Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-23 / 118. szám
2005. MÁJUS 23., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 ÉVFORDULÓ Kéthónapos volt, amikor apja elment A régi lapszámok értékes családi dokumentumok, emlékek, ereklyék A Viharsarok Népe 1955. június 23-ai számát hozta be egyik régi békéscsabai olvasónk, Knapcsikné Varga Zita. A lapban édesapjáról, Varga II. Gyula labdarúgójátékvezető tevékenységéről írnak. Varga II. Gyula 1956. december 3-án, családi okok miatt, az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Az ötvenes években a labdarúgó NB I-ben is működött asszisztensként.- Amikor édesapám itt hagyott bennünket, mindössze kéthónapos voltam - kezdi Zita asszony, aki ma is a Degré utcai szüló'i házban él.—Tizenhét éves voltam, amikor 1972-ben kiutaztam a tengerentúlra, akkor találkoztunk személyesen először. A Viharsarok Népe régi száma azért fontos Knapcsikné Varga Zitának, mert abban édesapjáról írnak. Hat hetet töltöttem nála az Amerikai Egyesült Államokban. New Yorkban várt rám a repülőtéren, majd Miami Beach-be utaztunk, ahol öt hétig nyaraltam nála. — lárt-e itthon az édesapja? — Öt évvel később, 1977-ben, amikor elhunyt az édesanyja, akkor jött haza az apám a temetésre. Három hetet töltött itt, a nővéremmel és velem is találkozott. — Mit tudnak róla azóta? — Sajnos semmit. Amikor 1984-ben meghívtuk az esküvőnkre, néhány hét után visz- szajött a levél azzal, hogy a címzett ismeretlen. A nővéremmel huszonöt éve a Vöröskereszttel kerestetjük, de sajnos semmit nem tudunk az édesapámról, aki az idén már nyolcvanöt éves - mondja befejezésül Knapcsikné Varga Zita. ■ V. L. Ötvenhatban izgatottan várták az újságot A körösladányi Ponta Sándor 1956 novemberéből és decemberéből származó Népújságot és Független Újságot juttatott el szeghalmi szerkesztőségünkbe. Ezekhez a régi lapokhoz személyes élmények is kötik olvasónkat, aki több mint három évtizede sporttudósítója lapunknak. — Nemrég értékesítettük édesanyám házát, s az eladás előtti pakoláskor kerültek elő ezek a lapok. Egy régi szekrényben voltak a szövetkezeti újságok társaságában. Édesapám előfizetője volt a Viharsarok Népének. Emlékszem, akkor, 1956 késő őszén az ismert események miatt rendszeresen késtek az újságok. Tizenegy éves voltam, s tanítási szünetkor én is a postán várakoztam az újságokra. Mindenki izgatottan várta a sajtót, hiszen abban az időben elsősorban az újságokból tájékozódtak az emberek - mondotta Ponta Sándor. Ötvenesztendős körösladányi előfizetőnk 1974 óta küldi a sporttudósításokat lapunknak, így érthető, hogy amikor Ponta Sándor reggelente a Békés Megyei Hírlapot kezébe veszi, először a sportrovatot keresi. A sportrovat elolvasása után a teljes lapot átböngészi, mert az hozzá közel álló információkat közöl. Ponta Sándor a Viharsarkot, a Független Újságot és a Népújságot még gyermekként olvasta először. Azóta is megmaradt a megyei lap olvasójának. Az utóbbi évtizedekben rengeteget változott a hazai újságírás, így Békés megye napilapja is. Ponta Sándor viszont mindig megmaradt a megyei újság hűséges olvasójának. A laphoz való kötődését fejezte ki azzal is, hogy a Független Újság és a Népújság 1956-os számait a rendelkezésünkre bocsátotta. ■ M. B. Szegeden is Hírlapot olvas A dévaványai Szalai Béláné már öt évtizede kitartó előfizetője lapunknak, és lapunk elődeinek. A számára fontosabb cikkeket tartalmazó újságokat folyamatosan eltette. így néhány régebbi lapszámot a 60. születésnapra szerkesztőségünkbe is eljuttatott.- Még a férjem fizetett elő a Viharsarokra, valamikor az 1950-es évek közepén. Évtizedeken át a férjem nevére járt az újság. Mivel nagyon megkedveltük a lapot, férjem halála után is előfizető maradtam - mondta Szalai Béláné. A Szalai család egykor mindazokat a lapszámokat eltette, amelyek fontos információkat tartalmaztak. Szalai Béla egykor a hétfői lapszámot kedvelte a legjobban. Mivel rendszeresen lottózott és totózott, azt, hogy hány találata lett, a megyei újságból tudta meg.- Én manapság reggelente hátulról kezdem az olvasást Először a hirdetéseket és a horoszkópot olvasom, aztán a kishíreket Dévaványáról és a környék településeiről. Nagyon szeretem az újságot Sőt Szegeden élő fiam is kedveli. Minden lapszámot elteszek neki, hogy amikor hazajön, ő is olvashassa. ■ M. B. Hatvan éve olvasónk! A füzesgyarmati Borbíró Lajos már hatvan esztendeje rendszeresen olvassa lapunkat. Az első öt évben szülei előfizetése révén jutott a Viharsarokhoz, 1950 óta pedig megszakítás nélkül előfizetője lapunknak. Borbíró Lajos nemcsak olvasónk, hanem több évtizede szerzőnk is.- Az első írásom 1950. március 14-én jelent meg a Viharsarokban. Azt a cikket mindmáig őrzöm. De a régi lapok közül nemcsak ez az egy lapszámom van meg. A Viharsarokban, a Népújságban és a Hírlapban megjelent írásaim kilenc albumot töltenek meg. A Füzesgyarmatról szóló érdekesebb írásokat is mindig elteszem. Utóbbiak már 51 lefűzött dossziét tesznek ki — mondotta megkeresésünkre Borbíró Lajos. Lajos bácsi mindig a sportrovattal kezdi a Hírlap olvasását Aztán azt nézi meg, van-e a lapban írása, majd tüzetesen végigolvassa az újságot Amit a lap ír, szinte minden érdekli, ezért naponta hosz- szabb időt tölt lapunkkal. — Nagyon örülök a korai terjesztésnek, hiszen így a Hírlappal kezdhetem a napot Mivel már hat évtizede kötődöm lapjukhoz, nálam a Hírlap már családtagnak számít—hangoztatta. ■ M. B. A politikát inkább átlapozza Szaszák György gyűjti is a régi újságokat A békéscsabai Szaszák György 1960-tól előfizetője lapunknak. Szenvedélyes újsággyűjtő, a Kossuth Népe 1956. november 3-ai számával és a Viharsarok 1947- es falinaptárával kereste fel szerkesztőségünket Szaszák György rutinos olvasónk. Megvárja az estét, és ágyban, lámpánál tájékozódik a Békés Megyei Hírlapból. Hogy mi ebben a rutin? Szaszákék tanyán laknak, és az újságért 300 méternyit kell elmenni. Ezt a távot a felesége teszi meg minden reggel, mert az asszony már reggel szeretné elolvasni a lapot. — Főként a mezőgazdaságról, a különböző hobbikról szóló cikkeket, valamint a hirdetéseket tanulmányozom át a megyeiben - hangsúlyozza Szaszák György. — A politikát inkább áthajtom, az nem érdekel. Ha különösen figyelemre méltó vagy később is hasznosítható cikket találok, azt kivágom. Többször az újságból értesültem olyan információról, hogy mezőgazda- sági termelőként mi a teendőm. A férfinak külön újság- és cikkgyűjteménye van. A régi újságok, falinaptárak egy részét még szülei tették félre, ő pedig nem dobta ki. —Van, aki bélyeget vagy képeslapot gyűjt, nekem az érdekes újságok félretevése a hobbim - mondja. - Időnként előveszem a gyűjteményem, és jó érzés újra átlapozgatni, elolvasni a régi lapokat Kiderül ezekből, hogy abban az időben milyen is volt a világ. Néha nevetnie, néha sírnia van kedve ettől az embernek. ■ Ny. L A békéscsabai Szaszák György szenvedélyes újság- és falinaptárgyűjtő. Vigyáz rá, mint egy Tizianóra A békéscsabai Újvári István, bár tiltakozott ellene, mégis szeretnénk leírni a nevét. A nyugdíjas férfi restelli, hogy néhány éve nem engedheti meg magának a Hírlap előfizetését, s a szomszédainak köszönhetően olvassa. Az újság iránti szerelme régről, egész pontosan a feleségéhez fűződő kapcsolattól datálódik. Az apósa járatta a lapot, majd 1954-től előfizette, jó néhány régi példány meg is maradt. Ki tudja, miért őrizte meg az oldalakat: talán a sportújságírók iránti szimpátiája miatt, hiszen, mint mondja, soha nem tudott úgy telefonálni a „fiúknak”, hogy ne árulták volna el készségesen a legfrissebb eredményeket. Egyedül azt fájlalja, hogy az sms-rovatban már nem lehet politizálni.- így olyanok az üzenetek, mint a hagyma nélküli pörkölt - véli. Talán azért ezeket a számokat is megőrzi, és néhány év múlva úgy vigyáz majd rájuk, ahogy most a negyven évvel ezelőttiekre, amelyeket, saját bevallása szerint, olyan féltve tárol, mint egy Tiziano-festményt. ■ (fgk) Domjánéknak biztos pont Születésnapját ünnepelte gyermekei, unokái, dédunokái körében a csanádapácai Dómján József, amikor felkerestük lapunk hajdan volt levelező tagozatának kitüntetett tagját. A 79 éves Józsi bácsi 1950 óta járatja a megyei napilapot. Akkor előfizette, és jöhettek rendszerek, megváltozhatott a politikai széljárás, a Dómján család életében biztos pont maradt a lap.- Már lelkes olvasója voltam a Viharsarok Népének, amikor a gyermekeim eljutottak a Balatonra egy iskolai kirándulásnak köszönhetően. Úgy gondoltam, az ő élményeiket megosztom az újság olvasóival. Kipróbáltam magamat. Megírtam a történetüket, később több cikkem is megjelent. így lettem én a Viharsarok levelező tagozatának a tagja, és jutalmul még egy könyvet is kaptam - mesélte lapunkhoz való kötődését Dómján Józsi bácsi. Az apácai nyugdíjas néhány éve újra papírra vetette gondolatait. Legnagyobb szomorúsága, hogy a hadifogságáról szóló kéziratot már nem közölte a Hírlap.- Ragaszkodom a megyei újsághoz, mert korán itt van és tájékoztat. Sajnálom viszont, hogy olyan sok hír nem a környezetünkről, hanem az országos dolgokról szól. Lenne mit cikkezni rólunk, Békés megyeiekről is, nekem ez a véleményem. ■ Cs. I. Nagypapa fotója a címlapon Megsárgult újság hever a 61 éves, békési Domokos Sándorné otthonának asztalán, lapunk elődje, az MDP Békés Megyei Bizottságának lapja, vagyis a Viharsarok Népe. Az 1954. október 14-ei, csütörtöki szám idézi a már-már történelmet. A négy oldalas újság 50 fillérbe került. A címlapon, a fejléc alatt öles betűkkel olvasható a főcím: Képek a békési Hazafias Népfront-bizottság választásáról - Ez itt a nagyapám, vagyis K. L Szabó Gábor, aki Békésen látta meg a napvilágot, s haláláig, vagyis '65-ig volt szülővárosában a Népfront elnöke — mutat az első fényképre az öltönyös, kalapos férfira a nyugdíjas Domokos Sándorné, az unoka. Mint mondja, nagyapja, K. L. előneve, az anyai nagyapa, Kis László monogramja, így különböztette meg magát a sok Szabó nevűtől. K. L. Szabó Gábor egyéni gazdálkodó volt, hat osztályt végzett, jó beszédkészséggel áldotta meg a sors, s aktívan részt vett a helyi közéletben. A parlamentben, a népfront kongresszusain, országos rendezvényem többször is felszólalt. A nagymama, utalva a nagypapa időt igénylő társadalmi munkájára, gyakran mondogatta is neki: „Kendnek mindig fizetetten hivatalt adnak”. Domokos Sándorné 71 óta folyamatosan előfizetője lapunknak. Mint mondotta, a Békés Megyei Hírlapban több megyei hírt és riportot szeretne olvasni. ■ Sz. A. Domokos Sándorné régi előfizetője lapunknak. Elmondta, hogy nem szereti a politikai hirdetéseket. MH-kl AMZ30H31 Q10d<J
