Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

BÉKÉS MEGYEI AGRÁR ~~x-----­Tav aszi árpa, zab, borsó, lucerna, fénymag, szudáni fű, szemes cirok, hibridkukorica, olaj-, étkezési és iregi szürke csíkos napra­forgó vetőmagok Termeltetési szerződést kötünk fénymagra, étkezési és madáreleség napraforgóra. SZÜKSÉG ESETÉN A VETŐMAGOT MEGHITELEZZÜK. Mezömag Kft., Szarvas, Kákái major. Tel.: (66) 312-376. TeL/fax: (66) 214-480. Mobil: (30) 9455-364. 1. 113/2004.(IX. 23.) GKM r. alapján, a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval, vagy lassújárművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításához „egyszerűsített" ADR szakképesítést kell szerezni. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! 2.20/1992. (VII. 21.) KHVM r. 22. §-ában és 27. § f.) pontjában meghatározott össztömeget-, tengelyterhelést-, és mérethatárt meghaladó járművek SZAKKISERETÉRE képesítő szaktanfolyamot kell végezni, az érintett munkavállalóknak. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! 3. 2005. július 01. napjától, a 3,5 t. össztömeg alatti járműveken történő ADR- anyag szállításhoz is, ADR alap szakképesítéssel kell rendelkezni. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! 4. Ne felejtsék, hogy a mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt nehézpótkocsi/k/- hoz T kategóriás, vagy C+E kategóriás vezetői engedélyre van szükség. JELENTKEZZENEK T KATEGÓRIÁS TANFOLYAMAINKRA! 5. Ne felejtsék, hogy a T, vagy C+E kategóriás vezetői engedély mellé, amennyiben mezőgazdasági munkát kívánnak végezni, MEZŐGAZDA- SÁGI GÉPKEZELŐ (OKJ) képesítésre is szükség van. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! Jelentkezni lehet személyesen: Békéscsaba, Kis-Tabán u. 5. szám alatt, telefonon vagy faxon 06 (66) 546-474, (30) 303-2750, (30) 228-4724, e-mail: gynebt@mail.globonet.hu rénddke BÉKÉSCSABAI LO MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTŐ ÁLLOMÁS GYt RAJ LOVASTANYA Spönne ara: 22 000 ft + AFA Gyarakiné és Társai Bt. Akkreditált Felnőttképző Intézmény tájékoztatása és felhívása néhány új szakképesítésre/ melyeket az alábbi rendeletek írnak elő az agrárgazdaságban dolgozók részére 2005. évi kötelezettségként. Gondolatok a földosztás 60. évfordulóján Európában a XIX. század a hűbéri társada­lomi meghaladásának, a polgári átalakulás­nak az évszázada. Magyarországon az 1848-as forradalom jobbágyfelszabadítása, az ezt megerősítő1867-es kiegyezés nagy lé­pést tett ebbe az irányba, de érintetlenül hagyta a birtokrendszert. Nem hozott gyö­keres változást az 1920-as Nagyatádi Szabó István féle földreform sem. Forradalmi átalakulást hozott a földtulaj­doni és használati viszonyokban az 1945. márciusában elfogadott 600/1946. sz. rende­let, amely a nagybirtoknak kisajátításáról és a földművelő szegényparasztság közötti szétosztásáról intézkedett. A földosztás vég­rehajtása is forradalmi módon történt. Már a törvény előkészítése során megalakullak a földigénylő és földosztó bizottságok mint a közvetlenül gyakorolt helyi demokrácia szer­vei, és a munka nagyját már a tavasz folya­mán el is végezték. (Persze nem hiba és túl­kapások nélküli, de ennek jelentősége eltör­pül a történelmi léptékű változás mellett.) A föld azé lett aki megművelte! Békés megye mai területén közel 40 ezer család (126 ezer családtag) mintegy 92 ezer ha földet vehetett birtokba. A kisajátított legelők közösségi tu­lajdonba kerültek, a fel nem osztott földeken pedig később létrejöttek az állami gazdasá­gok. A földosztás átmenetileg visszavetette a mezőgazdasági termelés színvonalát. A nagybirtokok eszközeinek egy része, termelé­si kultúrájuk megsemmisült. Az újgazdák közül sokan alkalmatlanok voltak az önálló gazdálkodásra. Mindezek ellenére 1949-re si­került konszolidálni a mezőgazdaság helyze­tét, de ugyanekkor megkezdődött egy újabb - a politika által felülről vezérek - átalakulás: a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az ideológiai cél a föld-magántulajdon felszá­molása volt, amely fontosabb volt mint a me­zőgazdasági termelés és a parasztság sorsa. Ebben az 1956-os forradalom utáni konszoli­dációs időszak végén kezdődött vákozás, amely a szocialista mezőgazdaság sajátos magyar vákozatát hozta létre és amelyben az eredeti cél módosulását fejezte ki tömören az a jelszó, hogy: „a föld - tulajdonformájától függetlenül - nemzeti kincs”. A föld magdn- talajdonát csak az őrizhette meg, aki a me­zőgazdaságban dolgozott (vagy onnan ment nyugdíjba). A nem mezőgazdasági dolgozók földje 1968-tól „megvákásra", és az azt mű­velő szövetkezetek közös tulajdonába kerük. Megvákásra kerükek a szövetkezetek hasz­nálatában lévő állami (vök „kulák” birto­kok) földek is. A mezőgazdasági népesség csökkenése (amely a fejlett világban mindenütt végbe­ment) együtt járt a szövetkezeti közös föld- tulajdon növekedésével a generációváltás pedig a földhöz való érzelmi kötődés lazulá­sával (A szövetkezeti használatú föld több mint 60% vök 1989-ben közös tulajdon.) A rendszervákás megelőzően a parla­ment módosította a 1987. évi II. törvényt (a földről) az 1990. évi IX. törvénnyel (január­ban), amely febldotta a korábbi magántu­lajdonra vonatkozó korlátozásokat. A rend- szervákó kormány koalíció minden pártjá­Az 1945-ös földosztás „káros mellékhatásait” a mezőgazdaság né­hány év alatt kihever­te, de a '90-es évek politikájának „utóhatá­sa” ma is tart. Győrfi Károly nak más-más véleménye vök földügyben, és természetesen az ellenzéknek is. A szocializ­mus idején okozott igazságtalanságok or­voslásának jószándéka végzetesen összeke­veredett a föld és a szövetkezetek ügyével Megismétlődött az 1949-es helyzet: a politi­ka- az igazságtétel, a kárpótlás címén - is­mét erőszakot tett a mezőgazdaságon, a földművelők többségén, méghozzá egy párt­közi alkuban született rossz öszvérmegol­dással melynek első vákozatát az alkot­mánybíróság 1991. tavaszán újraíratta. 1991. június 16-án megszületett az első kár­pótlási törvény, amely ugyan nem a földről szók, mégis abban hozott döntő vákozást. 1992. tavaszán sor kerük a földalapok ki­jelölésére, majd a vök közös tulajdonú föl­dekre megindultak a kárpótlási árverések, 'amelyek egészen napjainkig elhúzódtak. Az árverésnek nevezett kótya-vetyén 500 Ft/Aranykorona körüli áron (hektáronként 10-20 ezer Ft-ért) lehetett kárpótlási jegyért földet venni, akár vök korábban földje a jeggyel rendelkezőnek, akár sem, akár vök köze a mezőgazdasághoz, akár nem. Földet lehetett szerezni az államosított gyárakért, üzletekért a hadifogságban, büntetőtábo­rokban ekökött évekért. Pontosabban az ezek miatt kapott kárpótlási jegyért, amit pénzért olcsón lehetett megszerezni a jogo­sultaktól Összesen 39.309 ember 184.537 ha tulajdonát szerezte meg, tehát a tulajdon- vákozás aránya kétszer akkora vök, mint 1945-ben. A föld nagyrészt azoké lett akik nem művelik! Ma Békés megyében a 40 ezer körüli földhasználó mintegy 30%-ban gaz­dálkodik saját földön a szerződéses bérlet aránya 52-53%, a többi szívességi haszná­lat, haszonélvezet és egyéb. A politikusok új földosztásról beszédek, azt a látszatot kekették mintha ismét a nagybirtokok kisajátításáról és a kisembe­rek földhöz juttatásáról lenne szó. Nem ez történt! A szövetkezeti földtulajdon nem az elnök, a vezetők földje vök, hanem a közös­ség létalapja. Nem a vezetők lettek szegé­nyebbek - sőt ha ügyesek vokak akkor gaz­dagodhattak is - hanem azok akik mező- gazdasági dolgozóként próbáltak megélni. Az 1945-ös földosztás „káros mellékhatá­sait" a mezőgazdaság néhány év alatt kihe­verte, de a ’90-es évek politikájának „utóha­tása" ma is tart. Kialakult a végzetesen szét­aprózott birtokszerkezet, amit a részarány- tulajdonok kimérése tovább fokozott. A tuladoni és használati viszonyok kuszasága Európai Unió támogatásainak igénybevétel­ét is zavarja. Az utóbbi másfél évtizedben, és ma is ha a föld a politikában szóba kerül az a politikusok számára harci riadó, ami rögtön ideológiai reakciókat vák ki vagy/és a leplezett egyéni érdeket jeleníti meg. Az ésszerűség, a hatékony mezőgazdasági ter­melés, az azt végzők megélhetése háttérbe szorul Ideje lenne abbahagyni a nagyot- mondást és a helyén kezelni a földiigyeket, annál is inkább, mert ma már messze nem akkora ennek a jelentősége mint 1945-ben vök. Akkor a lakosság 40%-ának sorsa füg­gött a mezőgazdaságtól ma már 10%-nak sem. (Bár a földtulajdon ennél magasabb arányt érint.) Ezt a kevesebb mint 10%-ot kellene jobban megbecsülni. Lota fajtájú blozab 99,9% tisztasággal, illetve takarmányborsó vásárlására van lehetőség, a 40 kg-os zsákos kiszerelésben. Érdeklődni: személyesen a helyszínen a Csorvási Gazdák Szövetkezet Szárítótelepén a 47-es főút 155. km-szelvényénél, valamint telefonon: 30/445-3932, vagy 06/66/258-003. Továbbra is állunk tisztelt partnereink szolgálatára takarmánykeverő és mezőgazdasági tevékenységeinkkel (30/445-3936) S0LÁRKER Kft.- Péti amnióniumnitrát, 34%-os, palettás 40 300 Ft/tonna + áfa.- Román ammóniumnitrát, 34%-os, ZSÉOS 39800 Ft/tonna+áfa. 25 TONNÁTÓL HÁZHOZ SZÁLLÍTVA. Kecskemét. Bajnok u. 2/B. Tel.: (76) 494-534,504-300. | Telefax: (76) 494-561. I /nr. A KASZ-COOP Derecske Rt különleges április ajánlata az ön számára Talajművelő- és vetögépek széles választéka Tarlómegmunkáló gépek, grubberek I »Valamennyi termékünkhöz óriási alkatrészkinálat Továbbra is óriási kedvezmények az öntözési berendezésekre! KASZ-COOP Derecske Rt... A legKASZabb választás!!! ( ímiink: Bl kl SCSABA. Szarvasi út - I \-torony előtt lel.: (06)66/446-837 Fax: (06)66/446-835 stuMlmmui Mezőgazdasági gének, alkatrészek kereskedelme és szervize BO-TI Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. 5555 Hunya, Rákóczi u. 55-57. Tel.: (66) 532-610, (66) 294-689. Fax: (66) 532-611. E-mail: boti.rt@bekesnet.hu MŰTRÁGYA AKCIÓ! ÍÉÍl i^Garantáltan a legolcsóbb áron! • Ammóniumnitrát (román) • Komplex 3 x 16 (50 kg-os zsákban). Egyéb műtrágyák: KEMIRA ammóniumnitrát • pétisó • karbamid. zz • Power szántóföldi • FERTICARE kertészeti műtrágyák. VETŐMAGOK: Pioneer, Syngenta, Monsanto, Limagrain, KWS, Agromag, Martonvásári és Szegedi fajták. KERESSE KÉPVISELŐINKET! Dénes György Szilárd (30) 6258-367. BÉKÉS MEGYE: Oláh Tibor (30) 565-8197. CSONGRÁD MEGYE: Folyami István (30) 9689-045. 1 * A r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents