Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR Megvan Mladic tábornok? háborús bűnök A szerb hatóságok egyelőre cáfolják a hírt Belgrádi hírek szerint szorul a hurok Ratko Mladic körül. A kormány tévesnek minősítette a jelentést. Gyulay Zoltán Ratko Mladicnak, a boszniai szerbek egykori katonai főnöké­nek sikerült a nyomára bukkan­ni - jelentette a Danas című tekintélyes belgrádi napilap és a NIN című szerb hírmagazin. A belgrádi hatóságok cáfolják, hogy megtalálták volna a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött háborús bűnöst. Vojislav Kostunica szerb minisz­terelnök pénteken azt nyilatkoz­ta, hogy valakik „szándékosan vezetik félre a közvéleményt". A lapjelentések szerint egy konspirációs okokból közelebb­ről meg nem nevezett szerbiai város központjában, egy házba rejtőzve fölfedezték Mladicot, a gyűrű egyre jobban szorul körü­lötte, és hamarosan sor kerülhet a letartóztatására. A szerb kor­mány állítólag már minden elő­készületet megtett az akcióra. A meg nem erősített értesülé­sek csütörtökön azt követően kerültek be a köztudatba, hogy Carla del Ponte, a szigorúságá­ról és kérlelhetetlenségéről is­mert hágai főügyész asszony jú­nius elején váratlanul megje­lent Belgrádban. Ekkor bocsá­totta az illetékesek rendelkezé­sére a szükséges információkat Mladic pontos tartózkodási he­lyéről. A szerb kormány pedig állítólag megígérte a svájci jo­gásznőnek, hogy a srebrenicai tömeggyilkosság tizedik évfor­dulójára, július 11-re Mladicot kiadják Hágának. Mladicot az Európában 1945 után elkövetett legsúlyosabb háborús bűnökkel vádolják. Tíz esztendővel ez­előtt, a délszláv háborúban szerb egységek az ő irányításá­val nyolcezer muszlim férfit és fiatalt gyilkoltak le Srebreni- cában. A Danas és a NIN híradását lát­szik alátámasztani egy másik tény is. Az Egyesült Államok ugyanis a hét közepén felújította a Szerbia-Montenegrónak nyúj­tandó segélyeket. Washington az év elején azért függesztette fel a folyósítást, mert elégtelennek tartotta Belgrádnak a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködését. A gazdasági és más segélyek felújítását Nicholas Burns, az amerikai külügymi­nisztérium politikai ügyekért fe­lelős helyettes államtitkára jelen­tette be, miután Belgrádban szerb vezetőkkel tárgyalt. Okként azt említette, hogy az utóbbi napokban javult a szerb hatóságok együttműködési kész­sége, ezért Washington feloldja több mint tízmillió dollár befa­gyasztását. A tábornok nyolcezer boszniai muzulmán haláláért felelős Az egyházfő intései afrikai püspököknek xvi. Benedek pápa a Vatikán­ban afrikai püspökök előtt újólag a HIV-fertőzés meg­akadályozásának hagyomá­nyos módszereit méltatta. Ezzel közvetve ismételten el­vetve az óvszerhasználatot, amivel világi szakértők sze­rint embermilliók életét le­hetne megmenteni. Aduma elmarasztalta az Európai Pariamentet az orosz alsóház elmarasz­talta az Európai Parlamentet (EP) a marifóldi emberjogsér­tésekről hozott múlt hónapi határozatáért, azt állítva, hogy megalapozatlanul vá­daskodik. Az állami duma nyilatkozata szerint a ma­gyar, észt és finn kezdemé­nyezésre létrejött EP- határozat „bizonyítatlan ne­gatív értékelést” tartalmaz. Magyar katonák nem mennek Szudánba Magyarország katonailag nem vesz részt a NATO hamarosan útnak indított szudáni akciójában, az Afri­kai Unió békefenntartó mű­veletének támogatásában. Az észak-atlanti katonai szö­vetség többi misszióját a ma­gyar honvédség - erejéhez képest - komoly felajánlá­sokkal segíti - közölte Bocs­kai István szóvivő. Mészárlás Irakban, egy sivatagi városban hátrakötözött kezű, agyon­lőtt emberek holttestére buk­kantak Irakban egy a szíriai határ közelében fekvő sivata­gi város, Káim környékén. A két helyszínen eddig talált tizenhét holttesten civil ruha volt. Kettőt közülük lefejez­tek, de azt még nem tudni, mikor gyilkolták meg őket. Nem fizetnek eleget A katonai költségvetések növelé­sére, „nagyobb pénzügyi erőfe­szítésekre” kérte a NATO-tagál- lamokat Jaap de Hoop Scheffer. A NATO-főtitkár szerint a védel­mi kiadások nem felelnek meg a szövetség normáinak. A 26 or­szágból csak hét fordítja bruttó hazai termékének legalább két százalékát erre a feladatra, noha a 2002 novemberi prágai NATO­csúcs határozatában ez a szám szerepelt követelményként. A védelmi miniszterek a na­pokban megerősítették, hogy nem változtatnak a NATO nuk­leáris stratégiáján. Az Európá­ban állomásoztatott atomfegyve­rek továbbra is „lényegi katonai és politikai kapcsolatot teremte­nek” az európai és az észak­amerikai szövetségesek között. A Visegrádiak a brüsszeli csúcsra várnak Döntő jelentősége lesz az uniós alaptörvény szem­pontjából a tagországok jövő heti brüsszeli csúcs- értekezletének. Toronyi Attila A francia és a holland népszava­zási kudarc az EU-alkotmányon kívül álló okokkal magyarázha­tó - hangzott el a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák mi­niszterelnök tanácskozásán. A visegrádi országcsoport (V4) kormányfői tegnap a lengyelor­szági Kazimierz Dolnyban tar­tott eszmecserét az elmúlt he­tek tanulságairól. A kormány­fők súlyos kihívásnak tartják a referendumok eredményeit, de úgy vélik, hogy folytatni kell az alkotmányos szerződés törvény­be iktatását. Gyurcsány Ferenc, Marek Belka, Jirí Paroubek és Mikulás Dzurinda szerint változatlanul az uniós alaptörvény az európai egységesülés kerete. Minden tagállamnak állást kell foglalnia az ügyben, és úgy kell ütemez­nie a becikkelyezési folyamatot, ahogyan az megfelel belső fel­tételeinek. Paroubek cseh kormányfő ki­fejtette, hogy a további ratifiká­lás szempontjából döntő jelentő­ségű lehet, miként foglal állást erről a közelgő EU-csúcs. Dzurinda szlovák kormányfő hangsúlyozta, hogy az alkot­mány szövegének átfogalmazá­sa szóba sem jöhet. A kormányfők kifejezték kö­zös elkötelezettségüket az EU to­vábbi bővítése iránt. A lengyel- országi találkozó plenáris ülé­sén nem vett részt, de meghí­vottként jelen volt a csúcshoz kapcsolódó többi rendezvényen Julia Timosenko ukrán kor­mányfő is. „A V4 országok kor­mányai azon fáradoznak, hogy szorosabb együttműködés ala­kuljon ki az EU és Ukrajna kö­zött, és hogy megkezdődjenek a tárgyalások a két fél között a szabadkereskedelmi egyez­ményről.” A négy kormányfő megvitatta az EU 2007 és 2013 közötti költ­ségvetésének ügyét is. Egyetér­tettek abban, hogy a kohéziós alapból kapott támogatások fel- használását a jelenlegi kettő he­lyett három éven belül kell el­kezdeni. Hangsúlyozták, hogy nem szabad csökkenteni a vi­dékfejlesztésre szánt uniós tá­mogatásokat. Lengyelország átadta a talál­kozón a csoport soros elnöksé­gét Magyarországnak. Gyur­csány Ferenc a hazánkban ren­dezendő értekezletekre meghív­ja más közép-európai országok vezetőit is. A magyar elnökség fókuszba kívánja állítani a roma integráció kérdését is. Radikális magyarellenes kampány Továbbra sem csitulnak a kedé­lyek Szabadkán, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség vezető politikusai ellen indított bírósági vizsgálatok kapcsán. Hivatalos állásfoglalást adott ki a Vajdasági Magyar Szövetség Ta­nácsa, amelyben leszögezi: a szerb hatalom belügyi szervei és ügyészségei részéről elindított, előre megtervezett és időzített el­járásról van szó; a kampány „hor­dozója” szerintük a Szerb Radiká­lis Párt. A VMSZ úgy véli: már ki­vizsgált ügyek miatt követelik Ka­sza József és Kern Imre letartóz­tatását, ugyanakkor a tömeggyil­kosoknak és háborús bűnösök­nek, köztük az 1944-es magyarel­lenes atrocitások elkövetőinek nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól, ellenük csak nemzetkö­Branimlr Nikolics, a Vajdasági Ellenállás szervezet elnöke zi nyomásra foganatosítanak in­tézkedéseket A tanács ismétel­ten a temerini incidens elkövető­inek példáját említi. Őket 15 éves börtönbüntetésre ítélték, míg azok az újvidéki fiatalok, akik előre kitervelt módon elraboltak, és napokig fogva tartottak egy magyar fiatalembert, ma is sza­badlábon vannak. A párt vezeté­se felteszi azt a kérdést is, milyen intézkedések történtek a horgosi magyar családirtás, illetve a Sötét család elüldözésének ügyében. Úgy véli: a hadjárat oka az, hogy határozottan felemelték a hangju­kat a magyarellenes támadások miatt, és követelik a belügy és az igazságügy átfogó reformját. Kaszáék egyik feljelentője Branimir Nikolic, a Vajdasági El­lenállás szervezet elnöke, az egy­kori Otpor - Ellenállás ifjúsági mozgalom volt aktivistája. „Bran- csi” bejelentette, hogy az általa összegyűjtött „terhelő bizonyíté­kokat” átadta a Nemzetközi Vál­ságcsoport elnökének. ■ BAJTAI Kornél, Szabadka Franciaországban megszigorítják a bevándorlást Az új párizsi kormány megne­hezíti a törvénytelen letelepe­dést. Villepin miniszterelnök a bevándorlást ellenőrző bizottság felállítását jelentette be. A lépés célja, hogy kiválogassák a hazai gazdaság számára hasznos be­vándorlókat. Nicolas Sarkozy belügyminiszter vezetésével ösz- szegyűjtik azokat a javaslatokat, amelyeket megvalósítva „fokoz­ni lehet az illegálisan Franciaor­szágban tartózkodók kitolonco­lását". A parlament a jövőben „kategóriánként" határozza meg a befogadható személyek szá­mát. Ez nem állampolgársági, hanem foglalkozási kvóta beve­zetését jelentené. Felújították a Marx-házat Ismét kedvelt célpontja a németországi turistáknak az emlékhely Jóllehet Marx Károly Kommu­nista kiáltványát a minap egy amerikai felmérés Hitler Mein Kampfját is megelőzve a világ leggyűlöltebb könyvének nyil­vánította, Németország büszke a filozófusra. „Hogy Kínában vagy Kubában mit művelnek a nevében, hidegen hagy ben­nünket” - mondja Beatrix Bouvier professzor, Marx Ká­roly trieri szülőházának igaz­gatónője. A felújított, korszerű­en berendezett múzeumot há­rom hónapos átépítést követő­en Franz Müntefering, a német szociáldemokraták elnöke nyi­totta meg. „Nem Marx-emlékhely aka­runk lenni, hanem kritikusan szemléljük életművét - teszi hozzá a professzor asszony. - A nevükön nevezzük a dolgokat. Természetesen megemlítjük Maót és a Mennyei Béke terén 1989-ben vérbefojtott demokra­tikus megmozdulásokat". Te­szik ezt Trierben, a legrégebbi német városban, annak ellené­re, hogy évről évre rengeteg kí­nai látogató is megfordul az 1727-ben emelt barokk épület­ben, s ez a fajta bemutató nyil­ván nem mindenkinek esik jól. A kiállítás emeletenként más és más témát ölel föl. A Föld­szint a ház változatos történetét idézi Föl: miként lett lakóház­ból a vitatott politikai jelképen keresztül a Friedrich Ebert Ala­pítvány által működtetett mú­zeumig. Az első emeleten Marx élete áll a középpontban: mi­ként vált az újságíróból az 1848. évi forradalmak és más körülmények hatására kommu­nista filozófussá. A második emelet a marxi életmű utóéletét szemlélteti. A látogató ott tájé­kozódhat azokról a jelentős sze­mélyiségekről, akiknek a tevé­kenységét meghatározó módon befolyásolta a trieri születésű gondolkodó. A kiállítás nem­csak tartalmában korszerű, ha­nem technikai megoldásait te­kintve is. A mester műveit elektronikus formátumban tet­ték hozzáférhetővé a rendezők, Marx munkáiba így is belela­pozhatnak a látogatók. Számító­gépek és többnyelvű vezetések segítik az eligazodást. ■ Gyulay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents