Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

2005. ÁPRILIS 30., SZOMBAT 7 VILAGTUKOR Ügynök figyelte a pápát kettős fedőnév A lengyel titkosszolgálatnak dolgozott az atya Konrad Stanislaw Hejmo azt hangoztatja, nem szándékosan kémkedett. Csakhogy kiderült: pénzt is kapott tevékenységéért. Toronyi Attila A „Héjnál” és „Dominik” fedőne­vű domonkos rendi szerzetes a nyolcvanas évektől látta el jelen­tésekkel a kommunista hírszer­zést. Most szánja-bánja tettét, os­tobaságát és naivságát okolja a történtekért. Lengyel paptársai a hetvenes évek végén figyelmébe ajánlot­ták egy Kölnben élő honfitársu­kat, s azt kérték, „viselje gond­ját”. Kívánságukat némi pénz­adománnyal is nyomatékosítot­ták. Konrad atyának föltűnt ugyan, mi mindenre kíváncsi a kölni jó barát. Lefénymásolta vendéglátója iratait, és beszélge­tésükről magnófelvételeket ké­szített. Hejnal-Dominik valószí­nűsíti, hogy a titokzatos idegen a hírhedt keletnémet állambiz­tonsági szolgálatnak, a Stasinak is dolgozott. A vatikáni ügynök több mint húsz éven át kalauzolta Rómá­ban a lengyel zarándokokat, mindenütt a pápa nyomában járt. Tűdott arról, hogyan bátorí­totta II. János Pál a Szolidaritás szakszervezetet, tudott a szent­atya titkos tárgyalásairól. Karol Wojtyla még krakkói érsek korá­ban, a hatvanas-hetvenes évek­ben jó kapcsolatokat épített ki a lengyel ellenzékiekkel. Pápává választása nemzeti éb­redéshez vezetett Lengyelor­szágban, s ennek nyomán ala­kult meg a Szolidaritás. A kom­munisták igyekeztek követni az egyházfő minden lépését, s meg­próbáltak megkörnyékezni egy­házi személyeket, hogy jelentse­nek róla. Ami a jelek szerint sikerült is. A domonkos rendi szerzetes híradásai időközben 700 oldal­ra duzzadtak. Konrad Stanislaw Hejmo azonban tagadja az elle­ne felhozott kémkedési váda­kat. Nem utazott el Varsóba, ha­Szigorított vatikáni biztonság A ii. János Pál ellen 1981-ben elkövetett merénylet után meg­szigorították a biztonsági intéz­kedéseket. Gondoskodtak arról, hogy a vatikáni helyiségeket és a telefonokat ne lehessen le­hallgatni. A nemrégiben elhunyt katolikus egyházfő titkos megbeszéléseiről készült feljegyzéseket azonnal eléget­ték. Am nincs ellenszer egy olyan spiclivel szemben, aki év­tizedeken keresztül barátnak álcázza magát. nem a Vatikánban várja ki, hogy sorsáról döntsenek. A do­monkos rend lengyelországi fő­nöke a napokban Rómába uta­zik, hogy beszéljen a megvádolt szerzetessel. A domonkos rendi szerzetes állítása szerint nem szándékosan kémkedett Dublin mindenképp kitart a népszavazás mellett ÍRORSZÁGBAN mindenkép­pen megren­dezik a nép­szavazást az Európai Unió alkotmányos szerződéséről. Akkor is sor kerül a referendumra, ha Franciaországban vagy más országban elutasítják a sza­vazók az EU alkotmányát - mondta pénteken Ljublja­nában a szlovéniai látogatá­son tartózkodó dermot ahern ír külügyminiszter. Putyin segítséget ígért a palesztinoknak HADFELSZERELÉST és kiképzé­si támogatást, a palesztin gazdaság és a Gázai övezet infrastruktúrájának helyreál­lításához ígért hozzájárulást Vlagyimir Putyin pénteken a ciszjordániai Rámalláhban. Az orosz elnök ismételten el­ítélte az atomfegyverkezési törekvéseket. II. Alekszij az új pápát sem hívja Moszkvába az orosz ortodox egyházfő szerint szó sem lehet arról, hogy XVI. Benedek pápa lá­togatást tegyen az orosz orto­dox egyháznál, amíg nem rendeződtek a két egyház vi­szonyát terhelő problémák. II. Alekszij pátriárka az orto­dox húsvét alkalmából leszö­gezte, hogy korai lenne még beszélni az újonnan megvá­lasztott pápa látogatásáról. Törökország felvenné a diplomáciai kapcsolatot ANKARA kész lenne diplo­máciai kap­csolatot léte- síteni szom­á Jrltti szádjával, Ör- ményország- gal, s e folyamattal párhuza­mosan együtt kutatni vele az 1915. évi örmény mészárlás eseményeit - erősítette meg pénteken Ankarában recep tayyip erdogan török kor­mányfő. Törökország 1991- ben, Örményország függet­lenné válásakor elismerte ugyan a kaukázusi államot, a népirtás körüli nézeteltérés miatt azonban nem létesült diplomáciai kapcsolat a két ország között. A magyar nagykövetség nem tud Zentai utazásáról A HÁBORÚS BŰNÖKKEL gyanú­sított Zentai Károly (Charles Zentai) elindult Magyaror­szágra - közölte az ausztrál televízió 10-es csatornájának esti hírmagazinja. A 86 éves egykori magyar katona fény­képével illusztrált beszámoló ezt kész tényként kezelte. Magyarország ausztráliai nagykövetségének nincs er­ről tudomása - nyilatkozta Bozsik Béla, a nagykövetség első beosztottja pénteken. A kancellár csalódott kalinyingrád A Kreml ragaszkodása • Klaipeda (Memel) Memel Ismét feszültségforrássá vált Né­metország és Oroszország között Kalinyingrád helyzete. Az egy­kori Königsberg az idén ünnep­li fennállásának hétszázötvene- dik évfordulóját. Az viszont több, mint valószínű, az esemény nem nyújt majd alkalmat Gerhard Schrö-der német kancellárnak és Vlagyimir Putyin orosz elnök­nek egy újabb közös fellépésre. A július elejére tervezett ünnep­ségre Schröder nem fog elmen­ni - írja a Der Spiegel. A legutóbbi hannoveri találko­zón Putyin kerülte Königsberg emlegetését, és meghívót sem adott át a kancellárnak. A kali- nyingrádi kormányzó és a ható­ságok azonban továbbra is ab­ból indulnak ki, hogy az évfor­dulót Putyin hatalmas bűnbánat­ra használja ki, s az elnök olda­lán Schröderen kívül a két szom­széd, Lengyelország és Litvánia elnöke is megjelenik. A megem­lékezésről Moszkvában, a győze­lem napi ünnepségek alkalmá­ból kívánnak egyeztetni. Königsberg eredetileg Kelet- Poroszország részeként Német­országhoz tartozott, ám később az orosz hadsereg elfoglalta. A Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékaként Moszkva megszállta a balti államokat is. Észtország, Lettország és Litvá­nia azóta újra kivívta független­ségét, de Kalinyingrádhoz, mint a Balti-tenger legmelegebb észa­ki kikötőjéhez, ragaszkodik Moszkva. ■ Gyulay Z. Előkészületek a Győzelem Napja megünneplésére a moszkvai és az összorosz hatóságok különleges bizton­sági intézkedéseket hoztak a nácizmus felett aratott győze­lem hatvanadik évfordulós ünnepségeire, amelyeken leg­alább 53 állam- és kormányfő vesz részt. HÚSZEZERNÉL is több rendőr járőrözik majd az orosz főváros utcáin, és további kilencezer áll készenlétben május 7-11. kö­zött, amíg az évfordulós ünnep­ségek tartanak - jelentette be pénteken Vlagyimir Pronyin moszkvai rendőrfőnök. A rendőrség szétoszlatta a kassai temetést A rendőrség sokak szerint „túl­biztosította” a helyszínt a múlt szombati lövöldözés áldozatá­nak kassai temetésén - írja a po­zsonyi Új Szó című napilap. Az elhunyt állítólag tagja volt az egyik alvilági bandának. A te­mető előtt már délelőtt egyenru­hás és civil ruhás rendőrök jár- őröztek, a különleges alakulatok dél körül jelentek meg. A teme­tő bejáratánál kutyás járőrök őr­ködtek, páncélozott rendőrségi jármű parkolt, a levegőben heli­kopter körözött. ■ „Addig- nem temetjük el a fiunkat, míg a felelő­sök bocsánatot nem kérnek” - mondta pén­teken az édesapa. A kivezényelt kommandósok csaknem egy kilométeres kör­zetben lezárták a köztemetőhöz vezető utakat, és csak Jozef Estok legközelebbi hozzátarto­zóit engedték át. A temetés töb­bi résztvevőjét hangosbeszélőn szólították fel a helyszín azon­nali elhagyására. Miután a fel­hívásnak nem tettek eleget, a rendőrök vízágyú segítségével próbálták kiszorítani őket a te­metőből és annak környékéről, bár a vízsugarat nem az embe­rekre irányították. Néhány személyt garázdaság gyanújával őrizetbe vettek. Bo­ris Azaltovic, a szlovák belügy­minisztérium szóvivője szerint indokolt volt a beavatkozás. Jozef Estok édesapja szerint fia nem volt maffiózó, semmi köze a né­hány éve megölt Karol Kolárik bűnöző bandájához. Sikeres uniós felzárkózás bővítés Eltűnt különbségek a csatlakozás évfordulóján Egyévnyi közös munka után nincs értelme annak, hogy különbséget te­gyünk az EU ré­gi és új tagjai között - hangsúlyozta az Euró­pai Bizottság elnöke, jósé Ma­nuel barroso a bővítés egyéves évfordulójáról közleményben emlékezett meg. Földrészünkön a megnagyobbodott közösség se­gített megerősíteni a politikai és gazdasági biztonságot, a de­mokráciát és az emberi jogokat - mutatott rá a politikus. A tag­országok tanulnak egymás ta­pasztalataiból, kultúrájából, ké­pességeiből. Az EU kormányának számító brüsszeli testület tegnap áttekin­tette az egyéves tagság eredmé­nyeit, s megállapította: a komoly kihívások ellenére jó irányban halad a felzárkózás. Az új tagor­szágok gazdasága a régiek átla­gának több mint kétszeresével nő, idén átlagosan több mint négy százalékkal. Tavaly ötven százalékkal emelkedett az agrár­ágazatban dolgozók átlagjöve­delme a tíz új országban. Megug­rott az idegenforgalom, nagyobb méretű lett a diákok, fiatalok, nyelvtanulók mozgása. Az uk­rajnai események az EU-tagság biztonsági előnyeire is emlékez­tetik a kelet-európaiakat. Közvé­lemény-kutatások szerint a ke­let-európaiak pozitívabbnak ér­zik EU-tagságukat ma, mint egy évvel ezelőtt a csatlakozást. Nem bizonyultak igaznak a másod­osztályú tagságról szóló jóslatok sem. A bizottság azt is megálla­pította, hogy az új tagországok egy év alatt jelentős fejlődést ér­tek el az uniós pénzforrások fel- használásában. Zökkenőmentesen kiss Tibor nagykövet szerint semmilyen zökkenő nem volt és nincs Magyarország európai uniós beilleszkedésében. Ma­gyarország EU mellett működő brüsszeli képviseletének vezet& je úgy látja: hazánk már most szinte pontosan úgy működik uniós ügyekben, mint bármely más tagállam. Szó sincs arról, hogy másodosztályú tagok len­nénk a közösségben. Születendő trónörökösök alattvalók Örülnek a fenséges jövevényeknek A világsajtó gyors egymás­utánban jelen­tette: egyaránt anyai örömök elé néz mary dán és METTE- marit norvég hercegnő (jobbra). Frederik dán trónörökös alig egy éve vezette oltár elé válasz­tottját, az ausztrál Maryt, s már­is biztosítottnak látszik a királyi ház jövője. Az udvar a hercegnő terhességéről igen körmönfont közleményt hozott nyilvánosság­ra. Ebben a „királyi fenségek örömüknek adnak hangot”, hogy közölhetik: a hercegnő ha­marosan anya lesz. Készülékeikkel a lesifotósok már nem sokkal a mézeshetek után pásztázni kezdték az asz- szony fenséges pocakját. A leen­dő szülők megelőzték a leleple­zést, maguk rukkoltak ki a hír­rel: októberben jön a baba. Norvégiában Mette-Marit már túl van két szülésen. Első gyere­kének nincs esélye a trónra, hiszen a hercegnő korábbi kapcsolatából született. Kö­zös gyermekük Haakon trón­örököstől ta­valy született, és most decem­berre várják a következőt. A leendő apának egyelőre nincs ideje arra, hogy törődjék váran­dós párjával. A 68 éves uralko­dót, Harald királyt kell helyette­sítenie, aki nemrég szívműté­ten esett át. ■ Toronyi A.

Next

/
Thumbnails
Contents