Állami Gazdaság Zsadány- orosi kerületében. Pedig valami­kor ott is kétszáz munkavállaló kereste a kenyerét. Szathmári István '82—93 kö­zött kerületvezetőként dolgo­zott az orosi kerületben, s az ugyancsak Hidasháthoz tarto­zó Biharugrai Halgazdsággal karöltve intenzív haltenyész­tést folytattak. Volt olyan esz­tendő, hogy az orosi kerületben megtermelt 350-400 vagon ku­koricát a biharugrai halastavak lakói nyelték el. Az oldal a Zsadányi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet. Istenhittel, nemzettudattal a hívekért lelkész házaspár Nem a falu mellett, hanem a faluban és a faluval élnek Az Úristen Zsadányba ve­zetett bennünket, s mi tö­retlen hittel és szilárd nemzeti öntudattal hir­detjük az evangéliumot. Minél több embert szeretnénk Krisztushoz Vezetni — fogal­mazta meg Zsadányban szol­gáló felesége nevében is hit­vallásukat Demeter Ottó, Geszten helyettesítő lelkipász­tor. Az alig 270 lelket számláló Borsod megyei Trizsen csepere­dett lelkész alföldi — a Debre­cen közeli Téglás községben született - feleségével 2003. jú­niusa végén a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püspöké­nek kihelyezésével érkezett az akkor számukra teljesen isme­retlen Zsadányba.- Már akkor eldöntöttük, hogy mi nem a falu mellett, hanem a faluban és a faluval szeretnénk élni. Arra törek­szünk, hogy ne csak alkal­makkor, hanem a hétköznap­okon is az evangéliumot hir­dessük. Hittel, s kitartással végezzük munkánkat, de eredményt csak Isten áldásá­val érhetünk el — ismertette krédójuk további elemeit De­meter Ottó. Számára az Isten-tudat és a nemzeti öntudat elválaszthatat­lanok. Tradicionális református családból származván - már az ükapja is gondnok volt - otthon azt tanulta: „...mindenekfelett áll az Isten, s utána az követke­zik, hogy én magyar keresz­tyén vagyok.” Mindenképpen szolgálatuk gyümölcse, hogy ma már a zsadányi általános iskolások több mint egyharmada, hetven­nél is több gyermek, s az óvodá­sok 80 százaléka hittanos. — Idén nyolc felnőtt konfir­mált a gyülekezetben, s igaz, hogy szerényen, de a keresztel­kedők száma is növekszik. Ta­valy hagyományteremtő szán­dékkal rendeztük meg a konfir­máltak találkozóját, s igen szép számban vettek részt a rendez­vényen - vette át a szót Deme­ter Ottóné. Díszkivilágítással A Zsadányi Helytörténeti, Ha­gyományőrző és Faluszépítő Egyesület kezdeményezésére közadakozásból valósult meg a templom díszkivilágítása, melynek fényei a faluhap ke­retében gyúlnak ki először. „Hittel végezzük munkánkat, de eredményt csak Isten áldásával érhe­tünk el” — állítja Demeter Ottó (felvételünkön feleségével és kisfiával).

Next

/
Thumbnails
Contents