Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Szívesen élne vidéken is fogság Spiró György legújabb regénye minden várakozást felülmúlt Gyulán is bemutatta Fog­ság című nagyregényét, az idei év irodalmi szen­zációját Spiró György nemrégiben. Hazánk egyik legjelentősebb szerzője tizenkét évig ír­ta regényét. Megérte. Beszterczey Judit — Emberpróbáló erőfeszítés le­hetett megírni a nagyregényt. Hogyan bírta energiával?- Szerencsére a kezdetekkor nem igazán sejtettem, mire vál­lalkozom. Ha előre tudom, hogy ennyi tanulással, jegyzetelés­sel, könyvtárazással jár a mun­ka, nem feltétlenül mertem vol­na belevágni. Tíz évig tartott az anyaggyűjtés, s fogalmam sem volt, hogy milyen műfajban ír­jam meg a témát. Sokáig tar­tott, amíg rádöbbentem, hogy miképp írhatom meg a Fogság történetét szépirodalmi műfaj­ban. — A nagyregény megjelenése előtti időszakban meglehető­sen keveset szerepelt.- Nagyon meggondolom, hogy mikor jelenek meg a kö­zönség előtt. Szándékosan vo­nultam vissza, hiszen minden időmet lekötötte a regényírás. Az Ikszek című regényem megjelenése után jó ideig di­vatos szerzőnek számítottam, de mindez nem befolyásolt. Némely kötetemmel pedig nem értem el olyan átütő si­kert, mint az Ikszekkel, ám ettől nem gondolom, hogy azok kevésbé jó művek lenné­nek. — Milyennek találja a vidéki életmódot?- Budapesten születtem, és igen sokáig nem ismertem a vi­déki Magyarországot. Első re­gényemet a Kerengőt, ami egy vidéki kisvárosban játszódik, úgy írtam meg, hogy életem­ben nem jártam vidéken. Ké­sőbb tíz évet töltöttem el Kapos­váron, a Csiky Gergely Színház dramaturgjaként, majd a ki­lencvenes évek elején három vem eldönteni, hogy Tolsztoj vagy Dosztojevszkij a nagyobb író. Az irodalom nem lóver­seny, Ady Endrét és József At­tilát nem lehet összehasonlíta­ni. A Nagy Könyvet egy közvé­lemény-kutatásnak tartom, amelyből kiderül, hogy jobbá­ra gyermekkorukban olvas­nak az emberek, később nincs rá idő. Spiró György, ha előre tudja, hogy mennyi tanulással, Jegyzeteléssel, könyvtárazással jár a munka, talán bele sem vág a Fogság megírásába. éven át Szolnokon éltem, ahol a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója voltam. Vidéki létem alatt rádöbbentem, hogy sokkal élhetőbbek ezek a városok, mint Budapest, dolgozhattam, bevásárolhattam, kerékpároz­tam. Ha nem kötne szinte vala­mennyi feladatom Budapest­hez, akkor szívem szerint vi­dékre költöznék. — Mi a véleménye A Nagy Könyv játékról?- Azt a rengeteg pénzt, amit az állam a tévéműsorra költött, közvetlenül is odaadhatták volna a könyvtáraknak. Mély­ségesen elítélem azt, hogy könyveket versenyeztetnek egymással. Nekem semmi ked­- Szokott-e televíziót nézni?- Korábban még tévékritiká­kat is írtam a Magyar Naplóban és a Népszabadságban. De több ok miatt is abbahagytam. A leg­fontosabb szempont az volt, hogy minden korábbinál mé­lyebbre süllyedt a magyar mé­dia színvonala. Ha nívós termé­szettudományi, ismeretterjesz­tő vagy politikai műsorra vá­gyom, akkor külföldi adót né­zek: a Bayerischer Rundfunk Deutschland a kedvencem. Vi­szont van egy kedves magyar műsorom, Korda György és Horvát János pókerközvetítése a Sportl adón. Minden tisztele­tem Korda Györgyé, akit zseni­ális, szellemes és éles eszű sportriporternek tartok. Ráadá­sul az énekesi karrierét illetően tele van öniróniával, amit kevés médiaszemélyiség mondhat el magáról. : Életrajzi érdekességek SPIRÓ GYÖRGY 1946. április 4-én született Budapesten. Az ELTE Esz­tétika és Kom­munikáció Tanszékének egyetemi docen­se. 1990-1997-ben a Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­la tanára. 1997 óta Széche- nyi-ösztöndíjas. Csirkefej cí­mű drámája 1987-ben jelent meg. Gáspár Laci ugyanolyan maradt Gáspár Laci az első Mega­sztárban bukkant fel. Azóta megjelent első nagylemeze, népszerűsége töretlen. Leg­utóbbi békéscsabai fellépé­se előtt beszélgettünk. Suhajda Zoltán — Az emberek őszintének, sze­rénynek ismerték meg. Hogyan tud megküzdeni a popszakma kihívásaival?- Nagyon sok megtisztelő do­log történt velem, több elismerést, díjat kaptam. Ezek miatt viszont nem fog megváltozni a személyi­ségem. Ugyanolyan maradtam, és nem is akarok megváltozni.- Mennyiben érzi saját telje­sítményének azt, amit a cigány közösségért tett?- Nem volt tudatos. Csak azt csináltam, amit szerettem vol­na, de ha emellett párhuzamo­san elértem valamit, akkor an­nak nagyon örülök. Mostanra ez már felelősség is.- Mit gondol arról, hogy egy­re több a Megasztárból kikerült előadó? Nem fog velük telítődni a szakma? — Nem baj. Válassza meg vég­re a közönség, hogy kit szeret, kit szeretne hallgatni. Ne egy producer találja ki az előadókat, vagy azt, hogy mit kell szeretni. — Készül már az új album? Milyen irányban folytatja? — Előtte sem volt irány, most sem lesz. Az a fontos, nem kell erőlköd­nöm, hogy lemezt készítsek. — Mit szólna ahhoz, ha kislá­nya is ezt a pályát választaná? — Tehetséges, de majd ő el­dönti. Ha mégis a zenével fog­lalkozna, akkor örülnék neki. JEGYZET Adolf Hitler népszerűbb, mint Kossuth Lajos ÁRPÁSI ZOLTÁN VAN EGY Jó És EGY rossz hírem. Kezdjük a rosszal! Az érettsé­gire készülők körében Adolf Hitler „menőnek” számít. A jó hír: amíg 2003-ban a megkérdezettek kilenc százaléka vá­lasztotta példaképének, az idén csak négy. A Felvételi Infor­mációs Szolgálat közel harmincezer olyan középiskolást ke­resett meg, akik idén, jövőre, vagy azt követő évben érettsé­giznek, s szeretnének továbbtanulni. Vagyis nem a leggyen­gébbeket kérdezték arról, kit tartanak példaképüknek a tör­ténelemből. A sorrend a következő: Mátyás király (16 száza­lék), Napóleon (10), Szent István (6), Széchenyi (6), Hitler (4), Kossuth (4), Nagy Sándor (3), Mária Terézia (3), Caesar (3), Károly Róbert (2). Amint látható, az első tíz legnépsze­rűbb között öt a magyar, az első húsz között pedig további hat: Hunyadi, Dobó, Nagy Imre, Deák Ferenc, Zrínyi, Petőfi. Egy két évvel ezelőtti hasonló felmérés eredménye még így nézett ki: Mátyás (38), Napóleon (24), Kossuth (23), Széche­nyi (22), Szent István (19), Hitler (9), Caesar (8), Mária Teré­zia (6), Rákóczi (6), Deák Ferenc (5). Mindössze két esztendő alatt Hitler megelőzte Kossuthot, Széchenyi említettsége pe­dig jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a náci vezéré. az adatok rámutatnak oktatásunk katasztrofális állapotára. Hiába a pedagógusok igyekezete, ők sem képesek ellensú­lyozni az oktatáspolitika hiányosságait. Nevezetesen, a nem­zeti értékek és tudat háttérbe szorulását. másfelől - különösen Hitler „nyomulása” láttán - újfent el kell gondolkodnunk azon, téüenül kell-e néznünk a médiából mind nagyobb rohammal ránk törő erőszakhullámot. S szép csende­sen tudomásul vesszük, hogy egy idő után zúzdába küldhetjük Petőfi, Arany, Ady, József Attila verseit, és kitörölhetjük nemzeti emlékezetünkből Rákóczi, Kossuth, Széchenyi, Nagy Imre nevét meglehet, akkor már az emlékezet sem lesz nemzeti. ARPASIZ@AXELS.HU AJÁNLÓ Oroszlánkalandok óvd Észak- Zimbabvéban a National Geog­raphic filmes csapata - Lyn­ne és Phil Richardson - szokatlan kalandra vállalko­zott: a járművük nyújtotta biztonság helyett gyalogszer­rel eredtek az oroszlánok nyomába, hogy testközelből rögzíthessék egy falka lenyű­göző, titokzatos életét. A szá­raz időszak beköszöntével az oroszlánok és a filmesek a vízlelőhellyel gyéren ellátott Zambezi völgyében vertek tá­bort. Elefántok, hiénák és kaf- ferbivalyok keresik fel ilyen­kor a helyet, hogy szomjukat csillapítsák. Infravörös kame­rával még éjszaka is dolgoz­tak a filmesek, sőt egy né­hány órája született kölyköt is láthatunk, (y) Maigret csapdát állít könyv Georges Simenon regé­nyében egy gyilkosságso­rozatot igyek­szik megoldani Maigret fel­ügyelő. Párizsban titokzatos gyilkos vadászik a fiatal nők­re. A gyanútlan áldozatokkal kísértetiesen egyező módon bánik el a gonosztevő. Az ut­cákon rendőrök cirkálnak, a sarkokon őrök posztóinak, mégis újra és újra megis­métlődik a szörnyűség. A bűncselekmények indítékát Maigret felügyelő próbálja kideríteni. A nyomozás ele­inte nem sok eredménnyel kecsegtet, mígnem egy fiatal és kicsit könnyelmű rendőr­nő siet a detektív segítségé­re. A regény a Park Könyvki­adó gondozásában jelent meg. (r) *261593' sziiÁtyimúskA ayuLAfii MA 6 ÉAXE.S! "polöog születésnapot, jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván: anya, apa, |<óra mama és tata. KRISTÓF HENRIK BENCE június 19-én lesz 3 éves. Sok szeretettel KÖSZÖNTI EZEN A JELES NAPON anya, apa, Hildi mama és a család összes tagja. HIRDETÉS Ma ünnepli 20. születésnapját KURTA ZOLTÁN Gyulán, alkalomból szeretettel köszöntik szülei, nagyszülei Kurta mama és tata. Békéscsabán KKLER Köugces Mária (Szöszi) wa üoDepli 80. születésnapját, j Sok szeretettel köszöntik ! és sok boldogságot kwáooak L Joí Magdi, Jani, gyűri, István, , Balázs és Renáta. i * 1 i I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents