Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-15 / 138. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 15., SZERI MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Részt vesznek-e véradásokon? BAUDERMANN ÁRPÁD, 28 ÉVES, OROSHÁ­ZI MUNKANÉL­KÜLI:- Az idén már második alkalommal adok vért. Amióta regisztráltak, rendszeresen hívnak. Én meg szívesen jö­vök, mert a vizsgálatok során kiderül, egészséges vagyok-e. Szerencsére minden rendben a szervezetemmel, nekem még nem volt szükségem má­sok vérére. GÁL ATTILA, 24 ÉVES, OROSHÁ­ZI TANULÓ:- Csalá­dunkban én vagyok az egyetlen vér­adó, nem is agitálok senkit, mindenki maga dönti el, hogy jön-e. Amikor először hallot­tam a véradásról, megemlítet­ték, hogy a rendszeresség jót tesz az egészségünknek is. Egyszerre adhatok és kapok is esélyt egészségem megőr­zésére. SZIKORA DÁNI­EL, 18 ÉVES, OROSHÁZI DI­ÁK:- Két napja töltöttem be 18. évemet, artam vért ad­ni, de nem lehetett. Barátaim között is van néhány donor. Első véradóként semmi rossz érzés nincs bennem, jövök új­ra, amint lehet. A vizsgálat azt is kiderítette, minden rend­ben az egészségemmel. Remé­lem, segíthetek máikon. GELLÉNY IMRÉ- NÉ, OROSHÁZI, 60 ÉVES, NYUG­DÍJAS:- Hajdanán a gerendási munkahelye­men szerveztek be, van annak már vagy 20 éve. Azóta rendsze­resen hívnak és én szívesen jö­vök. A gyermekeim a katonaság­nál és az iskolában kaptak kedvet, azóta ők is donorok. Amikor édes­anyám beteg volt, szüksége volt vérre. Ki tudja, ki segített rajta. Ta­lán én is tudok másokon. ■ (cs) A Hírlap hozzánőtt az életünkhöz FETSER JÁNOS szocialista or­szággyűlési .képviselő,. Orosháza pol­gármestere úgy gondolja, hogy egy megyebeli politikus­nak tájékozottnak kell lennie a térségben történő események­ről, ezért - ha szereti, ha nem- rendszeresen olvasnia kell a Békés Megyei Hírlapot. - In­formációforrásként, visszajel­zésként szükség van egy ilyen lapra - vallja a polgármester.- Véleményem szerint régeb­ben kiegyensúlyozottabb volt a Hírlap, mert a versenyhely­zet ellenőrizte a közreadott in­formációk kiválasztását, tar­talmuk hitelességét, a szer­kesztés arányosságát, a szer­kesztőségi véleményeket. A képviselő szerint egy me­gyei lapnak—főként a megyében egyedüliként lévőnek — szinte kötelező a legerőteljesebben kép­viselni a közszolgálatiságot — Rendszeresen olvasom az újságot, s a megyei eseménye­ket nyomon követő tudósítá­sok, jnterjúk, ha tartalmasak és megalapozottak, felkeltik az érdeklődésemet. A mai világra jellemző az elbulvárosodás. Hogy ez, a lapot is érintő ten­dencia tetszik-e valakinek, az ízlés dolga. Szerintem ez min­denképpen negatív irány, amely csökkenti egy napilap szellemi, morális értékét. Azt hiszem, hogy az újság hűséges olvasói, akik közé magamat is sorolom, az ilyen divatkövetés nélkül is kitartanának az előfi­zetés, vásárlás és hirdetés mel­lett. A Békés Megyei Hírlap a megye napilapja, és éppen me- gyeiségét szeretem. A Hírlap hozzánőtt az életünkhöz. Van­nak hibái, de sok szeretni való is akad benne, s amikor a hiá­nyosságairól szólunk, csak azért tesszük, mert szeretnénk megőrizni korábbi értékeit, hogy még sokáig a megye ked­velt lapja lehessen. ■ (mk) A földön kell járniuk termelők Még az önköltségi árat sem kapják meg? ^ Pap Gábor békési gazdál­kodó úgy véli, a fiatal ter­melők vannak a legnehe­zebb helyzetben, nekik ugyanis csak a földből kell megélniük, nincs más jövedelemforrásuk. Persze azért az időseb­beknek sem könnyű. Papp Gábor Pap Gábor viszonylag kis terü­leten, 14 hektáron gazdálkodik. Tavaly 30 tonna búzája és 90 tonna kukoricája termett. Előb­bit sikerült értékesítenie, igaz, ez sem volt túl egyszerű, hiszen a szerződésben előre megsza­bott ár helyett mázsánként 200 forinttal kevesebb pénzt utal­tak át a számlájára. A kukori­cát azonban egyáltalán nem tudta eladni, a tengerit decem­berben egy bérraktárba szállí­totta és tárolásáért azóta már több mint 127 ezer forintot fize­tett ki.- Tavaly ősszel voltam az ag­rárkamara gyűlésén, ahol egy szakember kijelentette, legszí­vesebben azt mondaná a gaz­dálkodóknak, hogy ne vesse­nek, mert úgysem tudják elad­ni. Ezzel mi is tisztában va­gyunk, de nem bírjuk ki, hogy ne gazdálkodjunk — vázolta so­kak álláspontját a férfi. — Egy hektár főid megművelése éven­te, a vetés, az aratás, a magok megvásárlása, a szállítás és a többi kiadás, szerényen számít­- Szeretjük a földet, és reménykedünk abban, hogy jobb lesz — mondja a békési gazdálkodó. va is belekerül 120 ezer forint­ba. Eközben a pletykák arról szólnak, hogy bizonyos keres­kedők 1500-1700 forintért akarják felvásárolni az idei bú­za mázsáját.- Gondolja csak el! Egy hektá­ron áÜagosan 50 mázsa búza te­rem. Ha igazak a híresztelések, akkor még az önköltséget sem kapjuk majd meg a terményün­kért - számolt be tapasztalatai­ról a férfi. Az eladásból szárma­zó összeghez még hozzájön a te­rületalapú támogatás, amely az előző évben elérte a hektáron­kénti, körülbelüli 35—37 ezer fo­rintot, igaz, ezt a pénzt csak több részletben kapták meg. Nullára azonban még így sem lehet kihozni a költségeket. Pap Gábor szerint egyébként tavaly óta különösen nehéz a helyze­tük, korábban sem volt ugyan túl nagy hasznuk a földön, de legalább nem fizettek rá. Pap Gábor, okulva a tavalyi ta­pasztalatokból, az idén nem ve­tett kukoricát, hanem hat hektá­ron búzát, négy hektáron napra­forgót, két hektáron zabot és szintén két hektáron lucernát termel. Utóbbi növény értékesí­tése sem egyszerű, egyre keve­sebben tartanak ugyanis állatot, így nincs igény a lucernára sem.- Szeretjük a földet, és re­ménykedünk abban, hogy jobb lesz. Hogy aztán jogosan biza­kodunk-e, nem tudom - tárta szét végezetül a.karját a békési gazdálkodó, kifejezve kételyeit. Nem lesz elég raktár? Pásztor Jánostól, a Békési Kis­gazdakor elnökétől úgy érte­sültünk, hogy Békés megyé­ben tavalyról jelen pillanat­ban is körülbelül 200 ezer tonna gabona van a raktá­rakban. Erősen kérdéses, hogy ezt a mennyiséget sike­rül-e értékesíteni az idei ara­tásig. Az érdekvédelmi szerve­zet vezetője hozzátette, miu­tán a termelők nem tudják hol elraktározni a gabonát, ezért sajnos előfordulhat, hogy áron alul kell majd érté­kesíteniük terményeiket. Az értékesítési válság tehát egyre erőteljesebben érezteti hatását a mezőgazdaságban. A betegek a kacsára gyanakszanak fertőzés „Örülünk, hogy nem szagoljuk alulról az ibolyát’ Orosházi diákok Nagykárolyban Orosháza erdélyi testvérvárosa Nagykároly. Az ottani Elméleti Lí­ceum és az orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium között három évvel ezelőtt jött lét­re a testvériskolai kapcsolat, az­óta rendszeresek a látogatások. A napokban a nagykárolyi gimná­zium iskolanapján az orosháziak vetélkedőn vettek részt, a téma az ókori görög-római mitológia volt A versenyen 7 iskola csapa­ta versengett, Magyarországról a mátészalkai Esze Tamás Gim­názium és az orosháziak. A test­vériskola 9/6 osztályának gárdá­ja harmadik lett. ■ (cs) Több dolgozóval beszélget­tünk tegnap azon húsz békés­csabai barneváli dolgozó kö­zül, akik atípusos tüdőgyulla­dást kaptak bakteriális fertő­zés miatt. A munkások ki­zártnak tartják, hogy a kinti 35 fok és a feldolgozóban lévő 12 fok közötti hőmérséklet­különbség miatt „szedtek össze” ilyen súlyos betegsé­get. Leginkább a kacsákra gyanakszanak, akadt, aki gyógyszerszagot is érzett a baromfikon. Vannak, akik a klímát, illetve az időközön­ként nem működő ventiláto­rokat teszik felelőssé. Azt nem tartják valószínűnek, hogy egymástól kapták el a betegséget, annyira távoli munkahelyeken dolgoznak. — Leginkább annak örülünk, hogy nem szagoljuk alulról az ibolyát - mondta az egyik hölgy. - Természetesen na­gyon megijedtem, amikor na­pokig 40 fokos lázzal feküd­tem, és igazából a betegségem­ről, annak lefolyásáról sem tudtam semmit. Dr. Juhász István, az ÁNTSZ békéscsabai főorvosa elmond­ta: vizsgálataik során a klí­mák működését vagy a védő­ruhák meglétét, használatát illetően rendellenességet nem találtak. Varga Tibor, a Békés­csabai Baromfi-feldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója kiemel­te: a termelők telephelyét el sem hagyhatja a szállítmány addig, amíg a hatósági állator­vos igazolást nem ad ki arról, hogy az állomány nem beteg. A szárnyasokban gyógyszer­maradvány sem lehet, így kétli, hogy bármelyik dolgozó érzett volna ilyesmit, ha ez egyáltalán érezhető. ■ Nyemcsok László KONCERT A SZÁZÉVESBEN, (ö) A gyulai Százéves Cukrászda mediter­rán kertjében szépszámú érdeklődő előtt hangulatos koncertet adott Perlaki Attila vezényletével vasárnap este az Erkel Ferenc Vegyeskar. A gyulai kórus évadzáró hangversenyén reneszánsz madrigálok, Erkel Ferenc, Zempléni László, Farkas Ferenc és Bárdos Lajos művel hang­zottak el. A műsort vers, kürtszóló és zongorajáték színesítette. Békés, suliexpó. (h) Szép sikere­ket értek el a Dr. Hepp Ferenc Álta­lános Iskola diákjai a közelmúltban Nyíregyházán megrendezett Vili. Or­szágos Gyermektalálkozón, a Suliexpón. Az intézmény tanulói az utcai kirakodóvásár kategóriában a második, makettkészítésben az el­ső helyezést szerezték meg. FÓRUM, (h) Fórumot tartottak a na­pokban Békésen, az oktatási és gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára a Zsinóros Közösségi Házban. A cél az volt, hogy a különböző szervezetek egyeztessék és összehangolják a nyári diákprogramokat. Békésszentandrás. támogatás. (j) A négyezer lakosú településen tavaly átlagosan 142 család része­sült rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatásban. Emellett rendkívüli KISHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL gyermekvédelmi támogatást 58 esetben ítélt meg az önkormányzat. Csanádapáca. gerlára. (cs) Az apácai óvoda kirándulást szer­vezett egy gerlai lovasfarmra a szü­lők támogatásával. A lovaglás mel­lett kocsikázhattak a gyerekek, is­merkedhettek a farmon élő állatok­kal és önfeledten játszhattak a mo­dern játékeszközökkel. A bogrács­ban tarhonya főtt, délben azt ebé­deltek az apácai óvodások. Gádoros, papírgyűjtés, (cs) A Némann Valéria Általános Iskola vezetése és a diákönkormányzat lelkes szülők segítségével jótékony- sági célú papírgyűjtést szervezett a diákság és a gádorosi lakosság kö­rében. Ezáltal megtisztultak a por­ták és a padlások, a papír ellenér­tékéből az iskola szemléltetőeszkö­zeit szeretnék bővíteni. Gyomaendrőd. siker, g> szép eredménnyel tért haza egy orszá­gos megmérettetésről a Szent Gel- lért Katolikus Általános Iskola leány röplabdacsapata. A Nagykanizsán megrendezett országos diáksport­versenyen harmadikok lettek. Kétegyháza. igazgató, (bj) ismét Szelezsán Pétert választotta meg a kétegyházi képviselő-testület a Tán­csics Mihály Művelődési Ház igaz­gatójának. A májusi rendkívüli ülé­sen az önkormányzati képviselők egyhangúlag Szelezsánra szavaz­tak, aki harmadszorra lesz vezető. Kondoros, mozi. G) A Települési Szolgáltató Intézményt bízta meg a kondorosi önkormányzat a mozi épületének bontásával. A munkát balesetvédelmi okokból az épület körbedúcolásával kell végezni, ami­re 425 ezer forintot szavaztak meg. Magyardombegyház. kevesebben. (I) A dombegyházi óvodások a közel­múltban búcsúztatták 3 társukat akik ősszel már iskolások lesznek. Az általános iskolások közül 8 diák ballagott idén. A számok közti kü­lönbség a gyermeklétszám jelentős csökkenését jelzi a településen. Orosháza, sulisirató. (cs) Az üveggyári iskola életében immár hagyomány a tanévbúcsúztató suli­sirató. Idén a tornateremben tartot­ták a rendezvényt a hét végén. A meghívást a József Attila és az Eöt­vös József iskola is elfogadta. A játé­kos vetélkedést az Eötvös tanulói nyerték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents