Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

2005. ÁPRILIS 2., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 9 II. JANOS PÁL JEGYZET Egész életével és halálával is az egyházat, a hitet szolgálja GYULAY ZOLTÁN ÚTJÁNAK VÉGÉHEZ érkezett ii. János pál pápa A lengyel Karol Wojtyla megválasztása 1978, október 16-án meghatározó esemény volt az egyház történelmében. Évszázadok óta ő volt az első nem olasz születésű egyházi ember Szent Péter trónján. S az első, aki szláv. Személye üzenetet hordozott: a vasfüggöny mögül érkezett, ő egyformán megismerte a nácizmus szörnyűségeit és a kommunizmus elnyomó rendszerét. alapelveihez mindig hű maradt. A halállal folytatott hősies küzdelme is az élet szentségét hirdette. Hitt a családi élet eszményében, a hit erejében. Szerette a gyermekeket, szerette a természetet. Határozott és következetes véleményt nyilvánított a világ történéseiről, a politikai eseményekről. Ebben is az embert helyezte előtérbe, a béke elsőbbségét hirdette. SZEMÜNK ELŐTT kopott meg fizikai ereje, de szelleme töretlen maradt. Amikor beköltözött a Vatikánba, szabadságát gyakran töltötte a hegyekben. Síelt is. Túlélt egy gyilkossági kísérletet, mei énylőjét fölkereste a cellájában és megbocsátott neki. Csúcsot javított: a legtöbbet utazó pápa volt. Közvetlenül vitte el a hitet és a reményt a híveknek. MÁR ÉLETÉBEN szent ember volt. Soha egyetlen elődje sem emelt ennyi elhunytat a szentek és a boldogok sorába. Szinte teljesen kicserélte a bíborosi kollégiumot. Az egyház működését számos területen újraszabályozta. Szavaival és cselekedeteivel kijelölte utódja útját. Az öröm és reménység teuesség A szentatya gondolatai „Nagyon sokat írtak már az imádságról, sok tapasztalatot megért már az emberi nem, kü­lönösen Izrael és a keresztény­ség történetében. Az ember nem akkor éri el az imádság teljessé­gét, mikor leginkább önmagát fejezi ki, hanem akkor, amikor hagyja, hogy benne Isten a leg­teljesebben jelen legyen.” ,A pápa, aki Krisztus tanúja és az Örömhír szolgája, éppen ezért az öröm embere és a re­A 20. század pápái Vatikán II. János Pál az ezredfordulón ■ XIII. Leó (Gioacchino Pecci gróf) 1878. február 20-1903. jú­lius 20. ■ X. Szent Pius (Giuseppe Sarto) 1903. augusztus 4-1914. au­gusztus 20. ■ XV. Benedek (Giacomo della Chiesa márki) 1914. szeptem­ber 3-1922. január 22. XI. Pius (Achille Ratti) 1922. február 6-1939. február 10. ■ XII. Pius (Eugenio Pacelli) 1939. március 2-1958. október 9. ■ XXIII. lános (Angelo Giuseppe Roncalli) 1958. október 28-1963. június 3. «VI. Pál (Giovanni Battista Montini) 1963. június 21-1978. augusztus 6. ■ I. lános Pál (Albino Luciani) 1978. augusztus 26-1978. szep­tember 29. ■ II. lános Pál (Karol Wojtyla) 1978. október 16­* Szent Péter trónján eddig 265 pápa uralkodott A legtovább uralkodtak § SZENT PÉTER (33-67) |f „Péter (kőszikla) vagy, és ezen a kősziklán lógom egy- %|lt házamat felépíteni, és neked adom égi királyságom kulcsát” - mondja Jézus az evangélium szerint Simon­ig nak, a halásznak. A jeruzsálemi apostoli zsinaton N-/ 49-ben Péter elnökölt, így őt tekinti az egyház az első ^ pápának. Harmincnégy évig ült a trónon. IX. PfUS (1846-1878) Giovanni Maria Mastai-Ferretti gróf nem ismerte el az olasz államot, amely a pápa és a kúria szék­helyének a Vatikánt, Lateránt és nyári lakhelyül Castel Gandolfót jelölte ki. IX. Pius élete végéig nem volt hajlandó elhagyni a Vatikán falait, ez volt az úgy­nevezett lateráni fogság. Harminckét évig volt pápa. A JÁNOS PÁL (1B78-200S) Karol Wojtyla megválasztásakor a Sixtus-kápolnában megjelent bíborosok között először voltak túlsúlyban az Európán kívüliek, ü. lános Pálnak csak a nyolca­dik fordulóban sikerült elnyernie a szavazatok több­ségét. Utoljára 1522-ben ült nem olasz a pápai trónon. Huszonhét esztendeig uralkodott. Az első pápa, aki sokszor kért a világtól bocsánatot békét hirdetett Karol Wojtyla élete végéig lengyel hazafi maradt ménységembere, a létezés értékét és a jövő életbe vetett reményt ki­nyilatkoztató alapvető igazság embere.” (Krisztus) „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalá­lig, mégpedig a kereszthalálig. Ebben minden benne van: az egyéni és a közös szenvedés, a háborúk, a gulag és a holokauszt: a zsidó holokauszt, de az afrikai néger rabszolgák holokausztja is.” Ne féljetek! - kiáltotta 1978 októberében a frissen megválasztott katolikus egyházfő a római Szent Péter téren. A „meglepeté­sek pápája”, ahogyan Karol Wojtylát nevezték, egész életében arra bátorította az embereket, hogy „lépjék át a remény küszöbét”. Toronyi Attila II. lános Pál harcos pápa volt, aki egyaránt megtapasztalta a barna és a vörös önkényuralmat, s a békéért küzdött. Olyan békéért, amely nem nélkülözi a szenve­délyt, a szeretetet, az élet kultú­ráját. Bírálói szerint bár az emberi jogok kérlelhetetlen harcosa volt, megfellebbezhetetlen erkölcsi tekintély, de egyházi vezetőként meglepően konzervatív. Csaló­dást okozott azoknak, akik azt várták, hogy engedékenyebb lesz a szexualitás kérdéseiben, nem ellenzi majd a nők papi szolgála­tát, és új álláspontra helyezkedik a papi nőtlenség kérdésében. A vatikáni hagyományok őrzői vi­szont mégis túl „liberálisnak" tartották, mert a római ka­tolicizmust „protestáns vonásokkal” gazdagítot­ta és „túlzottan hang­súlyozta" a párbeszéd , fontosságát. Tény, hogy ő volt az első pápa, aki bocsána­tot kért a keresztes háborúkért, az ink­vizícióért, a keresz­tények bűnei- A. ért. Szólt zsidó nép mérhe­tetlen vi­lághábo­rús szen­vedései­ről, és kijelen­tette: a zsidókkal való kibékülés az európai keresztények alapvető kötelességei közé tartozik. II. lános Pál a világ összes katolikusának pápája volt, de ta­lán mégis elsősorban Európáé. A földrész alapvető átformálásá­ban tevőlegesen szerepet ját­szott, támogatást nyújtott honfi­társainak, Lech Walesa Szolida­ritás-mozgalmának, s közvetve hozzájárult egész Kelet-Közép- Európa demokratikus átformá­lásához. Súlyos betegsége ellenére sem foglalkoztatta soha a visszavonu­lás gondolata. Valaha síelt, hegyet mászott, úszott, diákkorában szívesen futballozott. Nagy uta­zóként 130 ország földjét csókol­ta meg, Bob Dylannal együtt éne­kelt, verseket írt. Hajlott korában azonban a levegővétel is nehezé­re esett. Ám még így is utazásról álmodott, az utolsóról - lengyel hazájába. Hiszen élete végéig len­gyel hazafi maradt. A tétovázó lengyel egyházat ő bátorította, hogy az uniós népszavazásra ké­szülve nyütan álljon ki az „igen” voks mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „jólétben élő or­szágoknak áldozatot kell hozniuk I Segített eligazodni bo­nyolult világunkban, s arra buzdított: hogy ne veszítsük el a reményt, ne féljünk, mert „gyen­geségünkben segítsé­günkre siet a lélek”. azért, hogy Európán belül csök­kenjen a jóléti szakadék”. Csak így alakulhat ki „a sza­badság, az igazságosság és a bé­ke össz-európai térsége”. Erős szellemet, erős lelket zárt magába a törékeny test. A pápa állapotának rosszabbodása 1981 májusában kezdődött, amikor merényletet kísérelt meg ellene a török Ali Agca. Máig tisztázatlan, hogy az elkövető a szovjet vagy a bolgár titkosszolgálat megbízá­sából cselekedett-e. Bár az élet- veszélyes sérülésből sikerült ki­gyógyítani, a szentatya egész­ségi állapota megroppant. 1992-ben daganatot távolí­tottak el szervezetéből, . két évvel később comb­nyaktörést szenvedett, 1996-ban pedig vak­béllel kellett meg­Utoljára szerdán jelent meg a hívők, a za­rándokok előtt magán­lakosztálya ablakában műteni, majd a Parkinson-kór gyötörte testét. Az életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt és időközben sza­badon engedett Ali Agcának a ka­tolikus egyházfő megbocsátott. Amit azért is helyesnek látott, mert kiderült: a merénylet meg volt írva a sors nagykönyvében. A portugáliai Fátimában látomá­sa támadt három kislánynak, s a Szűzanya elárulta, hogy egy­szer majd merényletet kísérelnek meg egy főpap ellen... Európa keleti felében joggal tartottak a lengyel pápától, hiszen a kommunista pártvezetők - élen a Kreml urával - úgy vélték, mű­ködése meggyengítheti a „szocia­lista világrendszert”. Karol Wojtyla kilencszer kereste fel szülőföldjét, Olaszországot pedig keresztül-kasul bejárta. A Vatikánban olykor már so­kallták is utazási kedvét, a meg­számlálhatatlan fogadást, a ren­geteg látogatót; a pápa szüntelen törekvését, hogy népes tömegek­kel találkozhassék. Ám II. lános Pál úgy vélte, annak is fontos üze­netértéke van, ha a hívők közvet­len közelről megtapasztalják az ő testi szenvedését, elakadó szavát: mások talán ebből is erőt meríthetnek, kifejezésre juttat­hatják együttérzésüket. A bezárt kapu Péntek este kevéssel 7 óra után bezárták a Szent Péter-bazilika jobb oldali bronzkapuját. A szokás szerint ez olyankor történik, ha meghal egy pápa. Állapota egy nappal korábban fordult válságosra, megáldozott és fölvette az utolsó kenetet. Péntek folyamán folyamatosan rosszabbodott az állapota. Szinte az utolsó pillanatig tuda­tánál volt, Biblia-szövegeket ol­vastatott fel magának. Kora este azonban, miután békében el­búcsúzott közvetlen munka­társaitól és az őt körülvevő jó­barátaitól, elvesztette eszméletét. Az egyházfő, aki nagyon sokat utazott világjáró Kétszer járt Magyarországon, gyakran fogadott magyarokat II. lános Pál korszakának mérle­gét megvonva az összegzések a szentatya hivatali idejének idő­tartamát és utazásainak meny- nyiségét emelik ki. Egyetlen pá­pa sem járta annyit a világot, mint Karol Wojtyla. 129 orszá­got, 614 települést keresett fel, több mint 1,16 millió kilométert utazott, azaz 29-szer kerülte meg a Földet. Magyarországgal sokáig II. lá­nos Pál államtitkára, Casaroli bíboros tartott szorosabb kap­csolatot. Ő a rendszerváltás előtt többször is felkereste hazánkat. Lázár György miniszterelnök 1987-ben járt II. János Pálnál. A szocializmus idején azonban a magyar-vatikáni találkozók nem hivatalos jellegűek voltak, a második világháború után megszakadt diplomáciai kap­csolatokat csak 1990-ben állítot­ták helyre. II. János Pál pápa 1991 au- gatás alatt Paskai László prímá- gusztusában járt először Ma- son és a Magyar Katolikus Püs- gyarországon. Az ötnapos látó- pöki Kar tagjain kívül a szent­II. János Pál, a világutazó pápa T v * | ÉSZAK-V I AMERIKA fr-KÖZÉP AMERIKA j EUROPA* S 0ÉL­\ jggi SgSSSS .■/A '— 13 / AFRIKA N© AMERIKA y/JN.. ^ prwj, / ÉJ V látogatások száma földrészek szerint \ N **' ázsiai. ^ÓCEÁNIA KÖZEL-KELET Á-é,' J s. <?»* •Olaszország kivételével 1160113 km megtett út 29 alkalommal kerülhette volna mega Földet 129 ország 614 városát kereste fel 2399 szentmisét mutatott be FORRÁS: VATIKÁN -/HFP atya Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József minisz­terelnökkel találkozott. A pápa egyik beszédében kitért arra is, hogy az immár szabaddá vált katolikus egyház nem követel előjogokat, de szüksége van az anyagi eszközök minimumára. A pápa a zsidó hitközség kép­viselőivel tartott megbeszélésén azt fejtegette, hogy a kereszté­nyeknek és a zsidóknak együtt kell működniük az antiszemitiz­mus ellen. Másodszor 1996 szeptembe­rében jött Magyarországra a ka­tolikus egyházfő. Ekkor fogadta Horn Gyula miniszterelnököt is: a néhány perces megbeszélésen az egyházak finanszírozási gondjaira is kitértek. Amikor a pápa a szomszédos országokba látogatott, magyar hívők tízezrei utaztak az általa tartott misék színhelyére. f » \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents