Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-15 / 87. szám
2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 „Minden ideám valóra vált" Életút Történetek Domokos Tamás nyugalmazott főmuzeológustól „Az ember mindig tele van ideákkal, és ez jó. Az ideák a hajtóerőt jelentik az életben: elképzelünk valamit, és dolgozunk, hogy valóra váljék." A múzeumi emberek nem szeretik a rivaldafényt. Csendesen, elvonultan dolgoznak. A Békéscsabán élő dr. Domokos Tamással, a Munkácsy múzeum főmuzeológusával kivételes alkalommal ültünk le beszélgetni. László Erzsébet Domokos Tamás nyugállományba vonult. Kollégái a múzeum lépcsőjének két oldalán állva köszöntötték, búcsúztatták, könnyeket csalva munkatársuk szemébe. A főmuzeológus élettörténetének hallgatója titkon irigykedik, hiszen ezt hállja: „Boldog vagyok. Minden ideám valóra vált”. Egy mindszenti tanyán, ahol a nagymama élt, ott fedezte fel a természetet Domokos Tamás, valamikor az ötvenes években. (Adósak vagyunk a születési adatokkal: Hódmezővásárhely, 1944. július 31.)- Édesanyám tanyai tanító volt, a falutól négy kilométerre járt ki a gyerekekhez, miközben engem hordott a szíve alatt. Szerencsém volt, kézhez kaptam a természetet. A zenei művelődés szintén a világra jövetelem előtt kezdődött. Apám zongorázott, énekelt, kántor volt. Zeneiskolába jártam Sutyinszki János barátommal, és a helyi úttö■ „Szerencsém volt, kézhez kaptam a természetet.” rőzenekarral rendre gyakoroltunk hétvégenként. Az együtt zenélés a közösségi gondolkodás nagy kovácsa volt. Ugyanúgy, mint a sportban. Ott viszont voltak gondjaim; ha felmentem a gyűrűre, elfelejtettem, hol van lent és fent, s egyszer csak elengedtem magam, így aztán az Imsi nevezetű tanárom mindig elkiáltotta magát: Sanyikám, gyere, Domokos megy a gyűrűre. Ettől függetlenül bitang szívós voltam, kitartó gyakorlás után mindent megcsináltam. A diákévek a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor gimnáziumban, majd Szegeden, a JATE-n, kémia-fizika szakon folytatódtak. A kollégiumi évek alatt bioföldrajzosok közé keveredtem. Rájöttem, mindenkinek van egy szakmai „majd én meg- mutatom”-ja. Ezek a srácok is mellénykedtek a tudományukkal. Elkezdtem figyelni a növénygyűjteményeket, a vizsgaanyagaikat, és alkalom adtán, beszélgetés közben bemondtam a növények latin nevét. Később a következőt, majd még többet. Tanulmányaim végén egyébként kolloidkémiából doktoráltam. Élménygazdag pálya Domokos Tamásé. E helyütt csupán néhány életképet villantunk fel történeteiből, kívánva, hogy e mérföldkövet elhagyva is folytassa barangolásait a természetben, a világban. Hegyvidéki faj Békésben A szerencse többször Domokos Tamáshoz szegődött. Sarkadi tanári évei alatt találkozott a békéscsabai közgazdasági szak- középiskolában dolgozó dr. Kovács Gyula, neves csigagyűjtővel. - A következő tanévet már a közgében kezdtem. Az asztal másik oldalán Kovács Gyula ült, aki a csigagyűjtéshez terelt. Hasonlított a természetünk, bár eltérő volt a gyűjtési módszerünk. A dénesmajori Csigás-erdőben ezért felfedeztem a bánáti csigát Ez a faj a Kárpátokban él, a Csigás-erdőben viszont hegyvidéki a klíma. A bánáti csiga a Csigás-erdőből. Tizenötezres gyűjtemény A Munkácsy múzeumba 1978-tól kezdett bejárni Domokos Tamás. Félállásban segítette a munkát, a ’80-as években bekapcsolódott a Békés megye természeti képe című programba.- Együtt mentünk be Kovács Gyulával a múzeumba — főállásban 1997-től dolgozom ott -, ahol azelőtt egyetlen csiga sem volt. Most 15 ezres a gyűjtemény. Kovács Gyula 1996-ban meghalt, 1997-ben védetté nyilvánították a Csigás-erdőt. A következő évben temettük Réthy Zsigát, újabb esztendő múlva nyílt meg az általa megálmodott Pro Natura kiállítás. Nekem jutott a feladat, hogy fejezzem be a munkásságát. A Natura Bekesiensist is Zsiga halála óta szerkesztettem. Kinőtte Magyarországot Akárhányszor váltott óvodát, iskolát, lépett tovább a pályán Domokos Tamás, érettségiig mindig követte őt a jóbarát, Samu János. Ő aztán új hazát választott az USA-ban. New Yersey Államban telepedett le, fordítóirodát nyitott, 13 nyelven beszél. - Nagyon hamar kinőtte Magyarországot Samu János. Mondhatnám szerencsémre, hiszen a segítségével jutottam el Bostonba, Costa Ricába, felmászhattam a Grand Canyonra és vissza, bebarangolhattam Yelowstont. Előfordult, hogy a családom repülőjegyet kapott tőle Santorinire, Skóciába. Epilógus Létezik-e még egy ember, aki azt vallaná: minden ideám valóra vált Beszélgetésünk végén Domokos Tamás gondolatban ennél is tovább ment: - Ha úgy történne, hogy vége az életemnek, nem könyörögnék. Nagyon szép, élménygazdag élet az enyém. Mindig, mindenhol kaptam baráti segítséget, mindenhol körbevettek ismerősök, s velem volt a nyugodt családi légkör. Boldog vagyok! w gn Xt *2 IS* t* cl jCtU I/iCj 1 Tiltakozni könnyebb, mint VW fellépni a kábítószer ellen JKlai ÁRPÁSI ZOLTÁN a jelek szerint nem akar szűnni a békéscsabai diszkó bezárása elleni tiltakozóhullám. A fiatalok újra és újra nekilódulnak, hogy elérjék kedvenc szórakozóhelyük kinyitását. Arról az intézményről van szó, amelyet a megyeszékhely jegyzője a közelmúltban hosszabb időre bezáratott. Az intézkedésre az adott okot, hogy egy rendőrségi razzia során harmincegy fiatal szervezetében mutatott ki drogot a gyorsteszt. akár egyetértünk a tiltással, akár nem, a harmincegy pozitív eredmény elgondolkodtató. A nagy felháborodás közepette alighanem elsőként ezeknek a fiataloknak a szüleit kellett volna megkérdezni, netán a tüntetők közé állítani. Ugyan mit szólnak ahhoz, hogy miközben nyugodtan alszanak, gyermekük a lejtőre lépett. Szidnák-e a rendőröket, a jegyzőt, ha tudnák, hogy szemük fénye fennakadt a teszten. ne dugjuk fejünket a homokba! Egy 2002-es adat szerint Békés a hetedik legfertőzöttebb megye az országban. Huszonketten alkalomszerűen, 32-en hetente, 144-en pedig naponta fogyasztanak kábítószert szűkebb hazánkban. Csak abban az esztendőben 53 új beteget vettek nyilvántartásba. Ezek a két évvel ezelőtti hivatalos számok. A lappangó kábítószerezőkről nincs tudomásunk. Mint ahogy arról sem, hogy a megyében hány szórakozóhelyre lehetne hasonló okok miatt lakatot tenni, csak épp nincs hozzá helyi bátorság. Mert szemet hunyni, elegánsan félrenézni könnyebb és veszélytelenebb, mint összetűzésbe kerülni a drogterjesztőkkel, netán a maffiakapcsolatokkal rendelkező tulajdonosokkal. a fentiek tükrében meglehetősen zavaró, hogy az ügy érintettjei közül senki nem beszél arról, mit tesz, vagy tenne azért, hogy megakadályozza a kábítószer terjesztését és fogyasztását. Cselekvés helyett így marad a tiltakozás. Végül is, felvonulni, tiltakozótáblákat festeni könnyebb, mint a drog elleni harcot felvenni. Költőnk és Kora József Attila-emlékév Híres rajzfilmslágerek magyarul Költőnk ■ könyv. E sokat idézett verseimet választották a szerkesztők a József Attila-emlékév tiszteletére megjelentetett kötet címének. A könyv sosem látott teljességében mutatja be a költő életét, mamába kapaszkodó kisgyermektől és az öcsödi lelenciskolástól utolsó napjáig. A költő korát kortársai képeivel teszi érzékletessé. A fényképek többsége amatőr felvétel. A Költőnk és Kora jól forgatható kézikönyve lesz a diákoknak és a tanároknak, s mindazoknak, akik érteni és megérteni szándékoznak József Attila költészetét. A könyvet az ASPY Stúdió Kiadó jelentette meg. (r) CD. Az igazán jó rajzfilmeknek nemcsak a cselekményét, de a dalait is megjegyzi a közönség. A Zeneker Kft. Híres rajzfilmslágerek magyarul című, frissen megjelent CD- je igazi csemege a gyermekeknek. A régi idők nagy rajzfilmjeinek, illetve a közelmúlt népszerű produkcióinak kedvelt dalai egyaránt fellelhetők az albumon. A lemezen a húsz legnépszerűbb rajzfilmsláger, többek között a Hupikék törpikék, a Vízipók, csodapók, a Dr. Bubó, A nagy Ho-ho- horgász, a Vük, a Kis hableány, az Oroszlánkirály és a Micimackó kedves dala szerepel. (r) EMBERKÖZELBENj Szépült szavakkal - A versek által juthatunk el „lélektől lélekig" A költészet napját ebben az évben József Attila születésének 100. évfordulója is nyomatékosította. Az egyetemi előadó és hivatásos versmondó tapasztalata szerint ma is van igény a versre és a lélekbe markoló gondolatokra, bár tolmácsolói előtt több az akadály, mint eddig bármikor. havas Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa évtizedek óta a magyar líra avatott tolmácsoló- ja, a Magyar Rádió és az MTV rendszeres közreműködője. Verselő címmel állandó műsort is vezetett a Duna Televízióban. Nemrégen jelent meg ti «tarJV melyen har- minchárom / 51 A költőnő negy- ■ venkilenc versét tolmácsolja. A költészet napja, s József Attila századik születésnapja alkalmából rendezett eseménysorozat kapcsán beszélgettünk vele. — Miért tartja fontosnak a verset, az irodalmat?- Mert a versben megszépülnek a szavak, mert általuk juthatunk el „lélektől lélekig”. Bennük mindig felmutathatjuk a jobbat, a szebbet, amelyre nagy szükség van ebben a pénz kormányozta világban. Ezért vállaltam tíz évvel ezelőtt, hogy az ELTE magyar tanszékén beszédkultúrát és beszédművelést tanítok a leendő tanároknak. Azért rendezek versmondó versenyeket a hallgatóknak, hogy megismerhessék és továbbíthassák a költők fontosnak tartott üzeneteit - hangzik a tömör összefoglaló. — A József Attila-évforduló kapcsán nagyon sok programot szerveznek.- József Attila költészete ezt is túl fogja élni. Fontos, hogy az életműből mindenki megtalálja a neki szóló gondolatot. Éz adja valójában a rendezvények értelmét is. Több műsorral készültünk. Ezenkívül József Attiláról és verseiből nagyon sok rendhagyó irodalomórát is tartunk. — Mitől rendhagyó egy irodalomóra?- Attól, hogy előadóművész tartja. Évtizedek óta nagy örömmel járok a középiskolákba. A magyartanárok többsége ismeri műsoraimat. Megkérdezik, hogy milyen órát szeretnék tartani, vagy ajánlatot tesznek. Minden művész máshogy építi fel az óráit. Már nem vagyunk annyian, mint két-három évtizede. Nincs is akkora érdeklődés az ilyen jellegű programok iránt, mert nem minden iskola igényli. Én nagyon sok helyre járok szerte az országban, és örülök, hogy visszahívnak. Életrajzon és műveken keresztül próbáljuk közel hozni a megidézett alkotót. A visszajelzések alapján kedvelik Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját elemző irodalomórámat. Túrán Ady-műsort tartunk.- Beszéd- és előadó-művészetre önt nem kisebb mesterek, mint Montágh Imre, Cserés Miklós dr. és Latinovits Zoltán tanították. A mai fiataloknak vannak ilyen mestereik?- Nehéz dolguk van, mert a világ másról szól. Kitűnni most sokkal inkább külsőségekkel lehet, mintsem irodalmi szavaló- és előadó-művészeti versenyeken. De a fiatalok most is érzékenyek és fogékonyak a szépre. Öröm részt vennem a szavalóversenyek zsűrijében. Az irodalom élmény, és ezt az élményt mindenkivel meg kell ismertetni, ebben a szépségben mindenkinek részesülnie kell. Ezen munkálkodom. ■ Józsa Ágnes \ / f»
