Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-15 / 87. szám

2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 „Minden ideám valóra vált" Életút Történetek Domokos Tamás nyugalmazott főmuzeológustól „Az ember mindig tele van ideákkal, és ez jó. Az ideák a hajtóerőt jelen­tik az életben: elképzelünk valamit, és dolgozunk, hogy valóra váljék." A múzeumi emberek nem szeretik a rivaldafényt. Csendesen, elvonultan dolgoznak. A Békéscsa­bán élő dr. Domokos Ta­mással, a Munkácsy mú­zeum főmuzeológusával kivételes alkalommal ül­tünk le beszélgetni. László Erzsébet Domokos Tamás nyugállo­mányba vonult. Kollégái a mú­zeum lépcsőjének két oldalán állva köszöntötték, búcsúztat­ták, könnyeket csalva munka­társuk szemébe. A főmuzeológus élettörté­netének hallgatója titkon irigykedik, hiszen ezt hállja: „Boldog vagyok. Minden ideám valóra vált”. Egy mindszenti tanyán, ahol a nagymama élt, ott fedezte fel a természetet Domokos Tamás, valamikor az ötvenes években. (Adósak vagyunk a születési adatokkal: Hódmezővásárhely, 1944. július 31.)- Édesanyám tanyai tanító volt, a falutól négy kilométer­re járt ki a gyerekekhez, mi­közben engem hordott a szíve alatt. Szerencsém volt, kéz­hez kaptam a természetet. A zenei művelődés szintén a vi­lágra jövetelem előtt kezdő­dött. Apám zongorázott, éne­kelt, kántor volt. Zeneiskolá­ba jártam Sutyinszki János barátommal, és a helyi úttö­■ „Szerencsém volt, kézhez kaptam a természetet.” rőzenekarral rendre gyako­roltunk hétvégenként. Az együtt zenélés a közös­ségi gondolkodás nagy ková­csa volt. Ugyanúgy, mint a sportban. Ott viszont voltak gondjaim; ha felmentem a gyűrűre, elfelejtettem, hol van lent és fent, s egyszer csak elengedtem magam, így aztán az Imsi nevezetű tanárom mindig elkiáltotta magát: Sanyikám, gyere, Do­mokos megy a gyűrűre. Ettől függetlenül bitang szívós voltam, kitartó gyakorlás után mindent megcsinál­tam. A diákévek a hódmező­vásárhelyi Bethlen Gábor gimnáziumban, majd Szege­den, a JATE-n, kémia-fizika szakon folytatódtak. A kollé­giumi évek alatt bioföld­rajzosok közé keveredtem. Rájöttem, mindenkinek van egy szakmai „majd én meg- mutatom”-ja. Ezek a srácok is mellénykedtek a tudomá­nyukkal. Elkezdtem figyelni a nö­vénygyűjteményeket, a vizs­gaanyagaikat, és alkalom adtán, beszélgetés közben bemondtam a növények la­tin nevét. Később a követke­zőt, majd még többet. Tanul­mányaim végén egyébként kolloidkémiából doktorál­tam. Élménygazdag pálya Do­mokos Tamásé. E helyütt csupán néhány életképet vil­lantunk fel történeteiből, kí­vánva, hogy e mérföldkövet elhagyva is folytassa baran­golásait a természetben, a vi­lágban. Hegyvidéki faj Békésben A szerencse többször Domokos Tamáshoz szegődött. Sarkadi tanári évei alatt találkozott a békéscsabai közgazdasági szak- középiskolában dolgozó dr. Ko­vács Gyula, neves csigagyűjtő­vel. - A következő tanévet már a közgében kezdtem. Az asztal másik oldalán Kovács Gyula ült, aki a csigagyűjtéshez terelt. Hasonlított a természetünk, bár eltérő volt a gyűjtési módsze­rünk. A dénesmajori Csigás-er­dőben ezért felfedeztem a báná­ti csigát Ez a faj a Kárpátok­ban él, a Csigás-erdőben viszont hegyvidéki a klíma. A bánáti csiga a Csigás-erdőből. Tizenötezres gyűjtemény A Munkácsy múzeumba 1978-tól kezdett bejárni Do­mokos Tamás. Félállásban segítette a munkát, a ’80-as években bekapcsolódott a Békés megye természeti ké­pe című programba.- Együtt mentünk be Ko­vács Gyulával a múzeumba — főállásban 1997-től dolgo­zom ott -, ahol azelőtt egyet­len csiga sem volt. Most 15 ezres a gyűjtemény. Kovács Gyula 1996-ban meghalt, 1997-ben védetté nyilvánítot­ták a Csigás-erdőt. A követ­kező évben temettük Réthy Zsigát, újabb esztendő múl­va nyílt meg az általa meg­álmodott Pro Natura kiállí­tás. Nekem jutott a feladat, hogy fejezzem be a munkás­ságát. A Natura Bekesiensist is Zsiga halála óta szerkesztettem. Kinőtte Magyarországot Akárhányszor váltott óvodát, iskolát, lépett tovább a pá­lyán Domokos Tamás, érett­ségiig mindig követte őt a jóbarát, Samu János. Ő az­tán új hazát választott az USA-ban. New Yersey Állam­ban telepedett le, fordítóiro­dát nyitott, 13 nyelven beszél. - Nagyon hamar kinőtte Ma­gyarországot Samu János. Mondhatnám szerencsémre, hiszen a segítségével jutot­tam el Bostonba, Costa Ricá­ba, felmászhattam a Grand Canyonra és vissza, bebaran­golhattam Yelowstont. Előfor­dult, hogy a családom repü­lőjegyet kapott tőle Santorinire, Skóciába. Epilógus Létezik-e még egy ember, aki azt vallaná: minden ideám va­lóra vált Beszélgetésünk végén Domokos Tamás gondolatban ennél is tovább ment: - Ha úgy történne, hogy vége az életem­nek, nem könyörögnék. Na­gyon szép, élménygazdag élet az enyém. Mindig, mindenhol kaptam baráti segítséget, min­denhol körbevettek ismerősök, s velem volt a nyugodt családi légkör. Boldog vagyok! w gn Xt *2 IS* t* cl jCtU I/iCj 1 Tiltakozni könnyebb, mint VW fellépni a kábítószer ellen JKlai ÁRPÁSI ZOLTÁN a jelek szerint nem akar szűnni a békéscsabai diszkó bezárá­sa elleni tiltakozóhullám. A fiatalok újra és újra nekilódul­nak, hogy elérjék kedvenc szórakozóhelyük kinyitását. Arról az intézményről van szó, amelyet a megyeszékhely jegyzője a közelmúltban hosszabb időre bezáratott. Az intézkedésre az adott okot, hogy egy rendőrségi razzia során harmincegy fiatal szervezetében mutatott ki drogot a gyorsteszt. akár egyetértünk a tiltással, akár nem, a harmincegy pozitív eredmény elgondolkodtató. A nagy felháborodás közepette alighanem elsőként ezeknek a fiataloknak a szüleit kellett volna megkérdezni, netán a tüntetők közé állítani. Ugyan mit szólnak ahhoz, hogy miközben nyugodtan alszanak, gyermekük a lejtőre lépett. Szidnák-e a rendőröket, a jegy­zőt, ha tudnák, hogy szemük fénye fennakadt a teszten. ne dugjuk fejünket a homokba! Egy 2002-es adat szerint Bé­kés a hetedik legfertőzöttebb megye az országban. Huszonketten alkalomszerűen, 32-en hetente, 144-en pedig naponta fogyasztanak kábítószert szűkebb hazánkban. Csak abban az esztendőben 53 új beteget vettek nyilvántartásba. Ezek a két évvel ezelőtti hivatalos számok. A lappangó kábí­tószerezőkről nincs tudomásunk. Mint ahogy arról sem, hogy a megyében hány szórakozóhelyre lehetne hasonló okok mi­att lakatot tenni, csak épp nincs hozzá helyi bátorság. Mert szemet hunyni, elegánsan félrenézni könnyebb és veszélyte­lenebb, mint összetűzésbe kerülni a drogterjesztőkkel, netán a maffiakapcsolatokkal rendelkező tulajdonosokkal. a fentiek tükrében meglehetősen zavaró, hogy az ügy érin­tettjei közül senki nem beszél arról, mit tesz, vagy tenne azért, hogy megakadályozza a kábítószer terjesztését és fo­gyasztását. Cselekvés helyett így marad a tiltakozás. Végül is, felvonulni, tiltakozótáblákat festeni könnyebb, mint a drog elleni harcot felvenni. Költőnk és Kora József Attila-emlékév Híres rajzfilmslágerek magyarul Költőnk ■ könyv. E sokat idézett versei­met választot­ták a szerkesz­tők a József At­tila-emlékév tiszteletére megjelentetett kötet címé­nek. A könyv sosem látott teljességében mutatja be a költő életét, mamába kapasz­kodó kisgyermektől és az öcsödi lelenciskolástól utolsó napjáig. A költő korát kortár­sai képeivel teszi érzékletes­sé. A fényképek többsége amatőr felvétel. A Költőnk és Kora jól forgatható kéziköny­ve lesz a diákoknak és a ta­nároknak, s mindazoknak, akik érteni és megérteni szándékoznak József Attila költészetét. A könyvet az ASPY Stúdió Kiadó jelentette meg. (r) CD. Az igazán jó rajzfilmek­nek nemcsak a cselekmé­nyét, de a da­lait is meg­jegyzi a közön­ség. A Zeneker Kft. Híres rajzfilmslágerek magyarul című, frissen megjelent CD- je igazi csemege a gyerme­keknek. A régi idők nagy rajzfilmjeinek, illetve a kö­zelmúlt népszerű produkció­inak kedvelt dalai egyaránt fellelhetők az albumon. A le­mezen a húsz legnépsze­rűbb rajzfilmsláger, többek között a Hupikék törpikék, a Vízipók, csodapók, a Dr. Bubó, A nagy Ho-ho- horgász, a Vük, a Kis hable­ány, az Oroszlánkirály és a Micimackó kedves dala sze­repel. (r) EMBERKÖZELBENj Szépült szavakkal - A versek által juthatunk el „lélektől lélekig" A költészet napját ebben az év­ben József Attila születésének 100. évfordulója is nyomatéko­sította. Az egyetemi előadó és hivatásos versmondó tapaszta­lata szerint ma is van igény a versre és a lélekbe markoló gondolatokra, bár tolmácsolói előtt több az akadály, mint ed­dig bármikor. havas Judit, a Petőfi Irodal­mi Múzeum tudományos fő­munkatársa évtizedek óta a magyar líra avatott tolmácsoló- ja, a Magyar Rádió és az MTV rendszeres közreműködője. Verselő címmel állandó mű­sort is vezetett a Duna Televízi­óban. Nemrégen jelent meg ti «tarJV melyen har- minchárom / 51 A költőnő negy- ■ venkilenc ver­sét tolmácsolja. A költészet napja, s József Attila századik születésnapja alkalmából ren­dezett eseménysorozat kap­csán beszélgettünk vele. — Miért tartja fontosnak a verset, az irodalmat?- Mert a versben megszé­pülnek a szavak, mert általuk juthatunk el „lélektől lélekig”. Bennük mindig felmutathat­juk a jobbat, a szebbet, amely­re nagy szükség van ebben a pénz kormányozta világban. Ezért vállaltam tíz évvel ez­előtt, hogy az ELTE magyar tanszékén beszédkultúrát és beszédművelést tanítok a leen­dő tanároknak. Azért rendezek versmondó versenyeket a hall­gatóknak, hogy megismerhes­sék és továbbíthassák a költők fontosnak tartott üzeneteit - hangzik a tömör összefoglaló. — A József Attila-évforduló kapcsán nagyon sok progra­mot szerveznek.- József Attila költészete ezt is túl fogja élni. Fontos, hogy az életműből mindenki megtalálja a neki szóló gondolatot. Éz adja valójában a rendezvények értel­mét is. Több műsorral készül­tünk. Ezenkívül József Attiláról és verseiből nagyon sok rend­hagyó irodalomórát is tartunk. — Mitől rendhagyó egy iroda­lomóra?- Attól, hogy előadóművész tartja. Évtizedek óta nagy örömmel járok a középisko­lákba. A magyartanárok több­sége ismeri műsoraimat. Meg­kérdezik, hogy milyen órát szeretnék tartani, vagy ajánla­tot tesznek. Minden művész máshogy építi fel az óráit. Már nem vagyunk annyian, mint két-három évtizede. Nincs is akkora érdeklődés az ilyen jel­legű programok iránt, mert nem minden iskola igényli. Én nagyon sok helyre járok szerte az országban, és örülök, hogy visszahívnak. Életrajzon és műveken keresztül próbáljuk közel hozni a megidézett alko­tót. A visszajelzések alapján kedvelik Örkény István Med­dig él egy fa? című novelláját elemző irodalomórámat. Túrán Ady-műsort tartunk.- Beszéd- és előadó-művé­szetre önt nem kisebb meste­rek, mint Montágh Imre, Cserés Miklós dr. és Latinovits Zoltán tanították. A mai fiataloknak vannak ilyen mestereik?- Nehéz dolguk van, mert a világ másról szól. Kitűnni most sokkal inkább külsőségekkel lehet, mintsem irodalmi szava­ló- és előadó-művészeti verse­nyeken. De a fiatalok most is érzékenyek és fogékonyak a szépre. Öröm részt vennem a szavalóversenyek zsűrijében. Az irodalom élmény, és ezt az élményt mindenkivel meg kell ismertetni, ebben a szépség­ben mindenkinek részesülnie kell. Ezen munkálkodom. ■ Józsa Ágnes \ / f»

Next

/
Thumbnails
Contents