Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-17 / 113. szám

2005. MÁJUS 17., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A Kovács család megélhetésében a tizenhárom éves tehén jelenti a legnagyobb segítséget Ahol a jólét már a múlté kilátástalanság Kovácsék öten élnek 110 ezer forintból Kenderessziget a rend­szerváltás előtt kedvelt élettere volt a fiatal háza­soknak. Akkoriban a Nagykunsági Állami Gaz­daság majorja működött az Ecsegfalvához tartozó településrészen. Magyari Barna Aki a majorba ment dolgozni, nemcsak megélhetéshez, ha­nem szolgálati lakáshoz is ju­tott. Sok fiatal házas ott kezdte a közös életet. így voltak ezzel Ko­vácsék is, akik 1987-ben költöz­tek Kenderesszigetre. Sajnos az akkori jólét már a múlté. Az öt­tagú Kovács család ma alig több mint 100 ezer forint havi jöve­delemből kénytelen megélni. Az állami gazdaságnál a férj so- főri, felesége kisegítői munkát, a család pedig szolgálati lakást kapott. Aztán „jöttek” a gyerme­kek. Kovácsék egyik fia 18, má­sik 7, lányuk 14 éves. A rendszerváltás előtthöz ké­pest nagyot fordult a világ Kenderesszigeten és a Kovács családnál is. A majorban bő másfél évtizeddel ezelőtt több mint 200-an éltek. Csak a mun­kásszállón 100-an laktak. Az ál­lami gazdaság napköziskony­hát, az áfész boltot működtetett a major területén. Ma alig több mint 50-en élnek Kenderes­szigeten. Mind a napközis­konyha, mind a hajdani bolt épülete az enyészeté lett. Az egykori viszonylagos jó­létnek ma már a Kovács család­ban sincs nyoma. Kovács Sán­dor minimálbérért telepőrként dolgozik. Felesége rokkant­nyugdíja 27 ezer forint. A csalá­di pótlékkal együtt az öttagú család havi jövedelme alig éri el a 110 ezer forintot. A legnagyobb fiú most végez Kisújszálláson asztalosként. Ősztől viszont továbbtanul, hogy megszerezze az érettsé­git is. A lány most még Ecseg- falván nyolcadikos, de ősztől ő is Kisújszállásra megy a varró­Az öreg tehén nagy segítség-Ha a tehenünk nem volna, akkor még szegényesebb len­ne a gyermekek táplálkozása, így viszont naponta ihatnak friss tejet. Még a túrós tésztát sem tudnám elkészíteni, ha nem házi túrót használhat­nék. A bolti túróra a családi költségvetésből nem futná. Te­henünk már nagyon megszol­gálta gondoskodásunkat, s megérett a cserére. Egy üszőt meghagytunk, s azt tervezzük, a jövőben már az adja majd a tejet - közölte kovács sándor­NÉ. női szakmát elsajátítani. A leg­kisebbik fiú ősztől első osz­tályba lép. Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a napi megélhetés komoly fejtörést okoz a család „pénzügyminiszterének”, Ko- vácsnénak. ,- Próbálunk segíteni ma­gunkon, de nagyon kilátásta­lan ez a küzdelem. Minden zöldséget, gyümölcsöt a kert­ben megtermelünk. Saját fogyasztásra nyulat, baromfit tartunk. Amit csak lehet, a kályhán főzök, hogy ne fogy­jon a gáz. Ruházkodásra még így sem futja, csak néha cipő­re a gyermekeknek. A számla­befizetésekkel így is sokszor csúszunk. Sajnos, most is tete­mes a mínuszunk - mondta a családanya. Kovácsék költségvetése A havi bevétel: alig 110 ezer forint A család tagjai: férj, feleség, 17,14 és 7 éves gyermek. amire futja: kenyér, fűsze­rek, liszt, olaj, néha egy-egy pár cipő, számlák (de sok­szor késve). AMIRE ABSZOLÚT NEM TELIK: ru­házkodás, szórakozás. INTERJÚ A hit, a nem látható bizonyság kutyej pál, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze szerint a pünkösd mindig egy kicsit misztikusabb ünnep volt a többinél, ezért az emberek sokszor nem tudják mihez kötni. Ez lehet az oka, hogy ma a pünkösd inkább a ta­vaszt, a nyár kezdetét jel­képezi és nem eredeti je­lentését: a Szentlélek kitöl­tését a vüágra.- Tisztában van az emberek többsége a pünkösd jelenté­sével?- A két nagy ünnepet, a ka­rácsonyt és a húsvétot lehet kötni valamihez, de a pünkös­döt mindig nehezebb volt. Azonban éppen ebben van a lényege, ennek az ünnepnek van egy misztériuma. Az evangélikusoknál az egyházi év két részre oszlik, s tulaj­donképpen a pünkösddel zárul a na­gyobb ünne­pek sora. — Van ked­venc ünnepe?- Én is emberből vagyok, ezért az én szívemhez is köze­lebb áll egy olyan ünnep, ami misztikus. De kedvenc ünne­pem azt hiszem nincs. — A fiatalok számára mit je­lent ma a vallás?- Úgy gondolom, hogy sok fiatal elvesztette a valamihez való kötődés biztonságot nyúj­tó érzését, azt az állandóságot, ha úgy tetszik fix pontot, ami például a nagyszüleikben még megvolt. Mindegy, hogy az ál­landóságot a család, a vallás vagy bármi más jelenti, min­denesetre ez kicsúszott a fiata­lok kezéből. Úgy gondolom, hogy ezt kezdték el keresni, próbálnak rátalálni arra, hogy mik az igazi értékek. OLVASÓINK ÍRJAK Nekünk csak a kis lépések jutottak Szinte 100 naponként jönnek a programok. Itt a legújabb, száz kis lépés fedőnéven. Lám annyira azért nem szegényes a honi politikai szellem, hogy bűvészmutatványokból hiányt szenvedjünk. De akármennyi­re is újra fejeljük, újra foltoz­zuk a lyukas lyukat, mégsem akar a szél megállni benne. Vagyis akinek „ugrás a mély­be” program jutott a politikai kísérleti laboratóriumból, az mára közömbössé vált az ered­ménytelen programterápiák iránt. Az elmúlt másfél évtized sok apró lépése vajon nem lett itt elbaltázva? Erről is lehetne sok előadást tartani. Igaz, et­től nem lesz jobb az életben maradásunk, mint ahogy attól sem, hogy újabb és újabb tehe­tős politikusokról hallani. Ne­künk pedig a sok kis apró lé­pés marad, üresjáratokkal, a nemzet elfogyásával. Az egy nemzetben való gondoskodás csorbáját egyszer csak illő vol­na kiköszörülni. m Szűcs László, Murony Számítógép az iskolának Szűts Ildikó, a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-helyettese adta át a múlt héten a Levél kedvenc mesefigurámhoz cím­mel meghirdetett pályázat kü- löndíját a szarvasi Benka Gyu­la Evangélikus Általános Isko­la diákjainak. A posta arra kérte felhívásában a gyerme­keket, hogy írjanak élményeik­ről, mindennapjaikról azoknak a mesehősöknek, akiket legin­kább kedvelnek. A felhívásra az országban öszszesen 2500 diák ragadott tollat, s a legtöbb levél a szarvasi iskolából érke­zett. A diákok jutalma egy 400 ezer forint értékű számítógé­pes felszerelés (szoftverrel, nyomtatóval és CD-íróval). A különdíjat az iskola számítógé­pes termében helyezik el. (Ij) Makovecz István úgy érzi, kerékpáron többet lát MAKOVECZ IST­VÁN, a gyulavá­ri részönkor­mányzat elnö­ke, 1990 óta önkormányzati képviselő, sza­bad idejét lehetőleg családja körében tölti. Nyáron dísznövé­nyeivel szívesen foglalkozik a kertjében. A tévében az ország eseményei érdeklik, a politikát innen is „begyűjti” magának. Olykor felül a biciklijére és körbenéz a faluban, gyűjti a problémákat Eddig nem szer­zett jogosítványt, úgy érzi, ez­után sem fog. Szerinte kerék­páron többet lát az ember, (ö) EMBERKÖZELBEN Habóczky Jánosné Arany Jánost és a krimiket szereti Prozlik László a focizó polgármesterek portása HABÓCZKY JÁNOSNÉ, a sarkadi polgár- mesteri hivatal pénzügyi és tervosztályá­nak vezetője, amikor szépirodalomról esik szó, akkor Nagyszalonta szülöt­tére, Arany Jánosra esküszik. Mint mondja, Aranynál nincs nagyobb magyar lírikus. Az osztályvezető asszony emellett a gondolkodásra, logikára kész­tető krimikért is rajong, leg­utóbb például A Nagy Könyv versenyben is előkelő helyen szereplő Dan Brown művet, A Da Vinci-kódot olvasta, (b) DR. PROZLIK László, Gádo­ros polgármes­tere egyetemi évei óta szenve­délyes focista, kapus. — Tagja vagyok a polgármesterek válo­gatottjának. Jótékonysági ren­dezvényekre járunk, legutóbb a katolikus papok csapata ellen arattunk győzelmet Gárdánk Okányba készül, mert a kondo- rosi és az okányi kollégáim is lelkes csapattagok. Sajnos azon a meccsen nem tudok részt ven­ni, ott leszek viszont a parla­ment és a média válogatottja el­leni mérkőzéseken, (cs) Szűcs Levente szabad idejében Kinizsivel birkózik SZŰCS LEVENTE, a sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Gimná­zium, Postafor­galmi és Infor­matikai Szak­képző Iskola igazgatója egy személyben a hajdúvárosi Ki­nizsi Labdarúgó Egyesület el­nöke, s annak gondjaival is birkózik. A direktor maga is futballozik, a gyulai városi baj­nokságban 5-6 éve csatárként a Vám-Zoll Platz csapatát erősí­ti. Emellett - ha teheti - te­niszütőt, sőt pingpongütőt is ragad, hiszen amatőr szinten e sportágakat is műveli, (b) Tartást, kiállást tanulnak A Magyar Drámapedagógiai Társaság, annak Körös-vidéki tagozata, a megyei művelődési központ és az ifjúsági ház volt a házigazdája Békéscsabán a Weöres Sándor Gyermekszín­játszó' Találkozó regionális döntőjének. A megyéből a szarvasi Chovan alapiskola drámajátékcsoportja, a szeg­halmi Lángocskák és Kószák, valamint a Csabai Színistúdió mutatta be tudását. Dombi Ildikó, az MMK mű­vészeti osztályvezetője hang­súlyozta: cél a szimpatikus ki­állás gyakorlása, a ma már nélkülözhetetlen magabiztos fellépés, a jó beszédkészség az iskolában, a majdani inun- kahelyen. A környező megyékből el­jött 15 csapat közül nem volt könnyű kiválasztani a tovább­jutókat, hiszen a 15-25 per­ces produkciók nem csak zsű­ri figyelmét kötötték le... Vé­gül a debreceni országos gálá­ra a szentesi Zsizsik színját­szó csoport, a szabadszállási Lajtorja csoport, a kecskeméti Kiskatonások és a Józsa Mi­hály vezette, Mesék a négy­szögletű kérekerdőről című előadásával átütő sikert arató Csabai Színistúdió kap meg­hívást. Bár románul adták elő produkciójukat, mindenki ér­tette és nagy tapssal honorál­ta a vendégként fellépő aradi Teatrix művészeti csoportot ■(f) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents