Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

2005. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Máshol lőnek a külföldiek szalonkáznak A vadásztársaságok vagyonuk jelentős részét felélték Az elmúlt évben a koráb­biak egyharmadára apadt megyénkben a külföldi bérvadászok száma. Csökkent az apró vadállo­mány, bizonytalanná vált a vadkereskedelem. A va­dásztársaságok jelentős része elveszítette önfenn­tartó képességét. Nyemcsok László Tagdíjemeléssel, a tagok vadgaz­dálkodási hozzájárulásával, hite­lek felvételével igyekszik ön­fenntartó képességét megőrizni a megyénkbeli vadásztársaság­ok zöme. Ez derült ki a megyei vadászszövetség minap megtar­tott, ötéves ciklust lezáró köz­gyűlésén. A bevételek elmaradá­sa mellett a mostoha időjárás, a ragadozók, az orvvadászok kár­tétele is sújtotta a társaságokat A fennmaradásban a tagok áldozatvállalása mellett vala­mennyit az állam is segített Pá­lyázat útján az utóbbi két évben összesen 70 millió forintot ka­pott a megye élőhely-, valamint törzsállomány-fejlesztésre. — A vadásztársadalom életé­ben mérföldkő lesz, hogy 2007 februárjában lejárnak a tízéves haszonbérleti szerződések — A megyei vadászlétszám alakulása 2000 2287 2001 2489 2002 2570 2003 2672 2004 2865 Április l&«től már őzbakra tarthatják a puskájukat megyénk vadászai. hangsúlyozta Nagy Sándor, a megyei vadászszövetség elnök- helyettes-fővadásza. - A va­dászterületek újbóli igénylése, elosztása nagy változásokkal járhat, és minderre már jövőre el kell kezdeni a felkészülést. Eddig egyébként évente 11 mil­lió forintot fizettek a vadásztár­saságok a földtulajdonosoknak Békésben. Nagy Sándor kitért arra: a va­dásztársaságok minden nehéz­séggel dacolva elérték, hogy ta­valy 200-220 ezer mestersége­sen nevelt fácán és 100-110 ezer vadkacsa kerüljön ki me­gyénk félmillió hektáros va­dászterületére. Ami gondot okozott az apróvadaknál, az a mezei nyúl májbetegség miatti, nagy mértékű pusztulása. A betegség mellett az illegális vadelejtők is jelentősen apaszt­ják az állományt. Míg az orvva­dászok a mobiltelefon és az éj­jellátó távcső előnyeit használ­ják ki, addig a vadászszövetség a rendőrséggel való együttmű­ködéssel növeli az elkövetők tet­ten érését, elfogását. Ami a legá­lis vadászokat illeti: számuk évente emelkedik, az utóbbi két évben 265 új vadász tett ered­ményes vizsgát Békésben. Már az őzbakvadászatra készülnek NAGY SÁNDOR, a megyei va­dászszövetség elnökhelyettese elmondta: az idei vadászsze­zon március 1- jén a szalonkával kezdődött. Nagyobb falat lesz ennél me­gyénkben az őzbakvadászati idény, mely április 15-étől szep­tember 3őáig tart Fácánra és mezei nyálra október l-jétől jö­vő év január végéig lőhemek a vadászok, míg a vaddisznó egész évben vadászható. Pártmentessé szeretnék tenni a Lengyel Palotát aláírásgyűjtés Otthon csak a civileknek Eddig ötszáz aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a pártok vonuljanak ki a Lengyel Palotából - tájékoztatta lapun­kat Bencsik Zsolt, a Hatvan­négy Vármegye Ifjúsági Mozga­lom szarvasi szervezetének ve­zetője. A Szarvas központjában álló Lengyel Palota patinás épülete hosszú éveken át több párt székházául, és néhány társa­dalmi szervezet otthonául szol­gált. 2003 végén azonban új funkciót kapott: a Vajda Péter Művelődési Központ közösségi házává vált. Következésképpen ma már nagyon sok rendez­vénynek, szakkörnek, tanfo­lyamnak ad otthont. Időközben a korábban ott székelő négy párt közül kettő elhagyta a há­zat, csupán az SZDSZ és az MSZP maradt továbbra is. Bencsik Zsolt elmondta, egy hónapja megkezdett aláírás- gyűjtésükkel azt szeretnék el­érni, hogy a ház váljon teljesen a civilek otthonává, s vonuljon ki onnan a politika. ■ (j) Nincs kollektív szerződés a Húskombinátnál szakszervezet Ismét munkaharc? Békés megye meghatározó húsfeldolgozó vállalatánál, a Gyulai Húskombinát Rt.-nél tegnap sem írták alá a kollektív szerződést. A részvénytársa­ságnál április elsejétől nincs szerződés. A Húsipari Dolgozók Szak- szervezete példátlannak tartja, hogy amikor az új európai al­kotmány a szociális párbeszé­det törvénnyé teszi, a cég fel­mondta a megállapodást és ha­táridőig nem újította meg. A Húsipari Dolgozók Szakszerve­zete támogatja törekvéseiben a gyulai alapszervezetet, az or­szágos választmány úgy ítéli meg, hogy az április elsejétől kialakult helyzet csak átmene­tileg tartható fenn. Amennyi­ben meghatározott ideig nem írják alá a kollektív szerződést, a szakszervezet új alapokról és új követelésekkel újraindítja a munkaharcot. A cél változat­lan: a kollektív szerződés védje a Gyulai Húskombinát Rt. munkavállalóinak érdekeit. ■ (ö) I INTERJÚ Kedvence a „becsinált” leves Az Újkígyósi SKALICZKI László új férfi kézilabda­válogatottat épít. Eköz­ben megünnepli szüle­tésnapját is, hiszen Skala ma 50 éves.- Melyik szü­letésnapja volt a legemléke­zetesebb?- A negyve­nedik, éppen arra a napra esett, amikor az utolsó mérkő­zésen ültem edzőként a Komló férficsapatának a kispadján. A játékosok meglepetésként ze­nekart is rendeltek. Szólt az „Úton menj tovább!”. A hu­szonötödik szülinapom is em­lékezetes, szüleimtől egy aranylabdás nyakláncot kap­tam.- Gondolom, édesanyja vala­melyik étke után most, az öt­venediken is megnyalja majd mind a tíz ujját.- Édesanyám „becsinált” le­vese a kedvencem. Ez az igazi, mert egész házityúk fő bele.- Milyen feladatok várják ezt követően a kapitányt?- Új válogatottat kell építe­ni, bevezetni a nemzetközi él­vonalba. Szeretnénk kijutni a 2006-os Európa-bajnokságra, aztán pedig a fő cél az olimpi­ai részvétel biztosítása. — Pályafutásában, magán­életében mit tart legnagyobb sikereinek?- Kézilabdaedzőként az olim­piai negyedik helyet és a két bajnoki aranyat. A magánélet­ben a családom a legfontosabb, gondolok itt gyermekeim, fele­ségem és szüleim boldogságá­ra, egészségére. Jó lenne, ha a 60. születésnapomat is munká­val ünnepelhetném. ■ (c) OLVASÓINK ÍRJAK ^ Válasz Arpási Zoltánnak Arpási Zoltán szombati, Acélos búza című írásának elejével egyetértek, szomorú, hogy elbo­csátások történtek a malom­iparban. Ez azonban nem je­lenti az István-malom épületé­nek lebontását, kaphat egyéb funkciót, amibe a városnak lesz beleszólása. A lebontással magam sem értek egyet. A cikk azonban nem erről szól. A szerző üzenete más: „akik a jegyző kinevezése ügyében oly hevesen kardot rántottak”, azok „szép csend­ben statisztáltak” fontos politi­kai kérdésekben (malom bezá­rása, állatállomány csökkené­se, takarmányigény szűkülése, feldolgozóipar elsorvasztása, külföldi élelmiszerek döm- pingje). A jegyzet minősítése helyett a tartalmára koncentrálok. 1. Árpási Zoltán bizonyára tájékozott a jegyző kinevezése körüli vitákról, így arról is, hogy az ellenzők kizárólag a törvényességre hivatkoztak. Vé­leményünket megerősítette az illetékes államtitkár és a köz- igazgatási hivatal vezetője. Ha valaki a jogszabályok betartá­sáért lép fel, az nem mellékes politikai játszadozás. 2. A szerző bizonyára ismeri a polgármester, a városi és a parlamenti képviselők lehető ségeit a fenti gondok kezelésé­ben. Tudhatja, hogy a város ve­zetésének nincs érdemi bele­szólása ezekbe az ügyekbe, a honatyáknak sokkal több. Az a probléma, hogy a gazdaság szerkezetváltása és növekedése térségünkben nem következett be. Saját erőnk ehhez kevés, elég a 44-es útra gondolni. A hasonló problémák megoldá­sát Európában is külső forrá­sok segítik. 3. Arpási Zoltánnak ismer­nie kell a politikai szereplők­nek az általa sorolt gondok ke­zelésével kapcsolatos tetteit Jo­ga van kevesellni ezeket. Ha ez igaz is, ehhez nemcsak a jegy­ző ügyében kardot rántok sta­tisztáltak szép csendben. És, ha Árpási Zoltán mind­ezeket valóban tudja - amit joggal feltételezhetünk -, ak­kor írása nem másokat, ha­nem saját magát minősíti. Velkey Gábor, alpolgármes­ter, Békéscsaba f)1 mmrnirn7v1 t Ttwm Batáné Mátó Teodóra úgy közlekedik, mint a hurrikán BATÁNÉ MÁTÓ TEODÓRA, a békéssámsoni általános isko­la igazgatója a kerékpározás mellett a mo­torozás megszállottja. Férje egy Hurrikán nevű kétkere­kűvel lepte meg tavaly. Az is­kolában tanuló fiúk körében még népszerűbb lett az igaz­gatónő. - A Békéssámson di­ákszemmel című fotópályá­zatra a gyerekek beküldték motoros képemet. Ha Tótkom­lósra kell mennem, nem vá­rok a buszra, átrobogok ügyet intézni, (cs) Tiszai Józsefet teljesen megfertőzte Robin Hood TISZAI JÓZSEF (53), a körös- ladányi peda­gógus kisgyer­mekként fer­tőződött meg íjászattal, ami­kor a televízióban látta a Ro­bin Hood-filmet. Barátaival éveken át rendszeresen lövöl­döztek a Sebes-Körös partján. Hét évvel ezelőtt vett ismét íjat a kezébe. Azóta nemcsak lő, hanem a körösladányi gyermekeket is oktatja, akik több országos íjászversenyen is szerepeltek. Tiszai József jelenleg tagja a magyar csigás íjász válogatottnak, (i) Gyarmati Jánosné lépést tart a korral, tanul GYARMATI JÁNOSNÉNAK, Dombegyház polgármester­ének április 5- én volt a szü­letésnapja, de ünnepelésre kevés idő ma­radt, mert minden szabad idejét a tanulásra fordítja. Jogi egyetemre jár, a napi felada­tok mellett a vizsgákon is sze­retne helytállni. Szerinte a szakmában nagy a kihívás, s aki nem tart lépést a korral, lemarad a lehetőségekről. Há­ziasszonyként a férj segítőtár­sa, egyébként szeret sütni. Hobbija a receptgyűjtés. (I) Békési Zoltán váltott: a labdát puskára cserélte BÉKÉSI ZOLTÁN, a Békési Pá­linka Rt. ve­zérigazgatója a kosárlabdát puskára cse­rélte. A kohó­mérnök, műszaki tanár vég­zettségű vezérigazgató Békés és Dunaújváros színeiben sportolt. Amikor abbahagyta az aktív sportolást, súlyprob­lémái lettek. A sporttól nem akar elszakadni, váltott, a ko­ronglövészetet választotta. - A Köröstarcsai Lövészklub iga­zolt versenyzője vagyok, he­tente egyszer járok edzésre, s legalább százat lövök, (sz) A jövőben mindenki jusson hozzá a világhálóhoz civilek Régiós szervezet Pusztaföldváron A Dél alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete a Nemzeti Ci­vil Alap támogatásával teleházas műhelybeszél­getést kezdeményezett Pusztaföldváron. Csete Ilona A kormány újabb teleházakat (kétezer közösségi hozzáfé­rést) támogat a vidéki esély- egyenlőség érdekében. A cél az, hogy a legtávolabbi és a legkisebb településeken élők számára is elérhetővé váljon az internet.- Az így létrejött értékek­hez, az eMagyarország pon­tok számára szeretnénk, ha hozzátehetnénk tapasztalata­inkat és eredményeinket. A fórumon a dél-alföldi régió eMagyarország pontjai, tele- házai, a helyi információs tár­sadalom szereplői számára az infokommunikációs verseny- képességről, az információs társadalom és a gazdaság fej­lesztésének általános igényei­ről beszélgettünk Pusztaföld­váron, ahol sikeresen műkö­dik a teleház — tudtuk meg Nagyné Takács Ágnestől, a Dél-alföldi Teleházak Regio­nális Közhasznú Egyesülete elnökétől. l

Next

/
Thumbnails
Contents