Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-23 / 145. szám
8 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TŰKOR HÍR SAV A patikáknak kötelező a kedvezményt megadni arra készül a kormány, hogy kötelezi a gyógyszer- tárakat: a gyártóktól kapott kedvezményt adják tovább a vásárlóknak - jelentette be a kormányszóvivő. László Boglár elmondta: nem támogatják azt az elképzelést, hogy a patikákon kívül más forgalmazó is árusíthasson gyógyszert, (bm) A szabályok betartását kéri a kormány A külföldön magyarokat foglalkoztató cégektől azt kéri a kormány, hogy tartsák be a fogadó állam szabályait. Nem lenne ugyanis kívánatos, hogy az esetleges jogsértésekre hivatkozva a jogszerűen működő cégeket is sújtó korlátozásokat léptessenek életbe magyarokkal szemben, (bm) Az Auchan sorozatos megtévesztésért fizethet NÉGYMILLIÓ FORINT bírságot rótt ki a Gazdasági Verseny- hivatal az Auchanra. Az áruházlánc többnyire a reklámújságjaiban meghirdetett és a valóságos ár közötti eltérés miatt fizethet. Előfordult, hogy nem tudta alátámasztani valamely terméke esetében a „legolcsóbb” jelző valódiságát, (bm) A BUX-índex 2005. június 22-én VáttozAs: -0,1795 Előző napi záró érték: 18 734 09.00 11.00 13.00 15.00 1630 FORRÓS: BÉT NYERTESEK Részvény Utofcö ár (Ft) Mtelekom 871 3,0 Antenna 4 700 2,17 Richter 1550 29 150 Brau 16875 0,45 VESZTESEK Részvény Utotsó ár (Ft) BIF 3350 FORRÓS: BÉT Synergon 520 -2,80 BorsodChem 2 300 Mól 17 325 OTP A BÉT indexe az elmúlt napokban Szlovák munkások trójai falova kölcsönkenyér Védőintézkedésekre egyelőre kicsi az esély az Európai Unióban 1*6 Ft 2325 196 1,91 ___104 1, 02 347 11 Miközben Győr-Sopron megyében kétezer új munkahely létesült az utóbbi időben, a munka- nélküliek száma tovább nőtt. A háttérben a kölcsönzőcégeken keresztül érkező szlovák munka- vállalók sejthetők. Horváth K. József A szlovákok egyre nagyobb számú magyarországi munkavállalása nyilván nem jelent akkora veszélyt a honi gazdaságra, mint Trójára a görögök falova. Szakemberek szerint azonban nem árt erre odafigyelni. Különösen azért, mert a munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli munkavállalás statisztikailag nem mérhető, a szomszédunk kölcsönzőjéhez elszegődő szlovák munkavállalónak még nyilvántartásba sem kelTvetetnie magát. így nem lehet tudni, dolgozik-e egyáltalán valahol, például nálunk, vagy a tartalékaiból él. Ugyanakkor ha közvetlenül magyarországi cégnél helyezkedik el, akkor a regisztrációt meg kell tennie. A szlovák munkaerő számának magyarországi növekedését tovább fokozza egy új kormányzati - kísérleti - intézkedés. Ennek keretében a szlovák kormány 2000 koronás - mintegy 12 ezer forint - utazási költség- térítéssel ösztönzi az ottani, legalább három hónapja nyilvántartásba vett munkanélküli, hazánkon kívül csehországi, ausztriai és lengyelországi elhelyezkedését. Az utazási hozzájárulást legfeljebb három alkalommal veheti igénybe a munkavállaló a kísérleti időszakban, amely jövő áprilisig tart. A szlovák kormány szerint a határ mentén élők munkavállalásának elősegítése legfeljebb négyezer embert érinthet, ebből mintegy 1500-an jöhetnek hozzánk. A honi munkaügyi kormányzat szerint ez a mennyiség nem okoz gondot, erősítette meg a szaktárca álláspontját lapunknak Schranz Edit szóvivő. Ugyanakkor nem növeli a bizalmat az, hogy a szlovák kormány mindeddig nem válaszolt a maA szlovák kormány anyagilag támogatja azon ttlurVkanélküliek utazását, akik külföldön keresnek munkát gyár kabinet azon megkeresésére, liogy a foglalkoztatásösztönzési lépések részleteit ismertessék. így azt sem lehet pontosan tudni, hogy már hatályos vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő lehetőségről van-e szó. A munkaügyi tárca idevágó ismeretei a szlovák kormány közleményéből és újsághírekből származnak. A főként Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében dolgozó, jellemzően naponta ide- és haza is buszozó, regisztrált munkavállalókból 12 ezret tartottak nyüván a megyei munkaügyi központok. Sokan dolgoznak Pest és Nógrád megyében is. A nyilván nem tartottakkal együtt összesen 25 ezerre becsülik az itt dolgozó szlovákok számát. Sik Endre, a Tárki szociológusa lát veszélyeket a folyamatban, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában 17-18 százalékos, tehát jóval magasabb a munkanélküliség, mint nálunk. Ráadásul az ilyen típusú kormányzati intézkedés más országoknak is mintául szolgálhat. Továbbá a külföldi munka- vállalás iránti érdeklődés pusztán attól is erősödhet, hogy a vállalkozók üzletet látnak a munkaerő-kölcsönzésben, s toborozzák az embereket, egyszerűen a nagyobb haszon jegyében. Tény ugyanis, hogy a szlovák munkaerő-kölcsönzőkön keresztül olcsóbban lehet munkaerőhöz jutni. Az elszámolás ugyanis a szlovák jogszabályok szerint történik. Míg nálunk ötvenhétezer, addig Szlovákiában körülbelül negyvenezer forint a minimálbér, és annak terhei is alacsonyabbak, mint Magyarországon. A magyar cégek tehát több ezer forintot spórolhatnak egy alkalmazotton - beleszámítva a kölcsönző jutalékát is -, ha szlovák munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztatják. A munka- vállaló is jól jár, hiszen a szlovák adórendszerben kisebb a terhe. A szlovák megélhetési költségek pedig alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnek át dolgozni. Csak a magyar állam nem jár jól, hiszen a nálunk kölcsönben dolgozók nem itt fizetnek adót. A Győr-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint az elmúlt időszakban több mint 2000 új munkahely létesült a megyében. Mindennek ellenére az országrészben nem nőtt a foglalkoztatottak száma, közel 4000 fővel nőtt viszont a munka- nélküliség. Védintézkedések nélkül A szaktárca figyelemmel kíséri a szlovák munkavállalók számának alakulását, a beáramlás megakadályozására azonban nincs hathatós eszköz. Molnárné dr. Nagy Ágnes szakjogász szerint a védintézkedések jogosságának bebizonyítására statisztikai adatokra lenne szüksége Brüsszelnek. Összegyűjthetőségüket viszont akadályozza, hogy a kölcsönző cégeken keresztüli foglalkoztatást nem kell regisztrálni. A gond viszont csak nőhet, mert a magyar munkaerőpiacot Románia és Ukrajna felől is élénk érdeklődés övezi. A KSH adatai szerint 2004-ben Szlovákiából mintegy négymillió egynapos látogató érkezett hozzánk, addig Romániából öt-, Ukrajnánál pedig kétmillió... Szívesen vállalnak munkát nálunk-9,46 in 42-2,00 __1546-1 ,67 6886 6950 -0,57 5051 Magasabb lesz a biztosítási díj, ha összebeszélnek 18 300 .............18387........ 18 200 ...........-Äiä...Lalii! Jo rt00 06.15.06.16.06.17.06.20P6.21.06.22. PORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. június 22-én €/Ft $/Ft €/$ l i f 247,77 203,31 1,21-0,03 Ft-1,57 Ft +0,1 cent Kartellgyanú miatt indított biztosítók és autókereskedők ellen eljárást a versenyhivatal. Kaszás Erzsébet A beszállítók és a fogyasztók járhatnak rosszul akkor, amikor egy szolgáltatóról kiderül, hogy úgynevezett kartellmegállapo- dást kötött - mondta érdeklődésünkre Sülök Zoltán, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője. - A kartell lényege: a piacon meghatározó cégek nyereségességük érdekében, kizárva a piaci versenyt, megegyeznek például a szolgáltatás árában, a beszerzésekben vagy a piaci politikájukban. A vesztesek azok, akik az értékesítési folyamat végén vannak, és már nem tudják másra áthárítani a megállapodás miatt keletkező többletköltségeket. A gazdaságkutatót annak apropóján kerestük meg, hogy kedden a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellgyanú miatt felügyeleti eljárást indított a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége, az Allianz Hungária Biztosító Rt., a Generali- Providencia Biztosító Rt., a Magyar Opel-kereskedők Bróker Kft., a Magyar Peugeot Márka- kereskedők Biztosítási Alkusz Kft. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. ellen. Nem kizárt, hogy a nyomozati eljárás során további cégek is felmerülhetnek. A rajtaütésszerű akció során információkat és anyagokat kértek tőlünk, de hogy mivel gyanúsítanak, arról nem tájékoztattak - nyilatkozta lapunknak Sipos József, az Allianz kommunikációs igazgatója. A GVH tájékoztatása szerint „előzetes információk alapján alapos gyanú merült fel arra, A kötelező és a casco biztosítások száma 4000 sm Kötelező gépjármű- ™ felelősségbiztosítások (ezer darab) 3000 2000 1000 ™ Kötelező gépjármű- H Casco biztosítások ™ felelősségbiztosítások ™ (szárazföldi járművek) LLLL. 2000 2001 2002 2003 2004 FORRÁS: PSZÁF hogy a vállalkozások egymáshoz kapcsolódó gazdasági tevékenységükkel a gazdasági versenyt korlátozták vagy torzították, és így a versenytörvény rendelkezéseit megsérthették. A biztosítótársaságok és járműkereskedők a 2002-2005 közötti időszakban évente egyeztetéseket folytattak és megállapodtak a gépjárműbiztosításokhoz köthető rezsi- óradíjakról, és ennek kapcsán merült fel a versenykorlátozó összejátszások valószínűsíthető- sége, és ezáltal a jogsértés elkövetésének gyanúja”. Mint Horváth Anita, a GVH sajtófőnöke nyomatékosította: ők nem azt állítják, hogy az érintett cégek megállapodtak volna a rezsióra- díjakban. Csupán azt, hogy feltételezhető, hogy amikor a rezsi- óradijakat egyeztették, akkor va■ Amikor a rezsi- órádéról tárgyaltak, valamiben megállapodtak, mondja a GVH. lamiben a versenytörvényt sértő módon jutottak egyezségre. Ám hogy miben és milyen tartalommal, ez a vizsgálati eljárás végéig titkos. És az eljárásra 180 nap van, ami kétszer meghosszabbítható. Kérdés, hogy a biztosítóknak miért érné meg magasan tartani a rezsidíjakat, hiszen nekik is ez alapiján kell kártalanítaniuk. Sülök Zoltán - hangsúlyozottan általánosságban, mivel a konkrét ügyben a vizsgálat csak most kezdődött - megjegyezte: ha a járműforgalmazók és a biztosítók a balesetet szenvedett gépjárművek javításánál kizárják a piaci versenyt, akkor a biztosító a saját szempontjait a biztosítási díjak kalkulációjában érvényesíti. Vagyis ezzel az indokoltnál magasabban tarthatja a biztosítási díjakat. t »
